Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

/ XVII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1973. JANUÁR 10., SZERDA VÁC! Új tömgárdaszabályzat a hajógyárban A jogelődöknél eltöltött időt is beszámítják A Magyar Hajó- és Daru­gyár vezérigazgatósága irányí­tása alá tartozó egységeknél, így a váci hajógyárban is, új törzsgárdaszabályzat lépett életbe 1973. január elsején. Ezzel az 1970-es — részben el­avult — szabályzat érvényét vesztette. Az MHD társadalmi és gaz­dasági vezetése a vállalat nép- gazdasági kötelezettségeinek teljesítése és a vállalati dol­gozók munkájának fokozott elismerése, anyagi feltételei­nek megteremtése érdekében a kapott feladatok eredményes teljesítésére törekszik. Ezzel párhuzamosan 7— a X. párt- kongresszus határozatát és a SZOT irányelveit magáévá té­ve — fokozott erkölcsi és anya­gi megbecsülésben kívánja részesíteni azokat, akik a vállalathoz való hűségük­kel, odaadó munkájukkal, példamutató magatartá­sukkal a vállalat törzs­gárdáját képezik. Ezért rögzítették szabály­zatba a törzsgárdába való fel­vétel, a tőrzsigárdafokozatok, kitüntetések elérésének a fel­tételeit. Ennek pontjait csak a vállalati szakszervezeti tanács és a vezérigazgató' együttesen módosíthatja. Újszerű a törzsgárdafokoza- tok és kitüntetések elnyerésé­hez szükséges idők meghatá­rozása: bronz fokozat elérésé­hez 10 év, ezüst fokozat el­éréséhez 15 év, arany fokozat eléréséhez 20 év, vas fokozat eléréséhez 25 év és a vas II. fokozat eléréséhez 30 év szük­séges. Törzsgárdaidőként beszá­mítják a Magyar Hajó- és Darugyárnál, valamint an­nak jogelődeinél — így a váci Dunai Hajógyárnál — megszakítás nélkül eltöl­tött időt. Meghatározták, hogy kinek járnak a tagsággal való ked­vezmények, s milyen esetben szüneteltetik, vagy vonják meg véglegesen azokat. Az egyes fokozat elérése anyagi megbecsüléssel, 750-től 1500 forintig terjedő pénzjuta­lommal jár. A munkahelyük­höz ragaszkodó és becsülete­sen dolgozó munkatársakat a 35. és 40. éves törzsgárdaidő elérésekor a vezérigazgató és a vállalat szakszervezeti bizott­A város irodalmat kedvelő és pártoló közönsége érdek­lődéssel várja a Madách Im­re Művelődési Központnak e hét végére hirdetett Pilinszky János-estjét., A most 52 éves szerző ver­sei 1940-től jelennek meg. Eszmevilágával, mondaniva­lójával nem sorolható a meg­levő ismertebb költői stílus- I irányzatok követői közé. Ag­ságának a titkára külön elbí­rálás alapján külön jutalma­zásban részesíti. A törzsgárdatagok kötele­zettségét is meghatározták. A munkában való példás részvétel, a jó tapasztala­tok átadása, a munkavé­delmi és egészségügyi elő­írások betartása, a társa­dalmi tulajdon fokozott védelme, a szakmai és a politikai képzettség rend­szeres fejlesztése kötelező számukra. Kedvezően fogadták a most életbe lépett szabályzatot az MHD váci gyárában. Az otta­ni népes törzsgárda is arra tö­rekszik, hogy a vállalati fel­adatok megoldásán a legjobb tudása szerint munkálkodjék és példamutatásával másokat erre serkentsen. P. R. nosztikus, olykor már-már a teljes kiábrándultság felé kö­zeledő vélekedését humaniz­mus, meleg emberi részvét, hit színezi. Verseskötetei keresettek a helyi könyvesboltban. Most — költeményeinek bemutatá­sával — még közelebb kerül majd váci kedvelőihez. (P.) A hél vendége Pilinszky János Közös tanács — közös tsz A VÁMOSMIKOLAI közös (községi tanácsba’, való csatla­kozás tehát befejezett tény, csak még a tavaszi tanácstag­választást várják meg, akkor­tól fogva Vámosmikolán inté­zik a perőcsényiek ügyeit is. Megírtuk, hogy ezt a döntést különösen Perőcsényben hosz- szas vita előzte meg, de a köz­ségben szinte egy időben ke­letkezett másik vita, amit a helyi Április 4. Tsz és a tésai Béke Tsz egyesítésének terve váltott ki, még nem ült el. S hogy ugyanez a vita a tésai tsz tagjait is foglalkoztatja, az csak természetes. A KÉT TSZ EGYESÍTÉSE különben nem először merült fel. Többször is szóba került, főként évekkel ezelőtt, amikor az Április 4. gazdálkodási ered­ményei határozottan rosszak voltak. Egymás után több esz­tendő zárult mérleghiánnyal; A tagok keresete ennek kö­vetkeztében igen kevés volt, nem is nagyon dolgoztak a kö­zösben, sőt, sokan kiléptek a szövetkezetből, másfelé keres­tek megélhetést, és ezt is az alacsony jövedelemmel indo­koltál^. Akik megmaradtak a tsz-ben, azok is inkább csak a részes termelésre kiadott, vi­szonylag szép keresetet nyújtó bogyósgyümöics-parcellákhoz ragaszkodtak. AMIÓTA AZONBAN néhány éve Dudás József lett az Ápri­lis 4. elnöke, megváltozott a helyzet Perőcsényben. Tsz- tagnak lenni már ebben a községben is megélhetést biz­tosító egzisztenciát jelent. Még a rossz időjárás miatt bekö­vetkezett tavalyi terméskiesés ellenére is. Júniusban július­ban és augusztusban, a mál­na-, a ribizliszüret és a búza aratása idején, egy-egy jégve­rés pusztított a határban. AZ OKOZOTT KÁRRA pél­daképpen elég a búzatermést megemlíteni. Száz-száztíz va­gonnal reméltek, de csak 52 vagont takarítottak be. Abból sem lett kenyér, hanem csupán takarmánynak való. Az Álla­mi Biztosító két és fél millió kártérítést fizetett, persze, ez csak részben járult hozzá a háromnegyed évi mérleg ered­ményéhez, amely egymillió 700 ezer forint nyereséget mutatott ki. De, hogy a zárszámadásban sem lesz kevesebb a nyereség összege, azt most már biztos­ra veszik, hiszen az 1972. évi bruttó jövedelem az eddigi számítások szerint kitesz 4 millió 850' ezer forintot. En­nek következtében, a nagy jég­kár ellenére, teljes összegében megkapják a tagok a munká­juk értékének visszatartott 20 százalékát, sőt, az eredmény­részesedés is előreláthatólag valamivel nagyobb lesz az 1971-ben kifizetettnél. Viszont egy-egy tag közvetlen jöve­delme, a részes művelés ter­méskiesése miatt, mégsem éri el a tavalyelőttit. Ezt nagyjából már a tagok is tudják, mégsem kedvetle­nednek el. A földművelő em­ber tisztában van azzal, hogy keresetének alakulásában egyik fő tényező az időjárás. Ha kedvező, több a termés és a jövedelem, de, ha rossz, ke­vesebb. Azon pedig, hogy a rossz időjárás mégse vigyen el mindent, a korszerű nagyüze­mi mezőgazdaság, ha vezetése megfelelő kezekben van, min­dig tud segíteni. Perőcsényben az Április 4-ben ez történt Ez a termelőszövetkezet tehát kétségkívül életképes, megáll a bajok ellenére is a saját lá­bán. UGYANEZ MONDHATÓ el a tésai Békéről is. Kovács Vil­mos elnök jól irányítja, s ez a tsz soha nem volt mérleghiá­nyos. Jégverés viszont Tésán is volt az idén. mégsem gaz­dálkodott veszteségesen a Bé­ke. A múlt év eredményessé­gét bizonyító adatok fölsoro­lását csak azért mellőzzük, ne­hogy ismétlésekbe bocsátkoz­zunk, nagyjából azonosak ugyanis a perőcsényi tsz-ével. MI INDOKOLJA HÁT a két termelőszövetkezet egyesíté­sét? Azok, akik akár Perő­csényben, akár Tésán a két tsz házassága mellett törnek lánd­zsát, azt mondják, hogy külön a kettő, nem juthat be a leg­jobbak közé, kicsi ahhoz a te­rületük, hogy kimagasló ered­ményeket érhessenek el. Az Április 4. Tsz 2700, a Béke 800 holdon gazdálkodik. Külön-kü- lön a nagygazdaságokkal nem bírnák sokáig a versenyt, előbb-utóbb elvéreznének mellettük, míg egyesülve, a 3500 holdas nagyüzem, nem­csak a gépparkot fejlesztheti gyorsabban, de közösen, a meglevő gépeket is jobban ki­használhatja. Üj gépekre és a meglévők helyes csoportosí­tására annál inkább szükség van, mert mindkét község fia­talsága elfordul a földtől, alig akad olyan, aki belépne a tsz- be, és a tagok többsége hova­tovább, magas kora miatt, ab­bahagyni kényszerül a földmű, velés nehéz munkáját. Lám, csak, a perőcsényi Áp­rilis 4. Tsz 240 tagja közül már csupán 130 munkájára számíthatnak, a többi járadé­kos és nyugdíjas. A tésai Bé­ke földjén pedig 84 tag végez rendszeres munkát. 40 viszont a járadékosok és nyugdíjasok száma A MEGÖREGEDETT TA­GOK, mégha egyik-másikuk valami munlját éllát is, a bo­gyósok részes művelését már nem vállalják. Amit különben az egyesülés ellenzői sem ta­gadnak. Csakhogy azzal érvel- 1 nek, ugyan megfiatalodnak-e az öregek, ha a két tsz-ből egy lesz!? Arra ugyanis nem szá­mítanak. hogy a munkát abba­hagyni kényszerült idős tago­kat fiatalokkal pótolhatnák az egyesülés után. Márpedig a jól jövedelmező bogyósgyümölcs­ültetvények műveléséhez em­beri kéz kell. VÁCI KÖZÉPISKOLÁK - FÉLÉV UTÁN Jobb tanulmányi eredmény, kevesebb mulasztás Géza király téri Gimnázium és Szakközépiskola: A taná­rok karácsonyfával fogadták a téli szünidőről érkező diáko­kat. Már lassan hagyománnyá válik ebben az iskolában ez. A bizonyítványok sem a tanu­lóknak, sem a pedagógusok­nak nem okoztak különösebb fejfájást. Az iskolai átlag 3,9 volt, a 470 tanulóból mindösz- sze 5 elégtelen akadt. Voltak azonban kimagasló jó osztá­lyok, amelyekben a tanulmá­nyi átlag 4 egész fölötti. Közgazdasági Szakközépis­kola: Az iskola tanulmányi át­laga 3,57, a tavalyi első félévi­nél 4 századdal jobb. A 295 tanulónak az 1,4 százaléka ke­rült ki „vesztesen”, bukottan az 1972—73-as iskolaév első „fordulójából”. Az első taní­tási napon szinte alig volt hiányzó. Lőwy Sándor Ipari Techni­kum és Szakközépiskola: Szép eredménynek .számít, hogy az igazolt mulasztások számát az első félévben az egyharmadá- ra sikerült csökkenteni. A múlt tanítási év első félévéhez viszonyítva, amikor is az egy főre jutó igazoltan mulasztott órák száma 43,3 volt, az idei félévben ez a szám 16,1 órára csökkent Minek tulajdonítha­tó ez? Az idén nem volt inf­luenzajárvány, harcot indítot­tak a mulasztások ellen, és megvalósult az intézet köz- .ponti fűtése. A kollégiumi há­lószobák évszázados ajtajait új, jól záródó, üveges ajtókkal cserélték ki a szünidő alatt. A technikum tanulmányi átlaga a tavalyi 2,9-ről 3,1-re, a kol­légistáké pedig a tavalyi 3,3- ről 3,4-re javult. Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézetének Gya­korló Iskolája: Ez a Mező- gazdasági Technikum és Szak- középiskola új elnevezése 1972. október 1-e óta. Itt is zavar­talanul kezdődött a félév. Az iskola tanulmányi átlaga kö­zepes, a mulasztások száma csökkent, a tanulók magatar­tása, fegyelme is jobb, mint a korábbi időkben volt. Az is­A KÉT SZOMSZÉD; Perő­csépy is, Tésa is, ott terül el az Ipoly menti málnaországban. Mindkét községben, de különö­sen Tésán, számos új, vagy legalábbis korszerűsített lakó­ház bizonyítja, hogy viszony­lag jólétet adott a bogyósok termelése. Négy-öt évvel ez­előtt még nagyobb területeken is telepítettek belőlük, de az­óta esztendőről esztendőre csökkent a málna-, a piros- meg a feketeribizll- és legin­kább a szamócaültetvények területe. Csak Perőcsényben 1970 óta, tehát két év alatt, 40 hold elöregedett szamócát szántottak ki, és helyébe nem telepítettek újat, mert nem akadt részes termelésére vál­lalkozó. A szamóca művelé­sénél, különösen a szedésénél kell a legmélyebbre görnye- dezni. Ha pedig a hagyományos bo- gyósgyümölcs-kultúrát a kézi erő hiánya miatt csökkenteni, a távoli jövőben pedig eset­leg meg is kel] szüntetni, ezen az egyesülés sem segíthet. Te­hát nincs is rá szükség — hangoztatják. Mások pedig azért idegenkednek az egyesü­léstől, mert — amire külön­ben többször is volt már jól gazdálkodó tsz-ek egyesülése után példa —, azzal számol­nak, hogy esztendőkön át vesz­teséggel zárul a gazdasági év. Persze, mind a két tsz-ben akadnak olyanok is, akik pusz­tán azért ellenzik az egyesü­lést, mert meg akarják őrizni saját gazdaságuk önállóságát. A KÉT TSZ VEZETŐI azon­ban sűrűn tanácskoznak, meg- hányják-vetik az egyesítés minden részletkérdését. Mert annyi bizohyas. hogy az Ápri­lis 4. és a Béke zárszámadási közgyűlésén az egyesítésre vo­natkozó javaslat el fog hang­zani. Az viszont csak február derekán — akkor tartja ugyanis mindkét tsz a közgyű­lését — derül ki. hogy a tagok többsége elfogadja-e a javasla- latot? Addig, a szavalásig ugyanis, nem lehet tudni: az egyesülést kívánó, vagy az azt ellenző tagok vannak-e több­ségben? Szokoly Endre kola új elnevezése többek kö­zött azt takarja, hogy az év minden péntekjén az egyetem 18 tanárjelöltje a gyakorlati oktatást gyakorolja itt Vácott. Sztáron Sándor Gimnázium: A tantestület vezetői elégedet­tek az iskola 3,3-as tanulmá­nyi eredményével, hiszen ez az eredmény kemény, kitartó munkát igényelt tanártól, ta­nulótól egyaránt. — bognár — BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS A Magyar Szocialista Mun­káspárt váci, II. körzeti veze­tősége értesíti tagjait, hogy ja­nuár 10-én, szerdán délután 4 órakor a tömegszervezetek székházának nagytermében beszámoló taggyűlést rendez. Előadó: Csányi Mária. Az MTS Vác városi tanácsa január 7-én vasárnap a mező- gazdasági technikum tornater­mében rendezte meg a Vác város 1973. évi felnőtt asztali- tenisz-bajnokságát. A városi bajnok címet Pálfi Károly, a váci Kötöttárugyár versenyzője szerezte meg. Má­sodik Pölcz Ernő, harmadik Nagy János és Králik Tibor, mindhárom a Kötöttárugyár versenyzője lett. A férfi páros­ban a bajnoki címet a Pálfi— Nagy páros nyerte. Második Pölcz Ernő és Pölcz Gábor, a harmadik helyet a Králik— Tauber és a Mojzes—Virág pá­ros nyerte. Sajnos, a városi bajnokságon csak a Kötöttárugyár, a Váro­si Kórház, a PENOMAH, az Egyesült Izzó, és a Kötöttáru- gyár KISZ-csapata vett részt. Sajnálatos, hogy olyan sport­egyesületek, mint a Híradás­technikai Anyagok Gyára, a Hajógyár, a Fonógyár és a Forte versenyzői távol marad­Kertbarát-előadások A dunakeszi Kertbkrátok Köre harmadik éve rendezi meg január 8-tól március 26- ig előadássorozatát. Az idei előadásokat a konzervgyár kultúrtermében tartják. Hétfőn Z alay Bálint, az SZTK igazgató főorvosa a Ha­zafias Népfront nevében nyi­totta meg az előadássorozatot. Utána dr. Gyurkó Ferenc egyetemi tanár, az országos kertbarátok alelnöke tartott előadást A kertbarátmozgalom célja, feladata és távlatai cím­mel. Január 15-én Horváth Lász­ló kertészmérnök „Kiskertek művelésének gyakorlati kérdé­sei” című előadására kerül sor. Január 22-én Kálvin Sándor, a MÉM szakmai filmjét hozza a klubba, „Homoktalajok ja­vítása, időszerű filmek bemu­tatása” címmel. Január 29-én Csáky Antal egyetemi adjunk­tus „Szőlő- és gyümölcster­mesztés” című előadása ad majd gyakorlati útmutatást a kertbarátok köre tagjainak. tak a versenytől. Hasznos len­ne, ha az utóbbi sportegyesü­letek vezetői a minőségi sport mellett a tömegsportra is na­gyobb figyelmet fordítanának. Egyes sportegyesületek ver­senyzői nem is tudtak a baj­nokság megrendezéséről, mert a versenykiírás valamelyik sportegyesületi vezető asztal- fiókjában hever! Szombaton, január 13-án délután a mezőgazdasági tech­nikum tornatermében szintén asztalitenisz sportágban ren­deznek kétórai kezdettel ser­dülő, 4 órai kezdettel az ifjú­sági egyéni és páros bajnok­ságot. A kiküldött versenyki­írások alapján a rendezők ké­rik a sportegyesületeket — de. különösen az általános és kö­zépiskolákat — hogy verseny­zőiket minól nagyobb számban indítsák el a városi bajnoksá­gon, mert nemcsak a győzelem, hanem a részvétel is fontos. —bi. s. 1. Dagadó és Bilagit Ügy látszik, az Oroszlán csillagzat, amely alatt szü­lettem, nem éppen szeren­csés konstellációban állt annak idején. Mostanában ugyanis olyan dolgok tör­ténnek velem, amik erre utalnak. A következő esetet is ide sorolhatom. Elmúltak az ünnepek, megkönnyebbülve lélegez­tem fel a „szűkebb” na­pokra gondolva. A zsírtala- nokra, a könnyű és sovány napokra, amikor _ sem a szármáskáposzta, sem a kö­vér májashurkák csábítása nem kísért immár. Amikor könnyebb a lemondás, ami­kor a teríték dísze csak egy lágytojás lesz. Ilyen vágyakban éltem, amikor testem egy részé-s ben felsajgott az intelem, hogy: büntetlenül nem lel­het megúszni még az ünne­pek töltekezését sem! És ez egyáltalán nem lelki inte­lem volt, hanem a zsigerek- ben lakozó ördög ébredése, amit — tudtam — csak is a rendelőintézetben altatha­tok el... A körzeti orvosnál sokan voltak. Fásult és szenvedő arcok vettek körül, s min­denki a megváltó ajtóra függesztette tekintetét — a bebocsátásra várakozva. Félórák jöttek és mentek, de enyhülést nem hoztak, csak kínjaink tetézték, ami­kor végre — én következ­tem. A doktornő jóságosán faggatott, s amikor előad­tam jövetelem célját, meg­értőén hunyorított: — Igen, igen, a dagadó ... én is szeretem — suttogta, miközben éreztem és szinte láttam magam is, szemei előtt a gőzölgő és fortyogó, fedővel béklyózott edénye­ket. — Na, majd a Bilagit, az segít — nyugtatott meg, és felkanyarította recipéjére a megnevezett csodaszert... — Nincs! — közölték ve­lem röviden és határozottan a gyógyszertárban, amikor szégyenlősen a pultra he­lyeztem megmentő recepte­met ... Hogy miért nincs? Nem, azt nem tudták meg­mondani, így aztán meg­semmisülve oldalogtam a kijárat felé. Az este ringatta már a várost, amikor a Földvári téri patika felé csoszogtam. Egy idősebb hölgy fogadott udvariasan, s e tény már önmagában is a fájdalmaim enyhülését kezdte elősegíte­ni. Ám, receptemre tekint­ve, sajnálkozva csak ennyit közölt velem: — Bilagit? Sajnos, nincs. — Ugye, ez ünnep utáni csemegének számít, azért fogyott el? — Azt is lehetne monda­ni, ám mi egy hónapja hiá­ba rendeljük, nem kapunk, — Nem kaphatnék vala­mi mást? — kockáztattam meg egy utolsó kérdést, de tudtam, hogy ez lehetetlen. Amit az orvos felír — csak azt adhatják ki a beteg­nek ... A gyógyszertár előtt áll­dogáltam, s nem tudtam, hogy mitévő legyek. Eszem­be jutott még öreganyám macskája is — az mindig valami füvet rágcsált has­fájás esetén. Lemondóan le­gyintettem, mert a téli Földvári tér kopár volt, semmiféle gyógyfüvet nem leltem volna. Aztán felrémlett előttem az otthoni káposztásfazék — kell abban még egy da­rab dagadónak lenni! Ha az sem segít — mormogtam —, akkor Bilagit-ügyben vala­mi svájci rokont kell felku­tatnom ... — csankó — VERSENY A VÁROSI BAJNOK CÍMÉRT t 2. Perőcsény+Tésa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents