Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-17 / 64. szám

1973. MÁRCIUS 17,. SZOMBAT r&Círlttp 5 A helyi politikáról hangsúlyosan ’ V”.V. V.^1. ^ r. ^.vrrrrr', j'^VrV'.yyr'iVf Vr-Q <11 Vr'^r'irr'r,r'r'rfr^'<VW'."i I r-r f r<-r< <".rrrr.Syiwa<«-. PÉNZZEL VAGY MUNKÁVAL Nyolc órát Szentendréért A VÁLASZTÁS mindig po­litikai esemény. A társadalom iránt érdeklődő állampolgár elkészíti környezete, önmaga mérlegét a közelmúltról és ter­veit a jövőről, s megfogalmaz­za véleményét. Az idén a vá­lasztás politikai jellemzői kö­zöl egy vonás karakterisztiku­sabban domborodik ki, mintáz előzőekben bármikor. Most ugyanis több idő jut arra. hogy saját dolgunkkal, váro­sunk lakosainak életével, Szentendrével foglalkozzunk. A választáson a hangsúly a helyi politikán van. Számítunk arra, hogy a vá­lasztás politikai fórumain vá­rosunk lakóinak nagyobb ér­deklődése nyilvánul meg közös gondjaink iránt, mint koráb­ban bármikor. Nem mintha máskor híján lettek volna a patrióták Szentendrén. Olyan mérvű cselekvő részvételt, kö­zös munkát, értő közreműkö­dést azonban, mint amire az elmúlt két év, a bizonyság, régen tapasztalhattunk. Jellemző, hogy a két év tár­sadalmi munkáinak értéke 18 millió forint, s beszédes bizo­nyíték, hogy több mint más­fél ezer család vett részt ben­ne. Részt vállaltak gyári kol­lektívák, szocialista brigádok, művészek, kisiparosok, tanu­lóik, a város lakóinak minden rétege. Természetes, hogy amit az ember saját munkája ered­ményének tud: jobban becsüli, jobban gondját viseli. Külön örvendetes, hogy a lakosság nemcsak a munkában vett részt, hanem két éve a jelölő­gyűléseken maga határozta el tennivalóit. S így mindaz, ami elkészült, sok ember minden­napos szükségletét elégíti ki. A TÁRSADALMI MUNKÁK, a lakosság széles körű moz­gósításának szervezői a Haza­fias Népfront városi bizottsága és a városi tanács vezetői, a tanácstagok és a tanácsi appa­rátus dolgozói voltak, öröm­mel tapasztalható jelenség — e munkájuk, értékeléseként is — a fokozódó közmegelége­dés. A népfrontnak — a múlt választás óta kifejtett tevé­kenysége eredményeként — tovább növekedett a befolyása a lakosság körében, és tapasz­talatokkal gyarapodott aktí­vahálózata is, a választókerüle­tek többségében hatékony se­gítséget nyújtanak a tanácsta­goknak. Biztos irányítója, szer­vezője lesz most a nem kis fe­lelősséget igénylő választási munkának is. A választókerületek túlnyo­mó többségében a választók elégedettek tanácstagjukkal. Nagyon kevés azoknak a szá­ma, akik személyi okok (lakó­helyváltozás, betegség, szülési szabadság stb.) miatt nem tud­ták maradéktalanul ellátni vál­lalt kötelezettségüket. A Szentendrei Városi Tanács tagjainak többsége hosszú köz­életi tapasztalattal rendelke­zik, régóta vesz részt a testü­let munkájában. Kívánatos, a város érdeke, hogy közülük minél többen kapják meg ez­után is választóik bizalmát. Tanácsunk tagjai közül néhá­nyat először két évvel ezelőtt választottak meg, többségük fiatalember, jelentősebb köz­életi tapasztalat nélkül. Mun­kájukat igyekezettel és egyre eredményesebben látják el. Ezek az eredmények talán el­maradtak attól, amit válasz­tóik esetenként igényeltek vol­na, nem szabad azonban elfe­lejteni, hogy két év rövid idő a tapasztalatszerzésre és bi­zonyításra. A fiatal tanácsta­gok bizonyítási ideje a követ­kező négy év és a választók bizalmától inspirálva minden remény megvan arra, hogy ez a bizonyítás nem marad el. SZENTENDRE LAKÓIT természetesen társadalmunk egészét érintő gondok is fog­lalkoztatják. Mindazok a kér­dések, amelyek országosan ir érdeklődésre tartanak számot a munkások béremelése, a kommunális beruházások hely­zete, árkérdések, művészetpo­litikai, morális helyzet. Mind­ezekről a jelölőgyűléseken, a választási gyűléseken nyílik mód szólni. A figyelem kö- I zéppontjában a város kommu­nális fejlesztése, nagyobb és apróbb kérdései állnak. Nem véletlen ez, hiszen sokunkat közvetlenül érint, életkörül­ményeink javulását jelentik. Az 1971 tavaszán lezajlott je­lölőgyűléseken, választási gyű­léseken az előadók ismertették az akkor induló IV. ötéves terv fontosabb városi célkitű­zéseit, most két év elteltével városunk lakossága várja, hogy tájékoztatást kapjon az eredményekről. A két évvel ezelőtti tájékoztatás termé­szetesen nem a rövid 1971— 73-as tanácsi ciklusra szólt, hanem 1975-ig fogalmazta meg a feladatokat. Követke­zésképpen nem támasztható olyan igény, hogy már most mindenre választ kapjanak választópolgáraink. SZÓLNUNK KELL a két év elismerésre méltó ered­ményeiről. Említést kell tenni arról is, hogy vannak, akik két év elmúltával aránytalan­ságot vélnek felfedezni az egyes ágazatok között az ed­digi beruházások alapján. Más esetben jogos türelmet­lenség tapasztalható egyes lé­tesítmények késedelme miatt. Üj igények is jelentkeznek, esetleg alaptalan kívánalmak. Ötéves tervünk alkotásait il­letően látható, hogy a kommu­nális beruházások száma és forintösszege nagyobb ^ lesz, mint ami városi keretből fe­dezhető. Mindenekelőtt a vá­roson kívüli szervek beruhá­zó tevékenységére számítanak. Például az M—11 műút váro­si szakasza, bevásárló központ stb. A célkitűzéseinkben sze­replő létesítmények a terv- ciklusban megvalósulnak, il­letve áthúzódó beruházásként készül el a lakásprogram kapcsolódó beruházása. A vá­rosban megépül a tervciklus- ra előirányzott számú lakás. Folytatódik a szakorvosi ren­delő építése, amely 1974 kö­zepére elkészül. A megyei művelődési központ munká­latait a kivitelező az idén folytatja és ebben a tervcik­lusban átadja rendeltetésé­nek. A város közművesítésé­nek nagyobb ütemét alapoz­za meg a már elkészült szennyvíztisztító telep és a jövő év végéig elkészülő víz­vezeték főnyomóvezetéke. AZ ELMÚLT KÉT ÉV eredményessége mellett a gondok is jelentkeztek. A vá­ros vezető szervei és a lakos­ság jogosan kifogásolta — a kivitelezői kapacitás hiánya miatt most már több éve hú­zódó szakorvosi rendelő és művelődési központ késését. A megyei párt- és tanácsi veze­tés támogatása, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat ve­zetésének megértő segítsége, a vállalat konszolidálódása re­mélhetően a végleges megva­lósítást jelenti. Némelyek felvetik a város­ban, hogy a megvalósult kul­turális jellegű beruházások (művésztelep-rekonstrukció Ferenczy Múzeum bővítése, stb.) nem jelentenek-e egész­ségtelen arányeltolódást a kommunális beruházások ro­vására. E jó szándékú aggó­dással szemben az az igazság, hogy a művelődési beruházá­sok jelentős része nem váro­si keretből valósult meg. Arányokban az ötéves terv egészéhez viszonyítva nem je­lentenek eltolódást. Különö­sen nem. ha a város képző- művészeti centrum jellegét is figyelembe vesszük. Mind­ezekkel kapcsolatban a tanul­ság: a következő ötéves terv előkészítésénél számba kell venni a városi mély- és ma­gasépítési kapacitást azért, hogy az városi beruházásokat szolgáljon, ne pedig a váro­son kívül kötődjenek le. A LAKÁSÉPÍTKEZÉSEK­RŐL szólva megjegyzendő, hogy nemcsak a tervezett szá­mú lakás épül fel, hanem módosul a felépülő lakások jellege is. A tervezetthez ké­pest előreláthatóan kevesebb lesz a tanácsi bérlakás, na­gyobb számú a szövetkezeti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az igények a szövetke­zeti lakások felé tolódtak. A lakások kapcsolódó beruhá­zásai közül mindenekelőtt gondot okoz az iskolaépítés. A város vezető szerveinek to­vábbra is napirenden kell te­hát tartaniok a kapcsolódó beruházások, mindenekelőtt az iskola problémáját A két év előtti jelölőgyűlé­seken fő helyet a városfejlesz­tés kérdései kaptak, s máris látható: így alakul ez most is. Az urbanisztika tudománya két komponensből fogalmazza meg a városi jellemzőket: a létesítményi és társadalmi ka­rakterek együtteséből, A fej­lesztési oldalát gyakrabban tárgyalják városunk vezető szervei és közvéleménye is, mint a társadalmi karaktert Indokolt, hogy a választás po­litikai fórumain erről is be­széljünk. Régi vita ugyanis, hogy Szentendrének milyen az alap­vető karaktere. Sokan művész­városnak tartják, és tudjuk, joggal. Munkásváros minősí­tést kap másoktól, ez is tel­jesen indokolt, hiszen a kere­sőképes lakosság nagyobb ré­sze az iparban, mezőgazdaság­ban dolgozik. Idegenforgalmi minősítése is helytálló. A jel­lemzés skálája még így sem teljes, mert Szentendre kert­kultúrája mennyiségileg és minőségileg is országos élvo­nalban áll. S végül üdülővá­ros is, amely ugyancsak köz­ismert Szentendre karaktervonásai­nak gyarapodása napjainkban is tart Az új vonások felis­merése, jelentőségének megér­tése, tudomásulvétele várost alakító munkánk tartozéka. Ilyen, napjainkban kiteljesedő új vonás a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola végleges kitele- pedése, amely jelentős beru­házások után a városnak új negyedét képezi. Ebben külö­nösen fontosak a társadalmi vonások: a főiskola végleges kiköltözésével Szentendre or­szágos hatáskörű felsőoktatási intézménnyel bővült. A főis­kola személyi állományával, hallgatóinak személyében vá­rosunk, társadalmunkhoz egy­értelműen hű lakosokkal gya­rapodott. A GAZDÁLKODÁS struk­túrájában jelentős, korszerű intézmény a Vízügyi Kiállítás. Nem kisebb feladatot lát el, mint a vízügy területén szüle­tett hazai és nemzetközi tech­nika új termékeinek bemuta­tását. Szinte anélkül, hogy a város észrevenné, szerényen meghúzódva gyarapszik az Építéstudományi Intézet, az architektúra országos felada­tait szolgálva. Még tovább sorolhatók a példák, de nem a „létesítmény- leltár” a város gyarapodásé­nak mérlege, hanem ami ez­zel együtt jár: az új intézmé­nyek dolgozód módosítják a város társadalmi jellemzőit is. Sokan Szentendrére települ­tek, s új színt, új vonást, új igényeket, új lehetőségeket je­lentenek. Szót kérnek és fel­adatot vállalnak a város éle­tében. Most is, a közeledő vá­lasztások alkalmával. Amikor a jelölőgyűlésekre készülünk, latolgatjuk, miről is essék szó. Megállapíthatjuk: a horizontot a létesítményeiben, lakosságá­ban dinamikusan változó, tel­jes Szentendrének kell jelen­tenie. Dr. Maróthy László, az MSZMP szentendrei városi bizottságának első titkára Szentendrén az elmúlt esz­tendőben 1500 család 18 mil­lió forint értékű társadalmi munkát végzett. Az önként vállalt munkából természete­sen a KISZ-fiatalok is kivet­ték részüket. A fiatalok találékonysága azonban, úgy látszik, nem is­mer határt. Cjabb és újabb ötletekkel Igyekeznek az ifjúsági mozgalom s városuk segít­ségére lenni. Legutoljára a Papíripari Vál­lalat szentendrei gyáregységé­nek KISZ-szervezete meghir­dette a „Nyolc órát Szentend­réért” mozgalmat. A felhívás célja: a városi Vadkár? Pilisszentlászlón sokáig emlékezni fognak az Alf- réd-napon megtartott falu­gyűlésre. Az erdők karmai közt éldegélő kisközség né­pességének tizedrésze ott porolt vadkárügyben. Az történik ugyanis már hosz- szú évek óta, hogy a Pilisi Parkerdő Gazdaság éhes szarvasai, vaddisznói gya­korta megdézsmálják a he­lyiek dédelgetett, háztájin­ként egy-másfél hektót ter­mő szőlőjét. A kárt a ta­nács eddig egy bizottság se­gítségével felbecsülte s azt a gazdaság megtérítette. Ű)abban azonban nem té­ríti, s ennek következtében a kárbejelentést a tanács sem jegyzőkönyvezi. Ezért ásták ki a borisszák a csa­tabárdot. Joggal, hiszen fizetik a boradót, s a me­zőőr is az ő kenyerük egy darabkáját eszi. A megyei erdészeti és vadászati fel­ügyelő is bátorítja a káro­sultakat, hogy polgári pe­res úton érvényesítsék kár­igényüket, mondván, „a szőlőben keletkezett kárt is meg kell téríteni, amennyi­ben a szőlő művelés alatt áll”. Csakhogy a jó pilis- szentlászlóiak direkttermö szőlők levének áldoznak. Márpedig ezeknek a nem éppen okosító szőlőfélesé­geknek enyhén szólva nem ajánlatos a megtartása, s ha a kisközségi tanács dol­gozói „nem lennének any- nyira leterhelve”, már jó­val régebben sor került vol­na az idevonatkozó rendelet közhírré tételére. Mert azt aligha szükséges indokolni, hogy ebben a nem is any- nyira gazdasági, mint nagy­ságrendileg inkább tudati kérdésben nem a Pilisi Parkerdő Gazdaság vélet­lenül nyitva hagyott ka­puin kiszabaduló falánk, ■ novától nem butuló vad­1 disznói hivatottak igazságot szolgáltatni. óvodák és bölcsődék felszere­lésének gyarapítása. A városi KISZ-bizottság a papíripariak felhívását expressz továbbí­totta a Szentendre területén működő 16 alapszervezethez. Postafordultával, egyhangúan jöttek a válaszok: „Csatlako­zunk a mozgalomhoz.” Pintér József, a városi KISZ-bizottság titkára el­mondta, hogy kétféleképpen lehet a mozgalom hasznára len­ni: pénzzel vagy munká­val. Ahol a gazdasági vezetés igényli, ott a fiatalok a már korábban kimunkált módoza­tok szerint kommunista mű­szakot szerveznek. Ahol kommunista műszak szervezésére nincs lehetőség — például az iskolai KISZ- szervezetekben — ott a tanács biztosít társadalmi munkale­hetőséget a fiataloknak, A „Nyolc órát Szentendré­ért” mozgalom első szakaszá­nak értékelésére közvetlenül a jelölőgyűlések után, március végén kerül sor. A szentendrei városi párt- bizottság végrehajtó bizottsá­ga nagy figyelemmel kísérte a város területén dolgozó üze­mek bérfejlesztését. A vb az igazgatók beszámolóiból és az írásbeli jelentésekből megál­lapította, hogy bár a bérfej­lesztés adminisztrációjára mindössze 10—12 nap állt rendelkezésre, mégis legké­sőbb március elsejére a város öt üzemében felosztották a bérfejlesztési alapokat. Németh József, a városi pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályvezetője elmondot­ta, hogy az öt gyárból három — a PEVDI, az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat, vala­mint a Pest megyei Faipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat — Sátor István gátőr már alig várja, hogy elkészüljön a pócsmegyeri Duna-parton. az 1965-ös árvízszintnél egy mé­terrel magasabb, egy kilomé­ter hosszú töltés. Ügy gondol­ja, hogy „már júniusban átveszi” a teljes biztonságos gátsza­kasz őrzését. Akkor pedig nem ismétlődhet meg 1965, amikor hat- és nyolcsoros homokzsákkal véd­ték a tanácsházát és a közvet­len szomszédságában lévő öreg templomot. Az új töltésire büszke a pócs­megyeri községi tanács vb-tit­Lakások Visegrádnak A Dunakanyar egyik legfor­galmasabb kirándulóhelye, Vi- segrád, az idén tovább szépül, fejlődik. A községben tíz csa­ládi ház és ugyanannyi állami lakás épül a néhány évvel ez­előtt történt Tamás-hegyi part. omlás károsultjai, valamint az új múzeum építése miatt sza­nálandó lakások lakói részére. Ugyancsak ebben az évben ké­szül el a Nagyvillám-fellegvá- ri térség közvilágítása, s az újtelepi utak egy része. Egy üzem — egy iskola A nyári szünidőben 10 köb­méteres olajtartály épül a pat­ronáló Lenfonó, és Szövőipari Vállalat közreműködésével a budakalászi általános iskola udvarán. Az olaj fűtésre átállt iskolában eddig hordókban tá­rolták a fűtőolajat. Az új, nagy térfogatú tartály lehetővé teszi majd, hogy a korábbinál rit­kábban, s ami még sokkal fon­tosabb: olcsóbban rendeljen az iskola a fűtési szezonban ola­jat saját erőből kiegészítve a központi keretet, 10 százalék feletti béremelést tudott adni dolgozóinak. Ez a bérfejlesztés nagyobb differenciálásra adott lehető­séget, amellyel élt is a fen­tebb említett három vállalat Elsősorban a nehéz fizikai munkások, valamint a három műszakban dolgozó férfiak és nők kaptak nagyobb béreme­lést, a magasabb szakértel­met kívánó munkákon dolgo­zókkal egyetemben. A város másik két üzemében a saját bérfejlesztési lehetőség mini­mális volt. A legnagyobb gond a papírgyárban mutatkozott, mert ott a béreket elsősorban a munkaerőhiánnyál küzdő üzemrészekben kellett emelni. kára, Jáhner Vilmos is. Biztos abban, hogy az elkövetkező időkben éjszakánként nyugod­tan alhat majd a gátőr. A rendkívül árvízveszélyes sza­kasz megerősítéséhez az elmúlt esztendőben látott hozzá a KÖVIZIG, mintegy 6—6,5 mil­lió forintos beruházással. Je­lenleg a Pócsmegyert Leányfa­luval összekötő kompjárat kikötőjének kocsifeljáróját építik (a képen). Közvetlenül a KÖVIZIG részlegének elvonulása után kezdődik meg az idei község- fejlesztési terv egyik legfonto­sabb pontjának kivitelezése: a Hunyadi János út felső szakaszának pormentesí­tése és a járda építése. — Ugyancsak fontos feladat­nak tartjuk — mondja az 1,2 millió forinttal gazdálkodó vb- titkár — a Petőfi út szilárd burkolatának elkészítését. Ez lehetővé teszi, hogy télen jég­zajláskor, az autóbuszközleke. dés már körforgalomban bo­nyolódjon községünkben. Ugyancsak ebben a költség- vetési évben jelentős villany­hálózat-bővítésre kerül sor a mindössze 780 lelket számláló Pócsmegyeren, s a közigazga­tásilag hozzá tartozó Surány- ban. A nyaralási szezon kezde­tére a Dunakanyar Intéző Bizott­ság negyedmillió forintos tá­mogatásával a pócsmegyeri Aranykalász Szakszövetkezet kivitelezésében korszerű ifjú­sági, szeszmentes szórako­zóhely épül közvetlenül a su- rányi parton. \ Béremelés — differenciáltan PÓCSMEGYER 1973 Nyugodtan aludhat a gátőr i * t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents