Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

P£S7 HFC 1973. MÁRCIUS 21.. SZOMBAT yíírtop BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Interpellációk Százhúsz új telefonállomás Szentendrén - Gondoskodnak a gyalogosok biztonságáról a Kerepes-Kistarcsa útszakaszon Megoldás a monori vasúti átjáróra - Huszonhatmillió Pest megye villanyhálózatának bővítésére Az országgyűlés tegnapi megyei képviselők közül hár- ülésén öt képviselő hat inter- man interpelláltak, négy kér- pellációt jelentett be. A Pest désben. BATA JÁNOS (PEST MEGYE 12. VK.) a gyömröi Szabó Ktsz műszaki vezetője szóvá tette: a távbeszélő-ál­lomások szaporodásával a közpon­tok mind terheltebbé válnak, s nap­közben sokszor csak több órás vára­kozás után folytatható távolsági te­lefonbeszélgetés. Előfordul, hogy hamarabb lehet például Monorról Budapestre, vagy Budapestről Szent­endrére utazni, mint oda telefonálni. Milyen lehetőség kínálkozik a távol­sági beszélgetések körülményeinek megjavítására? Jogrendszerünk elvben és gyakorlatban a szocializmust építő társadalom szolgálatában áll Dr. Szénási Géza legfőbb ügyész felszólalása VÁMOS GÉZA (PEST MEGYE 11. VK.) a Monori Állami Gazdaság ke­rületi igazgatója, a lakossági villany- hálózat bővítésének központi állami támogatása tárgyában a nehézipari miniszterhez interpellált. Elmon­dotta: az eddigiek során a villany- hálózat bővítését a Nehézipari Mi­nisztérium központi támogatásban részesítette. Ettől az évtől kezdve a támogatás csupán a lakótelepi alap- encrgia-igényekre biztosított. Külö­nösen kedvezőtlenül érintheti ez a helyzet a családiház-építési tevé­kenységet. Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter válaszában hangoztatta: a posta-hírközléssel, a távbe­széléssel kapcsolatban felve­tett panaszok jogosak, jólle­het az utóbbi két-három év e területen is dinamikus fej­lődést hozott Megkezdődött például az úgynevezett táv- választásos automatikarend­szer kiépítése, amely jelenleg már 73 helységben — többek között már Vácott is — mű­ködik. Az interpellációban felvetett panaszt véglegesen a távválasztásos rendszer kiter­jesztése fogja megoldani. Ad­dig is — mondotta a minisz­ter — igyekszünk a helyzeten a lehetőségekhez mérten ja­vítani. Szentendrén 120 új te­lefonállomást kapcsolunk be és 12 közvetlen vonalat léte­sítünk Budapesttel Dr. Szekér Gyula nehézipa­ri miniszter válaszában alá-, húzta, hogy az országos vil­lanyhálózat fejlesztésére a kormányzat eddig is jelentős összegeket költött. Mint isme­retes, legdinamikusabban a lakosság vülamosenergia-igé- nye növekszik, évente mint­egy 13—14 százalékkal. Pest megyében is egyre többet for­díthatnak a villamosenergia­hálózat bővítésére. 1971-ben 13 millió, 1972-ben 15 millió, az idén pedig már 26 millió jut a megyében a helyzet ja­vítására. Ebből az összegből — a megyei tanács döntésétől függően — mód van a felve­tett problémák orvoslására. Természetesen a helyi taná­csok és a lakosság tevékeny hozzájárulására is szükség van. VÁMOS Géza (PEST MEGYE ll. VK.), a Monori Állami Gazdaság kerületi igazgatója a monori állomáson a biztonságos gyalogátkelcs tárgyában is interpellált a közelekedés- és posta­ügyi miniszterhez. KOVÁCS ISTVANNÉ (PEST ME­GYE 1. VK.) a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár csoportvezetője a 3. szá­mú főközlekedési útnak a Kerepes— Kistarcsa szakaszán a biztonságos útviszonyok megteremtése érdeké­ben interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez, mivel — mint elmondotta — ezen a szaka­szon az utóbbi négy évben 134 köz­úti baleset történt. Dr. Csanádi György azzal válaszolt, hogy a szintbeli ke­reszteződés megszüntetése — alul- vagy felüljáró építésé­vel — több tízmillió forintba kerülne, ezért erre pillanat­nyilag nincs anyagi lehetőség A negyedik ötéves terv után, amikor majd Monor vasútál­lomásának teljes rekonstruk­ciójára sor kerül, meg tudják oldani a megfelelően bizton­ságos gyalogos átkelést is. Máris műszaki bizottság vizs­gálja, hogy a vágányhálózat kisebb mérvű átrendezésével miként lehetne enyhíteni a gyalogosok problémáit. Való­színűleg sikerül gyalogjárdát építeni. CSAPÓ JANOSNÉ (TOLNA MEGYE, 7. VK.) a Simon- tornyai Bőrgyár üzemvezetője az egészségügyi miniszterhez interpellált: milyen intézkedéseket kíván tenni a vidéki és kör­zeti orvosi ellátás javítására? Módosítják-e a jelenlegi pályá­zati rendszert, dolgoznak-e olyan koncepción, amely a kisebb településeken is javítja a helyzetet? Dr. Csanádi György vála­szában elmondta, hogy a kor­mány még az idén napirend­re tűzi azoknak a javaslatok­nak a tárgyalását, amelyeket tárcája terjesztett elő az or­szág úthálózatának kiépítésé­vel kapcsolatban. Az M—7-es után az M—3-as főközlekedé­si út korszerűsítésére is sor kerül. Addig a világítás, a járdák és a gyalogos közleke­dés biztonságának megjavítá­sával igyekeznek enyhíteni a gondokon. Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter válaszában alá­húzta: az orvosok száma 1960 és 1970 között hatezerrel emel­kedett. Javult a megyénkénti orvosellátotfcság is. Csaknem hatszáz új körzet létesült és ezek több mint 50 százaléka a községekben van. A miniszter hangsúlyozta, hogy a helyi akadályok és nehézségek el­hárítása mindenek előtt az ál­lásokat fenntartó szerv, az il­letékes tanácsok feladata. Azokban a megyékben azon­ban, ahol ez szükséges, közö­sen megvizsgálják az okokat, amelyek miatt a körzeti orvo­si állások betöltetlenek. En­nek nyomán kialakítják a szükséges intézkedéseket, illet­ve javaslatokat tesznek a helyben szükséges teendőkre. DR. MARTON ZOLTÁN (BUDAPEST. 10. VK): az új lakótelepek belső konyháinak szellőzési problémája tárgyában interpellált. László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a megye 24. választókerületének képviselője folytát Dégen Im­rével, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökével és helyettesé­vel: Illés Györggyel. A téma S. Hegedűs László Nagykőrös és az ottani Petőfi Termelőszövetkezet vízellátá­sa. Az OVH tervei szerint a város keleti részén fúrnának új kutakat, ám a kutak védő­körzetének sok jó, mezőgazda- sági hasznosítású terület látná kárát. Ezzel szemben ha a vá­ros nyugati részén készülné­nek az új kutak, az ottani er­dők természetes védőkörzetet alakítanának ki a kutak körül, s az érintett termelőszövetke­zet sem károsodna. A másik javaslat: a város szennyvizé­nek mezőgazdasági öntözésre való hasznosítása, amely mint­egy nyolcszáz hold vízellátásá­ra lenne elegendő. Mindkét ügyben részletesebb tárgyalás­ra S. Hegedűs László és Ko­vács Sándor hivatalában kere­si fel Dégen Imrét. ★ Gondokról, problémákról fo­lyik a beszélgetés dr. Baskay Tóth Bertalan, a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem tan­székvezető egyetemi tanára, a megye 2. választókörzetének képviselője és dr. Szekér Gyu­la nehézipari miiíiszter kö­zött. Dr. Baskay Tóth Berta­lan az aszódi benzinkút meg­építéséhez kér segítséget a mi­nisztertől, aki tréfásan jegyzi meg: — Úgy tűnik, Pest megyei ülésszak a mostani. Három felszólalás, négy interpelláció s kérés is annyi, hogy három megyének elegendő lenne... Aztán a miniszter váratla­nul témát vált: — Mondja, igaz, hogy Pest megyében valóban olyan so­kat áldoz a lakosság a vízmű­vek megépítésére? — Hogy az egész megyében mennyire rúg a lakosság mun­kájának, vállalásának értéke, pontosan nem tudom, azt azon­ban igen, hogy csupán a Gal- gamenti Víztársulás kétszáz­milliós költségéből hatvanöt­milliót vállalt a lakosság. Azt gondolom, hogy nem rosszabb az arány más víztársulásoknál sem, noha Pest megyében ugyancsak sok víztársulás ala­kult az elmúlt években. Nem véletlenül: a megye egyik leg­nagyobb gondja az egészséges ivóvízhálózat kiépítése. Dr. Baskay Tóth Bertalan szavait igazolja Kárpáti Fe­renc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcso­portfőnöke, a megye 29. vá­lasztókerületének képviselője is. — Vámosmikola, mióta csak létezik, ivóvízgondokkal küsz­ködik. Nem egy kútjából csak az egészségre is ártalmas vizet nyerhettek eddig az emberek. Most végre megoldódik ez az Dr. Szekér Gyula évszázados gond. Rövidesen hozzákezdenek a törpevízmű megépítéséhez. Ez tizenkétmil­lió forintba kerül. Ennek mint­egy a felét a helyi gazdaságok és a lakosság adta össze. Prukner Pál Bonder József építésügyi és városfejlesztési miniszter vá­laszában elmondotta, hogy az úgynevezett belső konyhák és fürdőszobák kedvezően befo­lyásolják a lakások belső el­rendezését és az építkezés költségeit Ebből a megfonto­lásból épültek ilyen lakások. A minisztérium ismeri a prob­lémákat és azt is megállapí­totta, hogy a hibák egy ré­sze a ventillátorok nem meg­felelő üzemeltetéséből adó­dik. A minisztérium intézke­dett, hogy az ilyen konyhák­ban elektromos tűzhelyeket állítsanak fel, és jobb'villany- motorokat szerezzenek be. In­tézkedtek az alkatrészhiány megszüntetéséről is. Az interpelláló képviselők, valamint az országgyűlés az illetékes miniszterek válaszait elfogadta. Dr. Szénási Géza legfőbb ügyész bevezetőjében hang­súlyozta: jogrendszerünk to­vábbfejlesztésének, az MSZMP erre vonatkozó határozataival elindított átfogó jogalkotási programunknak az a célja, hogy jogszabályaink elviek­ben, gyakorlati megoldásaik­ban és korszerűségben egy­aránt megfeleljenek a szocia­lizmust építő társadalom fej­lődése által támasztott min­denkori objektív igényeknek. Elmondta a továbbiakban, hogy az ismertté vált bűncse­lekmények számával mért összbűnözés évi nagyságrend­je, különféle okok által elő­idézett ingadozásoktól elte­kintve, lényeges változást nem mutat. Felhívta a figyel­met a társadalmi tulajdon el­len elkövetett bűncselekmé­nyek nagyfokú veszélyességé­re. Nemkülönben arra, hogy a gazdasági életben tapasztalha­tók olyan visszaélések, ame­lyek egyfelől gazdasági vesz­tegetés, másfelől adócsalások útján, nem munkán alapuló kiemelkedő jövedelmeket biz­tosítanak egy szűk rétegnek. A törvényjavaslat alapel­veiről szólt ezután: — Rendelkezéseket tartal­maz a törvényjavaslat az el­járási feladatok, közelebbről a vád, a védelem és az ítélke­zés egymástól való elkülönü­lésére. Ez egyike az alapvető eljárási garanciáknak; azt je­lenti, hogy a vád, a védelem és az ítélkezés eljárási funk­cióit más-más szervnek, illet-' ve személyeknek kell ellát­niuk. — A javaslat részletes ren­delkezései egyfelől mellőzik a gyakorlat tapasztalatai sze­rint fölöslegessé, illetve túl­haladottá vált formaságokat, másfelől viszont kiszélesítik a törvényesség valódi garan­ciáit. Büntetőeljárási jogunk­ban az előzetes letartóztatás és más, személyes szabadság- jogot korlátozó kényszerintéz­kedések csak külön törvényi okok alapján alkalmazható kivételek; a fő szabály az, hogy a terhelt az eljárás fo­lyamán szabadlábon védekez­hessék. E kényszerintézkedé­seket, különösen az előzetes letartóztatást, a javaslat to­vábbi garanciákkal bástyázza körül. Ilyen többek között az a rendelkezés, amely szerint bizonyos hosszabb idő eltelte után a terhelt előzetes letar­tóztatása az eljárás bármely szakában csak a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján tart­ható fenn. — Büntetőpolitikai törekvé­seink közé tartozik — mondta ezután dr. Szénási Géza —, hogy a gyermekeket és fiatal­korúakat egyre eredményeseb­ben kívánjuk óvni a bűnözés irányába indító körülmények­től, a rendezetlen családi élet, rossz baráti környezet, az al­koholizmus és egyéb hasonló tényezők hatásától. A javaslat a fiatalkorúak elleni büntető­eljárás újraszabályozásával a jogalkotás területén törekszik elősegíteni az ifjúság- és gyer­mekvédelem fokozott érvény­re juttatását, a fiatalok visz- szatartását az erkölcsi züllés­től, a bűnözésben való részvé­teltől. Ennek megfelelően a javaslat a fiatalkorú elleni bí­rósági eljárásban kizárja a vétségi eljárást, valamint a tárgyalás mellőzésével történő pénzbüntetés kiszabást, a szükséges esetekben előírja védő- és óvintézkedés, vala­mint a fiatalkorú nevelését, gondozását vagy felügyeletét elmulasztó személy elleni in­tézkedés kezdeményezését. A továbbiakban arról szólt a legfőbb ügyész, hogy a meg­előzésnek fontos területe az utógondozás is. Itt az a cél, hogy a bűncselekmény miatt elítéltet oly módon vezessék vissza a társadalomba a bün­tetés letöltése után, hogy többé ne ismétlődjék meg a törvény­nyel, a társadalommal való szembehelyezkedése. Az utógondozás kellő szín­vonalra fejlesztésében még Igen sok a teendő; és feltétle­nül szükséges, hogy a társada­lom a bűnüldöző szervek se­gítségére siessen. Elmondta, a büntetőeljárás lefolytatásá­hoz és a büntetések végrehaj­tásához kellően képzett és fel­készített hivatásos rendőr, ügyészi, bírói, majd büntetés­végrehajtási apparátus áll ren­delkezésre. A büntetés vég­rehajtása utáni gondozási fel­adatok ellátására azonban megfelelően képzett szaksze­mélyzet jelenleg még nincs. Befejezésül annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy a javaslat, törvényerőre emelkedése után, jól fogja szolgálni a bűnüldözés ható­sági feladatait és alkalmazásá­nak hosszabb gyakorlata meg­mutatja majd, hogy később esetleg egyes részletrendelke­zésekre, milyen további kor­szerűsítésre, finomításra szo­rulnak.­A szünetben élénken vitatkozó, beszélgető csoportok töltötték meg a folyosót. Képünkön balról jobbra: Szabó István, a TOT elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhe­lyettese, dr. Baskay-Tóth Bertalan tanszékvezető tanár. Pest megye 2. választókerületének képviselője és Huszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KSH elnöke. Gárdos Katalin felvétele « í i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents