Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-07 / 81. szám
1973. Április 7., szombat PEST ti £01 kMívlap Sok gép kell Az idén már kombájn szedi a paradicsomot Dányban Nagy újság készül Dányban a Magvető Tsz-ben: az idén teljesen gépesítik a több száz holdas paradicsomültetvényen a termesztést. Igaz, egyelőre csa-k próbaképpen. Most várják « megrendelt szovjet gépsort, amiből a paradicsomszedő kombájn sem hiányzik. Két megyebeli, a dányi Magvető, meg a tárnoki Lenin, továbbá egy fővárosi, a soroksári Vörös Október és Bács megyéből a tompái Kossuth tsz együtt kísérletezik a gépesített paradicsomtermesztéssel. Közösen alkalmaztak gépészeti és kertészeti szakembert, egységes technológiát vezetnek be és gépesítésre alkalmas fajták palántáit helyezik a földbe. A különbség csak az, hogy a három másik gazdaság magyar gyártmányú gépsort állít be. Ősszel, a betakarítás után aztán eldöntik: a szovjet vagy a magyar gépsor válik-e be inkább a paradicsomban A dányiak különben nemcsak a gépesítésben, de más korszerű módszerek bevezetésével is igyekeznek mennél modernebb nagyüzemmé fejleszteni gazddfegukat. A zöldborsótermelést már évekkel ezelőtt teljesen gépesítették. ötszáz holdon május végétől június elejéig szüntelenül szedik a különböző időben érő, bőtermő és jó ízű fajtákat. Hatalmas munkával és költséggel 245 hold szőlőt telepítettek az utóbbi években. Holdanként 500 mázsa helyben kitermelt tőzeggel, ugyanannyi szerves trágyával és hat mázsa vegyes műtrágyával készítették elő a venyigék alá a talajt. Az eredmény: múlt évben 196 holdon (a többi' csak most fordul termőre) 8 millió 750 ezer forint értékű szőlőt szüreteltek Megjegyzendő, hogy 60 százalékban csemegeszőlőt, többnyire korán érő, tehát jó áron értékesíthető fajtákat. — A szőlő gépesítése még nem teljes — tájékoztat Gádor János, a tsz elnöke. — Még kézzel metszünk és szüretelünk. Egyelőre van rá elegendő munkaerő. Számolnunk kell azonban MGI TANULMÁNYTERV TÁROLOBÁZISOKRA Az ezer holdakban számoló Jbezőgazdasági nagyüzemek éppen úgy nem nélkülözhetik a korszerű gépesítést, mint ahogyan a kis háztáji gazdaságok is igényt tartanak a munkát könnyítő okos masinákra. A gödöllői Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet erre is, arra is gondol munkája során, de természetesen figyelmük főként a nagyüzemek segítése felé, fordul. Ezért tevékenységük már nem csak jó hatásfokú mezőgazdasági gépek tervezésére terjed ki, hanem a gépesítéssel együttjáró agrotechnikai kutatásokra, sőt a gépesítéssel együttjáró gazdaságossági számításokra is. Mindezek szükségessé teszik, hogy a sokoldalú ismeretekkel rendelkező szakemberek mellett szót kapjanak egyes területek specialistái. Maga az intézet is egyre inkább bizonyos fokú specializálódás irányába halad. Ezért az ország négy helyén — Komáromban, Szolnokon, Szekszárdon és Budapesten — mérnöki irodákat hoztak létre, amelyeknél a speciális feladatok dominálnak. A mezőgazdaság legkülönbözőbb raktározási gondjai például gyors megoldásra várnak. A budapesti mérnöki iroda egyik központi feladata például a korszerű igényeket kielégítő műtrágya-tárházak terveinek kidolgozása. Terveik alapján, az elmúlt években a hidasháti, a komáromi és a hőgyészi állami gazdaságokban hoztak létre ilyeneket. Ám ezek nem egyszerűen a műtrágya tárolására szolgáló raktárak, hanem az élet diktálta követelményeknek megfelelően szolgáLtatóbázi- sokká fejlődtek. Egy-egy ilyen műtrágya- tároló bázis több gazdaság társulásából jött létre. Hatóköre 15—20 000 hektárnyi terület gazdaságos kiszolgálására alkalmas. A tároláson kívül közösen végzik el a műtrágyabeszerzést, együttesen gondoskodnak a szállításról is. A megszerzett tapasztalatok alapján most további fejlődést szolgáló tárházakra gondolnak. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet budapesti mérnöki irodájában ezért most tanulmánytervet készítenek, műtrágyatároló bázisok további kialakítására. A tanulmányterv a műszaki terveken kívül magába foglalja a legkedvezőbb agroműszaki feltételeket, gondol a tárházakhoz kapcsolódé szaktanácsadó szolgálatra is. A tanulmányterv kiterjed a legkedvezőbb gépszükséglet kialakítására is. Terveznek például olyan rhű- trágyakeverőt, amivel a különböző műtrágyákat tetszőleges arányban lehet — kiszórás előtt — keverni. Foglalkoznak a műtrágya- tároló bázisok további fejlesztésének lehetőségeivel is. Nem érdektelen, hogy e munkával párhuzamosan, a mezőgazdasági gépgyáraknak is olyan műszaki tervekkel szolgálnak, amelyek a műtrágyatároló bázisok felszereléséhez szükségesek. K. Z. Tény észszemle Gödöllőn Öt esztendeje alakult meg a Magyar Ebtenyésztők Szövetségének gödöllői szervezete, mely iránt állandóan nő az érdeklődés; egyetlen év alatt 6Ü-ról 160-ra emelkedett a tagok száma. Az Agrártudományi Egyetem, valamint a városi tanács az Alsó-parkban helyet biztosított a kiképzőtelepnek, amelyet már be is kerítettek. Jáky Kálmán titkár, Ady Endre úti lakásán héttőn és csütörtökön délután 5—8 óra között fogadja az érdeklődőket. Az ebtenyésztők rendszeres kapcsolatban állnak egymással, szinte klubszerű életet élnek. Nemrégiben bált is rendeztek, amelyen filmmel kísért szakmai előadást tartottak. Március 1-ón három hónapos kutyaiskolát indítottak. Hetek óta készülnek az április 8-án 9 órakor kezdődő tenyészszemlé- re, amelyet már a saját kiképzési telepükön rendeznek. 1 A tenyésztési szemle célja: fajtiszta kutyák minőségének növelése azzal, hogy céltudatosan kiválogatják a tenyésztésre legalkalmasabb egyede- ket. A tenyésztési, illetve törzskönyvezési szabályok értelmében csak tenyésztésre alkalmas minősítést nyert ebek utódai kaphatnak törzs- könyvet. Éppen ezért a kutya- tulajdonosok érdeke, hogy kedvenceiket bemutatva, azok tenyészértékeiről tudomást szerezzenek. A kiválogatott kutyákból a BM-szervek is vásárolnak a rendőri szolgálat segítésére. Cs. J. azzal, liogy néhány esztendő múlva már kevés lesz. Akkor géppel kell szüretelni is. Majd veszünk gépet. — Húszezer forint híján tízmillió nyereséggel zártuk a tavalyi esztendőt — folytatja az elnök, aki kilenc éve áll a tsz élén. Az 1960-ban alakult szövetkezet első éveiben mérleghiányos volt. Gódor, az új elnök és Litkey Miklós, az új fő. mezőgazdász, érdeme, hogy első éves munkásságuk után már némi nyereség is mutatkozott. Azóta évről évre egyre jobb a Magvető mérlege. ' 1970-re már annyira megerősödött, hogy meg merte kockáztatni az egyesülést a nagyon gyenge, mérleghiányos isaszegi Damjanich Tsz-szel. A területe megnagyobbodott, tagjainak száma azonban alig. Az alacsony jövedelmet biztosító isaszegi tsz-nek addigra már alig maradt tagja. Azóta is többnyire dányiak művelik a szomszéd község határát Most összesen 6663 holdon gazdálkodik a Magvető. Ha már beszámoltunk a Magvető Tsz-ről, állattenyésztéséről is beszélnünk kell. 1971-ben készült el 300 fejős tehén befogadására a szakosított tehéntelepe. De az állományt még csak most válogatják ki és így a létszám csupán néhány hónap múlva lesz teljes. Akkor- aztán hozzáfognak a telep bővítéséhez. Hamarosan be kell fejezniök az építkezést, mert az a terv, hogy 1975-re még száz darabbal megnövelik a fejős tehenek számát. A Magvető libatörzstenyé- szete 3500 egészséges rajnai lúdból áll. A növedéket többnyire naposliba korában értékesítik, de részben előnevelés *után, vagy pecsenyelibaként is. Tervbe vették azonban, hogy rövidesen rátérnek a libahizlalásra. Végül, még egy lényeges adat: egy évvel ezelőtt, az egy tagra eső átlagos évi kereset 7350 forinit volt. 1972-ben pediig 26 ezer forintnál már valamivel több.1 '*vV •:V.'\?L «• •. •> It4- *• '.'.A . Felújítják a szociális helyiségeket Kedvező exportméríeg Nem régen tartotta mérlegzáró közgyűlését a Gödöllői Háziipari Szövetkezet. Bérezés Imre elnök számba vette az elmúlt esztendőben végzett munkát, egyaránt szót ejtett a termelésről, az értékesítésről, a piaci helyzetről, a termelékenységről, a jövedelemről ... . A szövetkezet fejlődése az elmúlt esztendőben szerényebb volt, a négy üzemrész (kötőüzem, textilkonfekció- üzem, textilruházati méretes és javító részleg, kiskereskedelmi bolt) együttes termelési értéke 37 millió 812 ezer forint volt, amely az előző évhez viszonyítva mintegy 92 százaléknak felel meg. Két üzemrésznél a munkaerő- hiány és a bedolgozói létszám csökkenése okozott gondokat. Rendkívül kedvezően alakult viszont a szövetkezet exporttermelése, mely a kötöttáru-készítés 45—50 százalékát tette ki. Az elmúlt évben több mint 12,5 millió forint értékben adtak el árut külföldön, s ezzel az 1971. esztendei exporttermelésüket megduplázták. A mérlegbeszámoló megállapította, hogy a kötődéi és a textilruházati üzemrész kevesebb első osztályú árut gyártott. (Ezt a minőség védelmét befolyásoló új büntetőjogi rendelkezések befolyásolták.) El kell érni azt, hogy a szövetkezet dolgozói minden területen kritikusabbak legyenek munkájukkal szemben, hiszen a minőség romlása miatt csökken a bevétel is! Bérces Imre elnök tájékoztatta a dolgozókat a szövetkezet forg 'eszköz-gazdálkodásáról, majd megemlítette, hogy ebben az évben az exporttermelés várhatóan tovább fog növekedni. (Tavaly az exportáruk 58,7 százalékát a szocialista országokban adták el, 41,3 s^zaléka pedig tőkés piacra került.) A textilruházati méretes és javító részleg nagyon fontos kiegészítő tevékenységet folytat, tavaly 1909 megrendelőnek végeztek különféle munkát. Ezt a szolgáltatást tovább kívánják fejleszteni, •mindössze egy helyiségre lenne szükség valahol a város központjában. Ebben a városi tanács segít majd a szövetkezetnek. A Gödöllői Háziipari Szövetkezet is részt vesz a textilruházati ipar rekonstrukciójában. 1971-ben és 1972- ben rekonstrukciós programjuk első lépcsőiéként több mint kétmillió forintért vásároltak gépeket. Ebben az évben egyik legfontosabb teendőjük lesz, hogy az új, korszerű termelő berendezések segítségével hozzájáruljanak az idei terv teljesítéséhez, árbevételének javításához. A gazdasági munkát javítani fogja az is, hogy a szövetkezet felújítja és átalakítja a régi szociális helyiségeket A szövetkezet nyeresége a múlt évben 2 millió 884 ezer forint volt, ami ugyancsak alacsonyabb — bár mindösz- sze egy százalékkal — az 1971. évinél. A közélet embere 23 éve tanácstag Gödöllőn — Most is jelölte a 21-es körzet AZ ELMÚLT KÉT EVBEN ÉPÜLT Óvoda Nagy Ezelőtt 53 esztendővel Gödöllőn, a Zrínyi utca egyik kis házában született. Ott élt évtizedeken át ugyanabban a házban. Valaha a Zrínyi és a Mátyás utca lakói térdig süppedtek a porba vagy a sárba a változó időjárás szerint. Most pedig a már jó néhány éve megépült úttest az autóbuszforgalmat is elbírja, s az utca egyik felét kemény járdalapok borítják. S hogy a sokáig Gödöllő kültérik létének számító két utca képe másképp is megváltozott, az sokban éppen a Zrínyi utca szülöttjének, Csiba Józsefnek köszönhető, mert világrajötte után harminc esztendővel szóvá tette, kisürgette a tanácsiban az utat, a járdát és megszervezte építésükhöz a társadalmi munkát. Gödöllőn az első betonjárda itt épült meg, ezekben az utcákban. Ha elköltözik a tanácstag Amióta 1950-ben megalakultak a tanácsok, Csiba József megszakítás nélkül tagja Gödöllő tanácsának. Változatlanul a 21. körzet küldi be. 1961- ben költözött el a körzetből. A következő választáskor felmerült, ha egyszer már nem lakik ott, képviselje ezentúl új lakóhelye körzetét. Régi körzetében azonban ragaszkodtak addigi tanácstagjukhoz. Egyhangúlag jelölték a most következő ciklusra is. A 21-es körzetben elsőnek szervezte meg a csatlakozást az Kétcsoportos, osztatlan óvoda működött Nagytarcsa községben a tavalyi év végéig. Akkor adták át a falu legkisebbjeinek a felújított és kibővített, egymillió forintos költséggel rendbehozott új óvodát. Ebben az évben már három csoportban valóban korszerű óvodai foglalkozások kezdődhettek meg a százszemélyes létesítményben, melynek létrejöttéhez nagy segítséget nyújtott a dakotai és nagytarcsai egyesített tsz, mintegy 100 ezer forint értékben. A falu lakói 130 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Kevés falu mondhatja el magáról, hogy a szeptemberben iskolába kerülő kisgyermekek közül mindegyiket fogadni tudja az óvoda. Nagytarcsán ez ma már megvalósult. Senki sem áll sorba, hogy bejuthasson — az ajtó nyitva álL ivóvíztársulathoz. Szerepe volt abban is, hogy 1951-ben iskolát kapott ez a környék. Igaz, csak két tantermeset, de két éve a tanács pénzével és a szülői munkaközösség társadalmi munkájával megépült még két tanterem. 1961-ben sürgetésére orvosi lakás és rendelő épült, azóta dr. Koszta Imre vigyáz a környék egészségére. Kiváló dolgozó Csiba József három könnyező körzet tanácstagjával, dr. Gyet- vai Józseffel, Szabó Gyulával, Varga Viktorral szprosan együttműködik. Közösen lépnek fel a tanácsban, néha más tanácstagokkal is összefogva indítanak közérdekű aktíókat, de mindig mértéket tartva, számba véve az anyagi lehetőségeket. Becsülik a tanácsban, az egész városban Csiba Józsefet. 1963-ban, amikor a községi tanácselnök hosszabb ideig beteg volt, a helyettesítésével is megbízták. Gödöllőért kifejtett munkásságáért a város tanácsa idén februárban ötödmagával az újonnan alapított Pro Űrbe emlékplakettel jutalmazta meg, A megyei tanács pedig már há_ romszor a községfejlesztési érem arany fokozatával. Ha tanulhatott volnaA MÁV-nál dolgozik kora fiatalsága óta A Rákos és Aszód állomások közötti vonalon dolgozó karbantartó brigádot irányítja. Két szakmája is van: vízvezetékszerelő meg lakatos. A közéletben a felszabadulást követő napok óta vállal szerepet. Eleinte csak a szak- szervezeti mozgalomban. Aztán különböző ünnepségeken, gyűléseken is kiállt az újért, a haladásért. Igazi népszerű közéleti ember, számos' tisztséget visel Tagja a városi pártbizottságnak, a MÁV-állomás párttitlcá- ra, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és a Vasutas Szakszervezet területi bizottságának tagja Háromszoros kiváló dolgozó. Három gyermeke van. Az egyik fia kitanulta a szakács- mesterséget, ahhoz volt kedve. A másik most végzi a műegyetemet. A lánya pedig mezőgazdasági technikumban érettségizett és a váeszentlászlói tsz-ben vezeti a kertészetet. Rövidesen kezében a főiskolai oklevél, kertész üzemmérnök lesz. Csiba Józsefből akár újságíró \js lehetett volna. Ennek a sokrétű mesterségnek számos csínját-binját ösztönösen tudja, érzi. Rendszeresen küld a1 Pest megyei Hírlapnak tudósítást Gödöllő és a járás érdekes eseményeiről. Az oldalt összeállította: Fehér Béla Szokoly Endre Foto: Gárdos Katalin «
