Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
5973. FEBRUAR 18.. VASÁRNAP riiJ * MCO ^Stíriai• • • Ötszáz éve született Kopernikusz A leilgjcljmagi Tomii városban született 500 éve, 1473. február 19-én, Kopernikusz. De ez az évforduló nemcsak a lengyelek ünnepe: Nicolaus Copernicus emlékének adózik a tudományos világ, az UNESCO az 1973-as évet Koperni- kusz-emlékévnek nyilvánította. Mi volt az, amit Kopernikusz tett? A csillagászat forradalmát indította el, a modern csillagászat első úttörője volt, olyan világkép megalapozója, mely végtelen távlatokat nyitott a kutatók előtt. Az a kor, amelyben Kopernikusz eii, a reneszánsz kora. Európa a középkor nyomasztó világából ébredezett, az egyház tekintélye, mely gúzsba kötötte a gondolkodást, a tudományt, megingott. A polgárosodás kibontakozása magával hozta a nagy felfedező utazásokat, a világkereskedelem felvirágzását és irányának változását. Ez pedig a tengerhajózás biztonságát, a navigáció nagyobb pontosságát igényelte. Ehhez elsősorban csillagászati számítások kellettek; a pozíció meghatározásához ugyanis a bolygók helyzetének minél nagyobb pontosságú megállapítása szükséges. A hajózás csillagászati táblázatai Ptolemaiosz nézetei alapján készültek. Ptolemaiosz tanítása megfelelt az egyháznak: a bibliával összhangba volt hozható, mert a Földet helyezte a világegyetem központjába. Ptolemaiosz szerint az álló Föld körül különböző körpályákon keringenek a Nap és a bolygók. Az egyházatyák szentül hittek benne, mert kézenfekvővé tette a Föld kivételes helyzetét a világegyetemben. Ám a biblikus világkép, amelynek 'középpontjában az ember élt, kristálybúra-égboltozat alá zárva (geocentrikus világkép), a nagy gondolkodók kétkedését váltotta ki. E kétkedés hirdetése, az egyházi hivatalos nézetektől való legcsekélyebb eltérés azonban az inkvizíció haragját — a máglyahalállal való fenyegettetést — vonta maga után. In memóriám Kopernikusz 1473—1973 Farkas József linómetszete Kopcriii' USZ csillagászatot, vostudományt. Bolognában Páduában or- Ferrarában jogot tanult; kanonokként töltötte élete legnagyobb részét Frauenburgban, melyet a német lovagrend ellen meg kellett védelmeznie, s ezért foglalkozott hadügyi és közigazgatási kérdésekkel is. Szóval éppoly sokoldalú volt, mint kortárs nagyjai. Mégis legtöbbet a csillagászati kérdéseket J tanulmányozta, mintegy harminc éven át. Oj nézeteiről barátait 1507-ben értesítette, de könyvben megjelentetni csak élete végén merte; 1543- ban halálos ágyán pillantotta meg művét „Az égitestek forgásáról”. Ebben szakított mindazzal amit eddig tanítottak s az egyház magáénak vallott, tűzzel, máglyával védelmezett. A Kopernikusz felállította világképben a Nap áll a világ- egyetem középpontjában s köA Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége FEL VESZ gépészmérnököt ÉS vegyészmérnököt (vegyésztechnikust). Fizetés: a kollektív szerződés szerint JELENTKEZÉS: a gyáregység személyzeti osztályán, VÁC, DERECSKE! DOLÖ. rülötte kör alakú pályákon keringenek a Földdel együtt a bolygók (heliocentrikus világkép), s mindazt, amit állított, számításokkal követte. De még ő sem tudott elszakadni teljesen a régiektől s ezért beszél körpályákról, mert a régiek szerint a kör és a gömb a legtökéletesebb. A világegyetemet is zártnak tekinti, igaz, hogy végtelen nagynak. Ezt mondja: „A világegyetem nagysága olyannyira óriás, hogy a Föld távolsága a Naptól éppenséggel észrevehetetlen nagyságú az állócsillagok szférájához képest.” A Kopernikusz alapján végzett navigációs számítások lényegesen pontosabbak voltak, mint az eddigiek. De nem is ez a közvetlen gyakorlati haszon adta elméletének jelentőségét. Üj utakon indította el a tudományt, mely a valósághoz közelebb vezetet).. Letaszította a Földet trónusáról s olyan közönséges bolygóvá tette, mint a többiek. Megszüntette az égi és földi anyag különbözőségébe vetett hitet, a világ anyagi egységére mutatott rá, s kitárta a végtelen minden- ség kapuját. És ezen a kapun lépett át Giordano Bruno a világok sokaságában való hittel, s azzal a bizonyossággal, hogy ebben lakott világok is léteznek s a csillagvilág valóban végtelen. Szilárdan állt Kopernikusz tanítása mellett, ezért is kellett máglyára lépnie. Galilei, miután meggyőződött távcsövével, hogy a Holdon is hegyek s völgyek vannak, mint a Földön, s felfedezte a Jupiter bolygóit. Kopernikusszal együtt hirdette, hogy nem valami csodálatos égi anyagból vannak az égitestek; meggyőződött Kopernikusz tanításának igazáról s ezért került az inkvizíció börtönébe. < De Kepler is Kopernikusz nyomán indult el: korrigálva a Mester állításait, kimutatta. Szerkesztő szabásznak szakképzett dolgozót ALKALMAZUNK. Jelentkezés: a Váci Kötöttárugyái személyzeti osztályán Vác, Sallai Imre u. 6-10. szám. hogy a körpályák helyett ellipszis pályákkal kell számolnunk. így Kopernikusz heliocentrikus világképének bizonyossága még mélyebbé vált. De sem Kopernikusz, sem Kepler nem tudott választ adni még a csillagmozgások miértjére. Hogy a csillagok miért éppen olyan pályán mozognak, mint ahogyan Kopernikusz és Kepler leírták, arra Newton adott választ erőtanával, gravitációs elméletének felállításával. Századunk elején azonban Einstein ismét csak visszatért Kopernikusz és Kepler leíró jellegű rendszeréhez, amikor kimondta, hogy nem is szükséges semmiféle erőhatást feltételezni a bolygópályák magyarázatához; ezek következményei a Nap körüli tér görbültségének. íúy hatolt és hat Kopernikusz tanítása még évszázadok távlatából, az űrhajózás korában is. Dala László Csak öncélúan? Ha szép — és praktikus is Amikor először meghívtak a tatai művelődési központba, zuhogott az eső. Kétszeresen. Nemcsak a felhőkből ömlött alá a víz, hanem a művelődési központ nyitott emeleti körfolyosóinak jókora vízlevezető nyílásaiból is. Bár az épület impozáns, esztétikus látványt nyújtó építészeti alkotás, a nyakamba zúduló vízfüggöny mégis azt mondatta velem: kevesebb látványosság is megtette volna — lényegesen több praktikummal. ■Pest megye új művelődési intézményei közül is látszik néhányon: az esztétikumot nem párosították a praktikummal. Jogos tehát a kérdés: vajon a tervezők tudják-e, milyen célra készítik vitathatatlanul impozáns alkotásukat? S vajon azok, akik elbírálják s jóváhagyják elképzeléseiket, csupán mint építészeti alkotás felett döntenek vagy pedig figyelembe veszik rendeltetését is? Gépházhoz — hajólépcső Szobon ötmillió forintba került a művelődési ház-mozi. Az épület szintén impozáns látványt nyújtott a szemlélőnek — kívülről. Legfeljebb akkor csodálkozott, amikor hiába kereste az üvegvitrinben a mozi plakátját. Egy éven át ugyanis nem vetítettek filmet ebben a mozinak is készült épületben. Pedig az első perctől kezdve volt gépháza és vetítővászna is. A Művészeti Dolgozók Szakszervezetének munkavédelmi felelőse mégsem engedélyezte a mozi üzemeltetését. A tervező ugyanis a gépházat ösz- szetévesztette egy'' hajó parancsnoki kabinjával, amikor szinte függőleges hajólépcsőt tervezett. A szentendrei Ferenczy Múzeum új épületszám,yát tavaly adták át rendeltetésének a sok ezer látogató örömére. A látvány, ami már a kapun kívül fogadja a látogatót, valóban esztétikus és figyelemre méltó. Az épület azonban belülről sok — praktikumellenes — meglepetéssel szolgál, amelyekről már annak idején is írtunk. így például az egyik nagy kiállítóterem faburkolata, amely Alkalmatlan múzeumi célra, hiszen Ferenczy Noémi barna alaptónusú gobelinjei tökéletesen beleolvadnak a hasonló színű faI burkolatba. Vagy a fal mel- létti radiátorok, amelyeket le I kell szerelni, mert tönkrete- , szik a képeket. Csak a függöny hiányzik A legfrissebb építészeti melléfogások sorozatával az érdi művelődési központban találkoztam, amelynek ünnepélyes felavatására alig egy fél esztendeje került sor. (Azóta már sok nyilvános bírálat érte.) Az épületbe nyolc szakköri helyiséget terveztek, de galériaszerű megoldással. Ám a négy alsó szakköri helyiség a fölöttük húzódó galériáktól nem szeparálható, csupán egy korlát választja el egymástól a két szintet. Vagyis két helyiségben egyszerre csak egy szakköri foglalkozás képzelhető el. De akkor minek a galéria? Raktárnak? Nem praktikus és nem is esztétikus. Az épület klubhelyisége jól szolgálja azt a célt, amiért létrehozták. A mennyezet faburkolata helyett azonban inkább az oldalfalak alsó része kívánt volna faburkolatot. Így lett volna praktikus, nem is szólva róla, hogy a mennyezet faburkolata sokkal többe ikerült. Az érdi művelődési központ színház-mozi termét nem egy fővárosi színház vagy mozi is megirigyelhetné. Nemcsak konstrukciójában, hanem belső kiépítésében is impozáns látványt nyújt 'annak, aki azért jön ide, hogy az építészek munkájában gyönyörködjék. Csakhogy ide sokkal inkább azért járnak, hogy jó színházi előadás vagy művészi film nyútotta élmény részesei lehessenek. Igen ám, de nincs függöny. És nem is lehet, mert ahhoz be kellene építeni az impozáns látványt nyújtó tetőkiképzést, a sok szép faburkolatot^ a filmet is méltatlan keretek között, a faburkolatra szögezett fehér vásznon „élvezhetik” a nézők, mivel a tervezett mozgó vetítővászon-szerkezet annyira bonyolult, hogy az talán sohasem készül el az eredeti elképzelések szerint. Ráadásul nincs irodahelyiség, nincs igazgatói vagy gondnoki lakás, ami viszont nagyon kellene. Nem megyei specialitás Amit elmondtam a művelődési intézmények tervezésének furcsaságairól, nem valamiféle megyei specialitás. Az ország legkülönbözőbb részein találkozhatunk olyan művelődési intézményekkel, amelyekre sok-sok milliót költöttek megrendelőik, a helyi tanácsok, s amely épületek mégsem szolgálják egészében azt a célt, amelyre hivatottak. Minden művészet — így az építőművészet is — csak akkor töltheti be hivatását, ha a létrejött alkotás nem önmagában szép, hanem a legteljesebb művészi alázattal tudja szolgálni azt a célt, amely életrehívta: az emberek életének gazdagítását. Tehát ha az épület szép is és praktikus is. Prukner Pál TAVASZI SZÜNETRE Gazdag program a rádióban A következő hetek, hónapok számos érdekes, vonzó produkciót ígérnek az ifjú rádió- hallgatóknak. A tavaszi szünetben — április 4—16 — között rendezi meg a Magyar Rádió az OIRT-tal közösen a 4. nemzetközi rádiójáték fesztiválját a gyermekek számára. Az európai szocialista országok számára meghirdetett seregszemlén hazánkat Tor- don Ákos Macskabolt című játéka képviseli, amelyhez Sebestyén András írt zenét. Jelentős vállalkozásnak ígérkezik az éneklő ifjúság idei harmadik hagyományos seregszemléje is, amelyen kis- és középiskolások egyaránt megszólaltatják majd a magyar és a külföldi kórusirodalom remekeit. A világifjúsági találkozó előkészületeként a rádió országos ifjúsági versenyt hirdet a KISZ központi bizottságával és a televízióval közösen. A több fordulós játék jutalmaként 100 küldött utazik majd Berlinbe, a K.' nemzetközi ifjúsági találkozóra. A versenyen 32, egyenként öt fős csapat indul. A járási, megyei selejtezők után a játék már a rádió és a tv sokmilliós nyilvánossága előtt folyik. A vetélkedő érdekessége az is, hogy 20 helyre a közönség szavazatai alapján azok a játékosok kerülnek akiknek csapatuk ugyan nem jutott tovább, de egyéni teljesítményükkel megérdemlik a kitüntető megbízatást. Az influenza ellen Fehér köpenyes harcosok A hadjárat még tart, noha a hivatalos jelentések már az ellenség egyre csökkenő támadó lendületéről számolhatnak be. A védekezés irányítói és első vonalban küzdő csatárai azonban még nem érnek rá kipihenni az elmúlt hetek fáradalmait. Nem is tehetik, hiszen az alattomos ellenség még itt van és milliárdos létszámú haderejével szemben elenyészően kevesen vannak. Mégis sokkal többen sem hogy név szerint valamennyit és helytállásukat fesorolhatnánk, mindannyiukat személy szerint, külön-külön megdicsérhetnénk. Pedig egytől egyig megérdemelnék. Az orvos Többször is hiába kopogtatunk Albertirsán dr. Kopár Károly, a nagyközség vezeti körzeti orvosa rendelőjének, lakásának ajtaján. Csak estefelé találkozhatunk, amikor délutáni rendelése előtt néhány perccel, fekvőbetegei látogatásáról hazaér. Javakorabeli ember, 33 éve gyógyít, szikár testalkatú, s talán éppen ezért nem látszik kimerültnek. Csak amikor leül, akkor venni észre rajta, fáradtan huppan le a székbe. — Reggel fél nyolckor kezdődik a rendelés. Az utóbbi hetekben sokszor már korábban fogadtam az első beteget és ebben az évben még ritkán történt meg, Hogy a várószoba délre kiürült. Annál gyakrabban zárhattam be az ajtót az utolsó páciens után, délután egy óra körül. Máskor fél tizenegyre befejeztem a reggeli rendelést és a közelben lakó fekvőbetegeket ebéd előtt, a többieket délután látogathatom meg. Most persze a délutáni rendelést nem kezdhetem meg hatkor és nem egyszer este nyolc, amire befejezhetem. Akkor még este betegekhez kell mennem Éjszaka? Rendesen három-négy beteghez hívnak egy hónapban, most hetenként költenek fel ugyanannyiszor. Megjegyzem azonban, mindig indokoltan. Előveszi betegnaplóját és mutatja, hogy ebben az évben csak a legutóbbi néhány napon volt száznál valamivel kevesebb betege, de a rekordnapon, január elején 150 embert kellett ellátnia. Albertirsa lakossága 12 ezernél nagyobb, mind a négy körzeti orvosa területéhez távoli tanyavilág is tartozik, sőt az egyikéhez a szomszédos, csaknem kétezer lakosú Mikebuda község is Mindegyik orvos körülbelül azonos számú, mintegy 3500 ember egészségén őrködik. — Az én körzetemben a járvány eddigi ideje alatt 1457 influenzaeset fordult elő, de ezen a héten is még mindig naponta húsz-harminc. Másik három kollégámnál körülbelül azonos a helyzet. Tehát nálunk a lakosságnak úgyszólván a fele már átesett mostanáig a fertőzésen. Itt tombol az egész járásban leginkább a járvány. Miért? A munkaképes lakosság jelentős része, legalább négyezer, ingázik, a vonatok pedig gyakran rosz- szul, vagy egyáltalán nem fűtöttek, de mindig túlzsúfoltak. Elmondja még, hogy valamennyi fekvőbetegét nem látogathatja naponta. Ahová nem tud elmenni, oda a körzeti ápolónő jár. A házi nővér Barna, csinos fiatal leány Fabók Erzsi. 1971-ben érettségizett Budapesten a Kállai Éva Egészségügyi Szakközép- iskolában. Négy iskolaévben ingázott Budapestre, Munkájáról beszél: — A délelőtti rendelésen én adom be az injekciókat. S aztán rendes körülmények között nyolc-tíz fekvőbeteget keresek fel. Most 18—20 beteget látogatok és kezelek Sokan a távoli Feketerészen. Homokrészen laknak, bizony csak estefelé végzek, pedig kerékpárral járok. Szépen gyógyulnak a betegek. Egyik-másikhoz néha egy nap kétszer is elmegyek, ha elfogyott, viszek neki orvosságot. •« A gyógyszerész Ősz hajú ember K. Nagy János, 1950 óta vezeti az al- bertirsai patikát. Két másik gyógyszerész dolgozik vele, az egyik csak minden második héten, mert egyébként a pilisi gyógyszertár a munkahelye. Három asszisztensnő segédkezik nekik. — Reggel hétkor nyitunk és két műszakban dolgozunk este hatig — mondja. — Ezekben a hetekben senki sem mehetett el pontosan munkaideje lejárta után. Rádolgozott mindegyikünk egy-két órát, annyian jöttek. Többször még este kilenckor is nyitva tartottunk. Az éjjeli ügyelet viszont nagyjából csendes, ami azonban nem jelenti, mintha a csengő egyetlen éjszaka se szólalna meg. Nézi a pénztárkönyvet. Egész esztendőn át általában napi kétezer forint a kész- pénzbevétel, Január 8-án például 2085 forint volt, de 9-én már 4316 és utána is sokáig ezt az összeget közelítette meg. Csak egy hete csökkent ismét a forgalom két és fél ezerre. Lapozgatja a január 9-i pénztárblokkokat és sorszámukból megállapítja, hogy aznap 624 ember vitt mindenféle orvosságot. Máskor még háromszáz sem fordul meg a gyógyszertárban. 1 f í í J
