Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-25 / 47. szám
6 ‘‘^/űrtap 1973. FEBRUÁR 25.. VASÁRNAP P«t megyei baran------ 58. AL BERTIRSA Szociális alapot létesít a megyei tanács Ankét az öregekről Negyedszázada, amikor 1950ben, a két régi Pest megyei mezsgyés községből Albertirsa nagyközség megszületett — egybeolvasztásnál az ősi nevekből eltűnt egy i betű. Ha másból nem, Az ember tragédiája bizánci sziliéből sokan tudják, hogy hajdanán, a homousion és a homoiusion közötti i betű miatt, amelynek léte vagy hiánya a szentháromság egylényegűségét vagy többlényegűségét jelentette, egykori pátriárkák ezreket küldtek máglyahalálba. Az al- bertirsai hiányzó i betűért aligha pisszent valaki, s nem kétséges, hogy az egy i betűs, kettős nagyközség 23 esztendő alatt nagyobb és fontosabb szakaszát járta be a fejlődésnek, mint a két kisebb: Alberti és Irsa hosszú hatszáz év alatt. Okleveles ismereteink szerint a két község közül Alberti nyoma másfél évtizeddel korábbi, mint Irsáé: amazt 1345- ben, emezt 1360-ban említik először. Mindkettő birtokosai közt szerepelnek a nevet vevő vagy nevet adó Alberti, illetve Irsay családok, mindkettő a XVI—XVII. század török- dúlásaiban pusztul el és mind a kettőt a XVIII. század első évtizedében telepítik újra. Egy kínos epizód az irsai földesurak XV. századi históriájából: Irsay Antal 1475-ben hűtlenség bűnébe esik, mégpedig nem valamiféle összeesküvés, hanem hamis pénz véré tése okán, s V. László király — az a bizonyos, aki hamisan esküdött Hunyadi Lászlónak — elkoboztatja birtokrészét ... Királyok szemében mások hamis pénze nagyobb bűn, mint a maguk hamis esküje. Albertirsán ma 11—12 ezer ember él, 12 ezer katasztrális hold földjének irsai részén a Dimitrovról elnevezett, alberti részén a Szabadság Tsz termeszt növényeket, tenyészt állatokat, mintegy ezer taggal, akik közül 6—700 dolgozó, a többi járadékos, nyugdíjas. Bár a község nem tartozik az agglomerációs övezetbe, telepített ipara nincs, illetve most próbálkoznak saját erőből elektromos és vasipari vállalatot létesíteni, főleg a fölös és kihasználatlan női munkaerő lekötésére, s az ingázás csökkentésére. Fontos feladatok ezek, hiszen 3—4000 albertir- sai ingázik főképpen Budapestre, s csak ismételnénk korábbi barangolásaink tapasztalatait, ha elsorolnánk, milyen kárt, kiesést jelent egy község kulturális és kommunális életében, ha teljes lakosságának mintegy harmada, munkáskezeinek csaknem fele a település határán kívül keresi kenyerét, s ha az oda- vissza utazgató kenyérkeresők csupán fáradtságukat és növekedett igényeiket hozzák haza, s igényeik kielégítését szolgáló hazai fáradozásokra erejük-idejük alig marad. A helyi és helybe települt kisipari termelőszövetkezetek szerencsés fejlődése talán szintén hozzájárulhatna a község központi szívóhatásához. A Solidaritás Kézműipari Szövetkezet kesztyűkészítői, a Budapesti Kötő-, Háziipari Szövetkezet serény asszonyai, a Stílus Faipari Szövetkezet asztalosai és a toliüzem ügyeskezű dísztollgyártói, akik egyebek közt strucctollat is exportálnak Albertirsáról a nagyvilágba — ezek jelzik egyelőre az ipari haladás lehetséges mozgásirányát. Kis sűrűsödési pontok ezek, amelyek körül, s amelyeken kívül — fantáziával, merészséggel, akarattal — A Dimitrov Tsz központja — a korszerű foglalkoztatottság nagyobb egységei formálódhatnak. Hagyományok. • • Az erősen átalakított, ma már műemléknek nem számítható alberti evangélikus papiak utcai oldalán emléktábla: — Itt született 1742. április 20-án Tessedik Sámuel evangélikus lelkész. Az első mezőgazdasági iskola alapítója, a mezőgazdasági szakoktatás úttörője, a „szarvasi népnevelő” emlékére születésének kétszáz esztendős évfordulóján helyezték el a szerény márvány táblát. Ne nehezteljen érte a Szabadság Tsz vezetősége, ha ajánlanám, hogy akár ünnepi alkalom nélkül is, vegye fel a község nagy szülöttjének, a hazai mezei gazdálkodás hősi életű tanítómesterének nevét. A Szapáry grófok magánkápolnája jelenleg ravatalozó az alberti temetőben. A dombon álló, impozáns épületet Ybl Miklós tervezte, s jólesett hallanom, hogy társadalmi munkában hamarosan helyre fogják állítani. S történelmi-irodalmi kapcsolatok vonatkozásában talán az sem érdektelen, hogy a neogótikus elemekből egyberótt talapzaton j emelkedő irsai Szent Erzsé- bet-szobrot sztregovai Madách [ Erzsébet emlékére állíttatta az elhunyt férje 1858-ban. Végül pedig: a Dimitrov Tsz teljesen felújítja az irsai kastélyt, Érdekes összeállításon «dolgozik Pap Miklós, a Tokaji Helytörténeti Múzeum igazgatója. A nyugdíjas tanár arra kíváncsi, hogy a Hegyalja legzamatosabb és híres évjáratú borai milyen árfolyamon cseréltek és cserélnek még ma is gazdát szerte a világon. A különböző borárverésekről és boraukciókról szóló jelentések alapján már több mint háromszáz adatot gyűjtött ösz- sze. Ezek szerint a legdrágább bor még ma is az 1811-es, úgynevezett üstökös évjáratú tokaji aszú. A borhoz több érdekes történet is fűződik. Így amelyben központja működik, s ezzel a múlt egyik értékes, de funkcióját vesztett emléke a jelen munkálkodásának méltó otthonává alakul. A Móra Ferenc Művelődési Otthon, amely 1968-ban öltött hajdani kastély Horváth Zoltán felvétele mélyt befogadó, bálok rendezésére is alkalmas, színház- és moziteremmel büszkélkedhe- tik. De büszkélkedhetik a járás egyik legkiválóbb könyvtárán kívül még egy sajátos és igen jelentős feladat diétásával is. Függetlenített igazgatója, művelődési előadója vezetésével ezt a kulturális intézményt fejlesztik a ceglédi járásban a filmesztétikái nevelés bázisközpontjává, s a hivatalosan fogalmazott formulánál is fontosabb a tartalom és végbeviteL Arról van szó, hogy a ma emberét, elsőrenden a ma ifjúságát meg kell tanítani a filmművészet helyes értékelésére, színvonalas élvezetére. Filmmúzeumi előadásokkal dokumentált filmtörténeti előadások, eleven és jól vitázó ankétok formálják a résztvevők ízlését. Az amatőr- filmesek klubja saját alkotásain át próbálkozik ennek a széles körökben még mindig eléggé tisztázatlan művészetnek elméletével és gyakorlatával. A puszta tény, hogy célul tűzték a filmesztétikai nevelés csiszolását, magas és helyes igényre mutat. Ahogy az albertirsaiak hozzáállanak centrumuk sugárzóvá tételéhez, az tiszteletet érdeméi és reményt kelt. Bízhatunk benne, hogy eredményeikből országos példa is lehet Békés István például Kossuth Lajos feljegyzése szerint V. Ferdinánd koronázására 1811-es évjáratú aszút kerestek. Ilyet csak Mádon és Tokajban találtak — és ezer körmöci aranyat fizettek „átlagjáért” (75 liter). Harmadik Napóleon 1860-ban kétszáz fiaskó üstökös évjáratú aszúbort vásárolt, fiaskónként ötven frankért. Az üstökös évjáratú tokaji aszú még ma is tartja szilárd árfolyamát. Nemrég a londoni Christie árverési csarnokban egy palack 1811-es évjáratú aszú kétszázhúsz fontért kelt el. Tíz-, tizenkétmillió adag mirelitétel . A Magyar Hűtőipar tavaly egynegyedével fokozta a belföldön forgalomba hozott mélyhűtött áruk gyártását. Az idén tovább nő a belföldi értékesítés. A 9 mirelitgyár 23 750 tonna árut készít a hazai szükséglet kielégítésére. Változóban van az értékesítési struktúra a belföldi piac javára; 1970-ben a termékeknek még 60 százalékát külföldi megrendelésre gyártották, tavaly már csak háromszázalékos eltérés volt az export- és a belföldi szállítások mennyisége között, és az idén nagyjából kialakul az 50—50 százalékos arány. 1973-ban 10—12 millió adag mirelitételt, továbbá 12—15 millió csomag gyorsfagyasztott hasábburgonyát gyártanak — Megkérdezhetem, hány éves? — Természetesen. Harmincöt. S hozzá tehetem, hogy a mi járásbíróságunk egészében alaposan feljavítja a felelős állásban dolgozó nők arányszámát; a tegnap készített kimutatás szerint munkaerőink S3 százaléka nő; a hat bíró közül öt. Magamat fél-háromnegyed bíróként számolhatom hozzá. Átlagéletkoruk harminchárom év. Férfi csak az elnökhelyettes, s a szintén január elsejétől kinevezett közjegyzőnk, és a végrehajtó. Nők az adminisztrátoraink is. — Okoz-e problémát, hogy az elnök nő, s a helyettese idősebb és férfi? — Mint nyilatkozatforduiat talán közhelynek hangzik, de tény: nálunk semmiféle súrlódás, ellentét nincsen. Amikor elnökké választásom szóba került, töprengtem: vállalkozha- tom-e ilyen felelősségteljes feladatra. Ma már nem aggódom, hiszen kitűnő kollektívát örököltem, sokuk egészen fiatal. de a régiekkel is jó a kapcsolatom. Kilenc esztendeje végeztem Szegeden, azóta itt dolgozom. A legutóbbi négy évben mint büntetőbíró. — Mit jelent az imént önmagára vonatkoztatott „fél-háromnegyed bíró” kifejezés? — Havonta legalább hat-hét alkalommal ezután is tárgyalok; nemcsak mert nálunk is munkaerőhiány van, hanem mert meggyőződésem: nem szakadhatok el a gyakorlattól, az ítélkezésektől sem. A bíráskodást nem hivatalnak, hanem hivatásnak választottam, s nem vezetőnek készültem. A második műszak ellenére... — Mit jelent a munkaerő- hiány a járásbíróságon? — A követelmény: bíróként havonta tíz tárgyalási nap. Elsősorban a polgári szakban akut probléma, hogy növekszik A Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya és a Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetősége kedden ankétet rendez az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában. Az ankét célja a megyében élő szociális gondozásra szoruló idős korúak társadalmi támogatása. Pest megyében jelenleg tízezerötszáz idős ember részesül szociális gondozásban. Szociális otthonokban ezer- hétszáz rászorulót ápolnak, négyszáz idős emberrel az öregek napközi otthonában törődnek. Az egyedül élő, beteg embereket a megyében tizenegy gondozónő látogatja rendszeresen társadalmi aktívák- új beosztás a beérkezett keresetek száma, de a személyzet száma nem. A peres ügyek tanulmányozása, az egyre nagyobb, differenciáltabb követelményekkel járó továbbképzés: nehezen áthidalható terheket ró mindany- nyiunkra. Tavaly a Btk. módosítása, most a január elsején életbelépett polgári perrendtartás módosítása: ezek a reformok az eljárások gyorsítását célozzák. de tőlünk sok időt, energiát követelnek. Az időközönként született kollégiumi állásfoglalásokat, a Legfelsőbb Bíróság havonta kiadott, jog- értelmezési kérdéseket ismertető füzeteit, s egyéb rendelet- módosítási, iránymutató anyagokat: mind naprakész, valóságra alkalmazható módon kell nyomon követnünk, — Minthogy szinte egytől- egyig fiatal nőbíró és adminisztrátor dolgozik a járásbíróságon — sokukat a második műszak is terheli: hogyan győzik? S ki tartanak-e ilyen sokrétű megterhelés és permanens kívánalom ellenére a pályán? — Ismét nem szólam: akik itt dolgoznak, szeretik, hivatás: nak tekintik munkájukat; elis- I mérés illeti ezért valamennyiü- ' két. Én. aki édesanyáimmal, innen öt kilométernyire, Monori- erdőn lakom: könnyebb helyzetben vágyik, mint a munkatársnőim többsége. Sokuk a fővárosból jár ki, vonattal, gyerekesek, családosok, s mégsem maradnak le sem az önképzésben, sem a konkrét munkában. Megtalálni az indítékot — Milyen gondot okoz még a munkaerőhiány? — Áttételeseket is. Két fogalmazói státusunk van, s talán ha egyet kapunk a közeljövőben, a másik helyén jogvégzetlen adminisztrátor dolgozik. Ez természetszerűen újabb különmunkát ró a bírókra is, hiszen a nem diplosegítségével; több mint kétezren részesülnek rendszeres szociális segélyben. A sokoldalú gondoskodás ellenére azonban sok olyan idős ember él a megyében, akiken a tanácsok eddigi erőfeszítéseik ellenére sem tudnak kielégítő módon segíteni. E súlyos és egyre növekvő gondot erőteljesebb társadalmi összefogással és anyagi támogatással lehet enyhíteni. Erre a célra a megyei tanács szociális alapot létesít, amelyet szociális otthoni helyek fej-. lesztésére és az öregek napközi otthonának létesítésére használnak fel. Az ankét feladata az öregek szociális támogatásának elindítása. más jegyzőkönyvvezető munkáját is ők nézik át, korrigálják. — Mikor tapasztalja (s tapasztalja-e), hogy egy-egy látszólag enyhébb megítélésre méltó terheltet megsajnál? — Előfordult már, hogy megsajnáltam egy-egy elítéltet az általam vezetett tanács meghozta, s általam kihirdetett ítélet súlya miatt. Meggyőződésem szerint azonban az egyedül megfelelő Ítéletet hoztam meg, és ez a fontos. Aztán meg: azért nem ítélkezünk pusztán a vádiratok alapján, mert meg kell ismernünk az eset mögött álló embert. Aki első alkalommal került szembe a törvénnyel: annál még körültekintőbben kell vizsgálni, hogy milyen belső okok és külső körülmények folytán jutott idáig. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy nem ügyekkel, hanem emberekkel, emberi sorsokkal kapcsolatban döntünk. A mi munkánk próbaköve: megismerni az embert, s megtalálni az eszközt arra, hogy az al- vagy felperes, a terhelt és a tanú az igazat, csak a tiszta igazat mondja. Az agglomeráció — meghatározó A Momori Járásbíróság tevékenységének profilját részben meghatározza, hogy az agglomerációs övezetbe tartozik. A jövő-menő emberek erkölcsi normáit csökkenti, gátlástalanságát fokozza, hogy számukra nem életbevágó, mit mondanak róluk, hiszen szomszédaik nem falubeliek, s a község, amely éppen lakóhelyükül szolgál, csupán tartózkodási helyük. Ez a körülmény a járásbíróság — e kivételesen fiatal átlagkorosztályú, sok nőbírót foglalkoztató járásbíróság — munkájának másik próbaköve. A pillanatkép tárgya: az új, s a megyében egyelőre egyedüli járásbírósági nőelnök portréja látszólag eltér a szokásostól. Az arckép háttere az előtérbe került. Az — lánynevét elvből viselő — elnökasszony a témát ösztönösen, újból és újból elterelte önmagáról — a munka, a hivatás, a megoldandó problémák, a kollektíva irányába. Vagyis előtérbe helyezte a környezetet. De hát éppen ez a magatartás rajzolja körül karakteresen e nagyon rokonszenves, közösségi szellemmel áthatott fiatal női vezető arcképét. Péreli Gabriella Február 26-től március 10-ig üveg-, porcelán- és műanyagáruk vására a Pest megyei üveg-porcelán szakboltokban $s áruházakban. 20-40%-os árengedmény! AMFORA-UVERT felfrissült formát, 300 szeTOKAJI, 1811-BÓL Leghíresebb az üstökös évjáratú „Nem ügyekben - emberi sorsokról döntünk" Vest megyében az első - Egy női járásbíróság Pest megye kilenc járásbírósága közül egynek — a monorinak — az elnöke nő. Dr. Kerekes Györgyi ünnepélyes beiktatása a héten volt, beosztásában azonban az év első munkanapjától dolgozik. Nem hiszem, hogy külsőségek döntően meghatároznak emberi vonásokat, de ez a fiatal nő magán hordja feladatához való viszonyát, s az ahhoz szükséges határozottságot. Dr. Kerekes Györgyi az első nő a megyében, akit ilyen tiszt betöltésére alkalmasnak találtak, s ez nyilvánvalóan nem véletlen, nem is a nők helyzetével foglalkozó kormányprogram-sugallta kirakatpolitika. Régi kollektíva i i 4 *
