Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
1913. FEBRUAR 11., VASÁRNAP 7 "”'KMirtap Szakembert a számítógépekhez MÁR ÉRETTSÉGIZNEK IS BELŐLE E HETI ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK AZ EGYIK LEGÚJABB TUDOMÁNYÁG, A SZÁMÍTÁSTECHNIKA VILÁGÁBA KÍVÁN BEPILLANTÁST NYÚJTANI OLVASÓINKNAK. ABBA A LÁTSZÓLAG BONYGLULT VILÁGBA. AMELY MA MÁR EGYRE INKÁBB NÉLKÜLÖZHETETLEN MINDENNAPI ÉLETÜNKBEN. A vizsgáztató kibernetika A BIT—1 azok közé az elektronikus oktató-vizsgáztató gépek közé tartozik, amelyet a Belorusz Mezőgazdasági Gépesítési Főiskolán dolgoztak ki és használnak. A gép 48 lépésből álló programozásra alkalmas. Memóriaegységeiben tárolja a hibás feleleteket és összegezi a hallgatók válaszait, majd osztályozza azokat. A programozott oktatást és annak technikai felszereléseit az általános elméleti, általános technikai és szakmérnöki karokon használják. A főiskolán vannak teljesen automatizált osztályok és előadótermek. Az elektromechanikai vázlatok segítik a hallgatókat az ábrázoló geometria elsajátításában, automaták közreműködésével tanulmányozzák a szilárdságtant, és különleges berendezések segítségével ismerkednek a KRESZ-szel. Elektrotechnikai laboratórium és Pioner típusú gépek segítik az idegen nyelvek elsajátítását. Kezdetben, a magyar számítástechnika őskorában voltak az autodidakták, önerőből, kitérőkkel tarkítva sajátította el egy lelkes mag számítógép nélkül mindazokat az ismereteket, amelyek nélkül egyre kevésbé lehetünk meg az iparban, a kereskedelemben, a kutatásban egyaránt. Ma pedig már vannak olyan érettségizettek, akiknek a számítógép programozása érettségi tárgy volt. Központi oktatási program A valóban nagy fordulat 1970-ben következett be, amikor a számítástechnika komplex fejlesztésére központi program készült, amely 1970— 75 között kerül megvalósításra. Tulajdohképpen már a program kialakítását megelőzően is megindult a számítás- technika oktatása az egyetemeken, a főiskolákon, de középfokon is. Ennek éve 1966 volt, de pl. a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán már 1960-tól folyt hasonló képzés. A központi program elfogadása után a Művelődésügyi Minisztérium keretében megalakult a számítástechnikai szakbizottság. Feladata, hogy iskolai szinten és tanfolyami keretekben (tehát a felnőtt oktatás szintjén is) megoldja az általános és a speciális képzés problémáit. 'Minderre egész népgazdaságunknak egyre égetőbb szüksége van, mert a jelenleg üzemelő mintegy 140 gép az ötéves terv vé- . gére megsokszorozódik, s Automata ellenőr Fizikusok és mérnökök együttes fejlesztőmunkája eredményeként új műszer, a „Metall—2 M” gyártását kezdte meg az egyik szovjet üzem. A műszer az ultrahullámok áthatoló- és visszaverődő-képességét felhasználva, fémgyártmányok folyamatos minőségi ellenőrzésére szolgál, A „Metall—2 M” gyorsan meghatározza a fémalkatrészek vastagságbeli méreteltéréseit, de kimutatja a két különféle fémréteg — ún. bimetall — egyesítés során keletkezhető kötéslazulás helyét is. A műszer kezelője' a „Metall—2 M” cszciloszkópján kísérheti figyelemmel az ellenőrzés eredményét, de rábízhatja ezt a munkát az automatikus írószerkezetre is, amely folyamatosan rögzíti a vastagságdiagramot. Ha az ellenőrizendő alkatrészek túl gyors ütemben érkeznek az ellenőrzési helyhez, és vannak köztük olyanok, amelyeknek vastagságbeli eltérése nagyobb a megengedettnél, a műszer fényjelző berendezést hoz működésbe és azonnal leáll az adagoló-mechanizmus. A „Metall—2 M” automatikus gépsorok végső tagjaként éppúgy alkalmazható, mint egyedi mérésekre. mindez hiába, ha nincs a felkészült, a mindennapi munkában járatos szakember- gárda. Számítástechnika az általános iskolában Általános alapképzésen olyan számítástechnikai ismeret- anyag oktatását értjük, amelynek alapján a népgazdaság legkülönbözőbb területén dolgozó szakemberek felismerhetik a számítógépek alkalmazási lehetőségeit, és így munkájukban a számítástechnikát mint korszerű segédeszközt felhasználhatják. Az iskolai oktatásban olyan szemléletet kell képviselni, amely a számítástechnikai ismeretek alapjait az általános műveltség részének tekinti, illetőleg olyan segédeszköznek, amely hozzájárulhat a mechanikus szellemi munkától való felszabaduláshoz, amely tetemes időt szabadíthat fel az alkotó tevékenység számára. A „komputerszemlélet” formálására kidolgozott tananyagok elsajátítását a program szellemében a tanulók és a hallgatók iskolai terhelésének növelése nélkül, elsősorban a tananyag módszertani átdolgozásával kell megoldaniuk. Így az általános iskolai oktatásban ezután a számtananyagba szervesen épülnek be azok az alap ismeretek, amelyek segítségével a tanulók betekinthetnek az algoritmikus gondolkodásmódba. Hasonló, de szélesebb körű az általános gimnáziumok tantervének módosítása. A matematika-tagozatos osztályokban pedig már programok írása is feladat,, sőt ezeknek számítógépes megoldása. A szakközépiskolák egy részében a fentieken túl a szaktárgyak tematikájában is szerepelnek az általános számítástechnikai ismeretek. A felsőfokú (egyetemi, főiskolai) oktatásban a számítástechnikai alapképzés a középfokon szerzett ismeretekre épül. Átmenetileg azonban, egy-két évig, amíg nem kerülnek ki tömegesen a középiskolákból olyan hallgatók, akik már részesültek számítástechnikai képzésben, természetesen „pótolni” kell a középiskolai anyagot is. Felnőttek az iskolapadban Az alapképzettségen túl természetesen szükség van speciális továbbképzésre. A számítástechnikai specialisták képzése a legtöbb főiskolán és egyetemen a nappali, az esti levelező tagozaton, valamint a már oklevelet szerzettek részére továbbképző tanfolyamokon folyik (pl. szakmérnökképzés), az ilyen oktatás számára kellő számban kiváló képzettségű oktatógárda áll rendelkezésre, akiknek sokéves tapasztalatuk van az oktatásban és a szakmában egyaránt. Szakismereteiket állandóan és folyamatosan fejlesztik a gyakorlatban már bevált módon (pl. önképzéssel, tudományos tevékenységgel, tanulmányutakkal), valamint saját fejlesztő-kutató tevékenységükkel. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy az iskolai oktatás elsősorban a jövőnek szól. A gépekhez azonban ma is szakemberek kellenek, akiknek tanulmányaik befejezése után „felnőtt korban” kell szakemberré válniuk. Ezeket az igényeket az 1969 őszén alakult Számítástechnikai Oktató Központ (SZÁMOK) elégíti ki. Már az első oktatási évben 3800 fő volt a különböző tanfolyamokra beiratkozott hallgatók száma, és ugyanezen időszak alatt 14-féle számítástechnikai tankönyvet adtak ki 19 ezer példányban. Ezek a számok az 1970/71-es oktatási évben még tovább növekedtek. A budapesti és a vidéki beiratkozott hallgatók száma meghaladta a 7 ezer főt; a 15-féle új számítástechnikai kiadvány pedig már 46 ezer példányban jelent meg. Az üdültetés szolgálatában Percre készen — Terápiás ajánlások A világ nagy forgalmat lebonyolító szállodakonszernjeinek és repülőtársaságainak nyilvántartási és helyfoglalási adminisztrációját ma már számítógépek végzik. Ehhez hasonló nagyságú és bonyolultsági fokú feladatot lát cl az a számítóközpont is, amelyet az évi nyolcmillió beutaltat elhelyező szovjet szak- szervezeti tanács szolgálatába „szegödtettek” az üdültetések szervezésének megkönnyítésére és meggyorsítására. Az automatizált üáültetésirányító központ néhány perc leforgása alatt egybeveti az igényeket a lehetőségekkel, minden üdülni vágyó személy vagy kezelésre szoruló beteg számára a kívánság, illetve szükséglet szerinti körülményeknek megfelelő helyet jelölvíLi ki. A számítóközpont nemcsak „naprakész’, hanem szinte „percrekész"’ nyilvántartást vezet az üdülök és gyógyhelyek telítettségéről. A számítógép terápiái ajánlásokkal is szolgál, megszabja a gyógykezelési időt, nyilvántartja az elért eredményeket; ugyanakkor az üdülőhelyek gazdálkodási adatait is feldolgozza, ezzel is segítvén azok folyamatos anyagellátását, pénzügyi nyilvántartását. Filmértékelő automata Légi felvételek, biológiai, fizikai és kriminalisztikai vizsgálatok eredményeinek kiértékelésére szovjet kutatók filmadatfeldolgozó automatát szerkesztettek. Az automata nagymértékben csökkenti a nemegyszer több kilométernyi hosszú filmszalagra rögzített információk feldolgozásának időtartamát. A nukleáris fizikai kísérletek, a korszerű részecske- gyorsítókkal végzett, kutatások során filmfelvétcleken rögzítik a gyorsabb-lassúbb lefolyású eseményeket. E felvételeket azután lépésről lépésre (kockáról kockára) ki kell értékelni. Korábban ez a munka hónapokig is eltartott. Az automatának mindössze négy másodpercre van szüksége egy filmkocka információ- anyagának a kierí j''.eléséhez. Egy fénynyaláb pásztázza végig villámgyorsan a filmkocka felületét, még a 40 mikrométer távolságra levő információs pan tokát-vonalakat is megkülönböztetve egymástól, számítógépes segédlettel. Minszk—22 M Fordítás — komputerrel Moldvai nyelvészek, leningrádi és minszki kibernetikusokkal együttműködve, olyan számítógép-programot — ún. fordító programot — dolgoztak ki, amellyel a „Minszk—22 M” típusú komputeren általános és szakszókincset is fel lehet dolgozni. A gépet „megtanították” néhány idegen nyelvre és ellátták több iparág legfontosabb ismereteivel, kifejezéseivel. Ezt követően a komputer fordítást tudott készíteni angol, német és francia nyelvű szőlészeti-borászati szakirodalmi szövegről, és a félvezető technikával foglalkozó angol nyelvű szöveget simán „áttette” oroszba. A számítógép 15 perc alatt közel 1200 szót fordít, 2—3 perc alatt összeállítja egy cikk rövid tartalmát. Az elektronikus fordító szótárát általános és szakszavakra osztották. A 3000 szót tartalmazó általános szótár a szükséges nyelvtani információkkal együtt a számítógép külső memóriaegységében kapott helyet. A komputer teljesítménye természetesen csak nyers fordításnak tekinthető, a szaklektor és stíluslektor munkáját egyelőre nem teszi szükségtelenné. 4 i i
