Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

1973. ÁPRILIS 15.. VASARNAP MSI M£C> cJíivlap 1971-1973 i jelölőgyűléseken kérték Az első lépések megtörténtek í Összefoßml, közösen A választásokra való köz­vetlen felkészülés még soha nem kezdődött idő­ben olyan korán, mint a mos­tani választásokra. A közvet­len — hangsúlyozom —, hi­szen a tágabb értelemben vett készülődés tulajdonképpen már az 1971. évi szavazás másnapján kezdődött, s ké­szülődés volt azóta is a mun­kás hétköznapok mindegyike. Talán novemberben, no­vember közepén lehetne meg­határozni azt az időpontot, amikor a pártszervezetek, népfrontbizottságok és taná­csok vezetői, képviselői elin­dultak, hogy sorra _ felkeres­sék a tanácstagokat, beszél­gessenek velük az eltelt két év munkáj átról. Több község­ben és városban kisebb cso­portonként hívták össze a ta­nácstagokat hasonló céllal. Később a munkába bekapcso­lódtak a KISZ-bizottságok is, a fiatal tanácstagokkal hány- ták-vetettók meg a közös problémákat, több helyütt kü­lön a női tanácstagok ültek össze. Decemberben megye- szerte falugyűlést hívtak ösz- sze a tanácsok, s ezek szerve­zésébe, a mozgósításba bekap­csolódtak sok helyen a szak- szervezeti szervek, a szakma­közi bizottságok is. A válasz­tások előkészítésében már az első naptól kezdve megmutat­kozott az összefogás, s ez az elmúlt hetekben még telje­sebbé, még hatékonyabbá vált. A tanácstagok személyére a javaslatokat a jelölőgyűlése­ken mindenütt a népfrontbi- zottságok képviselői terjesz­tették elő. Ezt a néhány, meg­győződéssel ott elhangzott mondatat azonban alapos munka előzte meg. Ismét csak: közös munka. A külön­böző társadalmi szervek közös véleményé szinte teljes egé­szében találkozott a jelölőgyű­léseken résztvevők vélemé­nyével. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az előterjesztett több mint 6 és fél ezer javas­latból a jelölőgyűlésaken mindössze 108-at nem fogad­tak el. Minden eddiginél kö­rültekintőbb, megfontoltabb volt a tanácstagnak javasolt személyek kiválasztása, jelzi ezt az is, hogy két éve, az 1971-es jelölőgyűléseken a mostaninál jóval több, 175 javasolt tanácstagjelölt helyett állítottak spontán jelöléssel mást a gyűlések résztvevői. P olitikailag érettebb, fe­lelősségteljesebb látás­módról tettek tanúbi­zonyságot a jelölőgyűlések résztvevői is. A tanácstagok je­lölésénél egy szempont esett latba döntően: a végzett munka. Hogy a már volt ta-*> nácstag az elmúlt ciklusban ^ciklusokban) milyen munkát végzett, méltó-e ismét a bi­zalomra ; s milyen munkát végzett a társadalmi szerve­zetekben, a KISZ-ben, a szak­területén, a közéletben az, akit most először jelölnek. Ügy tűnik, hogy a spontán jelöltek túlnyomó többsége valóban alkalmasabbnak lát­szik a választók bizalmára, mint az eredeti jelölt. A vég­ső érvet persze az elkövetkező négy év adja meg. A jelölő­gyűléseken a korábbinál több fiatal vett részt — a tanács­tagjelöltek között is több a fiatal —, és a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa megálla­pításai szerint a jelölőgyűlé­sek résztvevőinek mintegy 25 •—30 százaléka munkás volt. A szakszervezetek a jelölő­gyűlések lebonyolításában — sikerében — is jelentős mér­tékben részt kértek. A lakos­ság mozgósításán túl legjobb aktíváik közül többen a gyű­lések levezető elnökei, előadói voltak. A választási operatív bizottságokban mindenütt ott voltak a szakszervezet, a KISZ képviselői is. K étségtelen, hogy a lakos­ságot legközvetlenebbül érintő problémák a köz­ség, város fejlődésével kapcso­latosak, az ivóvíz-, az iskola-, az út-, járda-, a villanyvilágí­tási gond mindenki gondja, de az is kétségtelen, hogy a köz­ségfejlesztés a községpolitiká- nak csak egy része. Érthető, ha az elhangzott több mint 24 ezer közérdekű kérés, javaslat túlnyombó többsége, 17 ezer a községfejlesztéssel foglalko­zott, az idei jelölőgyűlések egyik — minden eddiginél na­gyobb — eredménye azonban az, hogy a többi 7 ezer fel­szólaló egy fokkal általáno­sabb, társadalmilag-politikai- lag legalább annyira fontos kérdésről szólt. Mert a mai igényeknek megfelelő, kultu­rált életkörülményeink nem­csak a járdától, a víztől, a csa­tornától függnek, legalább annyira függnek attól, hogy hegyet alkot-e az utcasarkon a szemét, hogy milyen a lakó­hely közlekedése, kereskedel­mi hálózata és a boltok áruel­látása, hogy az elromlott tele­víziót be kell-e szállítani a vonaton Budapestre, hogy hány nap alatt intéznek el egy apró ügyet a tanácsházán... Amilyen hangot ütött meg a jelölőgyűlésen az előadó, ami­lyen volt az előadása, amilyen összetételű volt a hallgatóság, olyan volt a — válasz. A jelölőgyűlésekre a taná­csok is a korábbinál jobban felkészültek. Az elhangzott kérdések jó részére a választó­polgárok helyben, azonnal kaptak meggyőző, körültekintő választ, és sok községben — 'a kérdés természetétől függően — az érintetteknek az írásbeli válaszokat már az elmúlt hé­ten postázták a tanácsok. egyeszerte összehívták a népfronttal karöltve a KISZ-bizottságok az első választókat, a községekben, városokban választói gyűlése­ket tartottak és. nagy érdek­lődés kísérte a munkahelye­ken a réteggyűléseket. A pártszervezetek, a különböző társadalmi szervezetek együt­tes munkája nyilvánul meg mind a szervezésben-mozgó- sitásban, mind a lebonyolítás­ban ... Megyei vezetők, or­szággyűlési képviselők, ta- nácstagjelöltek vitatják meg a megjelentekkel a lakóhely, a munkahely, a fiatalok, a mun­kások, a tsz-tagok, a pedagó­gusok, a kisiparosok közös problémáit. A tennivalókat a jövőre. A terveket, amelyek valóra váltása ismét csak kö­zös feladat lesz. Deregán Gábor A lezajlott jelölőgyűlések megyeszerte a vártnál aktí­vabbak voltak, a részvétel, a felszólalások azt mutatták, hogy a lakosságot érdekli la­kóhelye sorsa. A felszólalók túlnyomó többsége a közössé­get érintő kérdésekről beszélt. A kéréseket, javaslatokat a tanácsok vezetői feljegyezték, s az első intézkedések már megtörténtek. A bony Társadalmi munkában nincs hiány Hetven körzet küldi be kép­viselőjét Abony nagyközség tanácsába. Az abonyiak érdek­lődését községük fejlesztése iránt mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy a hetven je­lölőgyűlésen 229 közérdekű bejelentés és javaslat hangzott el. A nagyközségi tanács ve­zetői: Szűcs László tanácsel­nök és Győré Pál vb-titkár valamennyit máris átvizsgál­ták, sőt, némelyik megvalósí­tására a kezdeményező lépé­seket is megtették. Az Űjszászi út környékéhez messze esik a gázcseretelep. Az ott lakók szeretnék, hogy­ha közelebb jutnának propán­bután gázhoz. Ugyanezen a környéken merült fel az a kí­vánság is, hogy a meglevő két tüzelőolajcsere-telep mel­lett létesítsenek harmadikat is, mégpedig szintén közelebb. Ez a kívánságuk is indokolt. A tanács vezetői már meg is ke­resték az ÁFÉSZ-t, de egyelő­Mindennapjaink dokumentumai Pest megye néhány telepü­lésén, így például Cegléden már hagyomány, hogy egy-egy választási ciklus befejeztével kis, nyomtatott, képes füzet­ben gyűjtik egybe az eltelt időszak munkájának doku­mentumait. Másutt, mint pél­dául Gödöllőn vagy a monori járásban, az idén állítottak össze először ilyen eredmény- és feladatgyűjteményt. Abony- ban a díszes füzet sok-sok fényképe szemlélteti az ered­ményeket. Érdemes belela-. pozni ezekbe: fehéren-f eke­ién, vitathatatlanul és leta- gadhatatlanul elénk tárják: íme, így dolgoztunk az elmúlt két évben. Tovább a fejlődés útján címmel jelent meg a Ceglédi Városi Tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága fü­zete, Szabó Alfrédnek, a mű­velődési osztály munkatársá­nak szerkesztésében. Bár a város fejlődését lapunkban is rendszeresen regisztráljuk, jó néhány eredmény — új ösz- szefüggésben megmutatva — mindannyiunk számára még­lepő. A tanácsi gazdálkodás az utóbbi két évben kiegyensú­lyozott volt — írják —, az évi költségvetés végösszege 88 millióról 107 millió forintra emelkedett. A negyedik öt­éves tervben Cegléden össze­sen 1834 lakás építését terve­zik ... 1971—72-ben újabb 38 utcába vezette be a tanács a vizet, a vezetékhálózat hosz- sza már 85,8 kilométer. Meg­közelíti az 5 kilométert a gáz­vezeték hossza, s míg 1970-ben 478 lakásba volt bevezetve a gáz, ma ennek mintegy két­szeresében van. Cegléd jellegzetes mezővá­ros — így ismerték a múlt­ban. Ma — hogy csak egy példát említsünk — a ceglédi ipar 1,67 milliárd forint ter­melési értéket produkál. Je­lentős ezzel párhuzamosan to­vábbra is a mezőgazdaság — az állami gazdaság és a négy termelőszövetkezet — szerepe, s itt is csupán egy példa en­nek érzékeltetésére. 1971-ben Pest megye összes tsz-beruhá- zásainak 11 százalékát, a me­gye hat városáénak 76 száza­lékát a ceglédi tsz-ek beruhá­zási összegei adták. Cegléd a nagy számok vá­rosa lett. Két év alatt Í5,6 százalékos — 80 millió forin­tos — volt az állami és szö­vetkezeti kereskedelem for­galomnövekedése; a tavalyi Dózsa-ünnepségekre a lakos­ság 84 ezer négyzetméternyi területet parkosított, a társa­dalmi munka értéke 1970-ben 5 millió, 1971-ben 6 millió, 1972-ben 13 millió forint volt. A ceglédiek híres és jó érte­lemben vett lokálpatriotizmu­sáról még hosszan lehetne ír­ni, de a fenti — kiragadott — példák is bizonyítják ezt. A monori járás képekben címet viseli az MSZMP járá­si bizottsága, a járási hivatal és a népfront járási bizottsága közös kiadványa. A bevezető sorok őszintén megállapítják: a monori járás 17 községét az elmúlt két évben a mérsékelt fejlődés jellemezte. (Egyéb­ként — úgy véljük — megye- szerte az őszinte hajig jelle­mezte a választások előkészí­tését, az eredmények, felada­tok felmérését. Senki sem hi­szi, hogy két év alatt minden sürgető gondunkat meg tud­tuk — meg lehet — oldani, amit azonban a két év idősza­kára feladatként kitűztünk, többnyire meg is valósítottuk. A gondokhoz hasonlóan ugyanolyan őszintén beszél­hetünk eredményeinkről is.) Mit jelentett a monori já­rásban a mérsékelt fejlődés? Csak néhány példa: az 1971- es jelölögy ülésekén 2700-an szólaltak tó, a javaslatok, ész­revételek 72 százaléka köz­érdekű volt. A tanácsok két év alatt 333 közérdekű javaslatot valósítottak meg, s ezek érté­ke 79 millió forint. Sokan kértek újabb helyi munkalehetőséget, főleg a nők részére. Nos, a járásiban két év alatt 14-ről 26-ra emelke­dett az üzemek száma. A figyelem előterében állt a községek fejlődése. Hogy csak a jelentősebbeket említsük meg : Monoron 6 ezer 200 négy. zetméter szilárd burkolatú út épült, Pilisen, Üllőn és Menüén összesen 7 kilométer­rel nőtt meg a villanyhálózat hossza, felépült a gyömrői 60 személyes szociális otthon, Ve- csésen, Maglódon, Üllőn és Csévharaszton összesen 250 gyermekkel több jár óvodába, mint előbb, víz- és csatorna­vezeték hálózza, vagy kezdi behálózni iMonor, Vecsés, Ecser utcáit — és akikor most még számos új értékről nemig szóltunk. Hogy mennyiről? A járás 17 községének lakói meg tudják mondani. És — ne feledkezzünk meg — a negyedik ötéves tervnek csak az első két esztendeje telt eL Egy város és egy járás ered­mény- és feladatgyűjteményé­ről szóltunk csupán. Közös címük: 1971—1973. D. G. re csak arra kaptak ígéretet, hogy mindkét cseretelepet a IV. ötéves terv folyamán meg­építik. Az idén már nincs rá anyagi fedezet. Az a sok választópolgár, aki járdaépítésre tett javaslatot, tulajdonképpen nyitott kaput döngetett. A tanács eddig is napirenden tartotta ezt a kér­dést — csakhogy Abonyban 90 kilométer a 220 utca hossza, és eddig csupán 36 kilométer járda épült. Egyszerre min­den nem megy, de ebben az évben további 8—10 kilométer járda burkolására van száz­ezer forint, és a várható tár­sadalmi munkától függ, meny­nyivel épül meg több. Egyébként társadalmi mun­kában Abonyban nincs hiány. Erre az esztendőre új jár­da, vízvezeték építésére és sok minden egyébre 1 millió 300 ezer forint értékű munkát ajánlott fel, és részben már el is végzett a lakosság. S a je­lölőgyűléseken az elhangzott javaslatokat támogató felszó­lalók is hangoztatták: a lakos­ság minden közérdekű építke­zésnél a jövőben is segít, munkával. Jászkarajenó Ami igen, s ami nem teljesíthető Jászkarajenő 37, Kőröste- tétlen 15 tagot küld a közsé­gi közös tanácsba, tehát 52 jelölőgyűlésen hangzottak el a közérdekű javaslatok. Úgy­szólván mindegyik gyűlésen igényelték a vízvezeték építé­sét, illetve felújítását. Kőröstetétlen belterületén egy mélyfúrású kút táplál öt utcai kifolyócsapot. Törpe vízmüvet sürgettek a felszóla­lók. Még az önálló tanács, há­rom éve, elkészítette a tervet, de a kivitelezésre már nem volt pénze. A közös tanács már a jelölések ideje előtt úgy döntött, hogy a IV. ötéves terv utolsó évében a közös község­fejlesztési alapot teljes egé­szében — ami körülbelül 450 ezer forint —, a tetétleni víz­vezeték-építés megkezdésére fordítja. — Látva azonban a lakos­ság sürgetését, már jövőre el­kezdjük a törpevízmű és a ve­zeték építését — közölte ve­lünk Túri Pál vb-titkár —, és 1975-ben, de legkésőbb 1976- ban be is fejezzük. Jászkarajenőn viszont már régen van vízvezeték, vagy harminc éve kezdték építeni és azóta folyamatosan fejlesz­tették. Csakhogy a régi csövek minduntalan eltörnek, nem győzik- már a sok javítást. Ezért kérték a jelölőgyűlése­ken a vízvezeték teljes felújí­tását, 'amit a tanács már az­előtt is többször tolmácsolt a fenntartó Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak. A napokban újólag a vállalathoz fordultak és késedelem nélkül választ is kaptak. — Íme, a levél — mutatja Szűcs István tanácselnök. — Az áll benne, hogy az Orszá­gos Vízügyi Hivatal utasítása szerint vízhálózatok rekonst­rukciója nem hajtható végre. A vállalat azonban napiren­den tartja a mi problémánkat, és május-júniusra remél vég­leges választ felettes szervétől az ügyben. Hát most mi is azt várjuk, de nagyon! Kőröstetétlenre sok glondot fordít a közös tanács. A köz­ségben még sohasem volt óvo­da. Most van egy épület óvo­da céljára. Mikor nyilik meg benne az óvoda? — kérdezték mind a 15 jelölőgyűlésen. Az épület átalakítása nem kerül sokba és a tanács a szükséges pénzt előteremti. Hogy a la­kosság társadalmi munkát is vállal, azt a gyűlések részvevőd nyomban felajánlották. Így azután még ebben az évben 35—40 kisgyerek részére meg­nyílik az óvoda. Viszont a tetétlemeknék az a kérésp, hogy külön körzeti orvost kapjanak, nem teljesít­hető. Jászkarajenőn két orvos van, egyikük körzetéhez tarto­zik a mindössze 1200 lakost számláló Kőröstetétlen. Ilyen kevés lakosnak nem juthat önálló orvosi körzet. Szokoly Endre Szada / Önerőből és segítséggel A 29 szadai jelölőgyűlésen 594-en vettek részt és 124-en szólaltak fel. Főleg a járdák további építését, illetve az el- rongálódottak javítását kérték. S hogy gyorsabban menjen a dolog, segítséget is ígértek. Azt mondták: a tanács az építéshez és a javításhoz biztosítson anyagot, a munkát — a saját portája előtt — mindenki ma­ga végzi majd el. Korszerű közvilágításra len­ne szükség Szadán, s olt is, mint a legtöbb faluban egyéb­ként, szintén gond, hogy kicsi az iskola és az óvoda. Jelenleg például a gyerekek két cso­portban járnak óvodába, jó lenne, ha a két csoportot há­romra lehetne növelni. A község lakói az óvodaépítés­ben kész örömmel vállalnának társadalmi munkát, de sze­mélyzetet a működtetéshez nem tudnak biztosítani. Ez Ügyben már a .Pest megyei Tanács ' ffitézkédéöére lesz szükség. Iklad Együtt könnyebben fog menni Az Ikladon megtartott 12 je-, lölőgyűlésnek mind a nyolcvan felszólalója a közös gondokról szólt. Ezek közül a legfonto­sabbnak tartották az új óvoda felépítését, mert hely hiányá­ban 30 gyereket kellett a leg­utóbbi felvételkar elutasítani. Többen társadalmi segítséget is ígértek, de felvetették azt is, hogy számítanak az Ipari Műszergyár 'támogatására. An­nál inkább, mert az üzem dol­gozói a szomszédos Kartal óvodájának felépítésében is tevékenyen részt vettek. Nagy gond Ikladon — s ter­mészetesen a jelölőgyűlésein is szó esett róla —, hogy se férfi-, se női fodrászat nincs a falu­ban. Hiányzik továbbá a pék­ség, a kenyérért Aszódra, Kar­ijaira kell utozniok az ikla- diaknak. A jelölőgyűléseken a járdák elhanyagolt állapota is téma volt, s ezzel kapcsolat­ban ígérték az ikladiak a ta­nácsnak talán a legtöbb segít­séget A választások után — mint ismeretes — Iklad és Domony közigazgatási szempontból Aszódhoz kerül. Az ikladiak ettől a változástól — nyilván­valóan jogosan, hiszen közö­sen több érhető el — sokat várnak. Ökrös László Az elmúlt két évben épült Gödöllő 1966. január 1-én kapta meg a városi rangot, s azóta különösen nagy ütemű fejlődésnek indult. Ez a fejlődés jellemezte az elmúlt két évet is. Az érdeklődés középpontjában a lakásépítés áll. A város veze- . — tői a IV. ötéves tervben mintegy 2000 lakás felépítésével számolnak. Az igenyekkel igyekszik lépést tartani a szolgáltatás is. A János utcai lakótelepen épült fel a Gödöllői Vegyes Ktsz szolgáltatóháza, ahol női és férfifodrászat, fényképészet, órás, kozmetikus, műszerész és cipészet áll a lakosság rendelkezésére. A javító szolgáltatást végző kisiparosok szama az elmúlt két évben tovább nőtt, jelenleg 249-en rendelkeznek működési engedéllyel. A folyamatos tüzelőanyag-ellátás biztosítása érdekében a TÜZÉP telepein kívül, a város öt pontján fűtőolaj-elárusító telep épült, / Gárdos Katalin felvétele l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents