Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-18 / 65. szám
1973. MÁRCIUS 18., VASÁRNAP PEST HEGYEI k/Círlap Jó lehetőségek vannak a helyi gondok feltárására Bencsik István nyilatkozata a választásokról A tanácsi választások jelölő- gyűléseinek kéthetes — március 26-ig tartó — országos eseménysorozata kapcsán az április 15-i választások politikai jelentőségéről nyilatkozott Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára Tóth Ferencnek, az MTI munkatársának. Rendben mennek az ország dolgai — Növeli az idei választások jelentőségét — mondotta —, hogy olyan időszakban történik ez a kiemelkedő belpolitikai esemény, amikor jó lehetőségek vannak a helyi gondok feltárására, számbavételére és a helyi feladatok meghatározására. A jelölőgyűdéseken is — igazolják ezt az első hét tapasztalatai — jórészt ilyen témákról esik szó. A tanácsi választásokhoz most annál is inkább alkalmas időben vagyunk, mert a közelmúltban voltak olyan események, amelyek az országos feladatokat nagyon jól határozták meg: az MSZMP Központi Bizottságának novemberi ülése és az országgyűlés decemberi ülésszaka foglalkozott a fő kérdésekkel, az ország előtt álló feladatokkal, célokkal. Természetesen ezekkel a célokkal már a X. pártkongresszus is foglalkozott, és a Hazafias Népfront úgyszintén, amikor közzétette az 1971. évi választási programját. Azóta azonban eltelt két esztendő, így feltétlenül helyes és hasznos a feladatoknak a jelenlegi helyzet szerinti áttekintése és közvetlen meghatározása. Most abban a biztos tudatban beszélhetünk a helyi — városi, községi — problémákról, hogy az ország dolgai rendben mennek. , _ *».< rf.tjKrot Uíwl.tóiiijB ;i Hogy erősödjön a szocialista demokrácia — A mostani választás, ismeretesen, abban különbözik az előzőektől, hogy ezúttal először: külön van tanácstagválasztás. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásának ez az időbeli elkülönítése, szétválasztása az 1970- ben módosított választási törvény alapján történik. Az 1971- ben megválasztott tanácstagok két évre kaptak megbízatást. Most — és majd a továbbiakban is — négy évre választunk tanácstagokat; így a legközelebbi tanácstagválasztás 1977-ben lesz. A parlamenti és a tanácsi választások négy-négy éves ciklusának elkülönítése nem csupán formai különbség a korábbi gyakorlathoz képest (jóllehet ez a szembeötlő), hanem lényeges tartalmi különbségről van szó. Ez pedig azt jeleníti, hogy most, amikor a tanácstagokat választjuk: a helyi kérdésekre, a helyi problémákra irányul a figyelem; olyan és arra méltó közmegbízottakat választunk, akiknek ezekkel a dolgokkal kell foglalkozniuk a közösség javára. Ugyanígy: az országgyűlési képviselők választásakor a választópolgárok behatóbban foglalkozhatnak az yrszág dolgaival; nemcsak annak a személyével, akit — parlamenti mandátummal — az országos ügyekben való részvétellel bíznak meg. Ez a taralmi változás tehát a leglényegesebb; s egyben elősegíti ízt, hogy a tanácstörvény és a választási törvény céljának negfelelően szélesedjen, erősödjön a szocialista demokrá- :ia. A tanácsok tömegbázisa — Az 1971-ben elfogadott új anácstörvény — amelyet, mint egmagasabb szintű jogsza- >ályt, az előző országgyűlés al- cotott, s ez volt abban a cik- usban az utolsó törvényhozói iktus — szintén a demokra- izmus fejlesztésének megfe- elően sok lehetőséget bizto. iított a tanácsok fejlődéséhez. K nagyobb anyagi lehetőségek is a szélesebb jogkör hozzájá- •ultak ahhoz, hogy a tanácsok i nép képviseletének és önkor- nányzatának szerveivé fejődnek, s mindennek következtében nőtt a tanácsok önál. lósága. — A Hazafias Népfronttal kapcsolatban úgy fogalmaztak a törvényhozók, hogy a népfrontmozgalom a tanácsok tömegpolitikai bázisa. Bizottságaink a Hazafias Népfront V. kongresszusa óta megerősödtek és «sind hatékonyabban valósítják meg a párt szövetségi politikáját, a lakosság minél szélesebb rétegeinek bevonását a helyi feladatok megoldásába, a közéletbe. A „tanácsok tömegbázisa” azt jelenti, hogy á népfrontmozgalom a tanácsi törekvéseknek, a jó tanácsi döntéseknek a tá- mogatására szervezze a lakosságot. Ez az érem egyik oldala. A másik pedig az, hogy a lakossági kezdeményezések, nem különben a bírálatok eljussanak a tanácsokhoz. — A népfrontbizottságóknak ezekben a napokban fontos fel. adata a jelölőgyűlésak szervezése, lebonyolítása, meg az is, hogy a népfront is javaslatot tegyen tanácstagjelöltekre. — A jelölőgyűléseken, mint fontos politikai eseményeken, elsősorban a helyi lakosságot közvetlenül, személy szerint is érintő kérdések-gondok kerülnek elő. De említsük meg a gondok mellett azt is, hogy városaink, falvaink két év alatt sokat fejlődtek. Ez is igazolja, hogy a tanácsok megnöveke. dett — de a feladatokhoz képest sokszor szerény — anyagi eszközeikkel mind önállóbban, takarékosan gazdálkodtak. Számos,helységben- a feladatok megoldására összefogtak a vállalatok, szövetkezetek és a lakosság, megsokszorozva az anyagi feltételeket és az eredményeket. Kedvező politikai légkörben folynak a jelölőgyűlések A Pest megyei választási elnökség megvizsgálta, hogyan folynak a jelölőgyűdések Pest megyében. Megállapította; a törvényes előírásoknak megfelelően, kedvező politikai légkörben, a korábbi évekhez képest nagyobb érdeklődéssel zajlanak le a jelölések. A gyűléseken kívül az előírásoknak megfelelően haladnak az április 15-i tanácstagi választások egyéb előkészületei is. A községi, nagyközségi és a városi tanácsok végrehajtó bizottságai a választójogi törvény rendelkezéseinek megfelelően március 10-én a tanácsiházán közszemléin tették a választók névjegyzékét. Azok, akik a választók névjegyzékéből kimaradtak, kifogásukat legkésőbb március 19-én a helyi tanács végrehajtó bizottságánál terjeszthetik elő. Ha felszólalásuk után Építők, termelők, szolgáltatók NYOLCEZREN A TSZ-TARSU1AS0KBAN Tapasztalatok nélkül — bátor kezdeményezéssel Elnézést az olvasótól, hogy egy minapi olvasmányomból vett idézetekkel traktálom, de a Valóság című folyóirat legutóbbi számában olyan frappáns kifejtését találtam a mezőgazdasági társulások szükségességének, hogy nem álltam meg néhány passzusának idemásolását. Íme, Sipos Aladár fejtegetéseiből egy-kettő: „A technikai haladás és a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatokban végbement nagyfokú koncentráció fokozott üzemközi együttműködésre ösztönzi és kényszeríti a mezőgazdasági üzemeket." Továbbá: „Az egyesülések révén, optimális méretű gazdálkodó egységek kialakításával, nagymértékben csökkennek mind a fajlagos beruházási költségek, mind a termelés folyamatos ráfordításai, emellett, a kínálati koncentráció révén, a piaci erő is növekszik.” Az építő-vállalkozások Ezek a megállapítások helytállóak a mi szövetkezeti társulásainkra éppúgy, miként a világ más tájain egybeková- csolódó hasonló vállalkozásokra. A folyóiratcikk például Nyugat-Európát veszi górcső alá, ahol a monopóliumokkal kell nem ritkán ádáz csatát vívni az efféle társulásoknak, tehát lényegesen más helyzetben dolgoznak, miként a magyar vállalkozások. Ez persze nem zárja ki, hogy bármenynyire is „helyén van” — jogi, politikai értelemben — ez a témakör szocializmust építő társadalmunkban, vitáink is adódnak. Voltaképpen 1954 óta vannak már — legalábbis nyomokban — társulási törekvések, s a különféle közös vállalkozások az utóbbi néhány esztendőben, tehát jórészt a gazdaságirányítási reform hatására bontogatták meglehetős dinamizmussal — jelképes — szárnyaikat. Főként a mező- gazdasági termelőszövetkezetek önmagában is változatos terepe említendő: ma hozzávetőleg 500 társulásukat tartják nyilván. Mi mindent fognak össze ezen az úton-mó- don? Nagyjában egyharmad részben magát a mezőgazda- sági termelést, aztán szolgáltatásokat végeznek ily módon, továbbá különféle termékeiket hozzák forgalomba, s tán elsőként illett volna szólni az építővállalkozásokról. Ez utóbbiakat köztudottan gazdasági kényszer hozta létre: Országosan 111 ilyen társulásról tudunk. Pest megyében közülük 13 található meg: 9 építövállalat, valamint 4 vállalkozás. Pomáz, Tököl, Aszód, Cegléd, Vác, Makád, Kiskun- lacháza, Gyömrö és Kistarcsa a közös vállalatok, míg Dabas, Szentendre, Nagykáta és Isa- szeg a közös vállalkozások székhelye. Ez a fölsorolás teljesnek mondható, egyszersmind arra is bizonyság, hogy ezek a társulások a legerősebbek: jól kamatoztatják a befektetett pénzeket Növelik ráfordításaikat, ám ezt úgy teszik, hogy tisztességes nyereséget érjenek el, amiből az alapítók általában szép összegeket kapnak saját szövetkezetük fejlesztésére. A cél tehát nem az, hogy a személyes jövedelmeket gyarapítsák Dy módon, is,: hanem a közösség lendületének fönntartása, illetve meggyorsítása a feladat. Okszerű elképzelés, s gyakorlat ez, hiszen köztudott: a tsz-ek, szakszövetkezetek pénze kevés a fejlesztéshez, továbbá az sem vitatható, hogy a vállalkozásba befektetett összegek szerények egy- egy gazdaság részéről. Ebből a többi között az a pénzügyi konfliktus adódik, hogy míg a társulások igyekeznek mind tekintélyesebb hitelhez jutni, addig a Magyar Nemzeti Bank — szintén indokoltan — ragaszkodik hozzá: egyre több saját alappal fedezzék az eszközök erőteljesebb részét Ahol több a buktató Fölmerülhet az aggály: miként szolgálják az építötársu- lások a megyei célkitűzéseket? Nos, a Pest megyei Tanács illetékeseinek véleménye szerint zömében helyesen, főként a mezőgazdasági beruházások terepén. Egyesek azonban igyekeznek eltérni eredetileg vállalt feladatkörüktől; erre bizonyság, hogy sokan a megyén kívül, sőt külföldön, így az NDK-ban, Csehszlovákiában szereznek munkát. (Esetenként ez persze megindokolható, mégis ajánlatos csínján bánni az efféle törekvésekkel.) Végső soron azonban e társulások jól egészítik ki az állami építőipar teljesítőképességét. És az élelmiszer-gazdaság? Sajnos, a mezőgazdasági termelésre összefogott társulások kevésbé erősödtek meg. Igaz, híján vannak a tapasztalatoknak is — ebben a témakörben több a buktató. írtunk már ezeken a hasábokon a Húshasznú Szarvasmarha-tenyésztő Szövetkezeti Közös Vállalkozás elképzeléseiről. De olyasmit kezdeményezett a ráckevei Aranykalász Tsz által összefogott társulás, amire még nincs példa hazánkban, így érthető, hogy a szisztémát önmagának kell kidolgoznia. Hasonlóképpen kevés a tapasztalat a sertéstenyésztés hasonló módszereiben, dicsérendő tehát az a kezdeményezőkészség, amely a dunavar- sányi és a monori vállalkozásokat jellemzi. Kétség- i télén, hogy egy-egy szövetke- I sem veszik fel őket a pótnévjegyzékbe, akikor a kérelmet az illetékes bírósághoz kell továbbítani, ahol az ügyben 3 nap alatt döntenek. A hátralevő jelölögyűléseket március 26-ig tartják. A választási elnökség kéri a választópolgárokat, hogy a jelölőgyűléseken is minél nagyobb számban vegyenek részt és javaslataikkal, észrevételeikkel segítsék elő a választások sikerét, a soron levő új tanácsciklus eredményes előkészítésétMagyar felszólalás a moszkvai héketaiálkozón A péntek délutáni bizottsági ülések után szombaton délelőtt ismét plenáris ülést tartott a moszkvai konzultatív béketalálkozó, amely az őszi béke-világkongresszus előkészítésével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdéseket vitatja meg. A Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában folyó tanácskozáson felszólalt ár. Zsebők Zoltán Kossuth-díjas professzor, az Országos Béketanács alelnöke, a tanácskozáson részt vevő magyar dele-: gáció vezetője. zet nem tudott volna vállalni hasonló méretű beruházást. Galgatej, Alföldtej Indokolt lenne takarmánytápok gyártására berendezkednie valamely társulásnak. Sajnos, ma egyetlen ilyen vállalkozás sincsen; ami volt, az .fölbomlott. Az élelmiszer-gazdaság fogalomkörébe tartozik — a mezőgazdasággal egyetemben — az élelmiszeripar, az élelmiszer-földolgozás is. A kormányzat óvek óta ösztönzi ezt á folyamatot, vagyis azt, hogy a termelőszövetkezetek önmaguk igyekezzenek földolgozni, egyszersmind értékesíteni is portékájukat. Jóllehet nagy általánosságban alig- alig van — főiként pénzügyi okokból — haladás, néhány jó példa Pest megyében is föllelhető.' Ezek pedig: a tejföldolgozásra és értékesítésre megalakított társulások. A Galgatej, az Alföldtej — a vácszentlászlói, illetve a kö- röstetétleni tsz összefogásában — rentábilis, jövedelmező vállalkozások. S míg az utóbbi hetekben némileg visz- szaesett a tejfogyasztás, e közös vállalkozásokról ez nem mondható el. Minden bizonynyal a jobb minőséggel sikerült tóparírozniuk a fogyasztói áremeléssel támadt — átmeneti — értékesítési gondokat. Hasonlóképpen kedvező a Börzsönyvidéki Szövetkezetek Gyümölcsfeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalkozásának — szobi székhelyű — működése. Felülvizsgálat, ellenőrzés Az úgynevezett egyszerűbb gazdasági együttműködések afféle „alsóbb tagozatai” a társulásoknak. A megyében 17 ilyen együttműködés található, jobbára az alapanyag-termelés témakörében. (Néhány ösz- szefogó, gesztorszövetkezet: inárcsi Március 21 Tsz, Hernádi Március 15 Tsz, dabasi Szikra Tsz, ácsai Űj Barázda Tsz és így tovább.) A teljességhez tartozik, hogy néhány ipari, valamint két kereskedelmi jellegű társulás is fellelhető a szövetkezetek égisze alatt. Hányán dolgoznak e társulásokban? Összesen 8 ezer ember, ami tekintélyes adalék. Általánosságban az a jellemző, hogy fontos munkát végeznek, megérdemelt figyelemben részesülnek. A megyei tanács a társulások felülvizsgálatát folyamatosan végzi, s a közeljövőben erre ismét sor kerül. Korlátozzák azoknak a tevékenységét, amelyek nem az alapszabályuknak megfelelően működnek, sőt — előfordulhat — ahoí kirívó rendellenességet észlelnek, a megszüntetésről is határozhatnak. Keresztényi Nándor Mövoidmények S ajátos, az élet más területein alig alkalmazott mércének keli hogy megfeleljen a tanácsi tisztviselő. Egyszerre szakember és hivatalnok, pszi- chalógus, pedagógus, intézkedéseivel, döntéseivel pedig az állampolgár szemében maga a hatalom. Bonyolult követelmény-rendszernek kell — kellene — eleget tennie, miközben emberekkel tárgyal, ügyiratokat tanulmányoz, kiszáll a helyszínre, értekezleteken vesz részt. Ma jóval összetettebb, kérdések sokaságát átfogó a tanácsi, államigazgatási munka, mint volt korábban, nagyobbak tehát a követelmények is, minden tekintetben. Egyetlen esztendőben a városi tanács pénzügyi és tervosztályán, Nagykőrösön 4631 ügyirat fordult meg, kétezer határozatot hoztak, s ezek közül mindössze 58 ellen érkezett fellebbezés, de a másodfokú eljárás csupán, kettőnek adott helyt, akkor is méltányosságból. A szakigazgatási szerv említett osztályán foglalkoznak adóügyekkel, költségvetési gazdálkodással, az önálló költségvetésű és folyószámlás szervek pénzügyi tevékenységének ellenőrzésével, munkaerő- gazdálkodással, városfejlesztési tervek kidolgozásával egyebek között. így sorolhatnánk a többi osztály dolgát, feladatát is, de aligha szükséges. A fontiek érzékeltetik, mennyi ága-boga van az államigazgatási munkának, ám azt kevésbé — s erről az állampolgár sem nagyon tud —, milyen változások mentek ép mennek végbe a tanács- apparátuson belül képzettségben, szákmai és politikai fölkészültségben, hogy a megnövekedett követelményeknek megfelelhessenek. Mert, egyetlen jellemzőt kiragadva, nem ugyanaz ellátni a korábbi községi, s a jelenlegi nagyközségi teendőket. Gödöllőn jegyeztem fel: a városi tanács 52 tagú apparátusából 36 főnek van közép- és felsőfokú végzettsége. Ráckevén — egy másik adatot idézve — a járási hivatal dolgozói közül tavaly huszonötén végezték el a marxista—leninista középiskolát, következményeként annak, hogy a hivatal- vezetés alapkövetelményként fogalmazta meg a politikai ismeretek bővítését. K ét adat, jelzéseként annak, hogy a tanácsi ügyintéző egyszerre közéleti és szakember, nem elég értenie a jogszabályokat — bár ez sem kevés —, azok szakmai előírásait, hanem legalább annyira tudnia kell azt is, hogy miként alkalmazza azokat, a köz és egyén érdekét legjobban, lehetőleg összeütközéstől mentesen szolgálva. E követelmény a tanácsok megalakulása óta, azaz kezdettől fogva létezett, de reális betartására, betartatására valójában csak a legutóbbi években értek meg a feltételek. Messzire vezetne s nem is feladatunk most annak vizsgálata, miként kapcsolódott az erősen centralizált tanácsi tevékenység és az alsóbb fokú tanácsok apparátusának képzettsége. Voltak engedmények, létezett nem szerencsés kiválasztás — s még ma sem beszélhetünk csak múlt időben —, de napjainkban a hangsúly áttevődött a haladás irányára, egyebek között arra, hogy jó néhány tanácsap- parátusbeli munkakört már képesítéshez kötnek. Néhány adat. A nagyközségi tanácselnökök hetvenöt százaléka felsőfokú vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik. A városi tanácsok végrehajtó bizottságainak titkárai valaxneny- nyien birtokában vannak az előírt képesítésnek. A nagyközségi tanácsoknál az arány hetvenöt százalék. Tények, amelyek nem igényelnek kommentárt. Annál inkább az o folyamat, amely ugyan még a kezdeténél tart, de fontossága szerint felmérhetetlen. Az államigazgatási munka becsülete, rangja, hitele sokban függ attól, hogy mennyire odavaló, rátermett, képzett emberek vég-, zik azt. A változások láttán, s azok eredményét tapasztalván, a társadalmi megítélést formálják kedvezőbbre, a kívánatoshoz közelebb állóra azok az ügyfelek, azaz állampolgárok, akik megfordulnak a tanácsi irodákban. S ennek nem pusztán annyi a jelentősége, hogy jobban hisznek ügyük igazságos elbírálásában, hanem az is, hogy közelebb kerül egymáshoz a hatalom és az állampolgár, meggyorsulhat az érzelmi és értelmi azonosulás bonyolult menete. L ényegében ez utóbbi az a társadalmi, politikai folyamait, amely megerősítheti, gazdagíthatja a szocialista demokratizmus sűrűn emlegetett fogalmát, gyakorlatát, amely tehát erőteljes hatással van egész közgon- dolgozásunkra, s ezzel a szocialista ember formálódására. Attól ugyanis, hogy újra meg újra kinyilvánítjuk a proletárhatalom szerveinek szocialista jellegét, demokratizmusát, a tömegek értelmi és érzelmi azonosulása nem megy végbe. Ezt csak fokozatosan, egymást logikusan követő lépésekkel érhetjük el, s nem szavakkal, hanem cselekedetekkel. Nincs jobb hírvivő, mint az ügyfél, nincs jobb propagandista, mint a tisztességesen rendezett ügy. Ha azt látja az állampolgár, hogy kisebb vagy nagyobb dolgát értő kezekre bízta, ha úgy érzi, hogy a hivatalban is a szó igaz értelmében vett emberekkel áll kapcsolatban, akkor fölenged bizalmatlansága, gyanakvása. Történelmi örökség, hogy hatalom és állampolgár szembenállónak érezte magát. Történelmi kötelezettség, hogy e szembenállás gyakorlati fölszámolása után a tudati maradványokra is sor kerülhessen. Mészáros Ottó I A
