Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

1973. JANUAR 11.. CSÜTÖRTÖK 3 xMírlap TSZ-ELNÖKÖK TANÁCSKOZÁSA Eredményes évet zárnak a közös gazdaságok A keresők tizenhárom százaléka a mezőgazdaságban VEZETNI A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN A rendeletek és a tisztánlátás 2. BESZÉLGETÉS A PÁTYITSZ-ELNQKKEL Háromnapos továbbképzés­re, a tennivalók megbeszélé­sére gyűltek össze tegnap a Kertészeti Egyetemen Pest megye mezőgazdasági szövet­kezeteinek elnökei. Kusza Bé­lának, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének megnyitó szavai után dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára tekintette át előadásában az elmúlt év eredményeit, s 1973 feladatait. Jó évet zárnak a megye ter­melőszövetkezetei, bár most is akad olyan, amelynek mérle­ge alaphiányt, veszteséget tük­röz. Ennek több oka van, így az is, hogy egyesek kevésbé tudták döntéseikben érvénye­síteni azokat az előrejelzése­ket, amelyeket például az 1972 elején tartott hasonló össze­jövetelen nyertek a szövetke­zeti vezetők. Állandó tovább- képz'éssel szükséges lépést tar­tani a követelményekkel — hangsúlyozta dr. Bíró Ferenc, majd elismerését fejezte ki a megye tsz-vezetőinek és tag­jainak, mindazoknak, akik az általánosságban eredményes gazdálkodásban közreműköd­tek. Mindent összevéve ugyan­is a mezőgazdasági üzemek termelése valamelyest job­ban emelkedett az orszá­gos átlagnál, jóllehet az adottságok sok helyütt mostohák. Másfél évtized alatt a tsz- ekben megduplázódott a ter­melési érték e tizenöt év alatt, mégpedig úgy, hogy ezt a pro­duktumot ötödannyi munka­erővel állítják elő. Hasonló mértékű fejlődést az ország­ban másutt fölmutatni nem tudnak, de önelégültek sem lehetünk. Sok vita van a me­gye foglalkoztatási struktúrá­járól, így némelyek azt állít­ják, hogy a keresők negyed­része dolgozik még a mező- gazdaságban, vagyis további munkaerő-felszabadítással já­rulhat hozzá az ipar fejlesz­téséhez. Ez azonban nincsen így: a KSH adatai szerint Pest megyében csupán a kere­sek 13 százaléka dolgozik a voltaképpeni mezőgazda­ságban — hasonlóan ala­csony arány sehol nem ta­lálható az országban. De vannak helységek, ame­lyekben 7—8 százalékos a me­zőgazdasági keresők mértéke. Mindez olyan minőségi válto­zásokat tükröz, amelyek je­lentősen leszűkítették a mun­kaerő-tartalékokat. Kivált­képpen a gyenge adottságú szövetkezetekben ajánlatos azonban fölmérni, hogy mivel a legcélszerűbb foglalkoztatni a tagságot, miként lehet a mai ár- és költségviszonyok mel­lett gyarapítani a tagok jöve­delmét. A tennivalók közül dr. Bíró Miklós kiemelte: 1973-ban a megyei és a já­rási pártbizottságok ki­emelten foglalkoznak a munka- és üzemszervezés megjavításával. Olykor a gépesítés színvona­lával sincs arányban a mun­ka szervezettségének színvo­nala; látványos bizonyság er­re a gabona betakarítása, hi­szen a becslések szerint hek­táronként 3—4 mázsa kárba- veszett az aratás folyamán Az idén erőteljesebben napi­rendre kerül az önköltség csökkentése, az erkölcsi és anyagi érdekeltség fokozása Változatlan cél a termelékeny­ség növelése, így a hozamok emelése, hogy ily módon is kevesbedjék a fajlagos ráfor­dítás, a termékek önköltsége. Mivel azonban az ipari üze­mekben hasonló célkitűzések érvényesülnek, várható, hogy az eddig szövetkezeti koope­rációkba kiadott termelés egy részét megszüntetik. Nem a szakigazgatási szervek berzen­kednek tehát a melléküzemek ellen, az ipar ebbéli igénye apad jelentősen. Tavaly há- rommilliárd forintra rúgtak a megyei melléküzemek bevéte­lei: ez már lényegesen csök­ken az idén. Vagyis újabb források után kívánatos nézni, annál is inkább, mert sem a hite­lek növelése, sem az álla­mi dotáció — tehát a költ­ségvetési terhek növelése — nem lehetséges. Végül dr. Bíró Ferenc be­szélt a személyi jövedelmek alakulásáról, majd kérdésekre válaszolt. Délután Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi minjpzterhelyettes tar­tott előadást a magyar mező- gazdaság műszaki fejlesztésé­nek problémáiról. gyakorlattal nem rendelkező dolgozók száma. A vas- és vil- lamosenergia-iparban 8400 mű­vezető, több mint 300 ezer fi­zikai munkást irányít, s nem közömbös, hogy e fontos fel­adatot milyen színvonalon lát­ják el. A művezetők munkakörül­ményed vizsgálatának első sza­kasza az elmúlt hetekben le­zárult. A szakszervezethez tar­tozó termelő vállalatoknál mű­vezetői tanácskozásokon fel­tárták a helyi problémákat és összegyűjtötték a megoldások­ra tett javaslatokat. Megyénk­ben a tanácskozásokon négy­száz művezető gondját vitat­ták meg. átlagosnál jobb, ugyanis a művezetők átlagjövedelme 600 forinttal magasabb az orszá­gosnál. Előfordult ugyan olyan eset, hogy a kiválasztott dol­gozó nem fogadta el a kineve­zést, mivel égy-egy jó szak­munkás még a művezetőjénél is többet keres 600—800 forint­tal. Csökkent a tekintélyük Diósdon 18 művezető dolgo­zik kiváló szakmunkásgárdá­val. Gépeik, berendezéseik azonban már elavultak, ezért gyakran foglalkoznak gépbe­állítással a művezetők, s nem marad idejük a brigádmo-ga- lommal és a munkaversennyel foglalkozni. Nehezíti munká­jukat, hogy csökkent a tekin­télyük (persze, nemcsak náluk, hiszen ez a munkaerőhiány, il­letve a számtalan elhelyezke­dési lehetőség következmé­nye). Néha előfordul, hogy va­lamilyen problémát a beosztot­tak jobban megoldanak, ezért gondoskodni kell a művezetők folyamatos képzéséről. Diós­don is panasrkodtak az előké­szítésre, amely — ha nem vé­gezték elég gondosan — sok időt rabolt a művezetők irá­nyítási tevékenységétől. Mun­kaidejük jobb kihasználása érdekében javítani kell a mű­vezetők közti kooperációt is, például, hogy a műszakváltás zökkenőmentes legyen. De nemcsak a vállalatok vezetői­nek és kollektíváinak kell tö­rekedni művezetőik munkakö­rülményeinek javítására, ha­nem maguknak is példát kell mutatniuk, mondjuk, a brigá­dokkal való jobb viszony ki­alakításában. Száztizenegy törzsgárdatag A Csepel Autógyár termelé- i volumene a IV. ötéves terv­ben több mint kétszeresére nő, és — mint ismeretes — a közúti járműprogramnak meg­felelően átalakul a termelési szerkezet. Fokozatosan csökken A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának legutóbbi ülésén egyetlen Pest megyei részvevő szólalt föl: Lőrincz Miklós, a Budapest környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöke, egyben a pátyi Petőfi Termelőszövet­kezet elnökié. Most arra kérem, hogy elevenítsük föl részben az ott elmondottakat, részben az újabb keletű észrevételeit. Miken dönt a közgyűlés? — Nem állok egyedül abban a vélekedésben, hogy a túlzott rendeletek nehezítik a tisztán­látásunkat, sőt bizonyos mér­tékig szűkítik a termelőszövet­kezeti demokráciát is — mond­ja Lőrincz Miklós. — Az utób­a tehergépkocsi- és motorgyár­tás, viszont jóval több szervo­kormányt és padlóvázat kell készíteniük a jelenleginél. Utóbbiból a tavalyi 3500 he­lyett idén 6200-at, 1975-ben 8000-nél is többet kell gyárta­ni, hiszen valamennyi Ika- rus-autóbuszhoz Szigetszent- miklóson készül majd az al­váz. Ez a gyorsütemű növeke­dés a termelési értékben is érezteti hatását, mert, míg je­lenleg a padlóvázak a vállalat teljes termelésének egyhar- madát, az év végén már felét, 1975-ben pedig 63 százalékát tesrik ki. A termelési szerkezet fokozatos átalakulásával csök­ken a forgácsolási munka, és jelentősen bővül a szerelői te­vékenység. A dolgozók átkép­zése és átcsoportosítása első­sorban a művezetők feladata. A Csepel Autógyárban- 136 művezető, mint a termelés közvetlen irányítója, jelentős hatással van a termelés szín­vonalára és az irányításuk alá tartozó mintegy hétezer fizi­kai dolgoró munkájára, fejlő­désére, szemléletük kialakítá­sára. Örvendetes, hogy a gyár­ban 111 művezető több mint 10 éves törzsgárdatag, közülük 67-en pedig 20 évnél is hosz- szabb ideje dolgoznak Sziget- szentmiklóson. S’akmai kép­zettségük jónak mondható, hisz közülük két mérnök, 80 technikus és 54 olyan szak­munkás, akiknek nagy szak­mai gyakorlata van, s többsé­gük elvégezte a 400 órás mű­vezetői tanfolyamot. Az autó­gyári művezetőknek szakmai felkészültsége, politikai vég­zettsége és vezetési gyakorlata a KGM-hez tartozó vállalatok átlaga feletti. A vállalat to­vábbképezi művezetőit, leg­utóbb például a szakmai isme­reteken túl, közgazdasági, ipar- gazdasági, üremszervezési, ve­zetéselméleti képzésben része­sültek. Jórészt ennek köszön­hető, hogy jó ütemben nő a termelékenység. De fontos fel­adat vár a művezetőkre a szer­vezettség további mélyítésében és a fegyelem megerősítésé­ben. Alaposabb munkaszerve­zéssel már eddig is próbálkoz­tak, méghozzá eredményesen. A motorgyáregységben például a hengerfejsoron az évi 270 ezer darabos tervet havi 25 ezerre bontották, s megszervez­ték a hajrámentes, folyamatos munkát, amelynek eredménye­ként jelentős túlteljesítésre lehet számítani. Szigetszentmiklóson a mű- vehetők jövedelme magasabb. mint a gépipari átlag. 1968-tól 1973-ig, több, mint 20 száza­lékkal emelkedett jövedelmük, amely jelenleg meghaladja a havi 3700 forintot. ★ ★ ★ A vállalati tanácskozások apasztalatait februárban or­szágos művezetői értekezleten összegzik. Czibor Valéria bi években sok olyan rendelet jelent meg, amely szabályoz­za a szövetkezetek gazdálko­dását, s néha egyik-másik el­lentmondó. Például 64 rende­let és különböző jogszabály foglalkozik azzal, hogyan kell elkészíteni a zárszámadást ? Mármost ugyebár kérdéses, hogy amennyiben ennyire sza­bályozott a zárszámadás, ak­kor miben kell döntenie a köz­gyűlésnek és egyáltalán: mi­lyen döntési jog marad, amit a közgyűlésnek is meg kell még tárgyalnia, illetve jóvá keli hagynia. A tsz-elnökök kívá­nalma tehát az, hogy helyes volna, ha ezek a jogszabályok érthetőbbek, világosabbak len­nének, illetve kevesebb lenne belőlük. Véleményem szerint helyes, hogy alapvető jogsza­bályok rendelkezésünkre állja­nak, a mai mennyiséget azon­ban — ismétlem — túlzottnak tartom. Vagyis, az lenne cél­szerű, ha a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a TOT-tal együttműködve, meg­vizsgálná ezt a témakört. Ugyancsak szükségesnek tarta­nám, hogy a különböző bizott­ságok munkájáról szóló kedve­ző tapasztalatok, valamint a tsz-demokrácia és a kollektív vezetés tapasztalatai napvilág­ra kerülnének, jobban elter­jednének. A bizottságok szerepe — Miként vélekedik a kü­lönféle bizottságok működésé­ről a termelőszövetkezetekben? — Szerintem a szövetkezeti demokráciát nem az határozza meg, hogy ezek a bizottságok működnek, vagy sem, hanem hogy a termelőszövetkezet tag­jai milyen mértékben vannak bevonva a különféle döntések­be, s mennyire aktívan vesz­nek részt a határozatok meg­hozatalában. Ha megtartják ugyan a vezetőségi üléseket, működnek a bizottságok, ám a tagok a döntések során nem kapnak hangot, a bizottságok anyagiakkal nem rendelkez­nek, nem gazdákodnak, dönte­niük tehát nincs miről, — for­málissá válik a szövetkezeti demokrácia. Helyes tehát, ha arra törekszünk: a különféle alapokat bocsássuk a bizottsá­gok rendelkezésére. így tehát a szociális alap fölött, a köz­gyűlés döntése után a szociális bizottság rendelkezzék, a ház­táji bizottság pedig önállóan gazdálkodjon azzal a takar­mánnyal, szalmával és egyéb anyagokkal, amit a háztáji sza­bályzat alapján a háztáji gaz­daságoknak juttat a tsz. Fölso­rolni is fölösleges tehát, hogy a kulturális alappal a kulturá­lis bizottság gazdálkodjék, és így tovább. Ily módon növelni lehet a tagokban a felelőssé­get, másrészt látni fogják, hogy anyagiakról dönteni csakis megfontoltan lehet, komoly felelősséggel jár. Másfelől e munka közben a tagok átfogó képet kapnak a gazdálkodás­anyagipari dolgozok Szakszer­vezete szerdán kibővített köz­ponti vezetőségi ülést tar­tott, amelyen értékelték az ágazat múlt évi munkájának eredményeit és az idei felada­tokról tárgyaltak. Az ülésen megjelent Gál László, a SZOT titkára is. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tá­jékoztatta az ülés résztvevőit a gazdasági eredményekről és a feladatokról. Többek között elmondotta, hogy az állami építőipar termelése tavaly 2,3 százalékkal haladta meg az előző évit, s a vártnál kedve­zőbb az eredmény a lakásépí­tésben, mert az évközben ke­letkezett lemaradást az ál­lami építőiparnak lényegében sikerült pótolni, s így 33 600 új otthont adtak át az állami vállalatok. Az idén a népgaz­dasági terv szerint az orszá­gos építőipar 3,7, s ezen belül ról, jobban megismerik az összefüggéseket, végső soron tehát megértőbbé válnak a ve­zetőkkel szemben. Mind eköz­ben pedig a szövetkezeti de­mokrácia tovább erősödik, ami előnyösen hat ki az egész szövetkezeti mozgalomra. Ugyanígy jó következmény, hogy a szövetkezet vezetői mentesülnek a munka egy ré­sze alól, növekszik a kollektív vezetés. Minek tagadnám, hogy több ember együttes bölcsessé­ge szükséges az egyre bonyo­lultabbá váló gazdasági mun­kában. Hatásköri dilemmák — Megnyugtató-e a vezető­ség, illetve a közgyűlés hatás­körének mai elhatároltsága? — Amit a tisztánlásáról mondtam,. vonatkozik erre a témakörre is. Helyes, hogy a szövetkezeti törvény alapján a legfontosabb kérdésekkel köz­gyűlésen kell foglalkozni. Mi­vel a vezetőségnek a gazdasá­gi szervező tevékenységben operatívnak kell lennie, ezért hatásköre és felelőssége az em­lített törvényben megnőtt. Az már azonban nem helyes, meg­ítélésem szerint, hogy például a vezetőség tennivalója a szak­emberek fölvétele, ám e szak­emberek fizetésének megálla­pítása már a közgyűlés dolga. Ha tehát év közben felve­szünk egy szakembert, akkor meg kell várni a közgyűlést, amely majd dönt a fizetéséről. Ügy lenne célszerű tehát, ha a termelőszövetkezet választott vezetőinek a fizetése, illetve anyagi érdekeltsége a közgyű­lés hatáskörébe tartoznék, míg a többi szakemberé a vezető­ségébe. Olyan ellentmondás ez, amelyet indokolt lenne megvizsgálni és korrigálni — hangsúlyozza végül Lőrincz Miklós. K. N. Új műszer a távfűtéshez Űj műszerrel korszerűsíti hőenergia-gazdálkodásukat a Nehézvegyipari Kutató Inté­zet. Digitcalor elnevezéssel olyan érzékeltetőt konstruál­tak, amelynek segítségével pontosan megállapítható, hogy az egyes lakótelepeken, vagy gyárban a távfűtés során fel­használt hőmennyiség bizto­sítja-e a megfelelő hőmérsék­letet. Az új berendezés proto­típusát a Chinoin Gyógy- szerárugyárban próbálják ki, s rövidesen már több lakóte­lepen ez a berendezés szabá­lyozza a hőgazdálkodást, biz­tosítja, hogy enyhe időben energiapocsékolással ne fűt-» sék túl a lakásokat, ugyan­akkor hidegben elegendő hő­energiát juttassanak. az állami építőipar mintegy hat százalékkal bővíti ter­melését. Új egyetemi városrész Lágymányoson 1972-ben eldőlt, hogy az Eöt­vös Lóránd Tudományegye­tem természettudományi kara a lágymányosi vásárváros he­lyén épül majd fel. A beruhá­zási program már készül, és még 1973-ban a kormány elé terjesztik. Együttvéve 1973- ban a magyar felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatain kereken 60 ezer diák tanul majd, ez ez erh á romszázrn 1 több. mint a jelenlegi létszám. 1973 végére már minden má­sodik egyetemista-főiskolás diákotthonban, kollégiumban készülhet választott hivatására. Novemberben ’arról tájékoz­tattuk olvasóinkat, hogy a vasasszakszervezet — az ön­tők, a kovácsok, majd a szala­gok mellett dolgozók után — most a művezetők helyzetét vizsgálja. A művezetőkét, akiknek oly sokrétű a felada­tuk, hogy munkaidejüknek csupán 50—60 százalékát ké­pesek közvetlen szakmai fel­adataik ellátására fordítani, a többi idejükben lefoglalják őket a különféle értekezletek, ügyintézések. Kevés idejük jut a munkások szakmai nevelésé­re, ami pedig azért is szüksé­ges lenne, mert az utóbbi években lényegesen növeke­dett a kezdő, tehát megfelelő Sok az adminisztráció és a többletmunka A Pestvidéki Gépgyár köz­ponti telephelyén, Szigethal­mon, ezer fizikai munkás dol­gozik 23 művezető irányításá­val. A vállalati művezetői ta­nácskozást megelőzően kérdő­íves vizsgálatot végeztek, amelynek eredményeképp a vállalati szakszervezeti bizott­ság megállapította, hogy a művezetők 43 százaléka nem tartja elegendőnek a gazdasági feladatok elvégzésére kapott információkat, ezért az üzem­vezetők, illetve a gyáregység irányítói és a művezetők kö­zött szorosabb kapcsolatot kell kialakítani. A megkérdezettek 92 százaléka kifogásolta, hogy meglehetősen sok a többlet- munkája (amely nincs hono­rálva), ugyanakkor munkaide­jüknek legalább egyharmada adminisztratív tevékenységgel telik el. Majdnem egyöntetű a vélemény abban is, hogy nem megfelelő a műszaki előkészí­tés, sok a panasz a rajzokra, gyakran zavarok vannak az anyagutánpótlásban és a ko­operációban. Szigethalmon a művezetők havi jövedelme 10,6 százalék­kal magasabb a KGM vállala­tainak átlagánál, mégis elége­detlenek, aminek .az az oka, hogy az irányításuk alatt dol- I gozó 70 csoportvezető szemé­lyenként átlag 318 forinttal többet keres. A vállalat veze­tői ezt az ellentmondást az idén megszüntetik. A tanács­kozáson többen is kérték: ne- csak azt a jogot kapják meg, hogy kiválaszthassák, kit ju­talmaznak, kit büntetnek, ha­nem azt is, hogy meghatároz­hassák, mikor ösztönözzenek jobb munkára. A vállalatnál ugyanis a munkacsúcs általá­ban novemberben van, s ilyen­kor lenne a legnagyobb szük­ség az anyagi ösztönzésre. A szétosztható keretet viszont -sak decemberben kapják meg, •’mikor ismét kevesebb a mun­ka. így csak elismerés és nem ösztönzés a szerepe a jutalom­nak. A Magyar Gördülőcsapágy ipari Művek Diósdi Gyárá­ban a művezető-utánpótlás az K. N. Négyszáz művezető gondja Vizsgák! a megye gyáraiban 33 600 ÚJ OTTHON Az állami építőipar túlteljesítette tervét Az Építő-, Fa- és Építő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents