Pest Megyi Hírlap, 1973. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-11 / 35. szám
4 ‘“K&íriap 1973. FEBRUAR 11., VASÄRNAP Plusz egymillió-négyszázezer Közelebb a realitáshoz Hatvanhat művelődési otthon sorsa Négy esztendővel ezelőtt a követelmények és működési teltételek alapján országosan felülvizsgálták a művelődési otthonokat. Az addig nyilvántartott 3311 intézményből 1695 felelt meg a megszabott minimális követelményeknek s kapott új működési engedélyt. A továbbiakban — adottságaik alapján — művelődési központ, művelődési ház vagy klubkönyvtár néven folytatták munkájukat. A fennmaradó 1616 intézmény nem kapott besorolást s művelődési otthonként működött tovább. Vita után rendelet Pinceklub tsz-fia falóknak A dabasi Fehér Akác Tsz-ben mintegy háromszáz KISZ- korú fiatal dolgozik. A tsz támogatásával a fiatalok társadalmi munkában a helyi művelődési ház szenespincéjét átalakították pinceklubbá, amely hamar népszerűvé vált. Heti négy alkalommal átlag 50—60 látogatója van a klubnak. A rádió novellapál) ázata A Múzeumi Szemle — az aszódi múzeumról A Központi Múzeumi Igazgatóság havonta megjelenő országos tájékoztatójának februári számában szép méltatás jelent meg az aszódi Petőfi Múzeumról. Kiemeli a cikk, hogy a Pe- tőfi-centenárium alkalmából a közelmúltban új, állandó kiállításokat rendeztek értékes, gazdag gyűjteményéből. A „Petőfi Pest megyében” című kiállítás nagy költőnk Pest megyei életére vonatkozó anyagát, közelebbről éppen az Aszódon eltöltött évek dokumentumait, szüleinek és nagyszüleinek emlékanyagát mutatja be. A számos Petőfi-em- lékhely közül a legjelentősebb Aszód, és éppen a múzeum épülete, hiszen a költő 1835— 1838-ig, három tanéven keresztül volt az algimnázium, a scola latina diákja. A tárgyi emlékek közül is kiemelkedik az az iskolatörténeti ritkaság, amely az iskola anyakönyvének, tantervének, könyvkatalógusának szerepét töltötte be, és amelyet Koren István tanár vezetett: a mat- ricula. Petőfivel kapcsolatban számos adatot tartalmaz. A tárlókban a Petőfi által olvasott könyvek, és a költő tulajdonát képező könyv is található. Olvashatják az első ismert, és Aszódon írt versét, a Búcsúzást. A múzeumi kiadvány ezután felsorolja, hogy a helyi Petőfi-emlékanyagon túl a Pest megyei emlékanyagok nagy többsége is helyet kapott. Az időszaki kiállítás is Petőfihez kapcsolódik, amely a következő teremben látható. Műveinek különböző kiadásait, életéről, költészetéről írott irodalomtörténeti, esztétikai és egyéb könyveket láthatunk. Az átjáró folyosórészről nyílik a pince, ahol hangulatosan berendezett, a környék régi, fejlett szőlőkultúrájét idéző szőlészeti-borászati gyűjteményt láthatni. A cikk végül a következő teremben található, a Galgavölgy népviselete című kiállítást mutatja be. k. m. Budakalász Olvasó munkások A Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárának szakszervezeti könyvtárát bármely népesebb község is szívesen vállalná magáénak. Csupán szépirodalmi művek beszerzésére 13 ezer forintot költött az elmúlt évben a szakszervezeti bizottság; ezenkívül külön összeget biztosítanak a műszaki fejlesztési alapból a műszaki szakkönyvek gyarapítására. A gyár dolgozóinak 60 százaléka beiratkozott könyvtári olvasó. A könyvállomány az elmúlt év végén 7921 kötet volt, a kikölcsönzött kötetek száma pedig meghaladta a 35 ezret. — A Forrás Dunakeszin. A veresegyházi Forrás Irodalmi Színpad szombaton este a dunakeszi művelődési házban vendégszerepeit, nagy sikerrel. Pest megyében a négy esztendővel ezelőtti felülvizsgálatkor a 174 intézmény közül száznyolc kapta meg a művelődési központ, művelődési ház vagy klubkönyvtár besorolást — hatvanhat viszont nem ütötte meg egyik kategória mércéjét sem. Az elmúlt év közepén a művelődési intézmények vezetőinek III. országos tanácskozásán sok szó esett a rossz anyagi, tárgyi és személyi feltételek között dolgozó művelődési otthonok helyzetéről, továbbfejlesztésének lehetőségéről. A vita során megerősítették, hogy ezek a művelődési otthonok területenként eltérő adottságokkal rendelkeznek, különböző működési körülmények között tevékenykednek s bár többségük fontos szerepet tölt be egy-egy település lakosságának kulturális ellátásában, ahol nics meg fejlesztésük lehetősége, meg kell szüntetni azokat. A több napos tanácskozás javaslatából az elmúlt év őszén minisztériumi rendelet lett, amely kimondta: ahol a pillanatnyilag meg nem felelő művelődési otthonokat a helyi tanácsok 1975 végéig a szükséges átalakítással, bővítéssel, felújítással alkalmassá tudják tenni a közművelődési feladatok ellátására és erre írásbeli garanciát vállalnak, ott a jelenlegi intézményt feltételesen a művelődési ház kategóriába sorolhatják. Amennyiben a korszerűsítésre mégsem kerülne sor, 1975. december 31-ével megszűnik az intézmény művelődési otthon jellege. Ahol a tanácsok nem tudják vállalni 1975 végéig ezen intézmények korszerűsítését, meg kell szűntetni azokat 1973 január elsejével, s át kell adni valamilyen kulturális vagy közösségi célú hasznosításra. E megoldás esetén arra kell törekedni — írta elő a rendelet —, hogy ezeket az épületeket elsősorban iskolai, szövetkezeti, üzemi ifjúsági klubok működtetésére tegyék alkalmassá, de felhasználható az épület tornateremnek, népfront- vagy tsz-klubnak, könyvtárnak is. Közös erővel A döntések megszülettek s bizonyára sokakat érdekel: mi lett a hatvanhat megyei művelődési otthon sorsa a rendelet nyomán? Jóleső érzéssel állapíthat- ; uk meg, hogy a tanácsok felelősségteljes döntését érdemi megbeszélések előzték meg majd minden helyen. E megbeszélések eredményeképpen harminckilenc községben kérték a művelődési ház cím megelőlegezését, írásban vállalva, hogy 1975 végéig a feltételeket is megteremtik a művelődési ház működéséhez, vagyis a nagyterem mellé klubot, szakköri helyiségeket építenek. Ha csak a tanácsokra várt volna e döntések meghozatala, minden bizonnyal sokkal kevesebb helyén — ismerve a tanácsok alacsony fejlesztési alapjait — született volna ilyen elhatározás. Szerencsére azonban ma már egyre több községben o gazdaságok és az intézmények is a magukénak érzik a lakosság tudat- formálását, jogos művelődési és szórakozási igényeit s anyagi lehetőségeikhez mérten tenni is kívánnak ennek érdekében. Más jelleggel További hét művelődési otthon — a törökbálinti, ürömi, Örkényi, üllői, püspök- szilágyi, kemencei és Dabas harmadik kerületének művelődési otthona — az elmúlt négy esztendő alatt már bővült, korszerűsödött, így most véglegesen is megkapták a művelődési ház címet. Hét művelődési otthon fiók- intézménye lett a szomszédos művelődési háznak. A kőrös- tetétleni Jászkarajenőhöz, a domonyi Ikladhoz, az ipoly- tölgyesi Letkéshez, a galga- györki Pűspökhatvanhoz. a bemecebaráti Kemencéhez, a vácegresi és a váckisújfalui pedig Galgamácsához csatlakozott. A hatvanhat művelődési, otthon közül ötvenháromé tehát megnyugtatóan rendeződött a minisztériumi rendelkezés után s ha pillanatnyilag még nem is, de 1975 végéig már lényegesen jobb körülmények között dolgozhatnak. Mindössze tizenhárom művelődési otthon szűnt meg a megyében január elsejével. Tápióbicskén, Tápióságon és Tápiószölősön lebontják az épületet s újat építenek helyette. Inárcson és Újlengyelben tornaterem és könyvtár létesül az épületben. Pátyon mozi, Ácsán és Kismaroson ifjúsági klub. Szádon pedig a KISZ és az MHSZ veszi birtokába. Kisorosziban új ifjúsági ház épül. Dánszent- miklóson a helyi termelőszövetkezet kívánja hasznosítani az épületet: vagy munkásszállást vagy a tsz-nyugdíjasok napközi otthonát rendezik be ott. Mindössze két községben: Pádon és Csobánkán nem tudnak mit kezdeni az épülettel. A rádi kastély műemlék jellegű épület, de életveszélyes — nagyon sokba kerülne a tatarozása. Csobánka ragaszkodna művelődési otthonához, de anyagi ereje nincs rendbehozásához, a megye pedig pillanatnyilag nem tud segíteni. Központi támogatás Az átsorolási rendelettel szinte egyidőben még egy örvendetes rendelkezés született, amely szerint a Pénzügy- nisztérium évi egymillió-négyszázezer forinttal emelte a Pest megyei művelődési házak támogatásának összegét. Ez azt jelenti, hogy mintegy negyvenöt intézmény kaphat ez évtől kezdve átlagosan harmincezer forinttal nagyobb állami támogatást. Ha figyelembe vesszük, hogy a megye művelődési intézményei átlagosan mintegy évi ötvenezer forint állami támogatásban részesültek eddig, akkor a megemelt támogatás az intézmények egy- harmadánál kétségkívül jelentős előrelépést jelent. Kevesebb energiát kell fordítaniuk a minden áron való pénzszerzésre, a kiadások fedezetére, s több erejük, idejük jut a valóban művelődéspolitikai feladatok megszervezésére. Prukner Pál — Főszerep címmel rendezi meg a fiatal művészek klubja (Bp. VI., Népköztársaság u. 112.) Csikós Tóth Judit és Lugossy Gyula írók szerzői estjét. A műsorban közreműködik Kürthy Papp László előadóművész és Horváth Anikó zongoraművész. Megkapom a múlt évi felmérés adatait: az ikladi Ipari Műszergyár dolgozóinak száma 3700. Az általános iskola nyolc osztályát 653 ember nem végezte el, vagyis a dolgozók egyhatoda. Közülük 163 még nem töltötte be harmincötödik életévét. Bennük él még, vagy felkelthető a tanulás iránti vágy. — Ha érdekli a dolog, jöjjön ki az ikladi iskolába. Éppen ma van órájuk — mondja az oktatási előadó. 16 hét A művelődésügyi miniszter tavaly utasítást adott ki a dolgozók általános iskolai tanfolyamainak megszervezéséről. Az újfajta oktatási rendszer az alapműveltség megszerzésére, vagyis az általános iskola osztályainak gyors elvégzésére nyújt lehetőséget. Hetente kétszer öt órát tanulnak, így tizenhat hét alatt tehetnek vizsgát a hallgatók egy tanév anyagából. A rendelet előírja, hogy a gyár köteles mindenben támogatni őket. Ingyen kapják a tankönyveket, és az utazással kapcsolatos költségeket is megtérítik. A munkából kiesett időt pedig átlagórabérben fizetik ki. Kicsik után Az ikladi általános iskolában megszólal az óra végét jelző csengő. A gyerekek egymást lökdösve, taposva özönlenek ki a folyosóra. Kezükben kabát és táska. Vége a tanításnak, indulnak haza. Néhány percnyi csend, majd az üres tanterem ismét megélénkül. Meglett korú férfiak és asszonyok foglalják el a kopott padokat. Kezdődik a tanítás a hetedik osztályban. Sokszoknyás, fejkendős asszony préseli magát a gyermekek számára készült padba. Egy másik megfakult bizonyítványt tesz a tanári asztalra. Fedelén az írás: Med- veczki Anna. Az aszódi ÁgosA Magyar Rádió irodalmi ősz- | tálya rádiónovelda-pályázatot hirdet. Pályázni lehet szocialista esz- meiságű, másutt még nem közölt, rádióra írt művekkel. A terjedelme nem lehet több tíz gépelt oldalnál. A pályázaton részt vehet minden író, akinek legalább egy kötete megjelent. A kézirat beküldési határideje 1973. augusztus 1. Eredményhirdetés 1973. december 1. Minden elfotai Evangélikus Népiskolában állították ki. Az utolsó bejegyzés szerint: „Az elemi népiskola hatodik osztályát kitűnő eredménnyel bevégezte.” Kelt: 1936. június 6-án. Aláírás. Áldozat-e? — Sokféle ember kerül hozzánk — mondja Karczagi József, äz iskola Igazgatója. — Többségükben olyanok, akik tanulni akarnak, s ezért még azt az áldozatot sem sajnálják meghozni, amit a napi, nyolc órai munka után a tanulás jelent számukra. Akadnak persze olyanok is, akiket „beírattak”, de az ilyenek száma elenyésző. Higgye el, nem köny- nyű felnőtteket tanítani. Nehéz feloldani kishitűségüket és gátlásaikat. Az iskolánk múzeumában van néhány „felnőttdolgozat”. Keserves vallomások ezek. Valamelyik nap odajön hozzám egy asszony, és azt mondja: Igazgató úr, úgy szégyellem magam a nyolcadikos lányom előtt. Ennek az asszonynak a lánya segít a tanulásban. Ugye, most már érti, miért nehéz a dolgunk? Az egyik asszony a gyár forgácsolóüzeméből került az iskolába. Betanított munkás. Napközben azon a gépsoron dolgozik, amelyen a villany- motorok pajzsait munkálják meg. Üzemvezetője javaslatára tanul. Bíznak benne. Olyannak ismeri, aki be is fejezi azt, amit egyszer elkezdett. Két kislány édesanyja. A nagyobbik hétéves, a kicsi idén lesz három. „Heten voltunk otthon testvérek. Ahogy felnőttünk, dolgoznunk kellett. Akkor nem tanulhattam, de most itt az ideje, hogy bepótoljam, amit elszalasztottam” — mondja a családanya. Számít a tekintély A padtárs — Mócsai Ist- vánné — a galvanizáló üzemben dolgozik. Az ő története is hasonló: „Apám korán meggadott, közlésre alkalmas művet — a szokásos honoráriumon kívül — 2000—6000 forint különdíijal jutalmaznak. A díjnyertes novellákat 1374. januárjától folyamatosan köz- lik. (A névvel ós pontos címmel ellátott pályaműveket a következő címre kérik: Magyar Rádió Irodalmi Osztálya, 1800 Budapest. Brody Sándor utca 5—7. A borítékra ráírandó: Ráüiónovellapályázat!) halt. Tizenkét éves koromban abba kellett hagynom a tanulást, mert otthon szükség volt a pénzre. Így maradtam ki á hatodik osztály után. Van egy tízéves kisfiam, öle is most tanulják az iskolában a decit, meg a centit. Jobban tudja, mint én...” — mondja. Paffal József húsz éve dolgozik az Ipari Műszergyárban. A forgácsoló üzemi* beállító lakatos negyvenkét éves fejjel is vállalta a tanulást. Mi sarkallja őt erre? „Anyagilag semmit sem jelent, ha elvégzem az iskolát — mondja. — Anélkül is megbecsülnek a gyárban, és a benti munkát nem fogom jobban elvégezni attól, ha tudom, mikor voltak a forradalmak, háborúk. Van három fiam. Miattuk járok iskolába. Az otthoni tekintélynél sokat számít az ilyesmi.” Kérik a papírt A be nem fejezett tanulmányok mindig sajnálatosan alakult emberi sorsokat takarnak. Háború, betegség, szegénység. Ezek a leggyakoribb okok. Olyan emlékek tehát, amelyekről az évek múlásával egyre kevésbé beszélünk. Az okozatot azonban éveken keresztül hordozzák magukkal ezek az emberek, annak minden kellemetlenségével együtt. Bárhová mennek, mindenhol kérik a „papírt”, és enélkül még szakmát sem tanulhatnak. Az Ipari Műszergyárban is gyakran hangzik el: „Igaz, hogy jó munkaerő, de sajnos, nincs meg a nyolc osztálya.” Az Ipari Műszergyár 3700 dolgozót foglálkoztató nagy- vállalat. Termékeit Európa- szerte ismerik, hiszen évek óta tart fenn kapcsolatot jónevű cégekkel. „Büszkélkedhetnek” azonban egy szomorú adattal is. A gyár 653 dolgozójának még a nyolc általánost sem sikerült elvégeznie. Ez a szám több, mint a dolgozók egyhatoda, és évről évre nő... Berkó Pál „Nincs meg a nyolc osztálya..." Vágy a tanulásra ESTI ISKOLA IKLADON Karambolos vagy sérült személygépkocsiját rövid idő alatt megjavítjuk, üzembe helyezzük új autószervizünkben. Futómű-, karosszéria- és motorjavítás, dukkózás. NAGYKŐRÖS, CEGLÉDI ÚT 21. 1 I t 1
