Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

PEST MEGYEI 1973. MÁRCIUS 11.. VASÁRNAP P«i megyei Lóra n g o ^cíóoL 60. VISEGRAD II. PälotdVdläSZtO, jellegválasz­tó, rendeltetésválasztó — mi­lyen. helyes kifejezést talál - hatnék a végképpen ide nem illő: vízválasztó szóforma he. lyett, amikor a visegrádi Fő utcának az autóparkolóval szemben lévő részére, az Aka­démiai-üdülő, a Muosz-üdü- lő területeire gondolok ... A Mátyás király Múzeumban őr­zött egyik kettős keresztes cí­mert a Muosz-üdülő falában találták meg, a múzeumban látható a lábazatos ajtókeret, amit a balra-mezsgyés, egyko­ri Dávid-villa ősdiófája alól előtárt falmaradványból emel­tek ki. A jobbra-mezsgyés, Akadémiai-üdülő bejáratának emelkedője mintegy 1—1,5 mé­ter magassági Anjou-kori pa- lotaalapfalakat takar — je­lenlegi ismereteink szerint idáig húzódtak a török világ­ban pusztulásnak indult pa­lotacsodák sorai... Bús dőledék mily csendesen állsz ködlepte tetődön. Nézve komordan alá a Du­na habjai közé ... Kerek másfél százada, ami­kor Kisfaludy Karoly \7iseg- rád című töredéKKölteme- nyét e sorokkal indította, a Fellegvár már omladék volt. Falait 1250—1258 között IV. Béla király, felesége, Mária, ékszereinek, drágaságainak árán emeltette, hogy védelmül szolgáljon egy újaob mongol betörés esetén, elsőrenden leá­nyának: Margitnak és a Nyu- Iak-szigetén (mai Margitszi­get) lévő kolostor apácáinak. A Fellegvártól a Salamon-to- ronynak elnevezett Alsóvárig terjedő erődítmény rendszer Károly Róbert uralma alatt or. szágközpont, királyi reziden­cia lett, jelentősége hol nőtt, hol csökkent, a XVI. század­ban a török hódoltság, a XVIII. század elején a kuru- coktól rettegő császári önkény dúlta fel, míglen a természet erői és a környékre került új (települők beteljesítették sor­sát. Száz esztendeje, hogy Viktorin József makacs kez­deményezésére a romok meg­mentését elkezdték, s ha ma a XIII—XVIII. századi vár védett állagú, részben restau­rált maradványai között mint­egy hét hektár kiterjedésben szemlélődhetnek a látogatóik, az annak az áldozatos, szívós és szakértelemmel vezetett munkálatoknak eredménye, amelyeket különösen az utolsó negyedszázadban végeztek el. Hazai történetünk sorsfordu- ' lóihoz tapadó, kivételes mű­becsű visegrádi Fellegvárunk a további felújítási tervek meg­valósulásával megőrzi ugyan vadregényességét, de elvadult- ságát, elhanyagoltságát vég­képp felszámolva, kultúrált romterületté válik. Már a fo­lyó évben a Fellegvárban is elkezdődik a belső közműve­sítés, a víz és világítás szol­gáltatásának megoldása, s a komoly reménységekkel ke­csegtető újabb feltárásokkal kapcsolatosan, a szépén arány­ló parkosítás is. Alapvetően az Országos Műemléki Felügyelő­ség, a Pest megyei Tanács, de más szervek is közreműköd­nek a visegrádi emlékmű­együttes nagyszabású bemu­tatásának előkészítésén, ami különböző, stílusos látványos­ságokkal, t esetleg fény- és hangjátékkal (Zách Klára-bal- ladából készült oratórium, fényeffektusokkal a várfalak tövében!) bő lehetőséget ad a fantáziának és a realizálásnak. Állítsuk meg egy percre a nekirugaszkodott képzeletet. Visegrád nagyközségnek je­lenleg mindössze 1943 lakosa van. Talán a legkisebb lélek­számú nagyközség, nagyközsé­gi státusának alapja külön­leges kulturális helyzete, ide­genforgalmi jelentősége és üdülőjellege. Belső munkaerő- gazdálkodásának jellemzői a fenti adottságok következmé­nyei. Így 1310 főnyi kereső vi­segrádi közül 350 ingázik Nagymaros, Esztergom, Szent­endre, Vác és Pest felé — vi­szont 430 személy a környék­ről Visegrádra jár dolgozni. A helyi munkaalkalmak meg­oszlanak a vendéglátóipar: vendéglők, szállodák, turista­házak, eszpresszók dolgozói, a Pilisi Erdőgazdaság négy üze­mének: az erdészetnek, a mű­szaki erdészetnek, a lepencei fafeldolgozónak és Fő utcai építésvezetőségnek alkalma­zottai, a hovatovább megszün­tetésre ítélt kőbánya munká­sai, a Faipari Ktsz asztalosai, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség, a Mátyás király Mú­zeum, az Idegenforgalmi Hiva­tal beosztottjai között, né­hány férfit-nőt foglalkoztat a helyi kiskereskedelem és kis­ipar. Ezek mind apró számok, a tizesrendet egy-egy csoport­ban alig haladják meg, a szá­zasrendet ritkán érik el. Ami a mezőgazdaságot illeti: négy család idős tagjai folytatnak „agrártevékenységet”, egy kül­ső majorban ritkaság: néhány darab szarvasmarha is talál­ható. S ezzel szemben az idegen­forgalomnak máris elképesz­tően nagy számai állanak. A Dunakanyar Intéző Bizottság Visegrádi Területi - Bizottsága a hatvanas években megindult, megtorpant, újra nekilendült fejlődésnek immár állandó er- jesztője, aktivizálója, működ­tetője lett. 1972-ről szinte köl­tői túlzásnak ható, hiteles ada­tokat közöl a statisztika. Vi­segrád 18 üdülőjében, a szál­lodákban, turistaszállóban, tu- ristaiházban, s a fizetővendég­szolgálat szobáiban több mint 70 000 vendégnapról szólanak a listák. Visegrád összes ki­rándulóinak és látogatóinak száma 1972-ben jóval megha­ladta az egymilliót! A kirán­dulóbusz, nyáron a panoráma­busz a csodás szerpen tin emel­kedőn a Fellegvárig, a hegy­ormon emelt szállodáig, ven­déglőig és turistaházig viszi a látogatókat, a bérei parkoló felett az 1966-ban újjáépített Keleti kapu magaslik. A lo- vasisikola nagy eseménye a kétnapos nyári lovasnapün- nepség. • Ám még a kéthetes üdülők sem képesek Visegrád valamennyi érdekességével megismerkedni, az egy-két na­pos kirándulók pedig éppen- hogy belekóstolhatnak az em­lékekbe, élményekbe és a lát­ványokba. Több idő vagy több látoga­tás kell ahhoz, hogy a Vízibás. tyjától, a Sibrik-domb római Autóparkoló a Fellegvár XIV. századi Keleti kapuja alatt Pászthory Lóránt felvétele katonai táborának IV. századi maradványaitól elindulva egész Visegráddal megismer­kedhessünk. Hogy megtudhas­suk, hogyan kapta nevét a Le- pence-dűlő, állítólag a laban­coktól, a Sibrik-domb pedig a velük szemben táborozó ku­rucok vezérétől, Sibrik bri*- gadérostól. Melyik az az üdü­lővé alakított egykori villa, ahol agg napjaira meghúzta magát a világosi fegyverleté- vő, Görgey Arthur tábornok, s melyik a másik, amelyben Csiky Gergely legerősebb tár­sadalomkritikai színművét: a Proletárokat írta. Hol van IV. Béla, I. Lajos, Mátyás kitály emlékműve, hol a jeles múl­tat idéző emléktábla, hol a magyar vízkutatás nagy úttö­rőjének: Zsigmondy Vilmos­nak emlékszobája, s a visegrá; di temető mely részén nyug­szik a Fellegvár megmenté­séért küzdő Viktorin József, a két nagy építőművész, romfel­táró, és restaurátor: Schulek Frigyes és Schulek János, hol porlanak a költő Áprily La jós hamvai... ? Ha minderről csak szót is akarnék ejteni — az egész va­sárnapi újságszámot teleírhat­nám. Békés István Trópusálló sá torponyvák Európa egyik legnagyobb kenderfeldolgozó vállalata a szegedi Kenderfonó és Szövő­gyár. Az ország mintegy két­ezer vállalata, üzeme mellett egyre több külföldi cégnek szállítja kender- és szintetikus alapanyagú műszaki szöveteit, ponyváit. A növekvő külföldi érdeklődésre jellemző, hogy az elmúlt egy év alatt tizennégy ország lépett vevőtáborukba, s számuk most eléri az ötvenet. Elsősorban a közel-keleti és az afrikai országokban élénk a kereslet a gyártmányok, min­denekelőtt a különleges imp­regnált trópusálló takaró- és sátorponyvaanyagok iránt. Minden lakostól ezer forintot „vesz el" évente a korrózió Pályáxatot hirdet az OMFB Minden évben óriási kárt tesz a korrózió, megrongálja az épületeket, fémeket, hasz­nálati cikkeket, s ezáltal egy­két százalékkal csökkenti a nemzeti jövedelmet. Egy la­kosra számítva minden év­ben ezer forint jövedelemki­esést okoz. Az általános mű­szaki fejlődés egyúttal növeli a korróziós veszélyt. Éppen ezért minden eddiginél na­gyobb feladat vár a korró­zióvédelem szakembereire, akik új vegyianyagok és el­járások kidolgozásán fára­Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. A pályázatra je­lentkezhetnek különböző anyagok, bevonatok, inhibito­rok előállításával, korrózió­védelemre használható beren­dezések, eszközök készítésé­vel, új eljárások kidolgozásá­val, valamint a korrózió mér­tékét meghatározó vizsgálati módszerekkel. A pályázaton kutatók és gyakorlati szak­emberek, magánszemélyek és intézmények egyaránt részt vehetnek. A pályázat benyúj­tásának határideje május 15, doznak. A téma valamennyi J s az elbírálásra szeptember hozzáértőjét pályázati mun- | 3-ig kerül sor. A díjakat is ka készítésére hívja fel az szeptemberben osztják ki. AZ ÜGYÉSZSÉG VIZSGÁLTA A munkavédelmi jogszabályok betartása elsőrendű kötelesség Az ügyészség rendszeresen figyelemmel kísért a munka­védelem helyzetét, s az azzal kapcsolatos szabályok betar­tását. A legutóbbi időben ta­pasztaltakról dr. Tasnády Endre, a Pest megyei Fő­ügyészség vezetőhelyettese in­formál. • A balesetek száma a ta­pasztalatok szerint nem csök­ken. Mi az oka a stagnálásnak? — Egyes vállalatoknál még mindig nem fordítanak kellő gondot a jogszabályok betar­tására, s nem teszik meg a balesetek megelőzését szolgá­ló intézkedéseket. • Hogy fogadják a vállala­tok vezetői, felelősei az ügyész­ségi vizsgálatokat s az esetle­ges hiányosságok feltárását? — Sajnálatos, hogy még ma is találkozunk vállalati igazgatókkal, főmérnökökkel, akik nem ismerték fel a bal­esetelhárítási, munkavédelmi feladatok jelentőségét. Az egyik nagy váci gyár igazga­tója például, amikor a feltárt hiányosságokról esett szó — hibáztatta valamennyi társa­dalmi és nem társadalmi szer­vet — csakis a maga felelős­ségét próbálta elhárítani. • Milyen hiányosságokra de- ■ rített fényt a legutóbbi vizsgá­lat? — A kirívó példa megint csak egy nagy váci üzemből való, amelyben szabály írja elő munkavédelmi iroda léte­fía nem tizet - ráfizet Nyáregyházi körözött A nemrég kitűzött tárgya- \ badságvesztásre ítélte Bernu­lás már a sokadik. BernuUf, Balázs nyáregyházi lakos ugyanis visszaél állampolgári — s a vádlottat is megillető — jogaival. Miután elvált, volt felesége — akinek keresete 1200 forint körül van — polgári perben kérte a gyermektartásdíj megállapítását. A bíróság megítélt havi 400 forintot. A volt férj ügyet sem vetett az ítéletre. így történt, hogy az ügy most már nem polgári per. Ezek a — sajnálatosan köz­ismert esetek általában úgy zajlanak le, hogy a tartásra kötelezett egy ideig fizet, majd el-elmarad egy-két részlettel, s olyankor őmaga is eltűnik, más helységbe költözik, „té­ves” lakcímet hagy maga után, munkahelyeit gyakran váltogatja. Vagyis kifárasztja a volt feleségét is, a bíróságot is. A vádlott: keményebb dió. JUBILEUM Az eset a napokban különös jubileumot ért meg. A Monori Járásbíróság ép­pen esztendeje, 1972. március 7-én, tartási kötelezettség el­mulasztása miatt 3 havi szá­lát. Büntetésének végrehajtá­sát azonban akkor még két­évi próbaidőre felfüggesztette. De Bernula azóta sem teljesí­ti kötelezettségét, nem fizet. Az asszony, újabb türelmi idő után, tavaly júliusban feljelentette a notóriusan nem fizető apát. ÖTLETEK Első tárgyalás 1972. augusz­tus. Az idézés nem találta meg az idézettet. Második tárgyalás október 23. Bernula táviratilag men­tette ki magát, ígérve, hogy később hoz igazolást betegsé­géről. (A bíróság megkereste kezelőorvosát, aki igazolta: a vádlott megfázott...) Harmadik dátum: novem­ber 24. A tárgyalásin meg sem jelent, ki sem ’ mentette magát. December 28. E negyed- szerre kitűzött tárgyaláson megjelent ugyan, azt is beis­merte, hogy nem fizeti a tar­tásdíjat (ha nem ismeri be, akkor is bizonyított tény), de „influenza és reuma akadá­lyozta” a tartási kötelezett­ség betartásában ... Aki időt nyer, életet nyer — alapon ugyanekkor előadta bizonyí­tási indítványát, betegségeire vonatkozóan. A bíróság meg­kereste a körzeti orvost — aki nem igazolta Bernula munkaképtelenségét. A lé­nyeg: ez is időbe telt. Az ötödik — január 10-re kitűzött tárgyalástól ismét tá­voltartotta magát a vádlott, írásban közölte a bírósággal, hogy gázmérgezést kapott, sajnos azonban, fatális vélet­lenként, az e betegségét iga­zoló kezelőorvosa éppen kül­földön van ...* ELTŰNT Ezen a ponton jutott odáig a bíróság, hogy nem tudta továbbra is honorálni Bernu­la kifogyhatatlan ötleteit. A február 21-re kitűzött tárgyalásra elrendelték rend­őri elővezetését Lakásán azonban nem találták meg. Két esztendeje bérfűrészelő iparengedélyt váltott, — de a jelenlegi munkahelye felde- ríthetetlen. A sikertelen, ismétlődőn si­kertelen elővezetési kísérlet után a bíróság elfogató pa­rancsot és körözést adott ki a tartási kötelezettségének visz- szaesőként eleget nem tevő apa ellen. P- g. sítését, de ilyesmiről ‘szó sincs. Egyetlen megbízottjuk — mégcsak nem is függetle­nített — látja el e feladat­kört. A gödöllői járás egyik üzemében pedig még bizton­ságtechnikai vizsgája sincs a munkavédelmi iroda dolgozó­jának. Márpedig ez előfelté­tel! • Mennyire hathatós egy-egy üzemi szemle? — Ezek a szemlék gyakorta formálisak: megállapítják a hiányosságokat, de megszün­tetésük érdekében semmiféle intézkedést nem tesznek. Jel­lemző .példák: a ráckevei já­rás egyik nagy gyáregységé­ben tavaly az első félévben 183-szor, egy másik egységé­ben 79-szer állapították meg a korábbi hiányosságok megis­métlődését. Nyilvánvaló, hogy itt sem veszik komolyan a biz­tonsági szemléket. • A munkavállalók tisztá­ban vannak-e a baleset bekö­vetkezésekor az őket megillető logokkal, kárigényükkel? — A vállalatok bizonyos mértékig elősegítik a balese­tet szenvedett ember kárigé­nyének érvényesítését: vagyis odaadják nekik az igénybeje­lentőlapot, a jelek szerint azonban nem adnak megfele­lő tájékoztatást a károsult igényének megalapozottságá­ra vonatkozóan. Hogy ez így van, az abból is kitűnik, ‘mi­lyen gyakori a kárigényt el­utasító törvénysértő vállalati állásfoglalás és döntés. Szem­lélteti ugyanezt a munkavál­lalók tájékozatlansága is, az, hogy általában nem élnek jo­gos igényeikkel. Mintha úgyis csak elutasításra lennének fel­készülve. Az egyik gödöllői járásbeli üzem 36 balesetet szenvedett munkavállalója közül még a fele sem — csu­pán 16 — kért kártérítést. A ráckevei járásban egy gyár 320 balesetet szenvedett mun­kavállalója közül pedig mind­össze 69 jelentette be kárigé­nyét! • Mit tesz ügyészség? ilyenkor az — Komolyan figyelmeztet­jük az ilyen üzemek felelőseit, hogy tájékoztassák megfele­lően munkavállalóikat balese­ti-kártérítési jogaikról. • Van-e megyénkre jellem­ző jelenség e témakörben? — Nemcsak az agglomerá­ciós övezetben, hanem a me­gye egyéb területein is ta­pasztalható még ma is a nem kis arányú munkaerő-vándor­lás. Ez méginkább szükséges­sé teszi a körültekintő bal­esetvédelmi oktatást. A gyá­rakban, üzemekben dolgozók jó részét a környező községek­ből toborozzák, mezőgazdasá­gi területről kerülnek üzem­be. Számukra a gyár: új vi­lág. Nemcsak az atmoszféra, a gépekmegszabta ütem ide­gen, hiányzik az ipari üzem­ben nélkülözhetetlen. inűszalci tájékozottságuk is.' vagyis: hatványozottabb a balesetve­szély. Ezt is figyelembe kell venni. • Milyen tapasztalatokat szűrt le a vizsgálat a gyárak felszereltségéről, a gépparkról? — Egy diósdi üzemben pél­dául a gépek teljes cseréje vált szükségessé, évtizede sem cseréjükre, sem felújításukra nem biztosított anyagi fede­zetet a gyár. A gépek tömí- tetlensége miatt fröcsköl be­lőlük az olaj, s ezért egy la­katos szüntelenül szórja a fű­részport az olajra. Eredmény­telenül: a vizsgálat időszaká­ban is számos balesetet oko­zott az olajos, csúszós padló. • Mi. az ügyészség állás­pontja: mi a teendő a balesetek elhárítása érdekében? — A vezetők kötelessége, hogy e feladat teljes súlyát átgondolva, intézkedjenek a korszerű munkavédelem érde­kében, az előírások szerint. Nagyobb anyagi áldozat sem lehet drága, ha a dolgozók testi épségéről van szó. Ki kell munkálniuk a megelőzés hathatósabb eszközeit, s en­nek alapján kell intézkedniük. Mindenekelőtt: be kell tarta­niuk és tartatniuk a baleset- elhárítási munkavédelmi jog­szabályok előírásait. Ezek hi­vatottak az üzemi balesetek megelőzésére, csökkentésére. Pereli Gabriella A környezetvédelemért Felhívással fordult a lakossághoz a HNF A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa kidolgozta a kör­nyezetvédelem társadalmi programját, amelynek megva­lósításáért felhívással fordult az egész lakossághoz. A ké­rés: indítson akciókat a kör­nyezetvédelmi célok megvaló­sításáért, tegyen minél többet a környezeti harmónia vissza­állításáért, a környezeti ártal­mak megszüntetéséért, a ta­laj, a táj védelméért, a fásítá­sért, a parkosításért, a virágo­sításért, a táj esztétikai fej­lesztéséért. Védje a természet hasznos állat- és növényvilá­gát. az erdőket, a parkokat, mindenki lépjen fel a környe­zet szennyezői ellen, ha szük­séges, kezdeményezzen sza­bálysértési eljárást a szeme- telők, a hangoskodók, a park- rongálók ellen. Olyan közvéle­ményt alakítsunk ki, amely kötelességének tekinti az em­beri környezet védelmében és szépítésében való részvételt. I t 4 Nem mindig a baíesetes a hibás Igyekeznek elkendőzni a kárigényt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents