Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

5973. FEBRUAR 18.. VASÁRNAP riiJ * MCO ^Stíriai• • • Ötszáz éve született Kopernikusz A leilgjcljmagi Tomii vá­rosban született 500 éve, 1473. február 19-én, Kopernikusz. De ez az évforduló nemcsak a lengyelek ünnepe: Nicolaus Copernicus emlékének adózik a tudományos világ, az UNES­CO az 1973-as évet Koperni- kusz-emlékévnek nyilvánítot­ta. Mi volt az, amit Koperni­kusz tett? A csillagászat for­radalmát indította el, a mo­dern csillagászat első úttörő­je volt, olyan világkép meg­alapozója, mely végtelen táv­latokat nyitott a kutatók előtt. Az a kor, amelyben Koper­nikusz eii, a reneszánsz kora. Európa a középkor nyomasz­tó világából ébredezett, az egyház tekintélye, mely gúzs­ba kötötte a gondolkodást, a tudományt, megingott. A pol­gárosodás kibontakozása ma­gával hozta a nagy felfedező utazásokat, a világkereskede­lem felvirágzását és irányá­nak változását. Ez pedig a tengerhajózás biztonságát, a navigáció nagyobb pontosságát igényelte. Ehhez elsősorban csillagászati számítások kel­lettek; a pozíció meghatáro­zásához ugyanis a bolygók helyzetének minél nagyobb pontosságú megállapítása szükséges. A hajózás csillagá­szati táblázatai Ptolemaiosz nézetei alapján készültek. Pto­lemaiosz tanítása megfelelt az egyháznak: a bibliával össz­hangba volt hozható, mert a Földet helyezte a világegye­tem központjába. Ptolemaiosz szerint az álló Föld körül kü­lönböző körpályákon keringe­nek a Nap és a bolygók. Az egyházatyák szentül hittek benne, mert kézenfekvővé tet­te a Föld kivételes helyzetét a világegyetemben. Ám a bibli­kus világkép, amelynek 'kö­zéppontjában az ember élt, kristálybúra-égboltozat alá zárva (geocentrikus világkép), a nagy gondolkodók kétkedé­sét váltotta ki. E kétkedés hir­detése, az egyházi hivatalos nézetektől való legcsekélyebb eltérés azonban az inkvizíció haragját — a máglyahalállal való fenyegettetést — vonta maga után. In memóriám Kopernikusz 1473—1973 Farkas József linómetszete Kopcriii' USZ csillagászatot, vostudományt. Bolognában Páduában or- Ferrarában jo­got tanult; kanonokként töl­tötte élete legnagyobb részét Frauenburgban, melyet a né­met lovagrend ellen meg kel­lett védelmeznie, s ezért fog­lalkozott hadügyi és közigaz­gatási kérdésekkel is. Szóval éppoly sokoldalú volt, mint kortárs nagyjai. Mégis legtöb­bet a csillagászati kérdéseket J tanulmányozta, mintegy har­minc éven át. Oj nézeteiről barátait 1507-ben értesítette, de könyvben megjelentetni csak élete végén merte; 1543- ban halálos ágyán pillantotta meg művét „Az égitestek for­gásáról”. Ebben szakított mindazzal amit eddig taní­tottak s az egyház magáénak vallott, tűzzel, máglyával vé­delmezett. A Kopernikusz felállította világképben a Nap áll a világ- egyetem középpontjában s kö­A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége FEL VESZ gépészmérnököt ÉS vegyészmérnököt (vegyésztechnikust). Fizetés: a kollektív szerződés szerint JELENTKEZÉS: a gyáregység személyzeti osztályán, VÁC, DERECSKE! DOLÖ. rülötte kör alakú pályákon ke­ringenek a Földdel együtt a bolygók (heliocentrikus világ­kép), s mindazt, amit állított, számításokkal követte. De még ő sem tudott elszakadni telje­sen a régiektől s ezért beszél körpályákról, mert a régiek szerint a kör és a gömb a leg­tökéletesebb. A világegyete­met is zártnak tekinti, igaz, hogy végtelen nagynak. Ezt mondja: „A világegyetem nagysága olyannyira óriás, hogy a Föld távolsága a Nap­tól éppenséggel észrevehetet­len nagyságú az állócsillagok szférájához képest.” A Kopernikusz alapján vég­zett navigációs számítások lé­nyegesen pontosabbak voltak, mint az eddigiek. De nem is ez a közvetlen gyakorlati ha­szon adta elméletének jelentő­ségét. Üj utakon indította el a tudományt, mely a valósághoz közelebb vezetet).. Letaszította a Földet trónusáról s olyan közönséges bolygóvá tette, mint a többiek. Megszüntette az égi és földi anyag különbö­zőségébe vetett hitet, a világ anyagi egységére mutatott rá, s kitárta a végtelen minden- ség kapuját. És ezen a kapun lépett át Giordano Bruno a világok sokaságában való hit­tel, s azzal a bizonyossággal, hogy ebben lakott világok is léteznek s a csillagvilág való­ban végtelen. Szilárdan állt Kopernikusz tanítása mellett, ezért is kellett máglyára lép­nie. Galilei, miután meggyő­ződött távcsövével, hogy a Holdon is hegyek s völgyek vannak, mint a Földön, s fel­fedezte a Jupiter bolygóit. Kopernikusszal együtt hirdet­te, hogy nem valami csodála­tos égi anyagból vannak az égitestek; meggyőződött Ko­pernikusz tanításának igazáról s ezért került az inkvizíció börtönébe. < De Kepler is Kopernikusz nyomán indult el: korrigálva a Mester állításait, kimutatta. Szerkesztő szabásznak szakképzett dolgozót ALKALMAZUNK. Jelentkezés: a Váci Kötöttárugyái személyzeti osztályán Vác, Sallai Imre u. 6-10. szám. hogy a körpályák helyett el­lipszis pályákkal kell számol­nunk. így Kopernikusz helio­centrikus világképének bizo­nyossága még mélyebbé vált. De sem Kopernikusz, sem Kepler nem tudott választ ad­ni még a csillagmozgások miértjére. Hogy a csillagok miért éppen olyan pályán mo­zognak, mint ahogyan Koper­nikusz és Kepler leírták, arra Newton adott választ erőtaná­val, gravitációs elméletének felállításával. Századunk ele­jén azonban Einstein ismét csak visszatért Kopernikusz és Kepler leíró jellegű rendsze­réhez, amikor kimondta, hogy nem is szükséges semmiféle erőhatást feltételezni a boly­gópályák magyarázatához; ezek következményei a Nap körüli tér görbültségének. íúy hatolt és hat Koperni­kusz tanítása még évszázadok távlatából, az űrhajózás korá­ban is. Dala László Csak öncélúan? Ha szép — és praktikus is Amikor először meghív­tak a tatai művelődési központba, zuhogott az eső. Kétszeresen. Nemcsak a felhőkből ömlött alá a víz, hanem a művelődési központ nyitott emeleti körfolyosóinak jókora víz­levezető nyílásaiból is. Bár az épület impozáns, eszté­tikus látványt nyújtó épí­tészeti alkotás, a nyakam­ba zúduló vízfüggöny mégis azt mondatta velem: kevesebb látványosság is megtette volna — lényege­sen több praktikummal. ■Pest megye új művelődési intézményei közül is látszik néhányon: az esztétikumot nem párosították a prakti­kummal. Jogos tehát a kér­dés: vajon a tervezők tud­ják-e, milyen célra készítik vitathatatlanul impozáns al­kotásukat? S vajon azok, akik elbírálják s jóváhagyják el­képzeléseiket, csupán mint építészeti alkotás felett dön­tenek vagy pedig figyelem­be veszik rendeltetését is? Gépházhoz — hajólépcső Szobon ötmillió forintba került a művelődési ház-mo­zi. Az épület szintén impo­záns látványt nyújtott a szemlélőnek — kívülről. Leg­feljebb akkor csodálkozott, amikor hiába kereste az üveg­vitrinben a mozi plakátját. Egy éven át ugyanis nem vetítettek filmet ebben a mo­zinak is készült épületben. Pe­dig az első perctől kezdve volt gépháza és vetítővászna is. A Művészeti Dolgozók Szakszer­vezetének munkavédelmi fe­lelőse mégsem engedélyezte a mozi üzemeltetését. A ter­vező ugyanis a gépházat ösz- szetévesztette egy'' hajó pa­rancsnoki kabinjával, amikor szinte függőleges hajólép­csőt tervezett. A szentendrei Ferenczy Mú­zeum új épületszám,yát tavaly adták át rendeltetésének a sok ezer látogató örömére. A látvány, ami már a kapun kí­vül fogadja a látogatót, való­ban esztétikus és figyelemre méltó. Az épület azonban be­lülről sok — praktikumellenes — meglepetéssel szolgál, ame­lyekről már annak idején is írtunk. így például az egyik nagy kiállítóterem faburko­lata, amely Alkalmatlan mú­zeumi célra, hiszen Ferenczy Noémi barna alaptónusú go­belinjei tökéletesen beleol­vadnak a hasonló színű fa­I burkolatba. Vagy a fal mel- létti radiátorok, amelyeket le I kell szerelni, mert tönkrete- , szik a képeket. Csak a függöny hiányzik A legfrissebb építészeti mel­léfogások sorozatával az érdi művelődési központban talál­koztam, amelynek ünnepélyes felavatására alig egy fél esz­tendeje került sor. (Azóta már sok nyilvános bírálat érte.) Az épületbe nyolc szakköri helyiséget terveztek, de galé­riaszerű megoldással. Ám a négy alsó szakköri helyiség a fölöttük húzódó galériáktól nem szeparálható, csupán egy korlát választja el egymástól a két szintet. Vagyis két he­lyiségben egyszerre csak egy szakköri foglalkozás képzel­hető el. De akkor minek a galéria? Raktárnak? Nem praktikus és nem is esztéti­kus. Az épület klubhelyisége jól szolgálja azt a célt, amiért lét­rehozták. A mennyezet fabur­kolata helyett azonban inkább az oldalfalak alsó része kívánt volna faburkolatot. Így lett volna praktikus, nem is szólva róla, hogy a mennyezet fabur­kolata sokkal többe ikerült. Az érdi művelődési központ színház-mozi termét nem egy fővárosi színház vagy mozi is megirigyelhetné. Nemcsak konstrukciójában, hanem belső kiépítésében is impozáns lát­ványt nyújt 'annak, aki azért jön ide, hogy az építészek munkájában gyönyörködjék. Csakhogy ide sokkal inkább azért járnak, hogy jó színházi előadás vagy művészi film nyútotta élmény részesei le­hessenek. Igen ám, de nincs függöny. És nem is lehet, mert ahhoz be kellene építeni az impozáns látványt nyújtó tetőkiképzést, a sok szép fa­burkolatot^ a filmet is mél­tatlan keretek között, a fabur­kolatra szögezett fehér vász­non „élvezhetik” a nézők, mi­vel a tervezett mozgó vetítővá­szon-szerkezet annyira bonyo­lult, hogy az talán sohasem készül el az eredeti elképzelé­sek szerint. Ráadásul nincs irodahelyiség, nincs igazgatói vagy gondnoki lakás, ami vi­szont nagyon kellene. Nem megyei specialitás Amit elmondtam a művelő­dési intézmények tervezésé­nek furcsaságairól, nem vala­miféle megyei specialitás. Az ország legkülönbözőbb részein találkozhatunk olyan művelő­dési intézményekkel, amelyek­re sok-sok milliót költöttek megrendelőik, a helyi taná­csok, s amely épületek mégsem szolgálják egészében azt a célt, amelyre hivatottak. Minden művészet — így az építőmű­vészet is — csak akkor töltheti be hivatását, ha a létrejött al­kotás nem önmagában szép, hanem a legteljesebb művészi alázattal tudja szolgálni azt a célt, amely életrehívta: az emberek életének gazdagítását. Tehát ha az épület szép is és praktikus is. Prukner Pál TAVASZI SZÜNETRE Gazdag program a rádióban A következő hetek, hónapok számos érdekes, vonzó pro­dukciót ígérnek az ifjú rádió- hallgatóknak. A tavaszi szü­netben — április 4—16 — kö­zött rendezi meg a Magyar Rádió az OIRT-tal közösen a 4. nemzetközi rádiójáték fesz­tiválját a gyermekek számá­ra. Az európai szocialista or­szágok számára meghirdetett seregszemlén hazánkat Tor- don Ákos Macskabolt című já­téka képviseli, amelyhez Se­bestyén András írt zenét. Je­lentős vállalkozásnak ígérke­zik az éneklő ifjúság idei har­madik hagyományos sereg­szemléje is, amelyen kis- és középiskolások egyaránt meg­szólaltatják majd a magyar és a külföldi kórusirodalom re­mekeit. A világifjúsági találkozó elő­készületeként a rádió országos ifjúsági versenyt hirdet a KISZ központi bizottságával és a te­levízióval közösen. A több for­dulós játék jutalmaként 100 küldött utazik majd Berlinbe, a K.' nemzetközi ifjúsági talál­kozóra. A versenyen 32, egyen­ként öt fős csapat indul. A járási, megyei selejtezők után a játék már a rádió és a tv sokmilliós nyilvánossága előtt folyik. A vetélkedő érdekessé­ge az is, hogy 20 helyre a kö­zönség szavazatai alapján azok a játékosok kerülnek akiknek csapatuk ugyan nem jutott to­vább, de egyéni teljesítmé­nyükkel megérdemlik a kitün­tető megbízatást. Az influenza ellen Fehér köpenyes harcosok A hadjárat még tart, noha a hivatalos jelentések már az ellenség egyre csökkenő táma­dó lendületéről számolhatnak be. A védekezés irányítói és első vonalban küzdő csatárai azonban még nem érnek rá kipihenni az elmúlt hetek fá­radalmait. Nem is tehetik, hi­szen az alattomos ellenség még itt van és milliárdos lét­számú haderejével szemben elenyészően kevesen vannak. Mégis sokkal többen sem hogy név szerint valamennyit és helytállásukat fesorolhatnánk, mindannyiukat személy sze­rint, külön-külön megdicsér­hetnénk. Pedig egytől egyig megérdemelnék. Az orvos Többször is hiába kopogta­tunk Albertirsán dr. Kopár Károly, a nagyközség vezeti körzeti orvosa rendelőjének, lakásának ajtaján. Csak este­felé találkozhatunk, amikor délutáni rendelése előtt né­hány perccel, fekvőbetegei lá­togatásáról hazaér. Javakora­beli ember, 33 éve gyógyít, szikár testalkatú, s talán ép­pen ezért nem látszik kime­rültnek. Csak amikor leül, ak­kor venni észre rajta, fárad­tan huppan le a székbe. — Reggel fél nyolckor kez­dődik a rendelés. Az utóbbi hetekben sokszor már koráb­ban fogadtam az első beteget és ebben az évben még ritkán történt meg, Hogy a várószoba délre kiürült. Annál gyakrab­ban zárhattam be az ajtót az utolsó páciens után, délután egy óra körül. Máskor fél ti­zenegyre befejeztem a reggeli rendelést és a közelben lakó fekvőbetegeket ebéd előtt, a többieket délután látogatha­tom meg. Most persze a dél­utáni rendelést nem kezdhe­tem meg hatkor és nem egy­szer este nyolc, amire befejez­hetem. Akkor még este bete­gekhez kell mennem Éjszaka? Rendesen három-négy beteg­hez hívnak egy hónapban, most hetenként költenek fel ugyanannyiszor. Megjegyzem azonban, mindig indokoltan. Előveszi betegnaplóját és mutatja, hogy ebben az évben csak a legutóbbi néhány na­pon volt száznál valamivel ke­vesebb betege, de a rekordna­pon, január elején 150 embert kellett ellátnia. Albertirsa lakossága 12 ezer­nél nagyobb, mind a négy kör­zeti orvosa területéhez távoli tanyavilág is tartozik, sőt az egyikéhez a szomszédos, csak­nem kétezer lakosú Mikebuda község is Mindegyik orvos kö­rülbelül azonos számú, mint­egy 3500 ember egészségén őr­ködik. — Az én körzetemben a jár­vány eddigi ideje alatt 1457 influenzaeset fordult elő, de ezen a héten is még mindig naponta húsz-harminc. Másik három kollégámnál körülbelül azonos a helyzet. Tehát ná­lunk a lakosságnak úgyszól­ván a fele már átesett mosta­náig a fertőzésen. Itt tombol az egész járásban leginkább a járvány. Miért? A munkaké­pes lakosság jelentős része, legalább négyezer, ingázik, a vonatok pedig gyakran rosz- szul, vagy egyáltalán nem fű­töttek, de mindig túlzsúfoltak. Elmondja még, hogy vala­mennyi fekvőbetegét nem lá­togathatja naponta. Ahová nem tud elmenni, oda a körze­ti ápolónő jár. A házi nővér Barna, csinos fiatal leány Fabók Erzsi. 1971-ben érettsé­gizett Budapesten a Kállai Éva Egészségügyi Szakközép- iskolában. Négy iskolaévben ingázott Budapestre, Munká­járól beszél: — A délelőtti rendelésen én adom be az injekciókat. S az­tán rendes körülmények kö­zött nyolc-tíz fekvőbeteget ke­resek fel. Most 18—20 beteget látogatok és kezelek Sokan a távoli Feketerészen. Homokré­szen laknak, bizony csak este­felé végzek, pedig kerékpárral járok. Szépen gyógyulnak a betegek. Egyik-másikhoz néha egy nap kétszer is elmegyek, ha elfogyott, viszek neki or­vosságot. •« A gyógyszerész Ősz hajú ember K. Nagy János, 1950 óta vezeti az al- bertirsai patikát. Két másik gyógyszerész dolgozik vele, az egyik csak minden második héten, mert egyébként a pili­si gyógyszertár a munkahe­lye. Három asszisztensnő se­gédkezik nekik. — Reggel hétkor nyitunk és két műszakban dolgozunk es­te hatig — mondja. — Ezek­ben a hetekben senki sem mehetett el pontosan munka­ideje lejárta után. Rádolgo­zott mindegyikünk egy-két órát, annyian jöttek. Több­ször még este kilenckor is nyitva tartottunk. Az éjjeli ügyelet viszont nagyjából csendes, ami azonban nem jelenti, mintha a csengő egyet­len éjszaka se szólalna meg. Nézi a pénztárkönyvet. Egész esztendőn át általában napi kétezer forint a kész- pénzbevétel, Január 8-án pél­dául 2085 forint volt, de 9-én már 4316 és utána is sokáig ezt az összeget közelítette meg. Csak egy hete csökkent ismét a forgalom két és fél ezerre. Lapozgatja a január 9-i pénztárblokkokat és sor­számukból megállapítja, hogy aznap 624 ember vitt minden­féle orvosságot. Máskor még háromszáz sem fordul meg a gyógyszertárban. 1 f í í J

Next

/
Thumbnails
Contents