Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-15 / 38. szám

1973. FEBRUAR 13., CSÜTÖRTÖK

PEST MEGTEI

kMíir

A NEB jelentése a lakossági szolgáltatásról

,(Folytatás az 1. oldalról)

ben előnyösen változik. Nő a szocialista szektor aránya: az 1970. évi 34,1 százalékról 1975- re 44,5 százalékra emelkedik, amíg a magánkisipar az 1970. évi 65,9 százalékról 55,5 százalékra csökken. A számokból azonban az is kitűnik, hogy a .szocialista szektor 1975-re sem éri el az ötven százalékot. Ezért a magánkisiparosokra továbbra is nagy feladat hárul. Ezen a fronton nagy jelentősége van a másodállásoknak. A megyében jelenleg 8640 magánkisiparos dolgozik, 2550 másodállásban, vagy az öregségi nyugdíj fenntartása mellett végzi feladatát.

A tanács végrehajtó bizottsága részletesen elemezte a fejlesztési tervek végrehajtását és megállapította, hogy általában végrehajtották a tér- 1 veket, hcmttt a különböző szektorok kooperációja, koordinációja nem megfelelő. Különösen a termelőszövetkezetek érdekképviseleti szervét kell jobban bevonni a feladatok megvalósításába, hiszen a kormányhatározat valamennyi szövetkezet tennivalóit szabta meg.

A tanács jelentősen, csaknem 95,5 millió forinttal járul öt esztendő alatt a szolgáltató- ipar támogatásához, úgy, hogy ezt az összeget nem kell visz- szatéríteniük. Pályázatot írtak ki, s a 89 beérkezett pályázat közül 55-öt fogadtak el: azok kapnak az állami segítségből. Előnyben részesítették azokat a vállalatokat, amelyek saját alapjukból is nagymértékben hozzájárulnak a fejlesztéshez; amelyek beruházásaikat a leggyorsabban fejezik be; leggazdaságosabban használják fel a rendelkezésükre álló összeget: s nem utolsósorban azokat, amelyek olyan területen valósítanak meg szolgáltatást, amely eddig ellátatlan volt.

Ne használhassák másra a támogatást

A NEB-vizsgálat több hibára is felhívta a figyelmet. Előfordult például, hogy némely vállalat olyan célra használta a támogatást, amely inkább a termelés bővítését, a nyereség növelését és nem a helyi szolgáltatási szükséglet kielégítését célozta. Az is előfordult, hogy a támogatást nem a saját beruházás kiegészítésére, hanem a beruházás alapjának nagyobb hányadaként használta fel. Vita tárgya volt a PEVDI kétmilliós támogatása. Elmarasztalták a Pest megyei Kéményseprő, Cserépkályha- építő és Gázszerelő Vállalatot. Érdemes megemlíteni a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalatot, amely 4,5 millió forint támogatásban részesült és gépkocsiszervizt létesített, ott, ahol a Budaörsi Vegyes Ktsz is

3,2 millió forintért nyitott szervizüzemet. A párhuzamos bérúházás részben szemben áll a vállalati érdekkel, de még inkább a meglevő szükséglettel. Vácott a Kossuth Tsz épített gépkocsiszervizt s az AFIT — mint tudott — ugyanitt nyit egy sokkal korszerűbb üzemet.

Hiba, - hogy jóváhagytak olyan fejlesztési összegeket is, amelyek nem kerülhetnek kapacitás hiánya miatt befektetésre. Ilyen például a Minőségi Ruházati Hisz számára biztosított egymillió forint. A Szentendrei Szolgáltató < és Ipari Szövetkezet azért nem építheti fel a több millió forintos szolgáltatóházat, mert a Műemlék Felügyelőség nem hagyta jóvá a terveket. Szükséges lenne tehát a keretek átcsoportosítása, hogy a meglevő milliók mielőbb valóban a lakosság javát szolgálják.

A speciális szolgáltató vállalatok kivételével a vállalatok termelő tevékenységet is folytatnak, az arányok itt sem a szolgáltatás javára tolódnak el. Ennek az az oka, hogy a

szolgáltató részlegek ráfizetésesek. Ho§y ez nem törvény- szerű, bizonyítja a ceglédi szolgáltató vállalat példája, amely nyereséggel dolgozik.

Baj az is, hogy bár sok termelőszövetkezet rendelkezik kapacitással, mégsem él a lehetőséggel : lakáskarbantartási és szállítási szolgáltatásokon kívül nem nagyon igyekszik egyéb szolgáltatás kialakításával. Néhány téesz nyitott gépkocsiszervizt, de ezek is inkább vállalati tehergépkocsik javítására szerződtek. Sokat segíthetnénk pedig például felvevőhelyek létesítésével. Kevés pénzből, egy helyiség biztosításával, egy-egy munkaerő beállításával megoldhatnák a cipő-,' a ruhajavításra, -tisztításra szánt holmik felvevőhelyét.

Jobb koordinálást a vállalatok közölt

Az ellátás javulását szolgálná, ha a különböző szervezetek, a minisztériumokat is beleértve, jobban összehangolnák tevékenységüket. így nemcsak a felesleges párhuzamosságok szűnnének meg, hanem együttes beruházásokkal olcsóbban, célszerűbben, a kívánságokat jobban figyelembe véve oldhatnák meg feladataikat. Felvetődött, hogy felelőst bíznak meg a különböző szervezetek koordinálásával, a munka összehangolásával.

Az árellenőrzések is nagyobb ■ figyelmet érdemelnek. A NEB jelenleg nem fedezett fel szabálytalanságot, de az mégiscsak elgondolkodtató, hogy a megyei tanácson egyetlen ember végzi 8640 magán- kisiparos árfelügyeletát.

A megyei tanács végrehajtó bizottsága az intézkedési tervével összhangban az eddiginél még nagyobb figyelmet szentel a szolgáltatás fejlesztésére, arra, hogy he a vállalati nyereség, hanem a lakosság szükséglete, igénye határozza meg, melyik területen milyen létesítményt emelnek. A tényleges szükséglet — s ne a saját beruházási alap — döntse el, melyik vállalat részesül állami támogatásból. A végrehajtó bizottság a NEB valamennyi javaslatát elfogadta, azzal, hogy kidolgozza, mi vonatkozik a ' felügyeleti, mi a különböző szövetkezeti szervekre és vállalatokra. Áprilisban végrehajtó bizottsági ülésen mindezekre visszatér. Ugyanakkor már most a járási hivatalok, illetve helyi tanácsok figyelmébe ajánlotta: a nem tanácsi vállalatoknál tellenőrizzék a szolgáltatási tevékenységet. A közeli hetekben összehívják, a különböző szektorok vezetőit, a termelőszövetkezeti szövetségek titkárait, hogy megtárgyalják, hogyan fejleszthetnék nagyobb ütemben a lakosság hasznára a szolgáltatásokat.

S. A.

A PÁRTÉLET NORMÁI (1.)

Meggyőződéssel a közösségért

Szelleme mindmáig éltető

SZÁZHUSZONÖT ÉVES A KOMMUNISTA KIÁLTVÁNY

Egy főként német emigráns munkásokból álló forradalmi szervezet, a Kommunisták Szövetsége 1847 novemberében megbízta Marxot ésEn- gelst, hogy dolgozzanak ki közzététel céljából egy teljes elméleti és gyakorlati pártprogramot. Kettőjük közös munkája nyomán — a végső megfogalmazás Marxtól származik — két hónap alatt elkészült a kézirat. 1848 februárjában egy kis londoni nyomdában megjelent a Kommunista Párt Kiáltványa. Az első kiadást hamarosan újabb kiadások követék.

A múlt század hetvenes éveiben a kiáltvány már a munkásmozgalom alapvető dokumentuma, a munkások legismertebb elméleti olvasmánya volt. A huszadik században tovább nőtt forradalmasító ereje. „Ez a kis könyvecske — írta Lenin — kötetekkel ér fel: szelleme mindmáig élteti és előreviszi a civilizált világ egész szervezett és harcoló proletariátusát.”

Miből ered a Kommunista Kiáltványnak ez a páratlan történelmi hatása? Mindenekelőtt abból, hogy a kiáltvány a tőkés társadalom alapvető ellentmondását, a tőke és a munka antagonizmusát ragadta meg. s megmutatta a kapitalizmus felszámolásának egyetlen lehetséges útját, a munkásforradalmat.

A kiáltvány rámutatott, hogy a feudális viszonyok szétrombolásával a társadalom egyre inkább két szembenálló osztály, a burzsoázia és a proletariátus gazdasági és forradalmi ellentmondására polarizálódik. A burzsoázia uralma a termelőerők eddig soha nem látott gyors fejlődését eredményezi. A létrehozott hatalmas termelőerők számára -szűkké válnak a tőkés termelési viszonyok, s a tőkések által mozgásba hozott erők egyre inkább aláássák a burzsoázia uralmának feltételeit.

A termelőerők nagyarányú fejlődése létrehozza a kapitalizmus felszámolásának objektív feltételeit. De .. a burzsoázia nemcsak kikovácsolta a fegyvereket — írja a kiáltvány —, amelyek halálát okkozzák; megszülte azokat a férfiakat is, akik e fegyvereket forgatni tudják — a modern munkásokat, a proletárokat”. A burzsoázia kialakulásával és megerősödésével együtt fejlődik a proletariátus is. A tőkés viszonyok rendszerében a munkás munkaerejének eladására kényszerül, kizsákmányolása egyre fokozódik. Ezek a körülmények szükségszerűen vezetnek el a munkások kezdeti, ösztönös küzdelmétől a politikai osztályharchoz; az elszórt helyi akcióktól a munkásosztály nemzetközi összefogásához. A kiáltvány rámutat arra is, hogy a proletariátus politikai harcának vezető ereje a mozgálom feltételeit, menetét és általános eredményeit világosan látó szervezet, a kommunista párt.

Marx és Engels tudományos módszerekkel tárták fel a tőkés társadalom mozgástörvényeit és osztályviszonyait. A kiáltvány mindezt olyan tömören és világosan fogalmazza meg, hogy a történelem materialista felfogása találkozzék a munkások mindennapi tapasztalatával: meggyőző erővel mutatta meg számukra helyzetük megváltoztatásának forradalmi útját.

A tudományos elmélet és a munkások egymásra találása azért is nagy jelentőségű volt, mert a múlt század közepén a munkások még nagymértékben az utópisztikus szocializmus nézetei és a különböző kispolgári eszmék hatása alatt állottak. Az ,utópisztikus szocialisták élesen kritizálták a "kapitalizmus embertelen viszonyait, amellyel szembeállították egy harmonikus, igazságos társadalom elképzelését. A fennálló viszonyokból viszont teljesen irreális módon akarták megálmodott társadalmukat felépíteni: az uralkodó osztály megnyerése útján remélték annak valóra váltását. A kapitalizmus megreformálására törekedtek, ezekkel a nézetekkel szemben azonban a kiáltvány bebizonyította: a kapitalizmus semmiféle „megjavítása” nem érhet el eredményt, a tőkés rendszert csak a proletariátus forradalma döntheti meg.

A marxizmus—leninizmus és a kommunista munkásmozgalom polgári és kispolgári ellenfelei gyakran hangoztatják, hogy a kiáltvány elemzései, a munkásosztály ott megfogalmazott céljai elavultak. Mi igaz ebből?

A kiáltvány egyes tételein valóban túlhaladt az idő. Ezt a marxisták sohasem tagadták, hiszen a forradalmi munkásmozgalom tapasztalatainak gyarapodásával már Marx és Engels is több ponton helyesbítette, illetve tökéletesítette a kiáltványban kifejtett programot. Amiről viszont hallgatnak a marxizmus polgári kritikusai: a kiáltvány alapvető gondolatai időtállónak bizonyultak és ma is érvényesek. A társadalmi termelés és az egyéni kisajátítás antagonizmusa a mai kapitalizmusnak is alapvető ellentmondása, sőt élesebben jelentkezik, mint valaha. A munkásosztálynak a kiáltványban meghirdetett forradalmi célja ma már részben valóra vált: több országban győzött a szocialista forradalom, kialakult a szocialista világrend- szer. Bebizonyosodott, hogy a kapitalizmust felszámoló forradalmi erő csak a munkás- osztály lehet, ezt a feladatot semmilyen más társadalmi osztály vagy réteg nem képes megoldani. A munkásmozgalom több mint egy évszázados forradalmi tapasztalata igazolja azt is, hogy a társadalmi haladásért folytatott harc akkor eredményes, ha megvalósul a proletariátus internacionalista összefogása. /

Joggal mondhatjuk: a Kommunista Kiáltvány kiállta az idők próbáját. Megjelenése után 125 évvel is van mondanivalója számunkra.

A kiáltvány rendkívül tömören, lényegre- törően fogalmaz minden kérdésben, és különösen röviden ír a kapitalizmus megdöntése utáni társadalomról. Ez természetesen nem véletlen, hiszen Marx és Engels nem egyszer s mindenkorra szóló útmutatásokat kívánt adni, hanem a konkrét helyzet konkrét elemzésével akarták elősegíteni a munkásosztály harcát. Éppen ebből ered, hogy a kiáltvány» nak a szocializmust építő társadalmak számára is van üzenete: a munkásosztály történelmi érdekeinek megvalósítása megköveteli a kommunisták cselekvési egységét, a mukásosztály nemzetközi összefogását.

Józsa György

s a kettő nerh egyeztethető ösz- sze. A párt politikáját nemcsak a szűkén vett munkahelyi környezetben kell hirdetni és részt venni megvalósításában, hanem a lakóhelyen és a társadalom minden • szférájában. Ehhez a párttagok ideológiai stabilitása szükséges.

Néhány esetben előfordult, hogy párttagokat a pártélei elhanyagolásáért, tagdíjfizetés elmulasztásáért kellett törölni. Ilyenkor az okok a párt- alapszervezeteik tagfelvételi munkájának gyengeségeire vezethetők vissza. Még mindii! előfordul, hogy a tagfelvétel, kérővel szemben nem támasztanak megfelelő igényeket. A követelmények meghatározásának az egyén helyzeténél megfelelően kall alakulnia. Minden esetben számon kel azonban kérni a szervezet szabályzat alapos ismeretét í a társadalmi munkát. Ugyanakkor következetesebb nevelő- munkát kell folytatni az alapszervezetekben.

Arra is van példa, hogy az alapszervezet hosszabb ideig elnézi, ha a párttag nem tesz eleget tagságával járó kötelezettségének, de figyelmeztetésre csak a hibák halmozódásakor kerül sor. A Pest megyében törölt párttagok 60 százalékával a pártvezetőségek többször is foglalkoztak. Viszont pártbüntetést — aziárt, mert elhanyagolta a pártéletet, vagy mert pártmegbizatásámak nem tett eleget — megelőzően a törötteknek csak 10 százaléka kapott.

Trí| gy tapasztaljuk, hogy II ahol jó a párt csoportok munkája, ott eleven, tevékeny az alapszervezetek élete is. Ahol a pártvezetőségek rendszeresein adnak megbízatást a párttagoknak, igényüknek és kép ességüknek megfelelően, ott igen ritkán találkozunk fegyelmezetlen, vagy pártból kilépni szándékozó taggal.

A pártból való kiáramlás is törvény. Alapjában egészséges tendencia. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának megfelelően azonban emelni kell a követelményeket a pártba belépni szándékozókkal és a párttagokkal szemben is. A párttaggá nevelést folyamatnak kell tekinteni. Meg kell mondani azoknak a felvételüket kérőknek is, akik még nem bizonyították alkalmasságukat a párttagságra, hogy 2—3 év múlva felvételt nyerhetnek a pártba. Ehhez viszont tudatos nevelő- munkának kall párosulnia, ideológiai, politikai követelményeket állítva eléjük.

A rendszeres, tervszerű és a Központi Bizottság határozatának megfelelő tagnevelés- hez szükséges, hogy a párt- alapszeirvezetek tegyék következetessé, fegyelmezettebbé munkájukat. A kívánatos ütemnek, a minőségi követel- méhyeknek megfelelően állítsák össze tagnevelési tervüket. A munkások körében a párttagsággal járó,jogok és kötelességek ismertetését jobban kapcsolják össze a munkás- osztály vezető szerepéből adódó követelmények és felelősség ismertetésével. Segíteni kell a munkásak közéleti szereplését, bátrabban bízzák mag őket ennek érdekében a pártszervezetek, a szakszervezetek politikai társadalmi feladatokkal. Az üzemi demokrácia fórumain is. jobban érezzélj, hogy a társadalom vezető osztályának tagjai, joguk és kötelességük beleszólni üzemük ügyébe. A munkások eszmei, politikai nevelése, az ügyeikkel való lelkiismeretes foglalkozás minden pártszervezet, minden párttag és vezető feladata.

A párttagság nevelése az új, magasabb minőségi követelményeknek megfelelően csak aktív politikai tevékenységgel érhető el. Ennek alapja a párttagok jogainak, kötelességeinek ismerete mi pd azok részéről, akik az élcsapat szerepét bétöltő párt tagjai kívánnak lenni.

Arató András

k

I

„A Központi Bizottság kritikusan vizsgálta a partmunka » gyengeségeit is. Megállapította, hogy a pártszervezetek és a j párttagság egy része a pártélet lenini normáit nem tartja be, nem megfelelően él a nagyobb önállóság adta lehetőségekkel, nem vállalja az ezzel járó nagyobb felelősséget.5* (Az

\T« VH.ID Cn I 977 nnvemhoiri hutóm711 tó hól 1

ill iuucuuidtauvi.;

való mindenkori kiállást. Hosszú út vezet addig, míg az egyén megtalálja a kapcsolatot a párttal. Nem egyszerűen elhatározás kérdése, hogy valaki párttaggá, kommunistává váljon, hanem ennek céltudatos folyamat eredményének kell lennie. Nemcsak a pártnak kell éreznie ugyanis, hogy szüksége van az egyénre, hanem az egyénnek is, hogy szüksége van a pártra. Vállalnia kell mindenkinek, aki felvételét kéri, hogy elsajátítja a pártszerű viselkedést, gondolkodást és a párt szervezeti és cselekvési egységének megfelelő fegyelemben él. Világnézeti állásfoglalásait a marxizmus—leninizmus alapján kell kialakítania, fejlesztenie. Nincs értelme annak, hogy a pártba karrierizmusból, vagy rábeszélésre,, a statisztikai arányok javítása érdekében nyerjen felvételt bárki is.

L

enin már 1903-bah megfogalmazta: „Jobb, ha tíz olyan ember, aki ténylegesen dolgozik, nem nevezheti magát párttagnak (akik valóban dolgoznak, nem hajhásznak címeket), mintha egyetlen fecsegetnek joga és lehetősége van arra, hogy párttag legyen’.. Lenin szavai azért is figyelemre méltók, mert a jogoktól függetlenül is minden párttag felelős a pártért és a párt felelős minden tagjáért.

Pest megyében is mind több fizikai dolgozó és értelmiségi vállalta a párttagsággal járó követelményeket, és kérte felvételét az MSZMP X. kongresszusát követően, a párt helyes politikájának eredményeként és elismeréseként. Két év alatt Pest megye párttagsága több mint ötezerrel növekedett, Nagy számban .nyertek felvételt elsősorban a termelésben dolgozó fizikai és műszaki foglalkozásúak. Többségükben becsületesen, a párt- szervezetek igényeinek megfelelően, eleget tesznek, vállalt kötelezettségeiknek. Vannak azonban olyanok, akik csak a pillanatnyi meggondolás és nem megfontolt elhatározás alapján kérték felvételüket a pártba. Nem voltak a-’zal tisztában, hogy milyen kötelezettséget vállalnak magukra. Voltak, akik úgy vélték; a munkahelyen eltöltött idő, vagy talán beosztás teszi szükségessé, hogy a párt tagjai legyenek.

Néhány esetben megyénk pártalapszervezetei sem fordítottak megfelelő figyelmet a felvételt kérők felkészítésére, nem ismertették velük a szervezeti szabályzatot, nem közölték a fizetendő tagdíjat, esetenként nem győződtek meg az 1956-os ellenforradalom alatti magatartásukról, figyelmen kívül hagyták a politikai felkészültségét. Ezekből adódott, hogy — bár kis számban — olyanok is bekerültek a pártba, akik 2—3 év múlva törlés, kilépés, vagy kizárás útján váltak meg a párttagságuktól.

I

öbben önként kérték kilépésüket a megyében az elmúlt két év alatt, családi helyzetükre, vallási befolyásra hivatkozva. Figyelemre méltó, hogy politikai oxok miatt, vagyis a párt politikájával való egyet nem értés indokával senki' sem kérte kilépését a pártból. Töb-. beket töröltek a párttagok sorából, mert átjelentési kötelezettségüknek nem teltek eleget, — közülük néhányan tudatosan. Az új munkahelyen ugyanis kevésbé tartották kényelmetlennek kijelenteni, hogy nem akarnak párttagok lenni. Az ilyen „illegális” —, vagyis a nyilvánosság előtt tulajdonképpen nem szereplő —’ párttagok felvételére és létére nincs szüksége az élcsapatnak. Nem tudja teljesíteni a párttagsággal járó kötelezettségét, aki még családjában is elhallgatja, hogy ő párttag, mert a feleség vallásos, vagy gyermekük hitoktatásra jár,

A

pártalapszervezetek ' a pártpolitika végrehajtásának letéteményesei. A párttagok elsősorban itt érvényesítik jogaikat és tesznek eleget kötelességeiknek. Az alapszervezetek munkája a párttagok személyes tevékenységén és kollektív ösz- szefogásán alapszik. A pártba De’.epm szándékozóknak — azon túlmenően, hogy a kommunista párttagsággal járó kötelezettségeket vállalják és igényt tartanak a párttagot megillető jogokra, még —számos kritériumnak kell megfelelniük. így alapvetően annak is, hogy az általános emberi kötelezettségén,. a naponta becsületesen ellátott munkánál többet is vállaljon és tegyen.

Minden párttagra kötelező a párt politikájának elfogadása, a párt öntudatos, meggyő- ződéses szolgálata, a munkában tanúsított példás magatartás, feddhetetlen magánélet. Aki a párt tagja kíván lenni, annak társadalmi, közéleti tevékenységgel, valamelyik tömegszervezetben, vagy tömegmozgalomban folytatott rendszeres munkával kell igazolnia, hogy többletfeladatot vállal a közösségért. E mellett megfelelő elméleti ismerettel is rendelkeznie kell a párt politikájának terjesztéséhez, s vállalnia kell az újért