Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-11 / 59. szám
„A tanácsok híven szolgálják a lakosság érdekeit. történelmi érdemeket szerezve sikereink kivívásában, a közösség javainak gyarapításában, az emberek ügyelnek inté(« (A Hazafias Népfront- nak a választókhoz intézett leveléből.) EGYÜTT KÉRTÜK, EGYÜTT VÁLLALTUK Vácott az elmúlt két évben a tervezett 984 lakás helyett 1057 épült. Ez több mint háromszorosa az előző ötéves terv azonos időszakában épült lakásoknak. Gödöllőn a Kazinczy lakótelep a város egyik legszebb negyede. Ebben az esztendőben újabb 43 család költözhet be az épülő otthonokba. Sf is m 21 im B íir g ^ | M sir ■r IWióta Százhalombatta város lett, 1970 áprilisától 1976-ig 1230 lakás épült, illetve épül meg az olajfinomító és a hőerőmű szomszédságában. Az elmúlt választási ciklusban 465 lakást adtak át a város új lakóinak. Ebhez a nagyszabású építkezéshez a DXV 15, a DHV 3, a többi vállalat pedig számén 3 múlió forhittal járult hozzá. fogadó vállalat, a PEMÜ egyik jó példája annak, miként kamatoztathatja lehetőségeit a tanácsi ipar, hogyan bővítheti gyors íróimban a terr melést, mégpedig korszerű cikkekkel. A PEMÜ új műanyag árui, közülük is az olefincsövek és a teflontermékek, igazolják, hogy lehet a tanácsi iparban hatékonyan dolgozni, amire két adat jól rávilágít: tavaly 14 százalékkal növelte termelését a vállalat, idén a tervek szerint a bővítés mértélte 30 százalék lesz. Hasonló dinamizmusról tanúskodik a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat tevékenysége, fejlődése. A több mint háromezer embert foglalkoztató cég — a dolgozók túlnyomó része nő — termelése ma már meghaladja a félmilliárd forintot, holott néhány éve ennek felét sem érte el. Tavaly csupán a tőkésországokba szállított áruk értéke másfél millió dollárt tett ki, a teljes export pedig 300 millió forint felett volt. Mind az ipari, mind az építőipari tanácfci vállalatokat az jellemzi, hogy tevékenységük szoros kapcsolatban áll az igényekkel, itt ritka esetnek számít a raktárra, a készletre termelés. Néhány tanácsi cég — így a amelyeket a múlt év utolsó hónapjaiban a népfront hívott össze a fiatal és női tanácstagok részére. A gödöllői városi népfrontbizottság éppen ezért azt tervezi, hogy a választások után levélben keresd fel a tanácstagok munkahelyeit, vázolva abban a tanácstagok tevékenységét, annak jelentőségét. Szeretnénk ezt az egész megyében általánossá tenni. — A helyi tanácsok megnövekedett önállóságukból adódé nagyobb lehetőségeiket csak akkor tudják igazán __kihasználni, ha munkájukban mi nd nagyobb tómegekre támaszkodnak, ha min- dig többen és többen kapcsolódnak be aktívan a közéletbe, A többi között ezért is rendkívül • fontos a szocialista demokrácia további szélesi- tése, kiteljesítése. Milyen eredményekről beszélhetünk ezzel kapcsolatban? — A népfront választási programja tetteket, részvételt kíván mindenkitől, s ennek csupán egyik. nagyon lényeges, kézzelfogható formája a társadalmi segítés. Elsők között kell azonban szólni a nyüt politikai fórumok legsikeresebb formájáról, a falugyűlésekről. Pezsgő légkörű falugyűlések voltak megveszerte tavaly tavasszal a népfrontválasztások ideién, a mostani tanácsválasztásokra való készülés jegyében pedig, decemberben. Százkilenc falugyűlést tartottak, mintegy 20 ezer résztvevővel. Több mint ezerhatszázan szólaltak fel, s több mint négyezer közérdekű témát tettek szóvá. A lakóhely vezetői, sokhelyütt a népfront vezetői is beszámoltak az elmúlt két év alatt végzett munkájukról, az eredményekről, s őszintén feltárták a gondokat is. Hasonlóan őszinte véleményt kértek a résztvevőktől az elhangzottakról, s ha úgy adódott, segítséget is a további feladatok megvalósításához. Az őszinte hang, a segítségfelajánlás általánosan jellemző volt. Több példát lehetne említeni arra is — egyebek között a váci járásból —, amikor a községek vezetői nem kész terveket, hanem alternatív tervjavaslatokat tártak a falugyűlések elé, döntsön a legcélszerűbt, megoldásról a tágabb közösség. A lakosság jobban magáénak érzi így az ügyet, több segítséget nyújt valóraváltásához Több helyen tartottak a megyében réteggyűléseket. ankétokat, s nyílt közéleti fórumok maguk a jelölőgyűlések is. — Holnap kezdődik országosan s Így megye- szerte is a jelölőgyűlések sora. Szeretnénk, ha szólna néhány szőt a népfront ezzel kapcsolatos közvetlen munkájáról. — A választásokra való közvetlen készülődés során a már említetteken túl, a népfrontelnökségek mindenütt részletesen elemezték a tanácstagok kétéves munkáját. A pártszervezetek és a népfrontelnökségek vezetői, tagjai és a tanácsok vezetői egyénenként beszélgettek a tanácstagokkal az eredményekről, a gondokról. A többi között arra kerestek választ: miként lehetne 'a tanácstagok munkáját a jövőben eredményesebben segíteni. Az év elején egyhetes tanfolyamot ren deztünk a népfrontelnököknek, -titkároknak amelynek a középpontiában ugyancsak a választások álltak A népfrontelnökségek a megyében mindenütt megtették javaslataikat a tanácstagok személyére vonatkozóan. Az elmúlt két év tapasztalata az, hogy a tanácstagok összetétele általában tükrözte az adott város, község lakosságának összetételét, s mostani javaslataink megtételénél arra törekedtünk, hogy ez mégin- kább így legyen — mindenütt. Elmondhatom, hogy általában intenzívebb a munkások, a nők és a fiatalok részvétele a közéletben, fokozódott ér. deklődésük lakóterületük gondjai iránt. Mind több és több „ingázó” ajánl fel társadalmi munkát, segíti városát, faluját, mint tanácstag is. A jelölőgyűlések jelentőségét igazolják 1971-es tapasztalataink és éppen ezért sokat várunk ezektől. Különös gondot fordítottunk arra, hogy e gyűlések elnökeinek, előadóinak olyan köztiszteletben álló, lakóhelyük eredményeit és problémáit alaposan ismerő személyeket kérjünk fel, akik a várakozásnak mindenben megfelelnek. Munkájukat és a jelölőgyűlések sikerét különböző kiadványokkal is segítjük. Több járásban, például a monoriban és a váciban színvonalas kiadványt jelentettünk meg a járási hivatallal közösen, amely jól összefoglalja az elmúlt két év fejlődését. Az elhangzó javaslatokat—miként két éve — a népfrontbizottságok most is összegyűjtik és eljuttatják az illetékesekhez, ahonnan az állampolgárok névre szóló írásbeli választ fognak kapni. A jelölőgyűlések jelentősége rendkívül nagy, hiszen a választók ténylegesen itt állítanak jelöltet, aki — megválasztása esetén — képviseli majd érdekeiket a tanácsban. — És a választások után? — A népfront alkotmányos tevékenysége természetesen a választások után is folytatódik. A népfrontbizottságok tesznek például javaslatot a végrehajtó bizottságok, valamint a tanácsok mellett működő bizottságok tagjaira — mondotta befejezésül Kovács Antalné, a népfront megyei titkára. Deregán Gábor KÖZMŰVES -VIZŰÉI, EltAeoa» SAJOGOK «ZkMA 0 Maglódi Vasipari Vállalat, a Ceglédi Cipőipari Vállalat — ugyan még keresi helyét a megváltozott körülmények között, de a gazdasági reform óta eltelt évek, az új tanácstörvény idevágó részednek alkalmazása egyaránt azt bizonyítja, hogy megvannak a feltételek a további fejlődésre. Két összetett szó — ezzel jelöltük rövid vizsgálódásunk határait Tényeket soroltunk, a kínálkozó rengetegből csupán néhányat E néhány is elegendő azonban ahhoz, hogy életünk két fontos területének jelenét fölvillantsa, s élő tartalommal töltsön meg egy harmadik kifejezést. Azt, hogy haladás. Mészáros Ottó Dunakeszin az elmúlt években nagyszabású lakásépítés kezdődött. Még az idén átadnak 95 lakást és emelkednek a falai a KISZ-lakótelepnek Is. Megkezdik egy 3 ezer lakásös telep előkészítését, amely a kormányhatározatnak megfelelően mun- káslakótclep lesz. VISSZAPILLANTÓ ni. I 4 » i ZZÉtöSS. ZIT CID Valamikor csupán a szakembernek voltak érdekesek, ma — s már jó ideje — százezrek beszédtémája, ügye. Mindennapos kifejezések: lakásépítés, termelésnövekedés. Két összetett szó, s benne ott sűrűsödik a népgazdasági eredmények és gondok sokasága éppúgy, mint az egyéni, családi vágyakozás és igyekezet. A termelésnövekedés a forrása a nemzeti jövedelem bővülésének, a nagyobb bérnek, a nem termelő ágazatok beruházásainak, így a lakásépítésnek. A több új otthon, a rendezettebb családi élet, a könnyebb körülmények pedig erős befolyást gyakorolnak arra, hogy ki miként képes helytállni a munkában, elvégezni a srábízott feladatokat. Tervezve 36000 A fenti néhány mondat olyan egyszerű tényeket foglal össze, mint az egyszeregy. Ám a két összetett szó gyakorlati érvényesítése már korántsem könnyű. A negyedik ötéves tervben Pest megyében — a megyei tanács által elfogadott középtávú terv szerint — több mint 36 000 új otthon falainak a felhúzása a cél. Mi valósult meg eddig? 1971-ben 6659, 1972-ben 7351 lakás épült fel, összesen tehát 14 010. Érdemes visszatekinteni, hogy tárgyilagosan értékelhessük a friss tényeket.* 1961 és 1965 között évente átlagosan 5016 lakás épült Pest megyében, 1966 és 1970 között pedig 5661. A tavalyelőtti és a tavalyi eredmény így már szembetűnő gyorsulást mutat, s még inkább, ha hozzátesz. szűk, hogy — ugyan kényszerűen, anyagi, pénzügyi okok folytán — a tervidőszak első fele mindig gyengébb, mint a második. A 36 000 lakás megépítésére ezek szerint reális lehetőség nyílik. * Elen a várósok Ha részletesebben boncolgatjuk az adatokat, azt láthatjuk, hogy — érthetően, a területfejlesztési szándékoknak megfelelően, az egész országban kibontakozó urbanizációs folyamatot ily módon is tükrözve — a városokban építik arányosan a több lakást. Igaz, egy évtized alatt a megyében tető alá került új otthonok száma hatvanezer volt, s eb- bőf 11 000 jut a városokra, de 1971- ben, s főként 1972-ben több mint háromezer lakással gyarapodott a hat város, sorrendben Vác, Cegléd, Nagykőrös, Gödöllő, Százhalombatta és Szentendre. Van egy másik, s nem kevésbé fontos jellemző is,- mégpedig az, hogy az ún. „Budapest belső környékén”, tehát a negyvennégy települést felölelő agglomerációs övezetben évről év:rJiiL . P>,S73 ZÉL I l»,t 4 ÁLLAM z.éos 9,9 * ÁLLAMI nC ötéves terv »Töríves terv TÉNY SZÁMÍTÁS re több családi otthon épül fel, így például 1971-ben a 6659-ből 2831 itt került tető alá. Ugyanakkor akadnak kisebb települések, amelyeken már ritkaságnak számít az építkező, csupán találomra említve: Csemőn, Pusztazámoron, Káván, Bényén, Ber- necebarátiban, Püspökszilágyon. Több és jobb Növekedett az évente átadásra kerülő lakások száma, s ez jó dolog. Mutatja a változást az is, hogy a tízezer lakosra jutó épített lakások száma 1971-ben 75 volt, tavaly viszont már 81-re emelkedett. Még fontosabb eredménynek tartható, hogy ezek az új otthonok túlnyomó többségükben komfortosak, megfelelnek a modern követelményeknek, így például csupán húsz-harminc olyan lakás akad, amelyben nincs villany, kétharmadukban vezetékből folyik a viz, s több mint háromnegyedükben van fürdőszoba, mosdóhelyiség. Bizonyítja a korszerűségi törekvéseket, s a növekvő igényeket az is, hogy évről évre kevesebb az egy • szobával épült lakás, s legutóbb már a teljes gyarapodás egynegyedét sem érte el. Különösen a városokban csökkent az ilyen lakóhelyek aránya — Vácott például 1971-ben 407 lakásból mindössze öt akadt —, de viszonylag még mindig elég magas az agglomerációs övezet községeiben, a budai, a inonori, a ráckevei járás településein. A gondokat — főként 1971-ben — elsősorban az okozta, hogy nem sikerült maradéktalanul teljesíteni az állami lakásépítési tervet, s a költségek növekedése miatt várhatóan némi aránymódosulás következik be az állami és a magánerőből épült lakásoknál, bár természetesen utóbbiak nagyobb hányada szintén nem nélkülözi az állami segítséget, a vállalati és az OTP-kölcsönt. * j Ésszerű változás Vajon ilyen, egészében kedvező képet kapunk-e akkor, ha másik választott fogalmunkat, a termelésnövekedést járjuk körül, most csak a tanácsi ipart tekintve? Igen, egészében kedvező a kép — ez az egyértelmű válasz a kérdésre. Igaz ugyan, hogy maga a termelés- növekedés mértéke nem túl nagy — 1972-ben 4,5 százalék —, ezen belül azonban a több mint tizenkétezer embert foglalkoztató tanácsi ipar- vállalatok körében ésszerű változások szemtanúi lehetünk. A legutóbbi két évben ugyanis korábban önálló vállalatok szűntek meg — így a Pest megyei Faipari Vállalat, a Pest megyei Faáru- és Dohányzócikk Vállalat, a Pest megyei Építőanyag- és Szerelőipari Vállalat, a Zsámbéki Műanyagipari Vállalat —, de nem felszámolással, hanem termelésük, termékeik átcsoportosításával, azaz a hatékonyság követelményének ér- vényésíté sével. A PEVDI példája így olvadt be a zsámbéki üzem a Solymáron székelő Pest megyei Mű- anyagipari Vállalatba, s már az azóta eltelt rövid idő is bizonyította, hogy a gazda, a tanács, helyesen mérte fel a lehetőségeket; a zsámbé- kiak megrendelésekhez, hasznos munkához jutottak, veszteség helyett nyereséggel termelnek. A be-
