Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

j\j úl, ős és fácán Sikeres vadászévadot zárnak Gondozzák is a vadállományt A Szabadság Termelőszö­vetkezet feketei üzemegységé­nek irodájában néhány, mun­kára meg nem jelent tag iga­zoltan volt távol. ; — Nem akarják azok a va­dászok abbahagyni a nyúlfo- gást. Köll még nekik vagy tíz­tizenöt, ma is azokat hajku- rássnák. Mög lőhet őket érte­ni — mondja az egyik jelen­lévő. És Kakukk János kerületve­zető helyesel. A Szabadság Vadásztársaság, amely 25 tagot számlál, Kas­sai József állatorvos elnökle­tével működik, 11 ezer hold- vyi területen gazdálkodik. ★ Andó Józseffel beszélgetek, aki a vadásztársaság alapító tagjai sorába tartozik Feke­tén. — Két napon át élő nyúl be­fogásával foglalkoztunk — mondja. — Ebben a nagy akció­ban katonák is segítettek, így hetven személy nyúlászhatott a feketei határban, illetve az Eseden. 222 élő nyulat fogtak el a kifeszített hálók. Az idő is alkalmas volt, mert a kopo­gós talajon vert zajtól meg­rettent nyulak fejvesztetten rohantak a csapdába. Az összefogott mennyiség­ből százikilencvenet értékesí­tettek, darabját 320 forintért. A zsákmányért kapott összeg révén a személyenkénti tagdíj vált jóval alacsonyabbá. A Szabadság Vadásztársa­ság nagy gondot fordít a te­rületén lévő vadállomány gondozására, sőt, szaporításán ra is, például Gödöllőről éven­te 2 ezer fácántojást vásárol, helyben pedig körülbelül 6Ó kotlóstyúkot a keltetéshez. Az 1972-es évben kétezer tojás­ból 1770 csibe kelt ki. A csi­békből darabonként 100 forin­tos áron, hatszázat vett át a MA VAD, a többit pedig sza­badon engedték a határban. Feketén és Eseden elszapo­rodtak az őzek is. Hamarosan sor kerül kilövésükre. Akkor vadászvacsorát rendemek az Alszegen lévő helyiségben, hogy megünnepeljék a sikeres vadászévad eredményeit. Bíró Ilona •A PESTME CrV E. I HÍRLÁP XVII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM KLLON K-1 /V P/^ SA 1973. JANUAR 10., SZERT5A Süteményt is árusítanak Korábban megírtuk, hogy Bokán szeretnének süteményt is vásárolni a Kecskeméti úti élelmiszeráruházban. A bolt vezetői akkor úgy nyilatkoz­tak, megteszik a szükséges lé­péseket, hogy eleget tehesse­nek a kívánságnak. A KÖJÁL-szákorvos előírá­sait végrehajtva, e héten meg­kezdték a sütemények árusí­tását az üzletben. Jobb technológiával, korszerűbb üzemszervezéssel Versenyt álló termékeket gyártanak A NEFAG igazgatójának nyilatkozata Két esztendővel ezelőtt át­szervezték a magyar erdőgaz­daságokat, és a Nagykőrösi Ládaipari Vállalat megszűnő­ben levő üzemét beolvasztot­ták a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságba. Megkérdeztük dr. Papp Mi­hályt, az erdőgazdaság igazga­tóját, hogy az elmúlt két év­ben hogyan alakult az üzem munkája, és milyen eredmé­nyeket értek el? — Az ottani munkásgárda Szél kavarja a nyársapáti Úgy éri úton a sárga futóho­mokot. Az imitt-amott emelke­dő buckák hajlatában tanyák húzódnak meg, de az út men­tén, mindkét oldalon, egész házsor épült. Estefelé kigyúl az utcai világítás, és egyetlen ház ablakán át sem látni petró­leumlámpa pislákolását. Sok háztetőn tv-antenna ágaskodik. Csak egyetlen látvány nem il­lik ebbe a képbe. A rozoga kerítést nyilván vi­har törte darabokra és döntöt­te ki. Ahol az ajtó lehetett, ott gyalogút vezet egy alacsony épülethez. Abban kapott he­lyet évekkel ezelőtt a nagykő­rösi ÁFÉSZ 26-os számú bolt­ja. A belépőket Dobozi Jánosné eladó fogadja a zsúfolásig megrakott, parányi helyiség­ben. — Én vagyok itt a főnök, a szakmunkás, a segédmunkás egy személyben — mondja mosolyogva. korszerű irányítással, nagy szakértelemmel, odaadóan dol­gozik — mondotta —, így megteremtettük azokat a fel­tételeket, amelyek versenyt álló, jó minőségű termékek gyártását biztosítják. Bizony­ságul csak azt említem, hogy az üzem MÁV—Európa szabványú rakodólapjait, palettacsúszóit, ipari és export ládáit, bútorléceit, valamint egyéb faipari termékeit hazai és külföl­t déken, minden vevőt név sze­rint ismerek — beszéli ízes kőrösies kiejtéssel. — Okoz-e valami nehézséget a munkájában? — Igen, ez az épület régi és már kicsi. Raktárhelyiség szin­te alig van, ahol a készletet tárolhatnám. A szűkösség gon­dot okoz az árubeszerzésben is, mivel nagy tételeket nem ren­delhetek, kisebb szállítmányo­kat pedig nem szívesen hoz­nak ide. Jó lenne egy új bolt. Ez nemcsak Dobozi Jánosné kívánsága, hanem a környéken lakóké is. Kilencven család él errefelé, de távolabbi terüle­tekről is járnak ide vásárlók. Ha ez a bolt nem lenne. Nyársapáton vagy Cegléden kellene mindent beszerezniük. Valóban nem ártana tehát egy tágasabb, korszerűbb üzlet; amelyben a higiéniára is na­gyobb gondot fordíthatnának. D. E. di vállalatok egyaránt szí­vesen vásárolják. A budapesti és vidéki nagy­ipari üzemek állandó megren­delők. A gyümölcsexportládák zöme a külkereskedelem ré­szére készül. — Az üzem évi termelése már 21 ezer köbméter kész­árunak felel meg, melyhez 40 ezer köbméter különféle faj­tájú, de főleg fenyő és nyárfa alapanyagot használ fel. A hulladék és a fűrészpor egy részét a lakosságnak adja el. Az üzem munkaerő-ellátottsá­ga jól alakul, belépő új dol­gozókat természetesen most is alkalmaz. — Tagadhatatlan, hogy akadnak belső gondok. Előfor­dul, hogy az import akadozva biztosítja a fenyő alapanyagot. A saját termelésű nyárfa sem elég: vásárlással kell pótolni. Gondot okoz, hogy az üzem épületei, berendezései, elektromos vezetékei elég­gé elavultak, és a műszaki fejlesztés, kellő fedezet hiányában, csak vontatot­tan halad. — Az 1973—75. évre célul tűztük ki a legszükségesebb rekonstrukciók végrehajtását, az új szociális létesítmények, a^zilárd burkolatú utak és az új üzemcsarnok építését. Költ­ségeit még jobb technológia kialakításával, korszerűbb üzemszervezéssel, a tartalékok feltárásával,, a drágább alapanyagok gazdaságosabb felhaszná­lásával kívánjuk biztosítani, hogy a fejlesztési gondok további megoldásával, s a derék mun­kásgárda közreműködésével, hatékonyan működő, korszerű üzem működhessen Nagykőrö­sön — mondotta dr. Papp Mi­hály igazgató. Kopa László A régi mór elavult Új boltra lenne szükség a nyársapáti határban IRANYITOSZAM — Mióta dolgozik e boltban? — Tavaly május óta. Még nincs szakmunkás-bizonyítvá­nyom. Amikor elvégeztem az általános iskolát, nem állt mó­domban, hogy tovább tanuljak. örömmel vállaltam ezt a munkát, s néhány hónap alatt megszerettem. Igaz, nem ke­rültem ismeretlen emberek közé, itt nőttem fel, ezen a vi­A posta• „forradalmasította” munkáját. Olyan „új” mód­szert vezetett be, amelyet kül­földön már régóta alkalmaz­nak. Az ötlet „elirányította” a fantáziámat is. — Kislányom, miért sírsz? — Mert 2735-be kell utaz­nom, és én csak százig tudok számolni! ★ Eddig így mondtuk: „Elme­het Kukutyinba zabot he­gyezni.” Ma már: „Elmehet 4231-be...” Szomorú írás a tél ölöméiről He gyón korcsolyáznak Csánakázó-tavon A karácsony tájra bekös lön- ge. A felkarcolt jeget is min- tött igazibb tél Kőrösön is dennap hizlalni, tükrösíteni megbicsergette egy régi. ked- kellene! vés sport, a korcsolyázás hó- Nagyon csodáljuk, hogy az dolóinák a szívét. A Cifrakert említettekre nem figyel fel melletti Csónakázó-tavon vas- egyetlen sportegyesület sem. tagodni kezdett a jégpáncél, s Még több kiadást sem jelen- a fiatalok birtokukba vették azt. Először a gyerekek próbál­tak korcsolyázgatni, de azután megjelentek az idősebbek is, akik látva, hogy a faleveles, zúzmarás jégen nem lehet sik­lani, dSprűt, lapátot ragadtak, s a nagyobb fiúkat is segítsé­gül híva. rendszeresen tiszto­gatják a jeget, s a legkiseb­beknek még szánkókat is visz­nek ki, hogy azok is kedvükre szórakozhassanak. A korcsolyázók száma az ünnepekben napi 60—80-ra emelkedett. De hiába az igye­kezet, a nehézségekkel nem tudnák megküzdeni. A kislá­nyoknak és fiúknak a zúzma­rás. piszkos parton ülve kell felesatolniuk a korcsolyát, s nincs módjuk egy kis vihenés- re, melegedésre. P'>1!g ott van az üres sportszertár helyisé- Néhány bátor jyerek a jégen Varga Irén felvétele tene, ha az egészséges téli sport elősegítésére megnyit­nák a szertárt melegedőnek, pihenőnek, és a jég gondozását is vállalnák: a költségeket szí­vesen megfizetnék a korcsolyá­zók. Szíves figyelmükbe ajánl­juk, hogy 40—50—60 esztendő­vel ezelőtt a vUlanyvilágításos Cifrákért melletti korcsolya­pályán zenés versenyek vol­tak, rendszeresen gondozták a jeget, s a melegedőben forró teát is ihattak a korcsolyázók. K. L. ★ A férj az asztal fölé hajol, motyog. — 3670. Rácsap a felesége: — Mi az, felemelték a fize­tésedet? — Dehogy! Irányítószámot írok a levélre. ★ A kisfiú elolvassa az elsu­hanó autó rendszámát. — Mondd apu, ez az irá­nyítószáma? ★ Két levélboriték beszélget. j — Neked mennyi az irányí­tószámod? — 1973. — Az is valami? Az enyém 2445! ★ A postás mesét mond este gyermekének: — Egyszer volt, hol nem volt, a 3768-on túl, a 2999-en innen élt egy király ... ★ Postai bölcsesség: „Mondd meg az irányítószámodat, megmondom, ki vagy!” ★ Jé, a postások is szeretnek számháborúzni! ★ Kedves Postás Bácsi! Kérem, írja meg, igaz-e, hogy ezentúl csak az mehet postásnak, aki a matematika professzora volt. A választ ide küldje: 230-H18—6)x1/3 1 Kohlmayer Ádám Téli napok Sokan úgy vélik, hogy a mezőgaz­daságban csak nyáron van mun­ka, télen a ter­melőszövetkeze­tekben csak név­napoznak, disznót vágnak. Persze, ez tévedés. NÉimeth Józsefné azonban, aki a Rákóczi Termelőszövet- kezz t régi tagja, a télen már való­ban keveset dol­gozik majd, mint­hogy nyugdíjba megy. Igaz, csak két hónap múlva. Addig még kara­lábé- és saláta­magnak való föl­det egyenget. Tóth Györgyné, Csorba Mihály, Kohan Tibor, Patik Ba- lázsné, Bállá József a Hunyadi Termelőszövetkezettől vállaltak földet, s most együtt takarítják be, kalákában, a takarmány- káposztát. Ásóval felvágják, összegyűjtik, és hazav'szik. Otthon először a tűzhely mellé állnak melegedni, mert kint, a földön, hideg van még munka közben is. Varga Irén felvételei SPORT Hogyan dől el, kik a város legjobb sportolói? Mint ismeretes, a városi KISZ-bizottság és a Nagykő­rösi Híradó közös kezdemé­nyezésére, 1970 óta, lapunk ol­vasóinak szavazata alapján, évente eldől, hogy kit tarta­nak a körösiek a város leg­jobb férfi és női sportolójá­nak, melyik csapatot a legjobb sportcsapatának. A 3 kategó­ria győztesét a KISZ-bizottság serleggel jutalmazza. A KISZ és a Híradó, az 1972-es évi eredmények alap­ján, ezúttal új módon szán­dékozik eldönteni mindhárom kategóriában az elsőséget. Ler veiben jó néhány helyi sport-, szakembert és városvezetőt is megkérdezünk, a napokban, ki­ket tartottak az elmúlt év leg­jobbjainak, azután pedig, a lapunkban megjelenő szava­zócédulákon, olvasóink is meg­jelölhetik az általuk legjobb­nak tartott sportolókat. A sportemberek szavazatai töb­bet nyomnak ugyan a latban, de a nagy számú olvasói sza­vazócédula is sokat számít. A részletekről még tájékoztatjuk Nagykőrös lakóit a közeljövő­ben. Nagy Miklós országos úttörő-olimpiai bajnok A neves író, Darvas József srülővárosában, Orosházán, rendezték meg január első he­tében, a VIII. téli úttörő­olimpia teremsportágainak orr szágos döntőjét. A 400 tagú szereplőgárda a fővárosból in­dult, különvonattal. A 16 tagú Pest megyei versenyzőcsoport egy része, köztük 3 körösi paj­tás is, Cegléden csatlakozott a többiekhez, örvendetes, hogy az országos döntő mindhárom sportágában volt városunknak képviselője, akik az előcsatá- rozásokon kivívták maguknak a szereplés jogát. Birkózásban született a leg­nagyobb sikerünk. A 63 kilo­grammosok szabadfogású via­dalán teljes körmérkőzést vív­tak a 6-os mezőny tagjai Nagy Miklós (Nagykőrösi Pe­tőfi isk.) minden találkozóját megnyerte, két ellenfelét két- vállra fektette, s országos úttö­rő-olimpiai bajnok lett. Sikere azért is igen értékes, -mert már nemcsak technikailag jól fel­készült, de taktikus fiatalok közt érte el a körösi nyolcadi­kos pajtás a jelentős ered­ményt. Nagy Miklós tanulmá­nyi átlaga 4,5 volt. Sikerére büszke lehet édesapja is, aki egykor a Kinizsi ökölvívója volt. . Asztalitenisz fiú egyéniben 44-en rajtoltak. Szabó Tibor (Nk. Kossuth isk.) vigasz­ágon bejutott a legjobb 12 kö­zé, s végül a 9. helyen vég­zett: 6 mérkőzéséből négysrer győzött. Pest megye háromta­gú csapata, melynek Szabó is tagja volt, a huszonegy-néhány együttesből szintén a 9. he­lyen végzett. Sakkban Hanusz Judit (Nk. Arany isk.) már harmadszor volt az országos döntő részt­vevője. A körösi úttörőlány a jelentős elméleti ismeretekkel is rendelkezők viadalán, az 54 versenyzős mezőnyben, 10 mérkőzésből hatot megnyert. Csak a dobogósok helyezését hirdették ki, de egyéni számí­tások szerint, a kis Hanusz az első tíz között végzett. A résztvevők üveg emlék­lapot, műanyagjelvényt és em­lékzsebkendőt kaptak a ren­dezőktől, a körösi birkózófiúk pedig a három Pest megyei érmes helyezésű fiatal közül a legfényesebbet, az aranyat. S. Z. Mit látunk nui a moziban? Személyiségcsere. Egy agy­átültetés következményei. Szí­nes, szinkronizált amerikai film. 16 éven felülieknek. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. * I

Next

/
Thumbnails
Contents