Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-20 / 66. szám
MST MEG VEI dCMm 1973. MÁRCIUS 20., KEDD Fókusz So Pótra Szombaton néhány árával a Ph.ioia Penn-i bomoamerenylet után Keam Ketii kamoouzsai tájékoztatás ügyi miniszter bejelentette, hogy az elnöki palota elleni bomoázás tettese, akit azóta már elfogtak, Norodom Sziltanuk egyik veje, So Pótra volt. A kambodzsai légierő egyik tisztje elrabolt egy T— 28-as amerikai gyártmányú katonai repülőgépet, s két bombát dobott le a Phnom Penh-i elnöki palotára. Az óriási épülettömböt telitalálat érte, több részén robbanások történtek, és tűz ütött ki. Az épületben éppen ott tartózkodott Lón I\ol kormányfő és néhány minisztere, de egyikük sem sérült meg, ellenben többen meghaltak, illetve súlyosan megsebesültek a palotában vagy környékén tartózkodó személyek közül. Az elnöki palota elleni támadás után a kétmotoros repülőgép többször zuhanórepülést hajtott végre az amerikai nagy- követség épülete előtt, majd hosszabb ideig körözött a város fölött. Mint a tájékoztatás ügyi miniszter közölte, a pilóta a város szélén kioldott még egy bombát, s terhétől megszabadulva menekülni próbált, de — valószínűleg üzemanyaghiány miatt — leszállásra kényszerült, és akkor fogták eL KÉSŐBBI HÍRÜGYNÖKSÉGI JELENTÉSEK szerint azonban a Lón Nol-féle hadseregnek nem sikerült kézre keríteni a szombati bombatá- madás végrehajtóját. A hírek szerint So Pótra repülőszázados az elnöki palota ellen végrehajtott támadást követően sértetlenül landolt távol a fővárostól, és a dzsungelbe menekült. A támadás a Szihamuk-kor_ mány megdöntésének harmadik évfordulóján történt. A KAMBODZSAI FELSZABADÍTÓ ERŐK helyi idő szerint vasárnap a kora reggeli órákban rakétatámadást intéztek a kambodzsai főváros központjától 11 kilométerre levő egyik külváros éllen. A Phnom Penh-i parancsnokság szerint kilenc személy életét vesztette. A kormájnycsapatok viszonozták a tüzet és légi- erejük amerikai gépek támogatásával bombázta a körzetet. Az amerikaiak egyébként taktikai repülőgépekkel és B— 52-es óriás bombázókkal folytatták légitámadásaikat Kambodzsa felszabadított körzetei ellen. A felszabadító erők rakéta- támadására alig néhány árával azután került sor, hogy So Pótra százados, .Norodom Sziltanuk egyik veje két bombát dobott a Phnom Penh-i elnöki palotára. A kambodzsai rezsim vezetője, Lón Nol azonnal rendkívüli állapotot hirdetett és felfüggesztette a még meglevő szabadságjogokat, közöttük a sajtó- és szólásszabadságot. A kambodzsai fővárosban csak az állami tulajdonban levő lapok jelenhetnek meg. A TÁMADÁS NYOMÁN Lón Nol lemondta a Norodom Szi- hanuk-kormány megdöntésének harmadik évfordulója alkalmából tervezett ünnepségen való részvételt. Norodom Szihanuk herceg rokonait, a kambodzsai királyi család minden tagját házi őrizetbe helyezték és Norodom Botum Bopha hercegnőt, So Pótra százados feleségét letartóztatták. PHNOM PENH-I hétfői hivatalos közlés szerint 38 halálos és csaknem 1000 sebesült áldozata van a légitámadásnak, amelyet Norodom Sziha nuk herceg egyik veje hajtott végre az elnöki palota ellen. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A Lón Nol-rezsim hétfőn to- vábbi intézkedésekkel súlyosbította a Phnom Penh-i elnöki palotát szombaton ért bombatámadás nyomán meghirdetett rendkívüli állapotot. Betiltott minden tüntetést, nagygyűlést vagy ülést, a közutakon öt embernél többnek nem szabad csoportosulnia. Feltűnést keltett Keo Annak, a Phnom Penh-i egyetem jogi kara professzorának vasárnapi letartóztatása is. A professzor 1972 júniusában jelöltként indult az akkori elnökválasztáson, őrizetbe vétele kapcsán a hír- ügynökségek emlékeztetnek arra a kijelentésre, amelyet a választási hadjárat során tett: azt mondotta, ha elnökké választanák, habozás nélkül megengedné, hogy Norodom Szihanuk „egyszerű állampolgárként’ visszatérjen Kambodzsába. A Reuter értesülése szerint 40-re emelkedett a Szihanuk herceg egyik veje által szom baton a Phnom Penh-i elnöki palota ellen elkövetett bomba támadás halálos áldozatainak száma. A. B. T. Fülöp-szigeteki kérdőjelek A Fülöp-szigetek déli részén nyugati hírügynökségek beszámolói szerint — növekszik a polgárháború veszélye. Az elmúlt két hétben szaporodtak az erőteljes összecsapások a kormányerők, valamint a mohamedán szepara- tistáknak minősített gerillák között. A kormány bevetette a légierő és a haditengerészet bizonyos egységeit is. Manilában elismerik, hogy az utóbbi néhány hónapban a kormányerők elvesztették az ellenőrzést a déli Sulu tartomány, valamint az ugyancsak délen fekvő Basilan-sziget csaknem 90 százaléka felett. A Fülöp-szigeteki mohamedán közösség gazdasági és kulturális problémái, amelyek még a spanyol, amerikai, majd japán gyarmatosítás korszakából származnak, mindmáig megoldatlanok. Marcos elnök kormányzata ígért ugyan' reformokat és gazdasági segítséget, az erre a célra kiutalt pénzösszegek azonban kézen- közön elkallódtak, a bürokrácia szövevényében. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Fülöp-szigeteki kormány szerint a „szeparatista mozgalmat” Malaysia támogatja. Ma érkezik Bijedics Ausztráliába Házkutatás a titkosszolgálat me/bourne-i központjában... Mintegy kétezer horvát emigráns tüntetett vasárnap Canberrában a parlament épülete előtt, tiltakozásul Dzsemal Bijedics jugoszláv miniszter- elnök ma kezdődő, háromnapos ausztráliai hivatalos látogatása ellen. A tüntetők az ország különböző részeiből autóbuszokon érkeztek, horvát nacionalista dalokat énekeltek, hangszórókon át követeltek szabadságot Horvátországnak, Bijedicset gyilkosnak nevezték és elégettek egy jugoszláv zászlót. Az ausztrál hatóságok szakértői attól tartva, hogy a szélsőjobboldali horvát csoportok merényletet terveznek Bijedics ellen, megkezdték azoknak a titkos iratoknak a kiértékelését, amelyeket az ausztrál rendőrség pénteken foglalt le, amikor Lionel Murphy igazságügy-miniszter utasítására házkutatást tartott az ausztrál titkosszolgálat melboume-i központjában. A rendőri beavatkozás azért vált szükségessé, mert a titkos- rendőrség vezetője, Peter Barbour állítólag nem akarta kiszolgáltatni azokat az ügyiratokat, amelyek tájékoztatást nyújthatnak a szélsőséges horvát szervezetek tevékenységéről és támpontul szolgálhatnak az igazságügy-miniszternek a Bijedics-látogatás alkalmával szükséges biztonsági rendszabályokhoz. A hétfői ausztráliai lapok szerint az ország rendőrsége összeesküvést leplezett le, amélyet Ausztráliában élő horvát fasiszták szőttek a ma Sidneybe érkező Dzsemal Bi- jedics jugoszláv miniszterelnök meggyilkolására Bár a rendőrség és a kormány hivatalosan nem erősítette meg az összeesküvésről szóló hírt, sajtó jelentések szerint a rendőrség nyomoz a merényletkisérlet kitervelői után, és az országban élő jobboldali horvát személyeket állandó megfigyelés alatt tartja. MSanffln Bívsh Kormányprogram Mudzsibur Rahman, Bangla Desh miniszterelnöke egy daccai tömeg- gyűlésen elmondott beszédében körvonalazta a március 7-én megtartott általános választások után megalakított új kormánynak bélés külpolitikáját. Bangla Desh továbbra is az el nem kötelezettség és a semlegesség irányvonalát követi majd. Bangla Desh kormányának legfontosabb célja a szocializmus, a demokrácia és a nacionalizmus elvein alapuló társadalom létrehozása — jelentette ki a miniszterelnök, majd hangsúlyozta, hogy az Avami Ligának határozott szándéka a népiek tett ígéretek valóra váltása, a meghirdetett társadalmigazdasági reformprogram végrehajtása. Marszohodok a Holdon Igen érdekes nyilatkozatot adott a TASZSZ hírügynökség tudósítójának Anatolij Blagonravov neves szovjet tudós a bolygók kutatására szolgáló automata járművekről. Egyebek között kijelentette: „Semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy az első >,marszohodok” (marsjárművek) már a közel jövőben adatokat szolgáltatnak a „vörös” bolygó jelszínéről. A marsjárművek prototípusait a Holdon, a kozmikus rakétatechnika sajátos próbaterepén, próbálják ki és járatják be.” Blagonravov akadémikus elmondotta, hogy a Lu- nohod—2 szovjet tudományos berendezés folytatja a Hold felszínének kutatáséit. Az automaták jelentőségét méltatva megállapította: a Lunohod-típusú automata rendszerek létrehozása óriási lépés a világűr meghódításában és a naprendszer bolygóinak kutatásában. Ezek az automaták különösen a Mars, valamint más bolygók kutatása szempontjából fontosak, önmozgásuk által képesek részleteiben tanulmányozni és feltérképezni a Mars felszínének számos körzetét és képesek beindítani az automatika tudományos berendezésének az útvonalat tanulmányozó egységeit. A akadémikus kitért az ember— automata problémára is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Az automaták szemléletesen bebizonyították „úttörő" szerepüket a Venus és a Mars tanulmányozásában. Az ember által vezérelt űrhajókat és az automatákat nem szabad egymással szembeállítani. A maga idejében és a maga helyén ezekre is, azokra is szükség van. Ugyanakkor, véleményem szerint, ma automatákkal legésszerűbb kutatni a Holdat és a bolygókat. A szovjet automatikus állomások Holdon végzett tudományos kísérleteinek széles skálája, valamint az ily módon kapott adatok meggyőzően alátámasztják e módszer Hatékonyságát.” Új fejezet a békamozgaíom történetében Idén ősszel, minden valószínűség szerint október 2—7 között Moszkvában rendezik meg a békeszerető erők első világkongresszusát, amelynek előkészítő konzultatív értekezlete vasárnap fejezte be munkáját a szovjet fővárosban. A háromnapos találkozón részt vett az országos béketanács delegációja is dr. Zsebők Zoltánnak, a béketanács al- elnökének vezetésével. A konzultatív találkozóról hétfőn nyilvánosságra hozott közlemény szerint a tanácskozás részvevői „hasznos és konstruktív eszmecserét folytattak a kongresszus céljairól, tartalmáról, előkészítésének és megszervezésének formáiról”. A közlemény felsorolja azokat a minden népet foglalkoztató legfontosabb problémákat, amelyekre a kongresszus előkészítésének időszakában a legnagyobb figyelmet kell fordítani. Köztük említi a közel-keleti konfliktus megoldását, az indokínai megállapodások végrehajtásának kérdését, a leszerelésnek, a nemzeti függetlenségnek, a gyarmatosítás elleni harcnak és a népek közötti békés együttműködésnek a problémáit. Romesh Chandra, a Bé- ke-világtanács főtitkára, valamint a moszkvai találkozó elnökségének több más tagja hétfőn a szovjet békebizottság székkázában nemzetközi sajtóértekezleten ismertette a tanácskozás eredményeit, s a részvevők felhívását a világ minden országának népeihez és szervezeteihez, mindenkihez, aki kész hozzájárulni a moszkvai világkongresszus előkészítéséhez és lebonyolításához. A Béke-világtanács főtitkára a sajtóértekezleten kijelentette: a moszkvai konzultatív találkozó új fejezetet nyitott a békemozgalom történetében, mert soha nem volt még példa arra, hogy a legkülönbözőbb mozgalmak, szervezetek, pártok ilyen széles fórumon találkoztak volna. A sajtóértekezleten részletesen ismertették a moszkvai világkongresszus előkészítésének programját, amelyben további konzultációk, nemzetközi és regionális konferenciák szerepelnek. Az előkészítés hátralevő hónapjaiban Iz- landon az európai biztonság, Svájcban a leszerelés, Lengyelországban a népek közötti kulturális együttműködés kérdéseiről terveznek eszmecseréket. A részvevők számát és körét ezeken a találkozókon — a Béke-világkongresszus egyik legfontosabb szervezési elve értelmében — nem korlátozzák. Roth nem vette fel Brandt odadobott kesztyűjét — hol Hol „szűnik meg” az SPD .kezdődik” az NKP, illetve az FDP? Sikerül-e Brandtnak leszerelnie pártjában a baloldali ellenzéket? — hangzik most lépten-nyomon a kérdés bonni politikai körökben a kancellár szombati váratlan bejelentése nyomán. Willy Brandt, az SPD elnöke bejelentette: lemond párt- vezetői tisztségéről, ha a jövő havi szociáldemokrata kongresszus szakít az eddigi irányvonallal és dezavuálja a választási programot. A kancellár fenyegetése elsősorban az ifjú szocialistáknak szólt. A címzett, Wolfgang Roth, az ifjú szocialisták országos elnöke hétfőn a Frankfurter A „szent tehenek” alkonya Egyre fokozódó hevességgel folyik az Egyesült Államokban az a belső politikai küzdelem, amelynek látható jele a Fehér Ház és a kongresszus, a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti birkózás. „Birkózásról” egyáltalában azért lehet beszélni, mert Nixon látványos győzelme az elnökválasztásokon nem változtatott a választásokon vesztes demokraták szenátusi és képviselőházi többségén! Az elnöknek tehát ellenzéki kongresszusi többséggel kell kormányoznia. Miután az Egyesült Államokban az elnök és a végrehajtó apparátus hatalma rendkívül nagy — a kongresszus bizonyos alapvető politikai döntésekbe nem szólhat bele. Sőt azokról többnyire csak utólag értesül. Van azonban az emerikai politikának egy — az amerikai átlagpolgár számára rendkívül fontos — területe, ahol a kongresszus a Fehér Ház terveit hatásosan akadályozhatja, esetleg meg is hiúsíthatja. Ez pedig a gazdasági programok, a költség- vetés területe! Ilyen politikai háttér előtt zajlik tehát Nixon és a kongresszus párbaja. Mi ennek a párbajnak a lényege? Az, hogy Nixon január végén bejelentett költségvetése hátat fordított az összes szociális, nyomorenyhítő, oktatási és egészségügyi programoknak. Nixon kongresszusi beszédében „szent teheneknek” neveztg ezeket a programokat, és azt mondotta, hogy „a demokrata párti pazarlás” időszakának véget kell vetni. Február végén egy másik kongresszusi üzenetében az elnök megismételte, hogy szilárdan a szociális programok eltörlése mellett van. Ezúttal már adminisztratív intézkedéseket is bejelentett: feloszlatták azt az állami hivatalt, amely a Johnson által kezdeményezett „szegénység elleni háborút” lett volna hivatva irányítani. Sőt: Nixon gyakorlatilag saját, néhány évvel ezelőtt bejelentett jóléti terveit is sutba dobta. Mindez belpolitikáiig vitathatatlanul reakciós lépés volt, és megmutatta: mihelyt a Nixon-adminisztráció szilárdnak érzi magát, egyértelműen a monopoltőke legkonzervatívabb köreinek megfelelő gazdasági és költségvetési politikát folytat. Jellegzetes, hogy a június 1-én kezdődő új pénzügyi évre szóló séget kap arra, hogy brutálisan félredobja ezeket a programo- költségvetés 268 milliárd dollár kiadással számol, és ebből a kát, és egyértelműen a gazdagok nevében, a gazdagok számára hivatalos katonai költségvetés 81 milliárd dollár, tehát csak- kormányozzon. nem az összes kiadások egyharmada. Az előre tervezett költ- — i — e ségvetési hiány 24 milliárd dollár, ami azt jelenti, hogy a hadi költségvetés több mint háromszorta magasabb, mint az egész költségvetés deficitje! A különböző szociális programok együttes költsége eredetileg is alig tett volna ki évi 12 milliárdot, tehát a költségvetési hiány felét! Az amerikai belpolitika e társadalmi szempontból reakciós fordulatát szervesen kiegészítette Nixonnak az az elhatározása, hogy a különböző szociális kérdések megoldását fokozatosan kiveszi a központi kormányhivatalok kezéből, és az erre szánt összegekkel együtt az egyes államok hatáskörébe utalja. Ez a látszólag „demokratikus decentralizálásnak” tűnő intézkedés az amerikai körülmények között komoly társadalmi visszalépést jelent. Az amerikai társadalom legkonzervatívabb, legvisszahúzóbb erői ugyanis az egyes államok törvényhozásában lényegesen erősebbek, mint a központban. A szociális program feletti hatáskörnek az államok kezébe való „átcsúsztatása” újabb lehetőséget ad ezeknek az erőknek, hogy elsüllyesszék e problémákat. Nem csoda, hogy a kongresszus demokrata párti többsége élesen támadja ezt a szociálpolitikát. Nem utolsósorban azért is, mert Nixon olyan programokat csorbított meg, amelyek sok tízmillió amerikai választó életét a legközvetlenebbül érintik és befolyásolják. A csata legújabb szakasza, hogy a demokraták törvényjavaslatot terjesztettek be: eszerint köteleznék az elnököt, hogy tíz napon belül jelentse be, valahányszor egy meghatározott programra előirányzott költségvetési kiadást be akar fagyasztani. A kongresszusnak ezután joga lenne arra, hogy 60 napon belül leszavazza az elnök döntését, és kényszerítse az adminisztrációt a szükséges összeg folyósítására. Nixon és párthívei válaszként azzal érvelnek, hogy a szociális programok fenntartása 15 százalékos adóemelést eredményezne és az inflációt táplálná. „Elfeledkeznek”, persze, a nagyságrendi’viszonyokról: arról, hogy a szociális kiadások érintetlen összege is csak a hivatalos hadi kiadások hegyed részét jelentené. Voltaképpen tehát nem kisebb dologról folyik a vita, mint az amerikai belpolitika irányvonaláról. Arról, hogy folytatni lehet-e azt a nem kielégítő és felemás — de mégiscsak az óriási szociális problémák tudomásulvételét tükröző szociálpolitikát, amelyet a 60-as évek nagy társadalmi és tömeg- megmozdulásai kényszerítettek ki. Vagy: a Fehér Ház lehetőRundschauban válaszolt Brandt bejelentésére. Az odadobott kesztyűt nem vette fel, hanem magától értetődőnek nevezte pártelnöke szavait, amelyeknek nem szabad különös jelentőséget tulajdonítani. Herbert Wehner alelnök visszavonulási szándékát pedig — mondotta — nem szabad meghátrálásnak tekinteni a báloldal elől, hiszen a „ju- sok” Wehnert nem ellenfelüknek, hanem szintén baloldalinak tekintik. Elvi kérdésekbe Roth nem bocsátkozott, hanem tudatosan tartózkodott attól, hogy válaszoljon Brandtnak az ifjú szocialisták kongresszusát elmarasztaló szavaira. Egyes megfigyelőkben az a benyomás alakult ki, hogy a szociáldemokrata pártvezetés belátta: a baloldal szervezett fellépése ma már kiküszöböl- hetetlen tényező az SPD-ben, és ezért a helyzet kissé túlzott dramatizálásával akarja Brandt még a kongresszus előtt leszerelni a belső ellenzéket Egyrészt latba veti egyéni tekintélyének teljes súlyát, másrészt igyekszik békésen integrálni és differenciálni a balszárnyat. Ezért tett javaslatot arra, hogy az áprilisban megválasztandó vezetőségbe ezúttal több baloldalit is jelöljenek és igen valószínű, hogy Wolfgang Roth is bekerül ebbe a testületbe. Hans Apel, szociáldemokrata külügyi államtitkár ezt a gondolatot vasárnap esti rádió- nyilatkozatában úgy fogalmazta meg, hogy esetleg világosabban kell meghatározni, hogy a baloldalon hol szűnik meg az SPD és hol kezdődik NKP, jobboldalon pedig hol szűnik meg az SPD és hol kezdődik az FDP ... A SUNDAY Telegraph című londoni lap Nicosiából jelentette: Makariosz elnök biztonsági szolgálata meghiúsította Grivasz tábornok fegyveres csoportjának azt a tervét, hogy megszállják a nicosiai püspöki palotát, és hogy Jen- nadiosz érseket, a paphosi metropolitát állítsák Makariosz érsek helyére. í
