Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-31 / 76. szám
1973. MÁRCIUS 31., SZOMBAT rtsi HEG) lap 3 Ülésezett a KISZ KB Kapcsolat kilencven ország 200 ifjúsági és diákszervezetével Választási nagygyűlés Dunakeszin Gárdos Katalin felvételei Dr. Horváth István első titkár elnökletével pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke — dr. GomÁtadta megbízólevelét a Guineái Köztársaság új nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, pénteken fogadta Aboubakar Biro Kante rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Guineái Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. bőr Józsefnek, a KISZ KB titkárának előterjesztése ^lapján állásfoglalásban leszögezték a nemzetközi ifjúsági diákmozgalom helyzetéről, illetve a KISZ nemzetközi tevékenységéről szóló tapasztalatokat. A KISZ csaknem 90 ország több mint 200 ifjúsági és diák- szervezetével tart kapcsolatot, s tevékenyen részt vesz a Átadta megbízólevelét a Mali Köztársaság új nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Tidia- ni Guissé rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Mali Köztársaság új magyar- országi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. DÍVSZ, valamint a Nemzetközi Diákszövetség munkájában. Hazánkban 64 fejlődő országból több mint 1200 diák tanul, körülbelül 10 százalékuk KISZ-ösztöndíjjal. A KISZ részt vesz „Az ifjúság vádolja az imperializmust’’ világméretű kampányban, csatlakozott a vietnami kórházakcióhoz, saját kezdeményezéseivel is hozzájárult a vietnami szolidaritási mozgalom sikeréhez, támogatja a DÍVSZ és az NDSZ kezdeményezéseit. A KISZ központi bizottsága tegnapi ülésén elfogadta a szervezet nemzetközi tevékenysége fejlesztésének irányelveit, majd meghatározta a X. Világifjúsági és Diáktalálkozón részt vevő magyar delegáció feladatait. A katonai és politikai kiképzés színvonalának emelésében, a néphadsereg harckészültségének fejlesztésében, beosztásukban több éven át végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként — hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából — az Elnöki Tanács a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki néphadseregünk nyolc tagját. A Kiváló Szolgálatért Érdemrendet 35-en kapták meg. A honvédelmi miniszter 14 alezredest ezredessé léptetett elő. Ezenkívül számosán megkapták a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, ezüst, illetve bronz fokozatát, vala1 (Folytatás az 1. oldalról) az ipari munkásokat érintették, de amelyeket a jövőben a mint a honvédelmi \ érdemérmet. A kitüntetéseket és, az előléptetéseket Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter pénteken nyújtotta át a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében rendezett ünnepségen. Az ünnepi eseményen jelen volt Papp Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. Ugyancsak ott volt V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés fegyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyarországi képviselője. többi társadalmi rétegekre is' szándékában van kiterjeszteni.! A lakásépítési programról szólva a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy miközben az ötéves tervben előirányzottnál több lakás épül évente, az állami lakások száma kevesebb, mint szeretnénk, s ez elsősorban a kiskeresetű dolgozókat érinti. A Központi Bizottság és a kormány ezért olyan program kidolgozására készül, amelynek segítségével néhány év múlva a lakáskérdés hazánkban megszűnik a legnagyobb társadalmi gond lenni. Faluvégi Lajos a ránk váró feladatokról szólva kiemelte a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés, a szocialista integráció, az adottságainknak megfelelő, szelektív fejlesztés jelentőségét. Csak azokat az ipari és mezőgazdasági ágazatokat érdemes és kell intenzíven fejlesztenünk — mondotta —, amelyek a leginkább verseny- képesek, amelyekben a legkorszerűbb színvonalon, a leggazdaságosabban tudunk termelni. Ilyen, intenziven fejlesztésre kijelölt iparág hazánkban az autóbuszgyártás, az olefin- és vegyipar, kooperációban a Szovjetunióval az alumíniumipar, a számító-* gépgyártás, és a gépkocsialkatrész-, illetve gépkocsigyártás, együttműködve a baráti országokkal. Befejezésül a pénzügyminiszter az árkérdésről beszélt, illetve azokról a tervezett intézkedésekről, amelyekkel a kormány a jövőben szigorúbban kívánja ellenőrizni a fogyasztói árakat. A felszólalás Elhunyt Pupp Lajos Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Papp Lajos elvtárs,a párt a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi kiemelkedő harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja, súlyos betegség következtében, március 30-án elhunyt. Papp Lajos élvtárs temetése április 5-én, csütörtökön, 14 órakor lesz a Mező Imre úti (kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjából. A családtagok, harcostársak és barátok a ravatalnál 13.30 órától róhatják le kegyeletüket. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Kitüntetések, előléptetések Szervezni - konkrétan Célprémium és fejlesztés az ásványőrlőben t Hosszúnevű cég a Dunakanyarban: Országos Ercj és Ásványbányák Dunántúli Művének zebegényi üzeme. i Ij,t a malmok sokféle terméket állítanak elő: szénsavas takarmánymeszet, mészgrittet az állami gazdaságoknak, bécsi fehéret a festőknek, kaolint őrölnek a gumi- és papíriparnak, tűzálló anyagot az öntödéknek, krómércet, ferrómangánt az üveg- és vasgyáraknak, barritot az olajipar rendel tőlük. Tavaly Zebe- í gényben 37 és félezer tonna anyag helyett 43 ezer tonnát őröltek, így árbevételi tervüket több mint 38 és félmillió forintra túlteljesítették. Az év végi mérlegbe 8 millió 283 ezer forint nyereséget írhattak, s mintegy negyven napnak megfelelő nyereségrészesedést oszthattak szét. Mi a jó eredmények titka? — er- ; ről beszélgettünk Nagy Miklóssal, a zebegényi üzem vezetőjével. — A gazdasági sikerek elengedhetetlen feltétele az emberek szorgalma. A. vezetőknek olyan munkahelyi légkört, szervezettséget kell biztosítaniuk, hogy gazdaságos, eredményes lehessen a munka.. — Ügyesen, ésszerűen kell tehát szervezni, hogy az emberek előre lássák az eredményt. Hogyan érhető ez el? — Sokat beszéltünk például a zsákolókkal arra szorítottuk őket, hogy minél kevesebb legyen a zsákszakadás. Korábban 23,6 zsákot használtak fel egy tonna anyag csomagolására, azaz tonnánként több mint három zsákot pocsékoltak el, a ráfizetés 24—45 forint volt. Elmagyaráztunk a munkásoknak, hogy minden megtakarított zsák a nyereségünket emeli, s ezzel sikerült elérni, hogy ma már alig megy veszendőbe zsák a zebegényi ásványőrlőben. — Így „szervezik” a dolgozók tudatát, és hogyan késztetik a munkásokat az olcsóbb, gazdaságosabb termelésre? — Ügy gondolom: konkrétumokkal lehet a legjobban válaszolni a kérdésre. Minden termékünket őrlés előtt szárítani kell. Korábban egy tonna anyag szárításához 23— 25 kiló tüzelőolaj kellett, 1972- ben ezt a számot 16,15-re csökkentettük. Hogyan? A 'dobkezelőkön múlik, hogy mennyi fűtőanyagot használnak fel. Régebben akkor is fűtöttek, amikor nem volt anyag, üresen állt a szárító. Ma már nem ilyen bőkezűek az olajjal. Milyen módszerrel értük el ezt az eredményt? Érdekeltté tettük a zsákotokat, a dobkezelőket is: takarékoskodjanak, megéri, premizáljuk figyelmességüket, már a hónap végén megkapják jutalmukat: tíz százalékkal lehet nagyobb a keresetük. — Jót kihas^iálják tehát a premizálás „szervező erejét”? — így is mondhatnánk: célprémiummal a több termelésért! Megszabtuk a gépek havonkénti üzemidejét, elmagyaráztuk, ha a malom termel, akkor jön a pénz, nem az a lényeg, hogy forogjon a gép, hanem, hogy dolgozzon. Ilyen elvek szerint díjazzuk a molnárok munkáját... Tavaly 70 ezer forint célprémiumot fizettünk ki az üzem dolgozóinak, ennek az összegnek a többszöröse térült meg termelési, gazdasági eredményekben. — Még milyen módon törekednek a gazdaságosabb termelésre? — Tavaly az első negyedév végéig a Volán szállított nekünk — elég borsos áron. Aztán átszervezéssel megoldottuk ezt a gondunkát is. Üzemi gépkocsijainkkal fuvarozunk, s így évi 7—800 ezer forintos megtakarításhoz jutottunk. Egyébként önállóságunk keretei között szervezhetünk: a központ megadja a főbb gazdasági mutatókat, előírja a termelés mennyiségét, a létszámot, az árbevételt, az anyagköltséget, az eredmény- tervet. Az üzemnek e mutatók alapján kell ügyesen, ésszerűen gazdálkodnia. — Kapnak-e segítséget a bevált munka- és üzemszervezési módszerek bevezetéséhez? — írásos javaslatot nem kaptunk a központból, de a negyedévenkénti műszaki konferenciákon szó van a munka- és üzemszervezésről is, a vásárlók igényeiről, amelyek gyakran csak átszervezéssel elégíthetők ki. Például tavaly a papírzsákról át kellett térni a műanyagra. Ez a szállításoknál is problémát okozott. Megoldást a műszaki fejlesztés hozott: a munka megkönnyítése, a dolgozók egészségének védelme érdekében NSZK csomagológépet vásároltunk 3 millió forintért. Ez a berendezés automata, a gép méri, tölti az anyagot, hegeszti a zsákot, a munkás csak felügyel. Hat dolgozó bérét lehetett megtakarítani. — Műszaki fejlesztéssel is törekednek tehát a gazdaságosabb termelésre. Minden módszer, javaslat beválik a zebegényi üzemben? — Javasolták nekünk, hogy a műanyag zsákokat varrógépen zárjuk le. A javaslat alapján két gépet vettünk, de kiderült, hogy így szaporátlan a munka, s a dolgozók keze is megsínyli. Ez a gondolat eddig nem vált be a gyakorlatban. — A dolgozók is tesznek ja- vasiatokat a munka ésszerűsítésére? — A munkások javasolták egy emelővillás targonca beszerzését. Vásároltunk is egy ilyen anyagmozgató gépet, amellyel megkönnyítettük a nehéz fizikai munkát. A technológián is változtattunk, gépesítettük az. adagolást, s így a holtidők a minimálisra csökkentek. Korábban lapátoltak, most dömperről borítják az anyagot az adagolótárcákra, s a munkások vezérlőgombbal irányítják a berendezést. — Javultak a munkakörülmények a mészkőbányában is? — Régebben fúrásos-robbantásos jövesztéssel termeltük a követ, aztán a központ ötmillió forintért vásárolt egy japán gépet, s ez két-három hét alatt kitermeli a mi egész éves szükségletünket. Ezzel könnyítjük a munkát és létszámot is megtakarítunk. — Milyenek a kapcsolataik a kooperáló gyárakkal? — Korábban Hajdúdorogról kaptuk a papírzsákokat — nagy szállítási költséggel. Tavaly év közepén a váci DCM- mel vettük fel a kapcsolatot, s azóta az ottani zsákgyár elégíti ki a zebegényi üzem igényét — kisebb szállítási költséggel. A váci kooperáció még egy eredményt hozott: a DCM zsákgyárában lehetővé tették, hogy a szabványtól eltérő zsákot kérhessünk. Miért fontos ez. A szabványzsákba 85—90 kiló anyag is beleférne, de csak 60 százalékát töltöttük ki, a mi zsákjainkba pontosan ötven kiló fér amennyit a megrendelő kér. A két zsák árkülönbözete: 1,45 forint. — Melyeb ebben az évben a szervezési feladatok? — A szállítást az anyagmozgatást tovább gépesítjük, az egészségvédelem érdekében újabb porülepítő berendezéseket építünk. Egy nagyobb ka[ pacitású késes törő, új szállí- tószalaghíd építése szerepel terveinkben. Továbbra is célprémiumokkal segítjük a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését — mondta végezetül Nagy Miklós. F. P. Faluvégi Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után elsőnek GEDAI SÁNDOR tanácstag, a Járműjavító Vállalat kárpitosa kért szót. Hozzászólásában a néhány év alatt 23 ezer lakosúra növekedett nagyközség kommunálisfejlesztési eredményeit és gondjait’ tette, szóvá. Mindenekelőtt a csaknem 100 milliós költségű, szennyvízcsatorna-hálózatot, amelynek megvalósításához a helybeli üzemek több mint 10 millió forinttal járulnak hozzá, és amely előfeltétele a többszintes munkáslakások építésének, a Budapesttől mindössze 4 kilométerre fekvő nagyközség városiasodásának. Beszámolt az Egy üzem — egy iskola akció eredményeiről, majd a kereskedelmi ellátás fogyatékosságairól beszélt. DARVASI PALNÉ tsz-tag, országgyűlési képviselő szólalt fel ezután. Beszédét azzal, a nem egészen negyven évvel ezelőtti, fájdalmas emlékkel kezdte, amikor szülőfalujában, Endrődön csendőr sortüzet adtak le a választásra összegyűlt több száz nincstelen parasztra és kubikosra. Emlékeztetőnek szánta ezt az eseményt, mert — mondotta — könnyen felejtjük a rosszat, pedig csak a múlt ismeretében tudjuk igazán értékelni mindazt, amit 28 év alatt elértünk. — Abban az időben — folytatta Darvasi Pálné — a munkásnak, parasztnak nem volt beleszólása az országos ügyekbe, de még saját dolgaiba sem. Most pedig? Csupán a váci járásban 4151-en szólaltak fel a választási jelölőgyűléseken, A felszólalók becsületére váljék, hogy túlnyomó többségük a közösség gondjait tette szóvá, társadalmi problémák megoldását sürgette. Mégpedig úgy, hogy mindjárt felajánlást is tett a célok megvalósítására, társadalmi munkára. A felszólalók sorát GERE JANOSNÉ tanácstag, a dunakeszi 1. sz. általános iskola pedagógusa zárta be. Beszédét a nagyközséggé válás erkölcsi-politikai jelentőségével, a megnövekedett önállóság, a kibővült hatáskör felelősségével kezdte. — A közéleti felelősségérzet nemcsak a tanács vezetőit, s a tanácstagokat, hanem a választópolgárolcat is mindinkább eltölti. Statisztikai adatok, és személyes tapasztalatok bizonyítják, hogy talán még sosem előzte meg ilyen aktivitás a tanácsválasztásokat, mint ezekben a hetekben. A gyűlések részvevőinek 60— 70 százaléka fűzött véleményt, javaslatot az elhangzottakhoz. Külön öröm, hogy 410 közérdekű felszólaláshoz csupán IS egyéni panasz társult — mondotta Gere Jánosné, majd a? iskolák, s a gyermekintézmények fejlesztési gondjairól beszélt. A részvevők nevében az elnöklő dr. Barna Lajos köszönte meg zárszavában a pénzügyminiszter tájékoztatóját és a hozzászólásokat. A választási nagygyűlés az Internacionálé dallamával ért véget. Nyíri Éva
