Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-17 / 64. szám
1973. MÁRCIUS 17., SZOMBAT 3 A FELÉHEZ ÉRKEZTÜNK Közvetlen, kötetlen jelölőgyűlések öt nappal ezelőtt, március 12-én tartották *neg az első gyűléseket — és tegnapig csaknem 2500 választókerületben jelöltek tanácstagot. A választópolgárok aktivitására jellemző a gyűlések résztvevődnek száma: mintegy 68 ezer lakos vett részt a jelölésben. Ez azt jelenti, hogy egy-egy családból többen is fontosnak tartották a megjelenést. A községek lakossága a számok tükrében, az eddigi tapasztalatok szerint, érdeklődőbb a városokénál. A bejáró munkások közül nagyon sokan bebizonyították, hogy nagyonis érdekli őket lakóhelyük sorsa, fejlődése. A jelölőgyűlések előadói szinte kivétel nélkül jól felkészültek: többnyire papír nélkül, kötetlenül beszéltek, ezzel is megteremtve a mindenütt uralkodó közvetlen légkört. Több helyen kultúrműsorral tették bensőségesebbé az összejövetelt. Az igazi tartalmat azonban az a sok felszólalás jelentette, amely a községek, városok életét érintette. Legtöbbször a közművek fejlesztéséről, a köztisztaságról, a világítás gondjairól, a közlekedésről, az iskola és az óvoda problémáiról beszéltek. A felszólalók többsége nemcsak javasolt, bírált, kért, kifogásolt, hanem társadalmi munkát is ajánlott fel. Már az eddig megtartott gyűlések is jelzik, hogy az a társadalmi megmozdulás, amelynek az utóbbi két esztendőben tanúi voltunk, tovább fejlődik, a tanácsválasztások után folytatódik. Negyven választókerületben volt kettős jelölés, s akadt olyan község, ahol a Hazafias Népfront javasoltján kívül új jelölt neve is a listára került. A lakosság élt demokratikus jogával. Jól meggondolta, kit tart érdemesnek bizalmára. Előfordult néhány helyen, egy-két községben, vagy valamelyik város egyik-másik választókerületében, hogy a gyenge szervezés, a spontaneitás félreértelmezése miatt elmaradt a gyűlés. A fentebb említett számok azonban bizonyítják, hogy mind a párt, mind a Hazafias Népfront helyi bizottságai, a tanácsok és a társadalmi szervezetek, politikai munkájuk jelentőségét átérezve, felelősségteljesen, a közérdeket jól szolgálva szervezték, készítették elő a jelölőgyűléseket. Ennek az együttes, összehangolt munkának eredménye, hogy már öt nap alatt a választókerületek felében megtartották a jelöléseket és a választópolgárok elégedetten, jó hangulatban íratták fel a listára jelöltjük nevét. Annak a jelöltnek nevét, akit áorilis 15-én négy esztendőre bíznak meg: képviselje a község, a város, az egész megye érdekét. „Aki keres, mindig megtalál” — Amikor két esztendeje hivattak az irodára, azt hittem, a brigáddal van baj. Brigádvezető voltam ugyanis a dabasi Tartósító Üzemben. Ugyancsak meglepődtem, amikor a titkár elvtárs azt kérdezte, ha megválasztanának, vállalnám-e a községi tanácstagságot? Ráadásul nem is a lakóhelyemen, hanem tőlünk másfél kilométernyire, a 63-as választói körzetben. Lapost József né összekulcsolt kezét nézve folytatja: A járási művelődési házban tartották Nagykátán a 21-es körzet jelölőgyűlését. Az eseményen részt vett Antalfia Jenő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője és Berényi György, a HNF nagykátai járási titkára is. Pavlyás István, a nagykátai nagyközségi tanács vb-titkára számolt be az elmúlt ciklus eredményeiről. Elmondotta, hogy tovább folytatódott Nagy- káta városiasodása. Nagyarányú lakásépítkezés kezdődött. Elkészült egy 24 lakásos ház, amelynek földszintjén ABC-áruház, Gelka- szerviz kapott helyet. Az egykori TÜZÉP-telepen pedig egy kétemeletes ház jelzi, hogy itt 52 lakást építenek. Megoldották hat fiatal pedagógus lakásgondját is. Évente mintegy 60—70 családi házat emelnek a községben, a tanács ki tudja elégíteni a telekigénylőket. A közművesítésre a tanács 1967-töl 30 millió forintot forditott, A felszólalások a nagyközség, illetve a körzet gondjaival foglalkoztak. A Hazafias Népfront nevében Pavlyás István ismét Ul- viczky Józsefet, a nagykátai fogyasztási szövetkezet elnökét javasolta a körzet tanácstagjául. A résztvevők — élve — Hogy őszinte legyek: kicsit megijedtem. Nem is vagyok gyóni, az ott lakókat sem ismertem eléggé, miért éppen én, amikor azt sem tudtam, mit kell tenni egy tanácstagnak? A tiltikár elvtárs biztatott: segítenek, aztán majd megtanulom, senki se született tanácstagnak. Én bizony hiányzással kezdtem a tanulást: mire eljött a választás, már kórházban voltam. Sérvműtéten. jogukkal — még egy jelöltet állítottak. Kovács Péter felszólalásában hangsúlyozta: tudják, hogy Ulviczky József is képviselte érdekeiket a tanácsban, mégis javasolják, hogy vegyék fel a jelölőlistára Fülöp Béla vasutast is, aki a választókerületben lakik, s részese gondjaiknak. Az első gyerekkel kezdődött, aki hat és fél hónapra született, 1,35 kilogrammal. Lá- posiné nyolc évig járt dolgozni egy pesti szövőgyárba, s a hajnali kelés, a fárasztó utazás nem tett jót a szervezetének. Mikor a második gyereket várták, kilépett a munkából ... Kettő mellől viszont már nem is gondolhatott az ingázásra. Így került a gyóni Tartósító Üzembe. Rövidesen brigádvezető lett, jól keresett, megbecsülték. — öt és fél évig dolgoztam ott, még a sérvműtét után is két esztendőt. Mondták ugyan a kórházban, hogy cipekedni nem szabad, de mit tehettem volna? Egy napon összeesett. Napok alatt lefogyott, néhányszor elvesztette az eszméletét, álmatlanság kínozta, a műtét helye is fájt — az orvos munkahelyváltoztatást javasolt. Így került — egy hónapja — a dabasi nyomdába, betanított Le- válogatónak. — Szép új üzem, nyugodt munka. Csak hát — én már kétszer voltam szakmunkás: először a szövő-, aztán a konzerviparban. Később itt is szeretnék majd gép mellé kerülni, kitanulni valamit. Nemcsak a pénzért, bár az is számít, hanem a szakmáért... — Tartott-e tanácstagi fogadóórákat? — Nincs itt arra szükség: aki keres, mindig megtalál. — Ha újra megválasztják: vállalja? — Ha megbíznak bennem...? Most már legalább tudom, mit kell tennie egy tanácstagnak ... A 62-es választókerületben a jelölőgyűlés ismét tanácstagnak jelölte. Nyolc — Foton is mozgalmasak az esték, a héten volt olyan nap, amikor egy időben nyolc jelö- lögyűlést tartottak. A tanácsházán — ahol mintegy húszán gyűltek össze — Bencsik Jó- zsefné művelődésügyi felügyelő számolt be a község kétéves fejlődéséről és a tervekről. Főt is eredményekkel dicsekedhet, épül például a vízmű, eddig mintegy 150 házba vezették be a vízvezetéket, tavaly hatvanszemélyes bölcsődét avattak, bővítik a kisalagi iskolát, könyvtárat és ifjúsági klubot építenek. A Hazafias Népfront községi bizottsága nevében Bohus Korábban aligha kezdheti valaki a közéleti tevékenységet, mint Szőri Sándorné, a tápió- szöllősi óvoda vezetője. Tizennyolc éves kora óta tanácstag. Igaz, először Kiskunmajsán, majd a bajai járásban jelölték, amikor azonban Pest megyébe költözött, a legközelebbi választáskor már ott volt a tápió- szöllősi tanácsban. Berényi Mihály tanácselnök Szőri Sándornénak elsősorban a fiatalokkal való törődését értékelte a jelölőgyűlésen. Az ő javaslatára szavazta meg például a tanácsülés, hogy a költségvetésből juttassanak a KISZ-szervezet támogatására is. A fiatal óvónő már tizenöt éves tanácstagi múltra tekinthet vissza. Amikor az elmúlt ciklusról kérdem, sorolja a község eredményeit: 2600 méteren már vezetékes víz van, fogorvosi lakás épült, szolgálati lakást kapott egy pedagógus és a körzeti rendőr. A régi kis vegyesbolt helyén a fogyasztási szövetkezet önkiszolgáló áruházát nyitott. Megkezdődött a község központjának rendezése is. Panaszkodik, hogy a 3100 lakosú község nagyon szétszórt település, az 1060 ház öt négyzetkilométeren fekszik. S bár 27 kilométer villanyhálózatot építettek már, 105 házban még mindig nincs villany. Aztán a gyerekeket említi. Nagyon kellene egy új óvoda, húsz gyermek van előjegyzésben. Ráadásul az óvoda jelenleg a termeegy este lmréné javasolta ismét a 17. választókerület tanácstagjának Borbás Károlynét, a tanács dolgozóját. Borbásné munkájával az elmúlt évben a választópolgárok elégedettek voltak, s ennek többen hangot is adtak. A felszólalók kéréseiket is elmondták, Kiss József például megemlítette, megválasztása esetén kéri a tanácstagot, tegye szóvá: az újonnan felépült házak lakói rendkívül soká várnak a villany bevezetésére és általában az «egész község területén nincs feszültsége a villanyáramnak. lőszövetkezet épületében működik. Amikor arról faggatom, hogy jut még ideje emellett a járás óvónőinek szakmai továbbképzésére is, akkor azt mondja: — Szeretem minden percemet hasznosan tölteni, jó érzés az, ha az ember másokért dolgozhat ... Egyhangúlag Monoron, a Munkásőr úti iskolában a körzet választó- polgárainak 40 százaléka jelent meg. Bencze Endre, a Hazafias Népfront aktívája az elmúlt két év általános fejlődéséről szólt. Az elmúlt ciklusban 50 millió forintot fordítottak Monoron a különböző intézményekre, beruházásokra. Egyik legfontosabb feladat a gyermekintézmények fejlesztése, amelyhez a lakosság mintegy 700 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Az idén a többi között felépül a GELKA-szerviz és a Patyolat-felvevőhelyet magába foglaló szolgáltatóház. A népfront javaslatát a megjelentek egyhangúan elfogadták, a 3-as választókerület tanácstagjelöltje Czellahó Andrásáé, a Kossuth Tsz orsózóüzemének dolgozója lett. A huszonnyolc szigetcsépi tanácstag közül hárman voltak huszonévesek az elmúlt ciklus, ban, köztük Osztoics Katalin. — Nagyon jól esett két éve a választók bizalma, de azért kicsit tartottam tőle, hogy nem tudok majd helytállni, hiszen ilyen gyakorlatom eddig nem volt. Közgazdász vagyok a Csepel Autógyárban, és a kétévi tanácstagi működésem alatt elsősorban a község köz- gazdasági problémái érdekeltek. Mindig alaposan átnéztem a tanács költségvetési tér. vét, s ha valamiről úgy éreztem, hogy nem elég világos, szóvá tettem a tanácsülésen. Osztoics Katalint kezdetben ritkán keresték fel választói. Ezért egy kicsit félve indult arra a kőrútjára, amelynek során társadalmi munikát szervezett. — Minden házba bekopogtam, s ha hidegen fogadtak, akkor is igyekeztem meggyőzni az embereket: csak közös erővel érhetjük el, hogy községünk egyre szebb és moderAz elnök közbenjár Nagyarányú aktivitás, mozgalmasság jellemzi a jelölő- gyűléseket Gödöllőn is. Megnőtt a fiatal korosztály érdeklődése a város gondjai iránt. A gyűléseken szép számmal képviseltetik magukat a tizennyolc és a harminc év közöttiek, s bátran jelölik a tanácsba a fiatalokat. A 12-es választókerület lakóinak, a Mátyás király utcai általános iskolában Roz- gonyi Ernőné dr., a városi tanács vb-titkára számolt be az elmúlt ciklus eredményeiről. A felszólalók az eredmények elismerése mellett a város úthálózatának hiányosságát, a járdák nem kielégítő állapotát vetették fel. A végrehajtó bizottság titkára válaszában elmondotta, hogy 1 millió 200 ezer forint áll rendelkezésre a város úthálózatának fejlesztésére. A Hazafias Népfront ismét Szabó Gyulát javasolta a 12- es körzet képviseletére, aki 1958 óta tölti be ezt a tisztet A javaslattal, a Gödöllői Építőipari Ktsz dolgozójának jelölésével, a jelenlevők egyetértettek. Gödöllő egyik legproblémásabb választókerülete a 32- es, amelybe beletartozik az úgynevezett Haraszti-major is. A jelölőgyűlésen részt vevők nagy száma és a vita bizonyította, hogy az itt élők sok gonddal küszködnek. A gödöllői agráregyetem tangazdaságához tartozó major lakói a nehéz lakásviszonyok mellett a közegészségügyi helyzetet tették szóvá. Benedek János, a városi tanács elnöke válaszolt a kérdésekre. Megígérte, hogy közbenjár a gazdaságnál a majorlakók érdekében. Tanácstagnak Szolnoki Istvánt, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet fiatal gépkocsi- vezetőjét jelölték. A választópolgárok támogatták a javaslatot. nebb legyen. A társadalmi munkaakció sikerrel járt: árkot ástunk, parkosítottuk a Fő utcát, és megjavítottuk a rossz kerítéseket. — Ha újra megválasztanának — folytatja —, már tapasztalatokkal gazdagodva áll- nék munkába. Tudom, nemcsali választókerületemért, hanem az egész községért kell tevékenykednem. Mindenekelőtt azt szeretném elérni, hogy tanácstagi működésem során a község lakóinak jogos igénye teljesüljön: új általános iskolát kapjon Szigetcsép. A héten a szigetcsépi 16. vá. lasztókerületben Osztoics Katalint egyhangúlag tanácstagnak jelölték. Az oldalt írták: Árokszállási Éva, Gér József, Kertész Péter, Nyíri Éva, Sági Ágnes és Soós Ibolya. A felvételeket készítették: Gárdos Katalin és Ékes János. Szabó Sándor tíz éve a pilisszentke- reszti községi Hazafias Népfront-bizottság elnöke. Tanácstagként a 2200 lelket számláló községben április 15 után 27 társával együtt a negyedik ciklusban is valószínű, újra munkához lát. Az őt jelölő gyűlésre csaknem negyvenen jöttek el körzetéből: a Dobogókői útról és Dobogókőről. Szóvá István tanácselnök javaslatát Szabó Sándor jelölését illetően a megjelentek egyhangúan elfogadták. A tapasztalt tanácstag ezután arra kérte választóit; ne restelljék k.s problémákkal is felkeresni. Rövidesen szabad ember lesz, nyugdíjba vonul, s még több ideje lesz a közösség ügyeivel foglalkozni. Szabó Sándor községe fejlődéséről beszél a legszívesebben. Jogosan büszke arra, hogy aligha van még egy olyan község az országban az övén kívül, ahol az utolsó két esztendőben az összes utat beborították bitumennel. Pilisszentkereszten ma már a kis utcákban is van vízvezeték. A Fő utca és a Dobogókői meg egyenesen nagyvárosi jellegű: ostornyeles higanygőzlámpák világítják meg a nem is olyan régen még jellegtelen kisközség éjszakáját. Egy nagy bánata mégis van: hat év alatt nem tudtak kiharcolni egy feltételes autóbusz-megállót & község bejáratánál. A MÁVÁ UT egyre azt hajtogatja, hogy „nincs meg az egy kilométer”, de úgy látszik, hogy ez kizárólag Pilisszentkereszten szempont, hiszen a szomszédos községekben, Pomá- zon és Csobánkán több helyen is megáll a busz. Szabó Sándor most hatvanéves, alkotóereje teljében van. Tanult mestersége pincér, jelenleg — már csak rövid ideig — az Igazságügyi Minisztérium átépítés alatt álló üdülőjének gondnoka. Hobbyja a gyűjtés. Az ország első éremgyűjtőinek egyike. De gyűjt az érmeken kívül népi kerámiákat, régi fegyvereket és ritka könyveket, kottákat is. Hat unokája van, a nagyapa már most eldönötte, hogy melyik unoka mit gyűjt tovább. Jó érzés másokért dolgozni... Az egész községért I I Egy jelölt problémája