Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-28 / 98. szám
4 ““ijűrlap 1973. ÁPRILIS 28., SZOMBAT »4 XX. századot képzelte" Megalakult a Csokonaí-emlékbízottság Az idén — november 17-én — lesz Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulója. A jubileum méltó megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál pénteken emlékbizottság alakult Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke vezetésével. A bizottság alelnökei: llku Pál művelődésügyi miniszter, Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke és Bart a János akadémikus. A bizottság titkára Önosi László, Debrecen városi tanácsa művelődésügyi osztályának vezetője. Alakuló ülésén a bizottság megvitatta és elfogadta a jubileum programtervezetét. Az Mint megírtuk, Szentendrén, , a Ferenczy Múzeum szom- j szédságában álló, úgynevezett j Wastagh-házban állandó kiállításon mutatják be Kovács Margit Kossuth-díjas kerámia- művész alkotásait. A felbecsülhetetlen értékű anyagot a művésznő korábban Pest megyének adományozta, s abban megtalálhatók a munkásságának valamennnyi korszakából származó alkotásai, fő művei. A szentendrei földszintes házat a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága vásárolta meg, és rendezte be a gyűjtemény álI évforduló alkalmából a debreceni Csokonai Színház „A XX. | századot képzelte” címmel reprezentatív irodalmi estet rendez. Országos Csokonai- szavalóverseny is szerepel a programban. Tanácskozásokat, emléküléseket tartanak Csokonai életművének, szerepének és hatásának értékeléséről. Egy emlékfüzet is megjelenik: Csokonai tíz versét tartalmazza majd, debreceni művészek illusztrációival. Az emlékbizottság felhívással fordul a közvéleményhez, iskolákhoz, közművelődési és művészeti intézményekhez: ünnepeljük meg méltóan Csokonai születésének 200. évfordulóját. landó kiállításának céljára. Az értékes gyűjteményt holnap, április 29-én nyitják meg. Május 3—10 között finn kulturális hetet rendeznek fővárosunkban a magyar—finn kulturális munkaterv alapján. A gazdag és változatos ünnepségsorozatra magas szintű finn delegáció érkezik Budapestre Marjatta Väänänen finn közoktatásügyi miniszter vezetésével. Május 4-én délNemzetközi diákszeminárium Háromnapos nemzetközi diákszeminárium kezdődött pénteken a budapesti DIVSZ- székházban. A tanácskozás részvevői — magyar, szovjet, lengyel, csehszlovák, NDK-be- li, román • és bolgár fiatalok — véleményt cserélnek az ifjúsági szervezetek feladatairól, a diákfiatalok közösségi, közéleti nevelésével kapcsolatos kérdésekről. A vitaindító előadást Szűcs Istvánná, a KISZ központi bizottságának titkára tartotta. ORSZÁGOS K/SG RAF/KAI TALÁLKOZÓ A kisgrafikabarátak körének ceglédi csoportja rendezésében április 30-án kerül sor az országos kisgrafikai találkozóra, a városi Kossuth Művelődési Központban. A találkozót a helyi csoport titkára, Nagy László grafikus nyitja meg. Szerepel a programban ismerkedés, tapasztalat és grafikai lapok cseréje, városnézés és múzeumlátogatás, rövidfilmvetítés. A ceglédi csoport tagjainak, illetve alkotóinak munkájából és a Lengyel Kultúra ex libris kiállításának anyagából egy kis tárlatot is rendeznek után 4 órakor, a Magyar Nemzeti Galériában Marjatta Väänänen és llku Pál művelődés- ügyi miniszter ünnepélyesen nyitja meg a finn kulturális hetet. Május 7-én, 17 órakor, a Magyar Írók Szövetségének székhazában finn és magyar írók találkozójára kerül sor. Holnap nyílik Szentendrén Kovács Margit állandó kiállítása FINN KULTURÁLIS HÉT FŐVÁROSI KIÁLLÍTÁSOK A képben gondolkodás lehetőségei Pest megye tájai a vásznakon Bakonyi Mihály: Nagymarosi hegyek. A képi gondolkodás egyik változata a fotóművészet, mely nemcsak a valóság elágazásait ábrázolja, hanem a tárgyi környezet folyamatának növekedését és problémáit is érzékelteti. Ilyen meggondolások alapján fényképezte Budapest térközpontjait LELKES LÁSZLÓ. és sorozatát egybevetette Klösz György archív anyagával. A Fészek klub kiállításán ezért nemcsak a művészi teljesítmény árnyalt eredményeit regisztrálhatjuk, hanem a főváros nagy átalakulását, azt a tényt, hogy a falusias Naphegy, a krúdys hangulatok hogyan növekedtek világvárosi atmoszférává és méretekké. (Közben néhány intimitás is elveszett a túlbuzgóság következtében, ' de a konflisok költészete nem szűnt meg, csak autóáradattá módosult.) Lelkes László barna színharmóniákkal idézte meg Klösz György művelődéstörténeti fontosságú fotóit, a saját képsorát fekete-fehér tónusokkal társította a századfordulós modellhez. Vállalkozása azért sikeres, mert saját elgondolásait ezúttal nem célként gondozta, hanem szolgálatként kezelte fővárosunk múltjának és jelenének folyamatos bemutatásával. A vizuális szemlélődés másik lehetősége a grafika. Napjainkban ez több szempontból kiemelkedő fontosságú, hiszen nemcsak a festői felderítés próbaterepe, hanem a sokszorosítás demokratizmusa jóvoltából mindenki számára hozzáférhető. Kondor Béla halála után pedig külön feladat, hogy a stúdió fiatal nemzedéke kialakítsa a magyar rajzírás új „nyelvjárás”-át, amely alkalmas a meggazdagodott emberi tudat képi rögzítésére. Ilyen hivatásérzet fűti a Dürer-terem áprilisi kiállítóját, SZABADOS ÁRPÁDOT is, aki újszerű látomásainak összetett ábráival közelíti meg Dózsa, Bartók, József Attila világát, művük környezetének vonalműfordításait végzi méltó gondolati tartalommal és választékos formakultúrával. Érdekes Hírek sorozata, melyekhez gyermekrajzokat és Nemeskürty István legújabb könyvének idézeteit társítja, mintegy rajzi úton illusztrálva egy kialakult szemlélet sürgős korrekcióját. A képzőművészet egyik új epizódja a tűzzománc. A Kecskeméten dolgozó TÚRI ENDRE a műfaj avatott képviselője. Tűzzel égetett zománcfelületeit a Fővárosi Művelődési Házban állította ki. Tárlatát szakmai elismerés és igazságos közönségsiker kíséri, hiszen festői álmait a tűz szövetségével véglegesíti. Témavilága bőséges, a megvadult ló ugyanúgy indítékaihoz tartozik, mint a Mesebeli madár, az Anyaság és a Munkaritmus, melyet több variánssal ábrázol. Nemcsak a teljesítmény a fontos, hanem a hatás. A Fényes Adolf-terem vendégkönyvében ezért olvassuk örömmel BAKONYI MIHÁLY tanítványainak írásos elismerését, mert az új közönség festészethez közeledő első véleményeit érzékelhetjük. Az külön ráadás, hogy a Márton- hegyi úti általános iskola rajztanára olyan festő, aki A nehéz körülmények ellenére Továbbjutott a négykezes és a vonóstrió Zeneiskolai gondok és sikerek Monoron Nem kacsalábon forgó palota — ezt azonnal meg lehet állapítani a monori zeneiskola épületéről, mely forgás nélkül is alig „áll a lábán”, olyan rozoga. Érthető tehát az igazgatónő, Budai Imréné panasza: — Sajnos, messze fekszünk a központtól, a község szélén, és összesen három terem áll csak rendelkezésünkre. Pedig megvan az igény, de nem tudjuk felvenni a jelentkezőket a helyhiány miatt. Az 1967-ben alakult állami zeneiskolában egyébként jelenleg 130 növendék tanul zongorán, hegedűn, csellón, fuvolán, klarinéton, furulyán, harsonán, trombitán, tubán, és egyéb rézfúvós, valamint ütős hangszereken. Szűkösen. de sikeresen A monori zeneiskolának Pilisen, Üllőn és Vecsésen működnek tagiskolái. Ezeken a helyeken is a legfőbb gond a helyhiány. Pilisen, az általános iskola egyik helyiségében így csak zongoratanszak működik, összesen huszonketten tanulnak, Üllőn a zenei általános napközijének három termében 105, Vecsésen egy magánházban bérelt három szobában pedig 80 gyerek sajátítja el egy-egy hangszer kezelésének fortélyait. Méghozzá — és ez a monori „anyaiskolára” is vonatkozik — nem is akárhogy. Az április 1-én rendezett járási úttörő-seregszemlén egy négykezes és egy vonóstriójuk továbbjutott a megyei döntőbe. Tipikus falusi zeneiskola. A gondos színparcellákkal érintette a budaörsi, pomázi, nagymarosi hegyek nagyvonalú tömbökben nyugvó szerkezetét, a vetések zöldekkel ujjongó tavaszi sávjait. A hatás két fő követelménye, hogy hiteles és korszerű legyen. Erre törekszik a Csontváry-terem CSENDÉLET kiállítása. A tárgyak, gyümölcsök már Leonardo da Vinci és Rembrandt művészetében is emberi tartalmakat jelöltek, önálló műfajként Chardin alkalmazta először, s Cézanne volt az, aki híres almáival a csendélet fejlődésének új lendületet adott. Századunk magyar festészetében Nagy Balogh János, Czóbel Béla, Czigány Dezső, Kmetty János tulajdonított kiemelt fontosságot a tárgyakkal szövetkező önvallomásnak, mely a legjobb alkotásokban nemcsak önarckép, hanem korrajz és világszemlélet. A Képcsarnok most pályázatot hirdetett korunk hétköznapjait ábrázoló csendéletek készítésére, s elbírálás után a díjnyertes alkotásokat mutatta be törzs- közönségének. E műfaj fejlődésének társadalmi értéke abban rejlik, hogy a jó átlag- színvonal a lakáskultúra általános előrehaladását jelenti. A mostani tárlaton hagyományként szerepel a napraforgó, virág, gyümölcs, legtöbbször nem puszta tárgyként, hanem motiváltán, Üj mozzanat a kagyló, hajómo- dell szerepeltetése. (Káka Ferenc, Freytag Zoltán.) Kiemelkedik Kántor Lajos valóságlátása, aki ráckevei ívek töredékét, a nagy Duna-ka- nyar hegyvonulatát, madarat társít kozmikus környezetbe helyezett csöndes eszközeihez. Választékos megoldást alkalmaz Dezső József, Brokés Ágnes, Kántor Andor, az egyenletes minőségből is kiválik Csík István színkultúrája és Aczél Ilona formáinak meggondolt vonalvezetése. E festőileg felfokozott tárgyak jó szolgálatot tesznek az esztétikai értékrend általános elterjesztésében, lélekalakító környezetté lépnek elő, derűt és harmóniát árasztanak csöndjük színes szerkezetének látványával. Losonci Miklós Sok jó muzsikus kis helyen is elfér, ha nincs más megoldás. Ezt példázza a monori zeneiskola. Képünkön Szentmihályi Gyula hegedűtanár tanítványaival. nagy távolság — mely az otthont és az iskolát elválasztja —, sokszor oka, hogy kimaradnak a gyerekeik. De nem ez a jellemző! Inkább az: a fiatalok szeretnének és szeretnek zenét tanulni. Nem azért teszik ezt, mert így óhajtja (akarja, követeli) a szülő! Rövid számvetés. Összesen 17 főiskolát végzett tanár, legtöbbjük Pestről jár ki. A szülők: gyári munkás, téesz-tag, Pestre bejáró és így gyermekével érthetően keveset foglalkozó kétkezi ember, értelmiségi. A tanulók: hétéves kortól egész a gimnazistáig, ipari tanulóig. Kétszer ennyien is lehetnének. Fuvola a divat — Melyik a legnépszerűbb hangszer? — Régebben a zongora volit — mondja Budai Imréné. — Ma egyre inkább a fúvósok. Külön érdekesség: a fuvola, egyre divatosabb. A hangszerek jelentős része iskolai hangszer, kölcsön kapják a tanulók. A hangszerek drágák I — egy darab több ezer forintba is kerül —, s így akarjuk kímélni a szülőket az anyagi megterheléstől, és hozzásegíteni a gyerekeket a zenetanuláshoz, a zene széles körű megismertetéséhez. Mert ez a legfőbb cél. Segítő és passzív A monori tanács erejéhez képest támogatja az iskolát, míg a pilisi tanács hozzáállása az ügyhöz igen passzív. A tanulók évenként két növendékhangversenyen, Bartók- és Kodály-versenyen és iskolai rendezvényeken szerepelnek, Itt is a legfőbb probléma a hely: a gimnáziumban kicsi a terem, a művelődési házban rossz a zongora. A vágy természetesen a már most eredményes munkához egy megfelelő épület. Nem kell, hogy kacsalábon forogjon, csak adjon helyet az ösz- szes helybéli zenét tanulni vágyónak. Mert számuk nem kevés! Dalos Gábor Továbbképző kurzus A bábjátékot SZAKKÖRVEZETŐI A1 bábozásnak nagy szerep jut az iskolai oktatásban, nevelésben, ezért egyre több iskolának és művelődési otthonnak van saját bábcsoportja. E csoportok felkészülésének módjai, technikai lehetőségei az évek során sokat változtak, bővültek. Hogy képzésük egységesebb legyen, s az előadások színvonala is emelkedjen, szervezettebb továbbképzés keretében ismertetik a jelenlegi bábozással kapcsolatos legmodernebb tudnivalókat: legutóbb a fővárosi művelődési házban indult tanfolyam 40 résztvevővel — bábcsoportvezetők és a bábozás iránt érdeklődő pedagógusok számára. A tanfolyam végén a résztvevők bábszakkörvezetői vizsgát tehetnek. A továbbképző kurzus 12 előadásból áll, szó lesz a szakkörök feladatáról, a különböző bábtípusokról, a bábjáték dramaturgiájáról, a játéknak a gyermekekre gyakorolt hatásáról, a rendező munkájáról és sok egyéb szakmai kérdésről. Az előadások érdekessége, hogy is tanulni kell VIZSGÁT TEHETNEK a hallgatók magukkal vihetik tanítványaikat, bábcsoportjuk néhány tagját, akikből a helyszínen rögtönzött bábegyüttes alakul, s a résztvevők a gyakorlatban is lemérhetik a tanultak hatását. Római kori edényégető Balatonfüreden, egy késő római kori edényégető kemence maradványait tárták fel. A 32x40x5 cm-es téglákból épült, boltozott fűtőnyílású kemencében egykor agyagedényeket égettek. Az égető építészeti érdekessége, hogy a rostély alatt huzatelterelőt, a boltozatban pedig — rézsutosan az edényekre irányított — rostély- nyílásokat képeztek ki. A földbeásott edényégető valószínűleg a közeli siskei temlom melletti római kori településhez tartozott.
