Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
FEST me erei 1973. FEBRUAR It.. VASÄRNAP K^Clrlap Ismerni az országot..." Az export kulisszatitkai Beszélgetés dr. Lényé Lászlóval, a Forte igazgatójával Az információk, tudósítások elengedhetetlen adata egy-egy gyárról, üzemről — hová exportálnak? Valljuk be, ennek az adatnak bűvös az ereje: sokan ezen mérik le a vállalatok termékeinek minőségét, hírnevét. Az előítélet még mindig él: az az áru, amelyik itthon marad, nem versenyképes a világpiacon. Közben hallunk üzletkötésről, szállításról, szerződésekről, s nem ismerjük az export kulisszatitkait — hogyan is kötnek meg egy üzletet, miként kell elküldeni a megrendelt árut stb? Ma persze már nemcsak az export fémjelez egy vállalatot, hanem az kétségtelen, hogy amelyik gyárat ismerik a világon, az tekintélyt vívott ki termékeinek. Ilyen a váci Forte, melynek igazgatójával, dr. Lenyó Lászlóval beszélgettünk. — Mit jelent a külföldi értékesítés a váci Forténak? — A Forte Fotokémiai Ipar közismerten exportérzékeny vállalat, hiszen termelési volumenének mintegy kétharmad része kerül külföldre — a döntő többség, tőkésországokba. Érthető hát, hogy egy-egy tervidőszakra jelentős felkészülést igényel a piackutatás, a gyártás, a minőség ellenőrzése s a kiszállítás. Gyárunk régóta jó együttműködésben dolgozik a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalattal. Ott egy fotórészleg foglalkozik az export-import bonyolításával. Persze, ehhez mi is megadunk minden segítséget: piackutatási tevékenységünk közös, bonyolítási tevékenységünk szintén, a Chemolimpex mint bizományos dolgozik, ezért a vállalat a forgalom arányában térít a külkereskedelmi cégnek. — A külföldi üzletkötéseknél sokszor elhangzik az a szó, hogy piac. Milyen piaci tevékenységet folytat a Forte? — Piaci tevékenységünk két- oldalú. Egyfelől kiszolgáljuk azokat a vevőket, akikkel már több esztendeje kereskedelmi kapcsolatunk van. Okét minden évben meglátogatjuk az üzletkötésekkor, megbeszéljük esetleges minőségi kifogásaikat, új igényeiket. A piaci tevékenység másik oldala a piackutatás — ez már nehezebb, mert piackutató részlegünk nincsen, s gyakorlatilag a Chemolimpex foglalkozik ezzel. Nemcsak a fotótémákban kiutazók vizsgálják a piacot, hanem azok is, akik más cikkek ügyében járnak külföldön. Az üzletkötők mérik fel a piaci helyzetet, közösen rakják ösz- sze az anyagot a fotórészleg embereivel — ez egészül ki a mi észrevételeinkkel. Utána következik egy-egy számításba jöhető országban a szakmai demonstrációval egybekötött konkrét piackutatás. Üj megrendelőinknél, mint Algéria, Ceylon, Bangla Desh, nem egyik napról a másikra születik az üzlet! Ismerni kell annak az országnak a gazdasági, politikai struktúráját, a fizetési módozatokat, az anyaggal szembeni követelményeket, a trópusállóságot, ha trópusi országról van szó, a külcsínt, ha európai a vevő. Be kell mutatni a papír és a film kezelését, bizonyítani a paramétereket, s meglátogatni azokat a helyeket, ahol előreláthatólag anyagainkat nagymértékben föl fogják használni, hogy meggyőződjenek arról — a mi termékeink megegyeznek az eddig használt, más cégek termékeivel vagy jobbak annál. Szerencsés a helyzetünk a fekete-fehér papírokkal — ez a cikk már huzamosabb ideje világszínvonalú —, nehezebb dolgunk van viszont a fekete- fehér filmmel és a színes termékekkel, mert több gond is gátolja a gyorsabb piackutató munkát. — Megtörtént a konkrét piackutatás, s minden adat azt igazolja, hogy üzletet lehetne kötni. Mi történik azután? — A vevő először kikötései- vei együtt próbarendelést ad. A próbarendelésen belül megállapodunk abban, hogy milyen jutalékot kap, hogy egyáltalán kedve legyen Forte-terméket vásárolni. Ezek a jutalékok rendszerint a vásárolt meny- nyiségtől függnek, annak emelkedésével progresszíven nőnek. A jutalék általában 3—7 százalék között mozog. Űj piac esetében, márkánk bevezetése érdekében, egy, indokolt esetben két évig lényegesen alacsonyabb áron adjuk termékeinket, mint az oda eddig szállító nagyobb konkurrens vállalatok. A próbarendelések után kialakul újra a figyelmeztető: miben volt a vevő óhajaival megegyező a leszállított mennyiség minősége, miben nem — azaz sikerül-e márkánkat meghonosítani az új megrendelőnél. Öt próbálkozásból három „beüt” — ilyen az átlagunk. A próbamegrendelést — mely 1—3 ezer dolláros — már nagyobb követi: 10—30 ezer dollár értékű. Minden esztendő végén összeállítás készül arról, hogy milyen piacokon voltak problémák, hol kell javítani, hogy a vevő elégedett maradjon termékeinkkel. — A Forte az idén már 44 országi» szállít. Mit jelent az együttműködés a Chemolim- pcxszel az üzletkötéseknél? — Az üzletkötésekben a Forte mint termelő, a Chemolim- pex mint külkereskedő vesz részt. A szakmai bemutató a mi emberünk feladata, míg a kereskedelmi tárgyalások bonyolítása egyértelműen a külkereskedelmi utazó dolga. Tekintettel arra, hogy szerintem az Országos Piackutató Intézet megfelelő szakemberekkel nem rendelkezik, hogy egy speciális ipar konkrét óhaját rövid időn belül teljesíteni tudja, helyesebbnek tartom, hogy egy-egy piacon a Forte jelen legyen, akár szállít oda, akár nem. Ismernünk kell az országokról készült, fotótermékekkel kapcsolatos statisztikákat, figyelni a kereskedelmi kamarák jelentéseit stb. Az üzletkötés végtelenül bonyolult formula, mert a termelői érdekeknek találkoznia kell a vevő érdekeivel: árban, nyereségben, minőségben, mennyiségben. Sokszor legalább négyöt tárgyalás szükséges ahhoz, hogy ezekben a lényeges szempontokban megegyezés szülessen, s megkezdődjék a szerződés további pontjainak rögzítése. Gyárunk a külkereskedelmi vállalattal közösen állapítja meg az induló árakat, erre tesszük a lehetséges nyereséget, melyet egy-egy új vagy régi vevőnél elérni szeretnénk. A vázlatszerződés elkészítése csak ezután következik: hogyan fizetik ki a terméket, milyen legyen az árukezelés, a raktározás, a szállítás. A szerződés végén szerepel: a felmondási idő egy év, akár a vevő, akár a szállító nem találja meg a számítását. Fontosak a szállítás körülményei, hiszen hőre, fényre érzékeny anyagot küldünk hajón, vonaton. A jó üzletkötőnek legalább úgy kell értenie cikkeinkhez, mint egy gyárunkbeli szakembernek, ezenfelül rendelkeznie kell közgazdasági ismeretekkel is. A jó üzletkötő értékeli az eladó és a vevő óhajait — csak így alakulhat ki ugyanis a közös nyelv. Természetesen a vállalatnak is figyelembe kell vennie az üzletkötő problémáit. — Az idén körülbelül t miiUó 700 ezer dollár __értékben sz állít fotócikket a Forte a tőkés országokiba. Hogyan alakul a szocialista export ebben az'évben? — A Szovjetunióval hosszú lejáratú államközi egyezmény szabályozza a kiszállított mennyiséget. Persze, ezenfelül is szállíthatunk, mint például tavaly 1 millió négyzetméter fotópapírt árucsere-forgalomban. Ellentételként a Szovjetuniótól nyersanyagot kapott Magyarország: apatitot, nát- riumbichromátot, tripoli foszfátot s ezüstnitrátot. Hosszú távon várható az integrálódás a fotókémiai iparban is a szocialista országokon belül, hogy versenyképesek maradhassunk a nyugati cégekkel. Egyébként körülbelül 4 millió rubel értékben szállítunk termékeket a szocialista országokba. Ugyanolyan munkát igényel az ottani üzletkötés is, mert magas a minőségi mérce, s igénylik a látogatásokat, a pontos szállítást csakúgy, mint bárhol a világon. Nemrégiben kaptunk egy levelet a berdjansz- ki pedagógiai főiskola tanára tói, Volkov docenstől, aki indulót írt vállalatunknak, mi vei zeneszerző, és elégedett volt új termékünkkel, a színes papírral. A Forte-gyáriak közül sokan utaznak külföldre. Tavaly nyolcvan úton összesen 320 napot töltöttek külföldön azok, akik a gyár exportjával foglalkoznak. Tamás Ervin KÖSZÖNTÉS A KISZ Központi Bizottsága és a Munkaügyi Minisztérium a vietnami holdújév alkalmából szombaton köszöntötte és megajándékozta a hazánkban tanuló vietnami fiatalokat. A 21. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben rendezett ünnepségen megjelent Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes, Szűcs Istvánná a KISZ Közpon-tl Bizottságának titkára, Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, és a nagy- követség több más vezető beosztású munkatársa. A vietnami fiatalokat Szűcs Istvánná köszöntötte, és adta át részükre a KISZ Központi Bizottságának ajándékát. KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több vízügyi szakembernek eredményes munkásságuk elismeréséül, nyugdíjba vonulásuk alkalma val kitüntetéseket adományozott. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Bokor Mihály, a gönyüi Duna-szakasz folyami igazgatóságának igaz gatóhelyettese; Ihrig Dénes, a Vituki tudományos főosztály- vezetője, Medvegy Pál, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság mezőgazdásza és Szilágyi Jó• zsef, a Vituki tudományos főosztályvezetője. Hitellel és jó berendezéssel segítenek A nagyüzemi baromfitartás a MÉM miniszteri értekezlete előtt Szombaton Váncsa Jenő miniszterhelyettes elnökletével a MÉM kibővített miniszteri értekezlete a nagyüzemi baromfitartás fejlesztéséről tanácskozott. Megállapították, hogy tíz év alatt csaknem két és félszeresére növekedett a belföldi vágóbaromfi-értékesítés és összesen 570 millió darabbal több tojást értékesítettek 1971-ben, mint tíz évvel korábban. Az értekezlet megállapította azt is, hogy miközben emelkedett a keverék takarmányok ára, a minőség nem javult, egyes esetekben egyenesen romlott. A nagy állat- tenyésztő telepeken eléggé gyakori az állatelhullás, a gyógyszerköltségek is növekedőben vannak. Mindezek hatására számos termelőüzemben olyan nézet alakúit ki. hogy a baromfitenyésztésbe nem érdemes újabb összegeket befektetni. Az értekezlet egyebek között rámutatott, hogy az állatok tartási körülményei, tá- karmányozása sok kívánnivalót hagy maga után. Amennyiben ezen a helyzeten változtatnak, akkor nemcsak az étkezési tojástermelésben, hanem a baromfitartás más területein is a nemzetközi élvonalba kerülhet a hazai baromfi- tenyésztés. Ennek elősegítésére megállapodtak abban, hogy felülvizsgálják és a korszerű igényeknek megfelelően alakítják ki a takarmányok összetételét. Korszerűbb és olcsóbb berendezésekkel és középlejáratú hitellel segítik az üzemek fejlesztését. Az értekezleten leszögezték, hogy a baromfitenyésztés értékesítési biztonsága idén már nem okoz problémát. Vágott baromfiból 150 ezer tonnányit akarnak felvásárolni a vállalatok. Hetvenezer hajszárító Cselekvő részvételt A vecsési Ferroelektronikai Szövetkezet az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Fő termékük a hajszárító, amelyből évente 65—70 ezer darabot készítenek. Képünkön: Teremi Ilona meós ellenőrzi a hajszárítók működését. A SZOCIALISTA TÁRSADALOM — mint közelebbi cél — megvalósításának feltétele a párt vezető szerepének biztosítása. Ezért a pártélet fejlesztése állandó fontos feladata nemcsak a párt vezető szerveinek, hanem minden kommunistának. Erre utal az MSZMP X. kongresszusának határozata is, amikor kimondja „... a pártszervezetek munkájában növekedjék a tagság folyamatos aktív részvétele, a pártfeladatok rendszeres vállalása és végzése”. Visszatekintve a kongresz- szus óta eltelt időre, megállapítható, hogy pártszervezeteink vezető testületéi igyekeznek bevonni a kommunistákat a pártmunkába. A társadalmi feladatok megoldásával járó terheket egyenletesebben akarták elosztani. A párttagság jelentős részét sikerült bevonni a különböző szintű propagandamunkába. Az egyre színvonalasabb és mind nagyobb látogatottságú rendezvények (szabad pártnapok, termelési tanácskozások, falugyűlések stb.) az írásos és szemléltető agitáció terén az utóbbi időben elért fejlődés mögött kétségtelenül a párttagság nem látványos, hanem szorgalmas, odaadó munkája húzódik meg És akkor még nem is szóltunk a párttagság legnagyobb terhet viselő részéről, azokról, akik állandó, választott tisztségviselőként biztosítják a párt szervezeti életének folyamatosságát, vagy a párttag munkásőrök áldozatos munkájáról. EZEK A TÉNYEK bármenynyire örvendetesek is, mégsem szabad, hogy figyelmünket elterelje azokról a hiányosságokról, amelyek a párttagság tevékeny részvétele terén mutatkoznak a pártmunkában. Elsősorban a kommunisták legmagasabb fórumára — a taggyűlések munkájára szeretném, felhívni a figyelmet. E kérdések a most folyó taggyűlések szinte valamennyi beszámolójában helyt kaptak. Nyílván nem véletlen ez, mivel a taggyűlések munkája, az ott hozott határozatok az adott terület egész kollektívájára kihatással vannak. Ezéirt érthető, hogy a beszámolókban nagy hangsúlyt kapott a taggyűléseken való részvétel és a hozzászólások kérdése. A látogatottságon kívül egyes pártszervezetek pontosan ki is számították, hogy a tagság hány százaléka szólalt fel, vagyis hányán vettek tevékenyen részt a taggyűlések munkájában. A beszámolóik és a hozzászólások alapján megállapítható: általános kívánság, hogy a párttagság tevékenyebb részt vállaljon a tárgyalt témák és problémák megoldásában. VALLJUK BE ŐSZINTÉN, ezek a problémák ismeretesek. Egyes esetekben nem kis erőfeszítést igényel a vezetőség részéről a határozatképesség biztosítása. Vagy ki ne hallotta volna a: „tessék hozzászólni”, „ki kíván hozzászólni” ösztönző, illetve kérő felszólítást? Volt egy időszak, amikor ezt a problémát formailag igen egyszerűen oldottuk meg: előre felkészítettünk néhány elvtársat a hozzászólásra, és ezért soha nem ért bennünket meglepetés. Ezen a módszeren ma már csak mosolygunk. Mosolygunk, mert nem vitatható, hogy jelentős tartalmi változást, fejlődést értünk el. A kommunisták többségénél a taggyűléseken való részvétel nem kötelező formalitást, hanem természetes igényt jelent, a hozzászólások önkéntesek és eredetiek, segítő és cselekvő szándékból faliadnak. Azt szeretnénk, ha az egész tagságot eaek a jellemzők befolyásolnák és késztetnék cselekvésre. Csak így biztosítható, hogy pártszervezeteink mindenütt be tudják tölteni az adott terület politikai irányítójának és a feladatok végrehajtójának szerepét. Feltétlenül jogos az igény, hogy azokkal a párttagokkal szemben, akik nem vesznek részt a taggyűléseken és pártmunkát sem végeznek, érvényesíteni kell a szervezeti szabályzatban előírtakat. Méltán határozta meg e téren a feladatot az MSZMP KB novemberi ülése is: „A pártnak .., nem számszerűleg, hanem politikailag kell erősödnie”. A RÉSZVÉTEL, A CSELEK- VÖKÉSZSÉG fokozása természetesen nem jelenthet kampányfeladatot. Ez sokirányú, szívós munkát igényel elsősorban a választott testületek és tisztségviselők részéről. A párttagság általános politikai képzettségén, tudásszintjén túlmenően nagyon fontos a taggyűlések témáinak megválasztása. Érdemi, segítő hozzászólásokat a tagságtól csak akkor várhatunk, ha az országos politikai, gazdasági és társadalmi kérdéseket közel hozzuk az adott hely feladataihoz. Ebben igen nagy szerep hárul a politikailag és szakmailag jól képzett kommunistákra. Tőlük a nagyobb önállóságot, a bátrabb kezdeményezést és felelősségvállalást; a marxizmus—leninizmus esti egyetemén, szakosító, továbbképző tanfolyamokon szerzett tudásuk hatékonyabb hasznosítását várjuk. Ugyanilyen fontos, hogy a tárgyalt témák általában átfogó, az egész tagságot érintő és érdeklők legyenek. Ez különösen a nagy létszámú, különböző munkaterületek kommunistáit összefogó pártszervezeteknél jelent nehézséget. Az egyik közel százfős pártalapszerve- zetnél gondot jelentett például a párttagság bizonyos érdektelensége a taggyűléseken tárgyalt egyes témák iránt. Kutatva ennek az okát megállapítottuk, hogy az alapszervezet összetételénél fogva (úgy fele-fele arányban oszlik meg a tagság kutató, mérnök, magasan képzett műszaki alkalmazottra és üzemi dolgozóra) nem várható a kívánt aktivitás. Ilyen esetben meg kell vizsgálni a szervezeti felépítés helyességét. ITT EMLÍTJÜK MEG, hogy egy-egy, az adott terület gazdálkodásával foglalkozó beszámoló után egyes párttagok gyakran a sok számadat közül nehezen tudják kiválasztani a lényegeset és fontosat. Természetesen számok nélkül értékelni, főleg gazdasági eredményeket, elég nehéz. Mégis arra kell törekedni, hogy pártszervezeteink a gazdasági kérdéseket elsősorban politikai szempontok alapján vizsgálják és ellenőrizzék. Igen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a taggyűléseken felvetett gondokat, jogos problémákat elintézzék, megoldják. Ez azért is fontos, mert ezek a kérdések gyakran sok dolgozó problémáját jelentik. Megoldásuk nagymértékben megnöveli a párttagok és a pártszervezet tekintélyét, súlyát. A VEZETŐSÉGEK TÖREKVÉSEI és erőfeszítései nyilvánvalóan feltételezik a párttagok felelősségérzetének, vállalkozó kedvének és a közösség iránti törődésének fokozott megnyilvánulását. A taggyűlésen való részvételnek minden párttagnál elemi kötelességként és az adott időpontban a legfontosabb feladatként kell jelentkeznie. A párttagságot át kell hassa az a felelősségérzet, hogy az adott terület politikai gazdái, ahol véleményüknek meghatározó szerepe van. Ehhez feltétlenül szükséges a párttagság megfelelő tájékoztatása, a taggyűlések szervezeti előkészítése, a vélemény nyilvánítók bátorítása. Mindez természetesen nehéz, sok esetben ellentétek leküzdését igényli feladatot jelent. Ezt azonban vállalnunk kell. A taggyűlés mindig a kommunisták cselekvésének iránytűje. Ezért a kommunisták tevékeny részvétele a taggyűlések munkájában, céljainak sikeres megvalósulásának záloga. Dr. Simkó József, MSZMP Ráckevei Járási Pártbizottság titkára i i k i
