Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-21 / 43. szám
PESTAIEfrYEI HÍRLAP N KIA PASA XVII. ÉVFOLYAM. 43. SZÁM 1973. FEBRUAR 21., SZERDA Zárszámadás a Szabadság Tsz-ben Növekedett a közös vagyon értéke * r Átszervezik az állattenyésztést — A szocialista brigádok sikere A Szabadság Termelőszövetkezet megtartotta zárszámadó közgyűlését, melyen a Fest megyei pártbizottságot dr. Nemcsók János, a városi párt- bizottságot Nagy Ferenc osztályvezető képviselte. Lócskái Lajos elnökhelyettes megnyitó beszéde után Fekete József termelőszövetkezeti elnök tartotta meg beszámolóját. A közös gazdaság 3126 hektár földön gazdálkodik, 787 tagja van, akik közül 398 járadékos és nyugdíjas. Az alkalmazottak száma 81. A gazdálkodás és gépesítés színvonalát igyekeztek emelni; 530 vagon szerves és 190 vagon műtrágyát használtak fel. Szerves és műtrágyára, valamint növényvédő szerekre 3 millió 222 ezer forintot költöttek. Az eredmény meg is mutatkozott: búzából hektáronként 38,1, rozsból 22,2 mázsa termést értek el, s a kukorica, ’májusi morzsoltban,, 39,1 mázsát termett. Kenyérgabonát a szántóterület 30,5 százalékán termel • tek, míg 15 százalékán kukorica, 9,6 százalékán borsó, 7,3 százalékán zöldségféle termett, és az állattenyésztés zavartalanságának biztosítására, 52 százalékban takarmányféléket termeltek a földeken. Bár az uborka a tervet túlteljesítette, hektáronként 293 mázsát adott, s a paradicsom elérte a hektáronkénti 231 mázsát, a kertészeti termelésben, főleg a paprikatermelésben, hiány mutatkozott. A tavaszi fagykárok folytán, a szőlőtermés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az állattenyésztésben előrehaladtak. A 324 férőhelyes tehenészeti telep benépesítését folytatták, de a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés még mindig nem rentábilis, ezért, főleg a tejtermelés és a marhahizlalás minőségi és mennyiségi növelése érdekében, az állattenyésztésben átszervezést hajtanak végre, aminek első lépéseképpen, dr. Hajdú Lajos személyében, üzemi állatorvost alkalmaztak. A savanyítóüzem és a borkóstoló túlteljesítette a terveket, míg a feketei ipari üzem és az építőipar a vártnál kissé kevesebbet hozott. A termelőszövetkezet közös vagyona 1972-ben 58,3 millió forintra növekedett. Az év folyamán 55 millió forint termelési értéket produkáltak, melyből, az alapok kellő dotálása után, 6 millió 595 ezer 834 forint nyereséget mutattak ki. Aki megszólaltatja a néma papírokat A levéltáros Ki gondolná, hogy a levéltárak polcain összegyűlt régi, sokszor több évszázados iratokat, jegyzőkönyveket méterben mérik. Igen, nem tévedés, méterben! A közeljövőben hivatalosan is megnyíló nagykőrösi levéltár például 900 méternyi 50—400 éves irattal dicsekedhet jelenleg. A bekötött vagy dobozokba rendszerezett, megsárgult aktákat, a polcokon egymás mellé rakva, egyszerűen centiméterrel lemérik, így kapják meg méterben a levéltár állományát. Mindezt Bőr Lászlótól, a nagykőrösi levéltár megbízott vezetőjétől tudtuk meg, amikor arról érdeklődtünk, hogyan lett levéltáros, és milyen feladatot jelent a levéltárosi munka. Érdekes és szép — 1967-ben végéztem Szegeden, a József Attila Tudományegyetem bölcsészkarán, magyar—történelem szakon. A diploma megszerzése után nem kaptam pedagógus állást Békéscsabán, ahová tanulmányi szerződésem kötött, így az ottani múzeumban dolgoztam másfél évig, muzeológusként. Az alatt az idő alatt gyakran megfordultam a szegedi levéltárban. Négy évvel ezelőtt azután végképp eljegyeztem magam a levéltárost munkával, mert segédlevéltáros lettem Szegeden. A nagykőrösi állást pályázat útján ' nyertem el. Sajnos, a mi munkánkban nem megoldott a szakember- képzés. A jelenlegi levéltárosok átlagéletkora 50 év körül van, nagyon kevés köztük a fiatal. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egy kiegészítő szakán folyik ugyan levéltárosképzés, de olyan kevés az érdeklődő, hogy csak hosszú évek alatt verbuválódik egy évfolyam. A végzettek közül pedig sokan szakirattárakba mennek dolgozni, vállalatokhoz, intézményekhez, a tanáBérekre, prémiumokra és jutalmakra 14 millió 341 ezer forintot fordítottak. Egy-egy tagnak 19 ezer 800 forint az évi átlagjövedelme. A termelési eredményeket elősegítették a versenyek és a termelőszövetkezetben alakult szocialista brigádok. Dőry Miklósné, Bársony Antal, Hartyáni Dénes és Kása Sándor hozzászólása után a tagság egyhangúlag tudomásul vette a beszámolókat, majd a felállított pénztárak több mint kétmillió forint bérhátralékot, termelési prémiumot és jutalmat fizettek ki. K. L. ßeira tkozások az első osztályba Március 8-án és 9-én, reggel 8 órától déli 12 óráig, illetve délután 3 órától 6 óráig lesz az általános iskolai első osztályosok beiratkozása. Jelentkezzék minden gyerek, aki 1973. szeptember 1-ig betölti a 6. évet. A kísérő szülő vigye magával az iskolás korba lépett adatait igazoló valameny- nyi okmányát. A beiratkozáshoz szükséges kötelező orvosi vizsgálatot március 8-ig kell a szülőnek elvégeztetnie. AKI NYITOTT SZEMMEL JÄR című, február 18-án megjelent cikkünkben egy számadat tévesen szerepel: Két év alatt 2 millió 800 ezer forintot fordított a tanács a legfontosabb beruházások (út, járda, óvoda) megvalósítására. Mit látunk ma a moziban? Lázadás a Bountyn, I—II. Színes amerikai kalandfilm. Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadások kezdete: fél 4 és 7 órakor. Kiskörzeti mozi a lencsési iskolában Fekete tollú fehér madár. Színes ukrán—szovjet film. Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadás kezdete: este 6 órakor. A hálátlan esi irattárak iránt csak kevesen érdeklődnek. Pedig igazán érdekes, szép munka a miénk, és sokkal fontosabb is, mintsem azt sokan gondolnák. Nagy örömöt jelent számomra például az, amikor egy elém kerülő, régi irathalmaz, tudományos módszerességgel feldolgozva, szakszerű, válogatott irattári anyaggá válik. Az is vonzó a munkámban, hogy minden hivatalos papír tulajdonképpen a történelem egy- egy néma tanúja, és megszólaltatni őket a mi feladatunk. Az egyetemen sokat régész- kedtem, így tulajdonképpen rokonszakmát választottam. A nagykőrösi az első — Mit talál itt az érdeklődő, amikor majd a tavaszi megnyitás után fölkeresi a levéltárat? — Ügy tudom, 1964-ben merült fel a gondolat, hogy a negyvenes évek végén Kecskemétre szállított városi irattár anyagát visszaadják Nagykőrösnek. Előbb azonban megfelelő, minden szempontból kielégítő feltételeket kellett teremteni. Ez olyannyira sikerült, hogy a Pest megyei levéltár a ceglédi járás anyagát is Nagykőrösnek adja át. összesen 2 ezer méternyi anyag feldolgozását és kezelését tervezzük Nagykőrösön. Ügy érzem, jelentős dolog ez, hiszen a felszabadulás után az országban sehol nem létesítettek önálló intézményként levéltárat, a nagykőrösi az első. Aprólékos, nagy türelmet és hivatásszeretetet igényel a ‘levéltári munka. Még a legfrissebb, legfiatalabb irat . is, amely a levéltárba kerül, 18— 20 éves — számunkra már történelem. A polcokon sorakozó papírok letűnt korokról vallanak: megszólaltatni őket valóban szép feladat. Khim Antal Kocséron hallottam, hogy vannak még becsületes megtalálók. Az ottani ÁFÉSZ vendéglő előtt Balogh Pálné kocsé- ri asszony, a napokban, a sáros földön egy rossz pénztárcára lett figyelmes. Odébb rúgta, de azután, gondolva, hátha valakinek valami fontos irata van benne, felvette, majd kinyitotta. Néhány 20 forintos és egy köteg 500 forintos lapult a rossz bukszában. Az asszony bement a vendéglőbe, és hangosan megkérdezte: — Ki vesztette el a pénztárcáját? Sokan voltak a vendéglőben, de nem szólt senki. Erre Baloghné odaadta a talált tárgyat a kiszolgálónőnek. — Ügy látom, valami írás is van benne. Olvassa el — kérte. — Nincs nálam a szemüvegem. — D. János — olvasta az iratról a kiszolgáló asz- szony, majd hangosan megismételte a nevet. Erre az egyik asztal mellől felállt egy virágos hangulatban levő atyafi: — Itt vagyok — kiáltotta —, 11 ezer forintom van az erszényben! Majd odament, elvette és szó nélkül zsebrevágta a bukszát. Cimborái fejcsóválva nézték és odaszóltak: — Pár százast azért adhatnál annak a jó asszonynak, hiszen el is tehette volna az erszényt! D. János azonban, mintha misem történt volna, visszament asztalához, és nyugodtan ivott tovább. Utána sem nézett Balogh Pál- nénak, amikor az elment a vendéglőből. Kopa László Verseny „A szakma kiváló tanulója“ címért CSÜTÖRTÖKÖN OSZTJÁK KI A JUTALMAKAT Városunkban nyitották meg az Ipari Szakmunkásképző Iskolák Pest megyei igazgatósága és a helyi 224-es számú Ipari Szakmunkásképző Iskola pályaválasztási kiállítását, a városi pártbizottság nagytermében, s befejeződött az autószerelők versenye. A szakma kiváló tanulója címért. Tegnap délelőtt tovább folytak a szakmai versenyek: 18 Pest megyei gépszerelő tanuló vetélkedett az első helyért a 21-es Volán tanműhelyében. A villanyszerelő-tanulók ma, február 21-én állnak a munkapadokhoz, a DÉMÁSZ Kossuth Lajos utcai tanműhelyében. A pályaválasztási kiállítást február 22-én zárják, s akkor kerül sor a győztesek jutalmazására, illetve A szakma kiváló tanulója cím átadására. A versenyben elsőként végzők eljutnak az országos vetélkedőre, ahol tovább küzdenek a helyezésekért T. P. Sikerrel zárult a város úttörőinek szaktárgyi vetélkedője Az iskolákon belüli versenyek után tartották meg az úttörők szaktárgyi versenyének városi döntőjét, a Petőfi Sándor általános iskola 13 tantermében. A több tagú zsűri előtt, amelynek elnökei semleges szakemberek voltak, az általános iskolai tanulók legjobbjai igen alapos felkészültségről tettek tanúbizonyágot. Több kategóriában igen szoros volt az élen a sorrend és nagyon sok helyezett között csak árnyalatnyi különbségek mutatkoztak. Az 1972/73. tanévi Nagykőrös városi úttörő szaktárgyi verseny győztesei: NYOLCADIK OSZTÁLYOSOK Irodalom: Farkas Ágnes (Petőfi Sándor általános iskola). Orosz: Ábrahám Katalin (Arany János általános iskola). Történelem: Pintér Zsolt (II. Rákóczi Ferenc iskola). Élővilág: Szűcs Zsuzsanna (Arany). Földrajz: Pozsgai Piroska (Kossuth Lajos iskola). Matematika: Bakos Ilona (Arany). Fizika: Kustár Csaba (Petőfi). Kémia: Baky Judit (Arany). Technikus fiúk: Major Miklós (Arany). Technikus lányok: Tóth Ibolya (Petőfi). HETEDIK OSZTÁLYOSOK Magyar: Bencsik Ilona (Petőfi). Orosz: Csizmadia Erika (Rákóczi). Matematika: Papp Ágnes (Petőfi). Mind a négy körösi belterületi általános iskola tanulói értek el értékes helyezéseket. A legjobb helyezések így oszlottak meg: I. II. III. Arany 5 5 6 Petőfi 5 2 2 Rákóczi 2 2 2 Kossuth 1 4 3 A legjobbaknak eredményes szereplést kívánunk a megyei úttörő szaktárgyi vetélkedőn] Izgalmas hajrá a férfi teremkézilabda kupamérkőzéseken Helyenként jó színvonalat, sok nézőt és a Kinizsi A-csa- patának harmadik helyezést hozott az első nagykőrösi férfi teremkézilabda kupamérkőzés- sorozat Toldi tomacsarnokbe- li utolsó fordulója, tanulságként pedig azt, hogy a jövőben következetesebb bírói működésre lesz szükség. Nk. Kinizsi A—Lajosmizsei VÍZGÉP 29:17 (13:7). Nk.: Szabó — Nagy A. (3), Zubány M. (5), D. Kovács F. (5), Varsányi G. (7), Tóth (1), Miért szép télen is? AZ ERDŐ SZERELMESE Télen még nem voltam erdőben. Lehangolódtam? Talán. Pedig az erdő télen is szép. — Bizony, szép — mondja B. bácsi, akinek már az ősapja is erdőben látta meg a napvilágot —, csak tudni kell nézni. Nem mondom, ha fehér lenne minden, ha a fenyőfák ágain megfagyott hódarabok függnének, akkor jobban mutatna. Ilyenkor hidegebb is van. — Hogyan védekeznek a hideg ellen? B. bácsi fölfelé néz, talán a soványka napot kutatja szemével: — Dolgozunk. Persze, igyekeznünk kell. — Vannak holtbiztos melegítőszerek is, úgy mondják. — A borra gondol? — Mi másra? — Isznak az emberek meleg teát is, citrompótlóval. Egészségesebb, mint a bor. — Maga melyiket szereti jobban? — Megiszom mindkettőt — bólint beleegyeznem — Nézze — vakarja meg a fejét —, ez nem olyan egyszerű. Én itt nőttem fel, ismerek minden fát, minden cserjét. Némelyik állat talán vissza is köszönne, ha tudna beszélni. Nekem az erdő az élet. Ha nincs semmi dolgom, akkor is kinézek, mert hiányzik. Nem tudom megmagyarázni, miért, ne is kérdezze. Itt más a levegő. Ereje van. Aki nem szokta, talán még köhögne is tőle. Én © © — Tegnap a Strázsadomb felé volt dolgom, ott ugrott fel kettő az orrom előtt, gondolom, megijedhettek valamitől. — Vadászoktól? — Azok nemigen bántják őket, inkább etetik. Most még csak fácánra vadásznak, a nyúlnak épp tart a párzási ideje, így hát azokat is béki- ben hagyják. — Mi újság amúgy? — Űjság? Nagyon semmi... Olyan az erdő, mint amilyen meg a füsttől köhögök, lenni szokott ilyenkor, télidében. Majd tavasszal ismét élénkebb lesz. Akkor érdemesebb lesz kijönnie. — Azért ilyenkor is járnak emberek, vagy nem? — Ritkásan. Az öreg gondolkozik egy percig: — Ámbár, akiknek taxijuk van, leginkább most is kijönnek vasárnaponként. Megnézik az etetőket, némelyikük tesz is bele valamit, figyelik az állatokat. A Halastó felőli részen, ott, az út jobb oldalán, kevesebben nézelődnek. De mesz- szebb, a csemöi elágazástól két-három lépésnyire kell csak befelé menniük. Az erdészházzal szemben most is lehet üldögélni, asztalok, nadok várják — Mit végeznek ilyenkor? , — Ami jön, ugye. Télen nincs annyi munka, mint nyáron, hét órát dolgozunk csak, nyáron meg tizet. Persze, evvel az is együtt jár, hogy kevesebb a fizetés. — Mikor látott utoljára őzet errefelé? Télen mért szép az erdő? Mert más, mint ősszel. Kinek a pap, kinek a papné, ámbátor, sokan a fiára-lányára szavaznak. Nekem úgy szép az erdő, úgy szeretem, ahogy van, minden változtatás nélkül. Megértem, hogy az arra megérett fákat ki kell vágni, de sajnálom is pusztulásukat. Mintha a hajamat tépkednék. Pedig a motoros fűrésszel még csak nem is fájhat a fának a kidöntés. Egy tűszúrást érezhet, ha érez egyáltalán. Az erdőt az emberek rútitják el. főleg nyáron. Eldobálnak a kirándulókat. Most persze, ezt_azt. Télen nem jönnek any_ nem ülnek sokáig, ieliamrná’ nyian, így nem is szemetes. Szeretni az erdőt? Nekem körülbelül annyit tesz, szeretni az életet. Fái alatt békésen megfér egymással az őz meg a vaddisznó. Hát ezért is szeretem. Adám József nak. Ilyenkor jobbára csak sétálgatnak, aztán zsupsz, vissza a kocsiba, hogy meg ne fázzanak. © — Maga szereti az erdőt? B. bácsi mosolyog: Vikartóczki (7); csere: Péczeli (1). Az NB II-es vendégek pontatlansága miatt, negyedórával később kezdtek. Az elején mindkét gárda pozíció- előnyre törekedett. A lendületesebb és ötletesebb hazai támadások veszélyesebbek voltak. Szünet után a VÍZGÉP feljött 15:12-re, de mindkét gárda szép akciógólokat lőtt. A Kinizsi A-csapata főleg át- lövésekből ért el több gólt, és győzelmével megszerezte a 3. helyet. Bem SE (Cegléd)—Kecskeméti Műszaki Főiskola 20: IS (9:7). Ceglédi Építők—Nk. Kinizsi B 18:14 (9:10). Nk.: Bekő — Nagy Z. (2), Maczkó, Szűcs, D. Kovács L. (1), Bertalan (9), Péczeli (2). Az NB I/B osztályba most besorolt ceglédiek ellen a tartalékos körösi csapat igen jól, egységesen kezdett, és ötletes játékával sokáig vezetett. Az egy végleg kiállított játékosát kemény, időnként gyötrő játékmodorral pótló Építők szünet után jól kihasználta a hazaiak pillanatnyi megingásait A KINIZSI KUPA VÉGEREDMÉNYE 1. Cégi. Építők 2. Bem SE (Cegléd) 3. Nk. Kinizsi A 4. Nk. Kinizsi B 5. Laljo-smizsei VÍZGÉP 6. Kecskeméti MFSC 5 5-------113- SÍ 10 4 — 2 — 2 — 1 85- 85 8 3 115- 94 4 3 101- 89 4 5 2 — 3 106-115 4 5 ------- 5 89-145 — A legjobb góldobók: Bertalan (Kinizsi B.) 43, Zubány M. (Kinizsi A) és Kanyó (Kecskemét) 30—30, Szabó (C. Építők) 29, Sánta (Lajosmizse) 28, Varsányi G. (Kinizsi A) 25, Bálint (C. Építők) 22 góllal. A sportszerűségi versenyben: 1 Nk. Kinizsi B 10, 2. Nk. Kinizsi A 14, 3. Lajosmizse 18, 4. Bem SE 50, 5. KMFSC 52, 6. Ceglédi Építők 57 perc össz- kiállítással. A férfi teremkézilabda mérkőzéssorozat jól szolgálta a csapatok idei felkészülését. A serleget egy évig a ceglédiek birtokolják. Szerdai műsor KOSÁRLABDA Gimnázium, labdajáték-terem. 11 óra: Nk. Arany János gimnázium—Salgótarjáni Madách gimnázium férfi, II. korcsoportteli középiskolás bajnoki országos középdöntő, visz- szavágó mérkőzés. S. Z. i K i
