Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-28 / 98. szám
Éljen a szocializmust építő magyar nép! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból) Lenin emlékének tisztelegve A tudományos-technikai íomdaiom és a munkásosztály helyzete 9/ Az MSZMP Pest megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának a Lenin születése 103. évfordulója tiszteletére rendezett elméleti konferencián dr. Sátor János, a megyei pártbizottság tagja, a Mechanikai Művek vezérigazgatója „A tudományos-technikai forradalom és a munkásosztály helyzete” címmel tartott korreferátumot. Sorozatunkban ebből közlünk részleteket. A GYAKORLAT BIZONYÍTJA, hogy a tudomány, a technika visszahat az emberre, s ezek eredménye a progresszív fejlődés az élet minden területén. A folyamatnak gazdasági, társadalmi, kulturális megnyilvánulásait a következők érzékeltetik: Korunkban jellemző a koncentrált nagyüzemi termelés, ahol fokozódik a munka társadalmasítása — a szakosodás, a fejlett korszerű technika —, technológia —, a komplex szervezés stb. Szilárd, intenzíven fejlődő a szocialista gazdaság, tervszerűen fejlődik az életszínvonal, szélesedik-bővül a munkásosztály osztálybázisa, erősödnek a szocializmus erői, nemzetközi és hazai méretekben, megszilárdul a munkás-paraszt szövetség, kialakult a szocialista rendszerhez hű — munkásosztályhoz tartozó — értelmiség. A tudományok — különösen a természet- és a társadalmi tudományok dinamikus fejlődése — viszonyaink közt szintén termelőerővé válnak. A tudományos-technikai eredmények mint produktumok a tárgyiasult, használati értéket alkotó emberi munka eredményeiben realizálódnak. Ezt a munlca termelékenységével tudjuk magasabb szintre emelni, aminek az egyre jobban felhalmozódó tudás adja a távlatait. Néhány tény: © Korszerű szocialista üzemeinkben nemcsak a technika mutat a jövőbe, hanem a termelési folyamatokban olyan „értelmiségi színvonalú” munkások dolgoznak, akiknek tudása fölér technikusi-szakmérnöki végzettséggel. © Állami határozatok szabályozzák, hogy szakmunkásképzettség — alapvető szakmákban — csak érettségi bizonyítvánnyal vagy egy évvel hosszabb tanulási idővel nyerhető el. © Ide kívánkozik annak a párt- és állami határozatnak a felemlítése is, amely a felnőtt korú dolgozók továbbképzésére vonatkozik. Mindezekre természetesen azért is szükség van, mert a tudományos-technikai forradalom hatására a fejlődés üteme rendkívül felgyorsult, ezért a technika, a tudás 4—6 év alatt elévül. A TÁRSADALMI ÉLET minden területén megnőtt tehát a tudomány szerepe. Fejlődésünk érdekében — egyesíteni kell a természet-, a műszaki, a társadalom-jogtudományi ágak erőfeszítéseit, koordinálni munkásságunkat, a biztonságos hátország megteremtésére, mert egyre döntőbb szakaszho'z érünk a két világrendszer harcában, a társadalmi fejlődés gyorsulásában. Ennek hatására: — a kapitalizmus ellentmondásai tovább éleződnek, —. a szocialista rendszer — a gazdaságot, a tudományos és társadalmi érőket tudatosan állítja a gazdaságpolitikába az anyagi-kulturális fejlődés szolgálatába, a szocialista társadalom erőteljes fejlődése érdekében. A két világrendszer harcában egyre alapvetőbb feladatunk, hogy erőfeszítéseink központjába állítjuk azt a követelményt, hogy a munkás- osztály és a parasztság fiataljaiból szocialista, nagy tudású értelmiséget képezzünk, és a munkások tudását a társadalmi fejlődés érdekeinek fejlettségére emeljük. Időben kell kiképezni a dolgozókat, mert a tudományos-technikai forra- dalpm változásait felkészülten kell fogadni, hatékonyan kell felhasználni a komplexen automatizált koncentrált technikát és a termelésszervezés,-irányítás tudományosan megalapozott, számítógépes eljövendő általános technikáját. Népgazdasági terveinket az objektív gazdasági törvények ismeretében alapozzuk meg. A jövőt megbízható prognózisok alapján alakítjuk, dialektikus egységben — figyelemmel arra, hogy célkitűzéseinkben, eszközeinkben nincsenek antagonisztikus ellentmondások. Ebben rejlik óriási társadalmi előnyünk, amit a párt politikája érvényesít. CÉLJAINK megfogalmazásában azonban jobban kell ügyelni arra, hogy; A dolgozó ember legyen felkészült szellemileg, a társadalmi tudat- és technikailag a tudományos és technikai forradalom aktív fogadására, fejlesztésére. O A munka tartalmában és körülményeiben végrehajtott minőségi változás fogadása után, képesek legyünk a bővített újratermelésre, anyagi-társadalmi vonatkozásban. ajk Erősíteni kell, támogat- 4s9 ni a munkásosztály pártjának vezető szerepét — a szocialista állam szervező tevékenységét, a tudományos fejlődés, a társadalmi haladás útjának kijelölésében. Miután sokat beszélünk a tudományról, érdemes röviden megvizsgálni e meghatározás értelmét, tartalmát, a munkásokkal való kapcsolatát. Egyszerűen fogalmazva; a tudomány olyan társadalmi tevékenység, amely speciálisan új ismeretek termelésére irányul. A termelőfolyamatokban egyre növekszik a szellemi, a mérnöki, a technikusi képesítési igény, és ennek hatására a termelő emberek munkájában is fokozódik a szellemi munkaműveletek száma. Az egyre bonyolultabb munka magas munkásműveltséget és kultúrát követel. Fejlődésünk egyik alapvető tényezője tehát a munkásműveltség emelése. Ezt írja elő a Központi Bizottság 1972. július 15-i, az állami oktatásról szóló határozata is, amely a X. pártkongresszus határozatának végrehajtására ad útmutatást, kiemelve, hogy a köznevelés társadalmi jelentőségű ügy, és hangsúlyozva azt, hogy az oktatási intézmények alapvető célja, hogy a fiatalokat felkészítse a társadalmi életre, a munkára. A köznevelés fejlessze ki a fiatalokban azt a készséget, hogy képesek legyenek a gyorsan fejlődő tudomány és technika elsajátítására — állandó önképzés mellett —, az élenjáró, fejlődő szocialista társadalom világában. NAGYOK A KÖVETELMÉNYEK és az eredmények, de azt is megállapíthatjuk, hogy sok még a tennivaló a munkásság kulturális színvonalá- j nak növelésében. I Ezt mutatják a Pest megyei pártbizottság vizsgálatának tapasztalatai is a munkásosztály helyzetéről szóló jelentésben. „Az alapképzettség megszerzése terén nagyot lépett előre a megye munkássága, s ez kulturális felemelkedését nagymértékben segítette. Az iskolai végzettség megszerzését nemcsak állapotában, hanem folyamatában is vizsgálni kell.” A folyamat példájaként megemlítem vállalatunkat, a /Mechanikai Műveket, ahol az utóbbi 12 évben 168-an végeztek el levelező tagozaton, va- 1 amilyen iskolát. Hárman egyetemet, hatvanhétén technikumot vagy szakközépiskolát, huszonhármán gimnáziumot és hetvenötén a nyolc általánost. Ez nem sok, de, ha hozzátesszük, hogy jelenleg különféle szakmai tanfolyamokon a munkásság 32 százaléka, politikai továbbképzésen pedig további 38 százalék, vagyis a dolgozók 70 százaléka tanul, ez már nem kevés. Ezen túlmenően pozitív az a tendencia, amelyet a fizikai dolgozók műveltségének emelésével, a fizikai munkásoknak, a vezetői, értelmiségi munkakörbe kerülése mutat. A fizikai dolgozókból műszaki, illetve ügyviteli állományba került 1970-ben harminc, 1971-ben pedig negyvenhét ember. Minden esztendőben hat-hat kerül vezető beosztásba. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG vizsgálata megállapította, hogy „a megyében élő fiatalok többsége az iparban helyezkedik el”. Erre. is jó példa a Mechanikai Művek, ahol 564 KISZ-ko- rú fiatal van, s ebből 204 KISZ-tag. A KISZ-tagok közül egyetemet végzett 4, főiskolát 6, középiskolát 60, az általános iskola nyolc osztályát 131 végezte el — és három dolgozó, az általános iskola alsóbb osztályait. A probléma tehát nemcsak az, hogy a fiataloknak csupán 10 százaléka végzi el az általános iskolát, hanem az is, hogy kevés a több ezer embert foglalkoztató vállalat fiataljai között az egyetemet, főiskolát végzettek száma. Ezzel szemben igen bíztató a budai járásban a fiatalok iskolázási helyzete. Az 1969/70. évben, 2225 gyerek végezte el a nyolc általánost. Gimnáziumban tovább tanult 16 százalék, szakközépiskolában, vagy technikumban 16,8 százalék, ipari tanuló lett 46,5 százalék és más iskolában tanult tovább 5,6 százalék. Nem tanult tovább az általánost elvégzett fiatalok 14,3 százaléka. Visszatérve a Mechanikai Művek példájára: ha a munkásállományba tartozók iskolai végzettségét .vizsgáljuk a központi gyáregységben, azt látjuk, hogy több mint 50 százaléknak nyolc általános feletti az iskolai végzettsége. Igen örvendetes, hogy ez évben ismét nagyobb a tanulási kedv, többen jelentkeztek a nyolc általános elvégzésére. AZ ELMONDOTTAK is bizonyítják, hogy rendkívüli jelentőségű a tudomány os-tech- nikai forradalom előrehaladásában a munkásosztály műveltségének, kulturális színvonalának emelése. Tény az is, hogy a munkások műveltségét nem tükrözik eléggé az iskolai végzettség mutatói, a statisztikai adatok. Ugyanis nem érzékeltetik, amit a környezet, a pártagitáció és propaganda a sajtó, a rádió, a televízió, a könyv és az önművelés más módja vált ki a dolgozóknál felszabadulásunk óta. Megállapítottuk tehát azt is, hogy nem kell félni, ha e témában fogyatékosságokról is beszélünk. Érzékeltetjük ugyanis, hogy az intellektuális fejlődésnek nagyon is aktív résztvevői a munkások, akiknek legjobbjai történelmi fejlődésünk vezetőivé is váltak és válnak. Ülésezett az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Meghallgatta az Országos Választási Elnökség beszámolóját a helyi tanácstagok általános választásáról és a budapesti 19. számú, valamint a Baranya megyei 4. számú országgyűlési választókerületben történt választásokról. Az Elnöki Tanács legfelsőbb bírósági bíróvá választotta dr. Szabó Emilt, dr. Ja- szovszky Lászlót, dr. Posta Gyulát, továbbá bírák megválasztásáról, illetve felmentéséről hozott határozatot. Az Elnöki Tanács végül egyéni kegyelmi határozatokat hozott, és egyéb ügyeket tárgyalt. Határmenti áruforgalom A siklósi vár kongresszusi termében ülésezett pénteken — Palkó Sándor elnökletével — az országgyűlés kereskedelmi bizottsága, amely a szomszéd országokkal folytatott határmenti árucsere-forgalmat vitatta meg. Befejeződött a Vöröskereszt IV. kongresszusa Pénteken plenáris ülésen folytatta munkáját az Építők Székhazában a Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusa. A délelőtti tanácskozáson dr. Szabó Zoltán egészségügyi' miniszter az állami egészségügyi szolgálat dolgozói nevében köszöntötte a kongresszus részvevőit. Emlékeztetett arra, hogy a népesedési helyzet javításában sok tennivaló hárul a Vöröskeresztre is. Ugyancsak a délelőtti tanácskozáson szólalt fel, s tolmácsolta a testvérszervezet üdvözletét Stana Dragoj, a román Vöröskereszt főtitkára és Hans Polster, az osztrák Vöröskereszt főtitkára. Dr. Babies Antal professzor, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke a szakszervezet elnöksége, központi vezetősége és tagsága nevében köszöntötte a kongresz- szus részvevőit. A plenáris ülésen került sor a szekcióvezetők beszámolóira, amelyek magukban foglalták a vöröskeresztes munka továbbfejlesztésére ' irányuló fontosabb javaslatokat', észrevételeket. A mezőgazdasági szekció munkájáról dr. Tóth Péter, a Pest megyei állategészségügyi állomás igazgatóhelyettese, főállatorvos számolt be. Délután választották meg az országos vezetőséget és az országos számvizsgáló bizottságot. A 65 tagú országos vezetőségben Pest megyét dr. Madár János, a Pest megyei KÖJÁL igazgatója és dr. Tóth Péter, a Pest megyei Állategészségügyi Állomás igazgatóhelyettese képviseli. Az országos elnökség elnöke ismét dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus lett. A szervezeti szabályzat módosítása alapján két alelnököt választottak. Első al- elnök Rostás István eddigi főtitkár, alelnök pedig Ortutay Zsuzsa, eddigi főtitkárhelyettes lett. A Magyar Vöröskereszt új főtitkárává Hantos Jánosi, a Fővárosi Tanács eddigi elnök- helyettesét választották. Főtitkárhelyettes: dr. Gyűszű Miklós orvos alezredes és dr Vi- dosfalvi Magda, budapesti III. kerületi főorvos. A számvizsgáló bizottság elnöke ismét Tóth Kálmánné lett. ★ A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége — a IV. kongresszus alkalmából — péntek este fogadást adott a Duna Interkontinental Szállóban. Pest megyéért emlékérmesek Dr. Weisz Mátyás ____________________dr. Weisz Mátyás | Bekopogtatunk I körzeti orvos házába.---------------------------Kívüliről olyan egyszerű, amilyen az utcában a többi öreg parasztház. Belülről sem más, fehérre meszelt gerenda tartja a szoba mennyezetét. Tulajdonképpen gratulálni jöttünk, hogy a megyei tanács kitüntette a Pest megyéért emlékéremmel. — Természetesen nagyon örülök az elismerésnek, de vajon tényleg annyi szépet, jót tettem, hogy megérdemlőm? — tépelődése Őszinte, mert szerény, de semmiképpen sem álszerény ember. Elismeri például első szóra, amit a kitüntetés indoklása is egyebek között megállapít, hogy a cigány lakosság körében folytatott gyógyító, felvilágosító munka különösen eredményes volt.-------------------------------- 1929-ben, egészen | Negyvennégy éve, | fiatal orvosként---------------------------------költözött Budapestről Dányba — szerencsét próbálni. Anyagi javai nem engedték meg hogy díjtalan segédorvos legyen valamelyik kórházban, állás nem kínálkozott, a kenyerét akarta megkeresni friss diplomájával. A községnek nem volt orvosa, Zsámibokban lakott a körorvos. Ebben a szegény faluban telepedett le dr. Weisz magánorvosként, fizető páciensekre várva, mert hol volt még akkor faluhelyen a társadalombiztosítás! Cseppent-csurrant is néhány pengő, de akiről tudta, hogy sovány bukszájából nem telik, attól nem fogadott el pénzt, még orvosságot is vett neki. — Amikor idejöttem, nem akarom megsérteni az öreg dányiakat, de az az igazság, tele volt itt a nép mindenféle babonával, hiedelemmel. Lehetetlen „orvosságokat” javallottak egymásnak, egészségtelen lakásokban éltek, egészségtelenül táplálkoztak. Házról házra jártam, beszéltem, magyaráztam, lassan- lassan javult a helyzet, amint hinni kezdtek nekem. Igazi javulás azonban csak a fel- szabadulás után következett be, mert hiába, az egészséges életmódhoz pénz is kell. — Száz élve született csecsemőből harminc-negyven meghalt, erre még ennyi év után is megborzadxa gondolok. Mennyi munkába, szóba került, amíg a kismamákat, már amelyik inkább rám hallgatott, és nem a megrögzött régi rossz, szokásokat prédikáló öregasszonyokra, rászoktattam a helyes csecsemőgondozásra. Néhány év múlva, ha kis mértékben is, de a csecsemőhalandóság csökkent. Az anya- és csecsemővédelem — Dányba csak jóval később jutott zöldkeresztes nővér — az orvoshoz tartozott, társadalmi munkában. Tevékenységéért hamarosan megkapta a jutalmat.------:---------- csak egy ugrás Gödöllő. Ott I Dánytó! I székelt a basáskodó főszolga- bíró, a törvényeket kénye- kedve szerint lábbal tipró Endre László. Weisz doktort 1934. április elején — talán éppen azon a napon, amikor most kitüntették — öt esztendőre kiutasította a járás területéről és egyben eltiltotta az orvosi gyakorlattól is. Indoklás: felforgató tevékenységet folytat, amióta Dányban van egyre kevesebb gyermek születik és már bűnvádi eljárás alatt is állott. Felforgató tevékenység? Való igaz, házról házra járt Weisz doktor, de nem politikai, hanem közegészségügyi agitációt folytatott a lakosság körében. (Habár az egészséges életmódra rávenni az emoereket, kétségkívül, az is politizálás.) A születések aránya pedig 1920 óta csökkent és éppen azóta növekedett keveset, amióta dr. Weisz Dányban feltűnt. Ami pedig a bűnvádi eljárást illeti, az a csendőrség — nyilván főszolgabírói utasításra — feijelentese alapján indult meg tiltott műtét elkövetése miatt. A csendőrök még terhelő tanúról is gondoskodtak. Egy fiatal leány jegyzőkönyvbe mondta előttük, hogy terhességét Weisz dőlt- tor szakította meg. Viszont a törvényszéki orvosi vizsgálat megállapította, hogy effajta műtétet a lányon nem végeztek, szükség is csalt akkor lett volna rá, na olyan kétezer esztendővel ezelőtt bekövetkezett csoda történik vele, mint amilyenről a biblia tud egy József nevű ács menyasszonyáról, Máriáról. Az ügyész erre a bűnvádi eljárást meg is szün tette. Endre László viszont folytatta üldözését, de a kiutasítást az alispán hatályon kívül helyezte. Ezerötszáz dányi folyamodott hozzá ennek érdekében. Különben sem találhatott rá törvényes alapot. Endre azonban később, akkor már belügyi államtitkár, majd belügyminiszter volt, a dányi orvost internáló táborba csukatta. Onnan vitték Auschwitzba. Csak hazatérte után tudta meg, felesége és kislánya is ott volt, ott pusztították el őket.---------------------------------- Dánynak már 1 A felszabaduláskor | volt községi — orvosa, dr. Zubek László személyében, aki kollegiális barátsággal fogadta a megpróbáltatások után hazatért orvost. Weisz doktor, akkor OTI-or- vosa, majd utóbb körzeti orvosa lett a falunak. Azután sokáig egyedül gyógyította 3000 lakosát. Azóta négyezernél többen laknak Dányban, és három éve nevezték ki a második körzeti orvost. — Együtt folytatjuk most már az egészségügyi felvilágosítást is — mondja. — Általában kéthavonta, mindig a lakosság által választott témáról tartunk előadásokat. Lelkendezve beszél arról, hogy mennyit javult a községbeliek életszínvonala, mennyit fejlődött a felszabadulás óta Dány külső képe is. Mondjuk: hallottuk a községbeliektől, a fejlesztésnek is tevékeny részese... De erről hallgat. Azt mégsem tagadhatja, hogy 1950 óta megszakítás nélkül tagja a községi tanácsnak, most is megválasztották. ’ Üt az óra. Felugrik, magára rántja kabátját, kezdődik a rendelés. Búcsúzkodás közben mondja: — Száznál több személyautó-tulajdonos van Dányban, de az öreg orvosnak nincsen kocsija. Jóízűen nevet és fiatalosan fürge léptekkel gyalog indul a rendelőbe. Hetvenhat éves. Szokoly Endre
