Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-18 / 65. szám
MST MfCTEI K/Ctriap 1973. MÁRCIUS 18., VASÁRNAP PETŐFI SÁNDOR ESZMÉI NYOMÁN A — a kalapácsa Színházban I smét különleges hivatása szellemében választott a Déryné Színház, amikor a napokban bemutatta Simon István—Rónai Pál: A helység kalapácsa (Petőfi Sándor eszméi nyomán) című kétrészes komédiáját. A nagy példakép halhatatlan vígeposzának szellemétől inspirált darab olyan jóízű, vérbő, mai komédiázássá kerekedett, megtoldva-kiegészít- ve a színházi együttes produkciójával, hogy színészek és közönség növekvő jókedvvel, harsány derűvel éli végig ezt a két órát. Az ihlető Petőfi-műből Simon István komédiájába jóformán csak a szereplők névsora került át változatlanul, és megközelítően még — szer- ző-rendező-színész érezhető törekvése eredményeként — egy-egy figura megformálása. A színhely azonban egy mai falu, azaz kocsma, a komédia bonyodalmainak elindítója és középpontja természetesen itt is Szemérmetes Erzsók. A színpadot ebben a játékban mindvégig betölti, s mindent megha- tároz-bonyolít Szemérmetes Erzsók, akit ugyan ez a komédia is — megtartva híven a Petőfi-mű Erzsók asszonyának korát — ötvenöt évesnek mond, de hát ezt senki el nem hiheti ennek az igazán tűzrőlpattant, csakugyan vaskos komédiázáshoz, népi játékhoz kifestett, puccosan kiöltöztetett és csakugyan minden férfinép által megkívánható fiatal kocsmárosnénak. Ügy mozog-pattog a színpadon, úgy illegeti-kelleti magát, s a bőséges festék alól is elősütő szép orcájával, női erényektől duzzadó termetével úgy megbolondít minden féssfinépet, hogy annak ellent nem állhat, aki mozdulni képes. így hát nyilvánvaló, hogy bolondul érte, s négy elnyűtt férj után is ötödik férjként kíván vele házasságra lépni Fejenagy, azaz a község tanácselnöke és a Kántor, Harangláb, meg mind a körülte felbukkanó férfiak. Meg is vívnak érte egy hatalmas kocsmai csatában, melynek eredményeként semmi sem marad épen a berendezésből, melynek sodrában és következtében aztán kiderül, hogy nem csupán Szemérmetes Erzsók, de a játék minden női szereplője is — a Kisbíróné Somfai Éva (Szemérmetes Erzsóit) Palkó) A helység kalapácsában. meg Amazontermetű Márta — nemcsak hites urukkal, de mindenki mással is — szóval fűvel és fával... A maivá formált darabban vannak bizonyos mellékes dolgok is, a téesz ügyei, meg a falu élete, ám ezekről semmi érdemlegeset meg nem tudunk. Azt azonban igazán elhihetően állítja elénk a tehetséges, szilaj kedvvel komé- diázó együttes, hogy bizonyos alapvonásaiban emberi nemünk nem túl gyorsan változik, hogy a szerelem, a szerelmi játszadozás-vetélkedés ma is édességes öröme életünknek, s hogy mennyi, jaj, de kicsinyes dolgokkal vagyunk képesek bíbelődni, miattuk másokkal civakodni, háborúskodni is, pedig voltaképpen arra is megvan már minden képességünk, hogy dolgainkat- vitáinkat igazán emberhez illőbben, okosabban és igazságosabban rendezzük el. A z előadás legstílusosabb, legelbűvölőbb produkciója Somfai Éva Szemérmetes Erzsókja. A komé- diázásban méltó társai voltak Holl János (Fejenagy), Horváth Ottó (Kántor), Illyés Mária (Amazontermetű Márta), Siménfalvy Lajos (Harangláb), Gömöri V. István (Bagarja), Koldus Nagy László (Csepü Palkó), Balázsi Öten kapták a födijat A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szombaton együttes üléssel, ünnepélyes eredményhirdetéssel és díjkiosztással befejeződött a tizenegyedik tudományos diákköri konferencia MÉLYFÚRÁSÚ ÉS TERMÁLKUTAK FÚRÁSÁT ÉS JAVÍTÁSÁT, AKNÁK ÉPÍTÉSÉT VÁLLALJA A VÍZKUTATÓ ÉS FÚRÓ VÁLLALAT CEGLÉDI ÜZEMVEZETŐSÉGE Cegléd III., Rákóczi út 72. Telefon: 83-14. Telex: 22-4804. társadalomtudományi tagozatának szekcióülése. A legjobb dolgozatok készítői közül öten 2000—2000 forintos fődíjat és 27-en 1000—1000 forintos kü- löndíjat kaptak. A Petőfi-különdíjat Bókái Antal, a pécsi Tanárképző Főiskola, a két irodalmi fődíjat Zentai Mária és Botos Agnes, a szegedi József Attila Tudományegyetem, a nyelvészeti fődíjat Molnár Zoltán, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a történelmi fődíjat Zombori István, a szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatója nyerte eL Ötven alkotás Amatőr filmesek országos fesztiválja 1973. április 6—8-án Békéscsabán rendezik meg az amatőr filmesek 20. országos fesztiválját. A jubileumi fesztiválra ösz- szesen 220 kisfilmet küldtek be. A fesztiválon mintegy félszáz amatőrfilm kerül bemutatásra. és Koldus Nagy László (Csepü Pálfy felvétele Gyula (Kisbíró), Gönczöl Anikó (Kisbíróné), Basilides Barna (Gombóc Mihály), Hu- nyadicürti György (Rezes Péntek), s epizódszerepében legkitűnőbb volt Sipka László (Siket Dombi). Igazi népi komédiát rendezett Szalai Vilmos a darab szelleméhez híven, s az összmunkában fontos volt a díszlettervező Wegenast Róbert, a jelmeztervező Rimanóczy Yvonne, s a tánctervező Barta Judit közreműködése. Rónai Pál zenéje jó hangulatú kíséretet adott a sikeres játékhoz. (A darab első, nyilvános bemutatójának külön érdekessége, hogy nem itthon, hanem a szomszédos Ausztriában, Burgenlandban került rá sor, március 17-én. Pest megyében több helyen is bemutatja A helység kalapácsát a Déryné együttese: április 17-én Nagykovácsiban, 23-án Kákán, június 13-án Tápió- szecsőn, 14-én Törteién és 15-én Dömsödön.) Gergely Mihály Fílmszímfónía Budapest egyesítésének 100. évfordulója alkalmából a közeljövőben kezdi vetíteni a televízió a Szülővárosunk Budapest című négytételes filmszimfóniáját. Az író-rendező Kis József produkciójának mindegyik része más-más vonatkozásban fejezi ki a város és az idő viszonyát. MA, NAGYKOROSON: a diáknapok Pest megyei döntője Endre Nemes kiállítása Szombaton a Szépművészeti Múzeumban megnyílt Endre Nemes svédországi festőművész kiállítása. Megnyitó beszédet dr. Ortutay Gyula akadémikus mondott. A nemzetközi hírű művész 97 alkotását tekintheti meg a nézőközönség Endre Nemes első magyarországi tárlatán. Ma, vasárnap, délelőtt 10 órakor kezdődik a nagykőrösi művelődési központban a középiskolás diákok számára rendezett diáknapok Pest megyei döntője. A diáknapokat kétévenként rendezik meg. Területi megosztás szerint az ország jelentősebb iskolavárosaiban találkoznak a középiskolák tanulói, hogy a legkülönbözőbb művészeti ágakban mérjék össze tudásukat, tehetségüket. Eger, Sárospatak, Keszthely, Gyuila, Sopron és Budapest szokott a VÁLASZTÁS UTÁN Tanácstagok klubja Dömsödön A népfront alkotmányjogi albizottságának munkaterve Tavaly alakult meg a Haza- t mában foglalkoznak a helyi fias Népfront ráckevei járási! népfrontbizottságok az új ta- bizottságának alkotmányjogi I nácstagokkal, albizottsága azzal a feladattal, különösen a nőkkel és fia- hogy a járási bizottságot és a I tatokkal, községek tanácsait jogi vonatkozású kérdésekben szakszerűen támogassa. Eddig a járás 17 tanácsa közül 13-mal és a járási hivatallal kötött együttműködési megállapodást. A most folyó választási előkészületek során az albizottság figyelemmel kíséri a jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok, a közérdekű bejelentések további sorsát. Elsősorban azt. hogy a felszólalók milyen választ kaptak, és hogyan illesztik be az elhangzott, megvalósítható javaslatokat a községek fejlesztési tervébe. A választás, és az új tanácsok megalakulása után az albizottság tájékozódik róla, ismerik-e az új tanácstagok az együttműködési megállapodást és. hogy ahol szükséges, módosítják-e megfelelően azt. Tájékozódni szándékszik az albizottság arról is, milyen fors mennyiben segítik elő, hogy hathatósan folytathassák közéleti tevékenységüket. Feladatának tekinti az albizottság azt is. hogy megállapítsa, hol, milyen módon alakul ki a tanácstagok továbbképzése. Ezzel kapcsolatos az albizottság elnökének, dr. Varjú Klárának, a járási hivatal igazgatási osztályvezetőjének, az albizottság által elfogadott javaslata, hogy a járási népfront és a helyi szervek egyetértésével kísérletképpen egyelőre Dömsöd nagyközségben, a művelődési ház keretén belül megalakítják a tanácstagok klubját. A klub havonta egyszer tartana összejövetelt, amelyen az alkotmányjogi albizottság tagjai ismertetnék a fontosabb jogszabályokat, megválaszolnák a feltett kérdéseket és megszerveznék a nagyközségi tanács tagjainak továbbképzését is. Sz. E. színhelye lenni a találkozóknak. A területi döntők előtt a KISZ megyei döntőket szervez, hogy eldöntse, kik jutnak tovább. A művészeti bemutatók két vetélkedőjére kerül sor vasárnap Nagykőrösön: itt találkoznak a vers- és prózamondók, illetve az irodalmi színpadok. A vers- és prózamondók két csoportban szerepelnek, először selejtezőket vívnak, s a két csoportból a legjobb hat versenyző kerül tovább a körülbelül fél tizenkettőkor kezdődő döntőbe. A résztvevőknek három verssel kellett nevezniük. Egy Petőfi-költeménnyel, egy olyan külföldi költő művével, aki Petőfi kortársa volt és egy XX. századi magyar szerző alkotásával. A háxom mű közül a zsűri egyet az elődöntő során hallgat mag, s egy másodikat a döntőben. A versmondók vetélkedőjére a művelődési ház emeleti tanácstermében kerül sor. A színházteremben zajlik majd le az irodalmi színpadok találkozója. Itt indul a monori, a ceglédi, a nagykőrösi gimnázium irodalmi színpada. A három iskola évek óta nagy vetélytérs, hol az egyiknek, hol a másiknak sikerült győznie. A két évvel ezelőtti diáknapi találkozón a monoriaik bizonyultak a legjobbnak. A négy évvel ezelőtti diáknapokon a nagykőrösi gimnázium aratott nagy sikert. Az Arany János gimnázium most egy Weöres Sándor-vers- feldolgózással készül fel: Az éjszaka csodái című költeményt adják elő a tanulók tündérjátékszerű feldolgozásban. A nagykőrösi gimnáziumot két tanuló, Fülöp Dániel és Homoki Erzsébet képviseli az egyéni versmondásban. A KISZ Pest megyei bizottsága bizonyos fokig a nagykőrösi középiskolások szép sikereit ismerte el, amikor városukat választotta a döntő színhelyének. m Tóth Tibor A hazaszeretet a gyakorlatban Megrendezték a szolnoki csatát A ceglédi fegyveres erők klubjában nyújtotta át Lakatos Béla vezérőrnagy a honvédelmi miniszter nevében A haza szolgálatáért érdemérem ezüst fokozatát Benke Lajosnénak és Varga Sándornak, a Hámán Kató, illetve a Mészáros Lőrinc általános iskola igazgatójának. A bronz fokozatot is ketten kapták meg, a két iskola úttörő és honvédelmi zászló- aljának parancsnokai, dr. Somogyi Árpádné és Forgács Ferencné. A magas miniszteri kitüntetést az egész országban mindössze hat pedagógus mondhatja magáénak. Közülük négyen ceglédiek. A két szomszédos iskola tanárai. Véletlen? Űttörő honvédelmi zászlóalj? Amiből Pest megyében mindössze kettő van — Cegléden! Idézzünk a Ceglédi Városi Tanács végrehajtó bizottsága elé került egyik beszámolóból: „Természetesen, az úttörő honvédelmi alegységek tagjai nem „miniatűr katonák", hanem olyan pajtások, akik az átlagnál is jobban érdeklődnek néphadseregünk élete, munkája iránt.” „Védőnek" jelentkeztek Amint Varga Sándor, a Mészáros Lőrinc Általános Iskola igazgatója mondja, a kezdet, még 1967-re nyúlik visz- sza. — Tulajdonképpen a kötelező honvédelmi nevelés volt a bölcsője mindkét iskola úttörő honvédelmi zászlóaljának, vagy ahogy mi nevezzük, UHZ-jának. A 7. és 8. osztályban A haza védelme című témakörrel az osztályfőnöki órákon ismerkednek meg a gyerekek. Több órára néphadseregünk néhány katonáját is meghívtuk, beszéljenek az életükről. Később ezek a látogatások egyre sűrűbbek lettek. Filmek, fegyverek, képek bemutatásával egybekötött, gyermekek számára érthető, érdekfeszítő és emellett játékos „órákat” tartottak a katonai alapfogalmakról, az úttörőfoglalkozásokon is. Innen már csak egy lépés volt a szorosabb kapcsolat kialakítása, amelyhez Lakatos Béla vezérőrnagytól kaptunk elvi és gyakorlati segítséget — Azt szeretnénk, hogy a gyerekek jó ismerősként üdvözöljék a honvédséget akkor is, ha mint katonakötelesek lépnek be a laktanya kapuján. Ehhez mindenekelőtt érezniük és érteniük kell, hogy mit jelent a hazaszeretet fogalma. Az UHZ ebben segíti őket. Forgács Ferencné, az Asztalos János nevét viselő UHZ csapatvezetője idézi tovább a történetet: — 1969-ben, tanév végén nagyszabású hadijátékot szerveztünk a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója tiszteletére. Megrendeztük az 1919-es szolnoki csatát. Az úttörőalegységekből valódi toborzással állítottuk ki a hadsereget. A játék megindulása előtt ünnepélyes eskütételre került sor. Csak „fölavatott” katonák vehettek részt a harcban. A Szolnok—Cegléd között lezajlott küzdelem két nagy fázisa volt: az abonyi csata (Abonyt katonai sátrak jelképezték), majd Szolnok bevétele rohammal (ugyancsak sátrakból állítottuk fel a várost). Nagyon jó érzés volt látni, hogy a gyerekek milyen kétségbeesetten ragaszkodtak a „védők” szerepéhez — senki nem akart közülük „ellenség” lenni... „Élményt is tudunk adni" Amikor Benke Lajosnét, a Hámán Kató Általános Iskola igazgatónőjét a kitüntetésről kérdezem, így válaszol: — Az elismerés mindnyájunké. Büszkék vagyunk, hogy iskolánkban viszonylag magas fokot ért él a honvédelmi nevelés. Fegyelmezettebbek a gyermekek és a tanulmányi átlaguk is jobb. És ez a pozitív hatás — mondjam azt — csak egynegyede az egésznek. Elértük, hogy a szavak mellé élményt is tudunk adni a gyerekeknek, ami a további megismerésre ösztönzi őket. — Iskolánkban egyenként 1970. szeptember 29-én alakult • a Mező Imre UHZ, egy napon, egy időpontban az Asztalos János UHZ-val. Az avatáson jelen volt mindkét névadó özvegye, akikkel a barátságot — levelezés és személyes találkozások révén — most is tartjuk, — 1971 őszén egy budapesti UHZ meghívására ott voltuni az úttörőszövetség megalakulásának 25. évfordulójá tiszteletére rendezett hadijátékokon — mondja dr. Somogyi Árpádné a Mező Imre honvédelm zászlóalj parancsnoka. — Együttműködve a néphadsereg alegységeivel, 1972 áprilisábar „Dózsa népe bontsd ki zászlód’ címmel nagyszabású irodaim műsort mutattunk be Cegléden Debrecenben, Egerben. 197! szeptemberében részt vettünl az úttörő honvédelmi alegysé gek I. országos találkozóját Pákozdon. Mindegyik közös ak dónk volt az Asztalos Jánoi UHZ-val és a honvédséggel. Fegyelem, közösségi érzés Lakatos Béla vezérőrnagytó megtudom, hogy a két Cegléd úttörő honvédelmi zászlóalj — szívügye. — A szocialista haza védel mének kérdése összefügg : honvédelmi nevelés alapveti céljaival. Addig, amíg a történelmi helyzet megkívánja nemcsak szocializmust építők re, hanem közülük védőkre i í
