Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

Dunakeszin a második Nyolctantermes iskola, öt hónap alatt Nincs tornaterem, műhelyterem — Április végén átadják VÁC Mai program Délután 14.30-kor kezdődik a Madách Imre Úttörőcsapat kulturális bemutatója. A Váci Városi és Járási Pe­dagógus Klub februári vendé­ge dr. Újvárosi Miklós, aki délután 17 órakor színes dia­vetítéssel kísért előadás kere­tében bemutatja a vácrátóti botanikus kertet. Az építőipari dolgozók Dam­janich téri munkásszállásán este 19 órakor Zsebesi István iskolaigazgató, a Hazafias Népfront Pest megyei elnök­ségének tagja tart külpolitikai tájékoztatót, Mi történt a nagyvilágban? címmel. Társaságra vágynak Nyugdíjas nénitől kaptam levelet, melyhez egy megyei újság „Nyugdíjasok hobbyja” című cikkét csatolta. A cikk beszámol arról, hogy az SZMT-székház egyik termé­ben hobby-klub kiállítása lát­ható. Hosszú évek összegyűj­tött, féltve őrzött kincsei kö­zött láthatók halasi csipkék, bajor söröstkancsók, öt milli­méteres mikrokönyvek, hajó- modellek, barkácsműhelyek asztalos-, lakatosmunkái. A reszketős kézzel írt levél pedig íme: „Városunkban is olyan so­kan kézimunkáznak, barká­csolnak, gyűjtögetnek. Sokan vannak, akik magányosak, és társaságra vagy megfelelő gon- dolkozású barátra, barátnőre vágynak. Tessék már megírni, nem alakulhatna-e Vácott is hobby-klub? Természetesen az nem lehetne csak egy korosz­tályé, a nyugdíjasoké ...” m. gy. Hangverseny — Amikor néhány évvel ezelőtt Erdélyi Sándor, a Musica Hu­mana zenekar vezetője arról beszélt, hogy üzemekben akar­nak hangversenyezni műszak után a munkásoknak, kevesen hittek az elképzelés megvaló­síthatóságában. Egy ideig úgy tetszett, a hi­tetleneknek lesz igaza. Ám a héten az Egyesült Iz­zó kultúrtermében megszüle­tett a cáfolat. A Madách Imre Művelődési Központ zenekara itt tartotta első üzemi kon­certsorozatának bemutatkozó hangversenyét, mégpedig szép számú hallgatóság jelenlété­ben» Az ötvenperces műsorban a zenekar Corelli-, Händel-, Mo­zart-, Csajkovszkij-, Boche- rini-, Farkas-, és Kókai-műve- ket és feldolgozásokat muta­tott be, nem titkoltan azzal a Szombaton délelőtt benső­séges ünnepség színhelye volt a Sallai Imre laktanya. A nagyteremben helyet foglal­tak a leszerelés előtt álló ka­tonák és a pár napja bevonult újoncok. A szépen feldíszí­tett színpadon ülő elnökség tagjai között volt a HM ki­képzési főfelügyelőjének és a hátország védelmi parancs­nokságának képviselője, a laktanya parancsnoksága, pártszervezetének, KISZ-bi- zottságának a titkára. Az ünnepélyes fogadás és a napiparancsok felolvasása után Koncz Mihály ezredes átadta a felsőbb parancsnok­ság üdvözletét, majd beszé­dében értékelte a verseny­mozgalom eredményét. Elmondta, hogy a szocia­lista versenymozgalom köve­telményeit teljesítők elnyer­ték a magyar néphadsereg kö­munkásoknak céllal, hogy bebizonyítsa: a ze­nét elsősorban nem érteni, ha­nem érezni kell. És szeretni és hallgatni, átadva magunkat a dallamok hullámzásának, sod­rásának. A hangverseny előtt kíván­ságközlő lapokat osztottak szét a vendégek között, ki-ki ráír­hatta, mit szeretne hallani a legközelebbi zenés délutáno­kon (március 7-én és április 18-án), mi tetszett s mi nem ezen az első koncerten, s ami nem tetszett, miért nem tet­szett? A zenekar mindenütt bará­tokat akar szerezni a zenének. Az üzemekben is. Ezért szeret­nének minél több helyre, más váci gyárakba is eljutni. Az Izzó-beli első délután a Mu­sica Humana vezetőjének, tag­jainak hitét igazolta: érdemes volt... — bányász — telékén belül rendszeresített címeket és elismeréseket. A verseny segítette nem­csak a kapott feladatok teljesítését, de az öntudat fokozását, a politikai tisz­tánlátást is. Az ünnepség kitüntetettjei önként vállalták a külön fel­adatok teljesítését,' a szolgá­lat ellátásán túl. A követel­mény szintje magas volt, de becsülettel eleget tettek a felajánlásoknak. Az ünnep­ség jelentőségét fokozta, hogy a leszerelők búcsúztatásával és az újonnan bevonultak köszöntésével egybeesett a, versenymozgalom értékelése. Sorra előléptek a verseny­mozgalom legjobbjai. Pásztor József, Varga Zoltán, Juhász László, Steiner Ferenc és társai részesültek előléptetés­ben, jutalomban. Az egység élenjáró szakasza zászlót, ok­levelet kapott. Kovács László ezredes be­szédében emlékeztetett ar­ra, hogy a technika rohamos fejlődése mind nagyobb kö­vetelmények elé állítja nép­hadseregünk katonáit. Századunkban új tudo­mányág született, a munka­pszichológia, és új művészeti ág jött létre, a formatervezés. Megváltozik az ember han­gulata, ha egy napsugaras, tá­gas munkahelyre lép, nem mindegy, hogy napi haszná­lati tárgyainknak milyen a formája. Ugyanígy nem mind­egy, milyen az orvosi rende­lő, a fodrászüzlet, vagy éppen egy hivatal berendezése. Ezek a gondolatok jutot­tak eszembe, amikor meg­tudtam, hogy a váci zeneisko­la hangversenytermének ka­zettás burkolatát ugyanazok a váci kezek alkották, mint amelyek a Központi Honvéd Kórház rendelőjének repre­zentatív berendezését,- a váci, ajkai, pécsi, dombóvári kór­házak laboratóriumának, iro­dáinak, várócsarnokainak, vizsgál ószobáinak bútorait, vagy a Nemzeti Bank váci fiókjának pénztárpultjait, — Uraim, ez a köröm beteg. — Beteg? Azt azért nem hit­tem volna. — Pedig nekem elhiheti. El- gombásodott. — Most mi lesz? — Ha megszüntetni nem is tudjuk, hiszen évek óta jár egy vendégem Pestre a klini­kára, de nem sokat javult a körme állapota, a gombásodás terjedésének gátat vethetünk. — Az jó lenne. — Bízza rám, kérem. Ügy dolgozott a pedikűrös, hogy nem akadt egy felesleges mozdulata sem. Megfontoltan es precizen járt kezében a sokféle éles vágó és nyeső szerszám. — No, persze, egy életen át lábat ápolni! — kezdtem vol­na a dicséretet. — Szó sincs egy életről. Né­hány éve kezdtem eL — És előtte? — Nyomdász voltam, kérem. Tudja, hol kezdtem a szakmát? A Tolnai Világlapja nyomdá­jában, a huszas évek közepén. A most leszerelők a kitű­zött célt elérték, a felada­tokat teljesítették. Felhívta figyelmüket, hogy a polgári életbe visszatérve, legyenek büszkék egységükre, és a szerzett tudást haszno­sítsák a párt-, illetve KISZ- munkában, az MHSZ-kikép- zésben, a munkásőrségben. — Legyenek a szocializ­must építő haza hű fiai és minden erejükkel segítsék a negyedik ötéves terv céljai­nak megvalósulását. A kiképzési feladatokat jól teljesítők s a szociális hely­zetük alapján mérlegeltek egyszeri, leszerelési pénzse­gélyt kaptak. A leszerelők nevében Hau- pert Róbert búcsúzott pa­rancsnokaitól, elöljáróitól, baj­társaitól. Az újoncok képvi­seletében 'a fóti Gyermekvá­rosból bevonult Erdei Sándor tett ígéretet: igyekeznek majd elsajátítani a honvédelmi is­mereteket, hogy a most le­szerelők legjobbjaihoz ha­sonlókká váljanak. Papp Rezső csarnoki, irodai felszerelését, a szolgáltató üzletsor inté- rieurjeit. Az üzem nevére a telefon- könyvben is nehezen akadok rá. Fóti Műanyag és Asztalos- ipari Ktsz váci telepe, Ró­zsa utca 3—9. Elindultam fel­fedezni. Tágas udvar, egyemeletes műhely, felvonulási épületek­ből átalakított kárpdtosmű- hely és iroda, eigy csendes, keskeny utcában. Horváth Ferenc telepvezető fogad két telefonbeszélgetés között. A városi tanáccsal és a bankkal bonyolított le meg­rendelést. Közben a kárpitos- részleg vezetője, majd két technikus kér műszaki taná­csot. Bemutatkozásnál megüti a fülemet egy név: — Csak nem a régi Steidl asztalosdinasztiából való? — De igen. — Tudomásom szerint mér a dédapja is jó nevű asztalos­Sikerült is úgy ellesnem, hogy sokan ismerték a nevemet. — Mégis itt? — Betegség miatt leszáza­lékoltak, amikor már itt dol­goztam, a Forte házinyom­dájában. Nem bírtam a na­ponkénti bejárást Pestre, az Állami Nyomdába, azért he­lyezkedtem el Vácott. Mielőtt azonban a leszázalékolásra sor került volna, átképeztem magamat pedikűrösnek. — Hányán dolgoznak e szakmában ma a városban? — Egyedül vagyok, 'mond­hatnám azt is, hogy Szobtói Budapestig. A vendégeim, ha már nagyon gyötörte őket a lábfájás, Budapestre jártak pe­dikűröshöz. Most már hozzám jönnek nagyon sokan. — Mióta dolgozik a városi tisztasági fürdőben? — Harmadik esztendeje. — Jaj, majdnem elfelejtet­tem, hogyan hívták azt a jó nevű nyomdászt? — Körmendi Lajosnak — mondta a pedikűrös Körmen­di Lajos. (bognár) Dunakeszin a lakosság lé- lekszáma egyenletesen növek­szik, s a jövőben a jelenlegi­nél is több általános iskolás ta­nuló várható. Ezért is volt szükség egy új iskola építésére. — Pestimrén épült az or­szágban az első ilyen jellegű iskola — tájékoztat Szabó György főépítésvezető. — Ez lesz a második. Olasz licenc alapján épül, olasz szakember irányításával. Olaszországból jöttek az elemek is. Könnyű- szerkezetű, a teteje alumínium, a válaszfalak között hangcsil­lapító paplan van, hogy az egyik teremből a hang ne hal­latszék át a. másikba. — Nyolc tanterem, iroda, ta­nári és ebédlő kap helyet az épületben, s középen egy kis udvar. Egy tanterem 6,5X6,5 méteres. Ez a nagyság 25—30 tanuló befogadására alkalmas. Az osztályok ablakai tolós rendszerűek és a tanterem­ből az udvarra lehet kimenni. Az iskola központi fűtésű lesz. — Az országúttól százhúsz méterre van, hogy a kettes számú főútvonal zaja ne za­varja a tanulást. Maga a szer­kezet tizenhatmillió forintba kerül. Pestimrén az iskola kö­rül kövezett sáv is épült, itt azonban nem lesz. De nem lesz tornaterem sem, mert nem rendelték meg, ugyanúgy a gyakorlati műhelyt sem. Jelenleg húszán dolgoznak az épülő iskolán, főleg olyan szakemberek, akik olaszországi tanulmányúton is voltak, vagy az előző építkezésen is dol­goztak. Az új könnyűszerkeze­tes iskolát április végén akar­juk átadni rendeltetésének. Solymosi László mestere volt városunknak, és akárhogy vesszük, ő a múlt század közepén élt. Nem halt ki a családból a szakma sze­retet«? — Már csak én vagyok a szakmában. A többiort szét­szóródtak. Megtudom, hogy a város és a környék régi asztalos csa­ládjainak tagjait itt találha­tom meg, akik sokszor nem­csak mesteri, de művészi fo­kon is alkotnak a tervező­asztalok, vagy a gépek mel­lett. A szövetkezet egyedül­álló a környéken. Ezek után szinte hihetetlen, hogy az ipa­rosodó, új lakótelepekkel ren­delkező városban e szövetke­zet gazdálkodásának is voltak hullámvölgyei. A kezdeti időszakra, mikor koloniálbútorokat készítettek, még most is mint az arany­korra emlékeznek vissza. Majd problémák problémákat szültek, míg végül 1967. szep­temberében egyesült a Fóti Műanyag és Faipari Ktsz­szel. Ä fúzió mindkét fél elő­nyére , vált bér-, munkaerő-, anyaggazdálkodás és kereske­delem tekintetében. Űj utakat kerestek és így találtak rá a KERIPAR Hűtőgépgyárára, ahová a hűtőgépek favázait, szekrényeit, pultjait készítik, valamint a MEDICOR-ra, amelynek kórházi, orvosi be­rendezéseket gyártanak. — Ma évi 400—500 hűtő­pultot készítünk az ország minden tájára eszpresszók, hús- és cseniegeboltok részé­re, és ugyanilyen mennyiség­ben laboratóriumi, orvosi, rendelői felszereléseket — mondta Horváth Ferenc te­lepvezető. — Hat évvél ez­előtt 4 millió forint volt a termelési értékünk, 1972 évet ugyanezzel a létszámmal és 8 millió forinttal zártuk. 1973. évi tervünk 11 millió forint. Az emelkedésben természete­sen az új gépek beállítása is közrejátszik. Tervünk, hogy ebben az évben korszerűsítjük a szociális létesítményeket és nemcsak kényelmi, de gyár­tástechnológiai szempontokból is, az egyenletes szárítás miatt bevezetjük a központi fűtést. Tervünk, hogy modern gépekkel rendelkező kisipari szövetkezetét teremtsünk. M. Gy. E remeknek ígérkező, új oktatási intézmény felépü­lése iránt érzett örömünk saj­nos, nem zavartalan. Azért nem, mert az ország egyik legkorszerűbb és leggyor­sabban felépülő általános iskolájában nem lesz torna­terem. Még egy icike-picike sem. Akkor, amikor szomo­rú statisztikák bizonyítják az iskolás korban elmulasz­tott testedzés következmé­nyeit. íme: „Az általános iskolás gye­rekek esetlenek. A középis­kolások ügyetlenek. A főis­kolások idegesek.” Egy VÁTI tanulmány: „Az ada­tokból egyértelműen kitű­nik, hogy az összes oktatási intézményeket figyelembe véve, alig valamivel több, mint 50 százaléka van ellát­va tornateremmel”. Igen, a pénz... Azért mégis csak megfontolandó, hogy szabad-e új iskolát tornaterem nélkül építeni?! (A szerk.) A tárgyalóteremből A pénz miatt veszekedtek K. Ferenc 30 éves váci lakos 1968-ban kötött házasságot, és feleségével együtt beköltözött anyósa lakásába. A fiatal pár többször vesze­kedett, gyakran támadt nézet- eltérés a férj és a feleség kö­zött. Egyik este K. Ferenc it­tasan tért haza, durván szólt feleségéhez. Az anyós bele­avatkozott a vitába. A férfi akkor őellene fordult, és a tűz­helynek lökte a 63 éves asz- szonyt, aki a bal karján égési sebeket szenvedett. Súlyos testi sértés miatt emeltek vádat K. Ferenc ellen, s hathónapi szabadságvesztésre ítélték. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a védelem enyhíté­sért fellebbezett. (P.) KÉZILABDA Kettős vereség Két mérkőzést játszott a Váci Híradás kézilabdacsapa­ta, és mindkettőn vereséget szenvedett a jobb képességű ellenfelekkel szemben. Dunakeszi—Váci Híradás 18:15 (12:11) Jól kezdtek a váciak: 5:l-re, majd 8:4-re is vezettek. A fél­idő végére feljöttek a hazaiak, és egygólos előnyre tettek szert. Á második félidőben fej fej melletti játék alakult ki, a befejezés előtt a rutinosabb Dunakeszi felülkerekedett. Góllövők: Rácz (6), Kohl- mann (5), Sasvári (2), Berczel- ly (1), Nemes (1). Csömör—Váci Híradás 22:13 (10:7) Mint már annyi mérkőzésen, most is az első félidőben ját­szott elfogadhatóan a nagysze­rű ellenféllel szemben a Hír­adás. Később kiütközött a ru­tintalanság és az első mérkő­zés fáradtsága, kapkodó, ide­ges játékkal, sok labdaeladás­sal. Megérdemelt a csömöri győzelem. Góllövők: Pálinkás (3), Sas­vári (2), Rácz (2), Berczelly (2), Kohlmann (1), Együd (1), Ne­mes (1), Budavári (1). — Ily EGÉSZ ÉVBEN VÁLLALUNK / o kóházjavítást és -karbantartást- kőműves, víz-, villanyszerelő, kályhás, hideg- és melegburkoló, tetőfedő, bádogos, épületasztalos szakmában. Május 31-ig a magánmegrendelőknek 15%-os árengedményt adunk. VÁCI VAROSGAZDALKODASI VALLA LAT Vác, Április 4. tér 28. Telefon: 11-200. Kakaó\ vanília, kávé A jó idő beköszöntésével megnőtt a látogatók száma a vácrátóti botanikus kertben is. Főleg szombaton és vasárnap jelennek meg sokan, elsősorban iskolások, a délszaki növénye­ket és virágokat bemutató növényházakban, melyekben most virít a kávécserje piros bogyója, és termést hozott a vanília is. A 32 rúd vaníliatermés nagy szenzáció a botanikus kert­ben: ritkaság hazai növényházainkban. Képünk a bemutató növényház egy impozáns részét ábrázolja. Braun Tamás felvétele EGYEDÜL A VÁROSBAN Nyomdászból - pedikűrös * Felelősségtudattal készültek fel a haza védelmére A szocialista verseny értékelése és leszerelési ünnepség a Sallai Imre laktanyában Kolóniáitól a hűtőpultig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents