Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-10 / 7. szám
rt» UECl ijinlap 1973 JANUÁR 10., SZERDA „Az ecseri kertek alatt...” Egy táncegyüttes az elsők közül — Tudomásunk szerint a fölszabadult ország elsőként megalakult amatőr táncegyüttese vagyunk — mondja Koczkás László, az ecseri együttes vezetője. — A MADISZ keretében alakultunk, Pusztai Ferenc, ifj. Győri János, Horá- nyi Ervin és Szigetvári Sándor neve említhető az alapító tagok között. Az országhatárnál még a harcok, itt Ecseren már a próbák folytak. Emlékezetes első szerepléseink között tartjuk számon a budapesti, Ganz-kertvárosi moziban — mai lőrinci Béke téren — történt fellépésünket, 1945. augusztus 26-án. — A kis csoport, a tizenkét lány mindegyikén habfehér, sok szoknyás, puffos csipkeujjú ecseri népviselet volt. Így indultunk el — lőcsös szekéren Budapestre. Forró légkörű föllépés volt, nem akart szűnni a fergeteges tapsvihar, számtalanszor ismételtünk. Előadás után a mozi előtti téren a közönséggel együtt folytatódott a tánc. És akkor a tömegen keresztül egy öreg néni furakodott át, kis kosarát hozva. „Most már elhiszem, hogy vége a háborúnak”, mondta, s megkért, hogy a maradék lisztecskéjé'ből sütött pogácsákat osszam szét a táncosok között. Az első sikert még nagyon sok követte. Az Opera színpadán Ecseren később az óvodások is külön együttest alakítottak, Kovács Józsefné óvónő vezetése alatt Két iskolai csoport is létrejött, amelyeket Laki Károlyné tanárnő, Kemenczei Ferenc tanár és később Szabó Balázs igazgató irányított. 1947-ben az óvodai és egy iskolai csoport fellépett az Operaház színpadán is. Ugyancsak ebben az évben látogatta meg a községet Rábai Miklós, aki több valódi ecseri táncmotívumot vitt magával, a többi között a híres Ecseri lakodalmas „nyersanyagát” is. 1949- ben részt vettek a budapesti VIT-en, s az évek során több megyei és országos első díjat, aranyoklevelet szereztek. A maiak — A mostani tánccsoport szinte teljes egészében az iskolai táncosok közül, Mátraházi Lászlóné tanárnő kezei alól került ki. A néhány évi szünet után újjászervezett együttes 1971 őszén hallatott ismét magáról, a KISZ keretében. — Felvettük a kapcsolatot a KISZ Központi Művész- együttessel. Táncosaink közül Tabányi Marika, Solymosi Marika és Szvitek András rendszeresen bejártak Budapestre, de a kapcsolatból származó segítség ennél több. Sza- kolczay Ildikó és Major Tamás, a művészegyüttes tagjai, rendszeresen kijöttek hozzánk Ecserre, az ő segítségükkel rendeztük meg az újjáalakult együttes első előadását, 1972. április 4-én, Húsvéti locsoló, ez volt a címe. A jubileum Az együttes tavaly fellépett a ceglédi országos Dózsa-ün- nepségen, s ennek nyomán egyszerre — tíz meghívást kaptak. Igyekeztek többségüknek eleget tenni. Az ecseri népi táncegyüttes megalakulásának 25 éves jubileuma annak idején valami miatt elmaradt. Ezt a jubileumot, s valójában a 27 éves jubileumot is, tavaly november elején ülték meg, otthon, Ecseren. Részt vett az ünnepi esten Rábai Miklós, és a „nagy” Ecseri lakodalmas egyik főszereplője, Léka Géza Fs. És — ötszáz néző. Közülük kétszáz a zsúfolt teremből kiszorulva, az utcáról hallgatta, nézte fiait-lányait A csoport jelenleg harminctagú, a legfiatalabb tagja 14, a Legidősebb tagja 21 éves. — Komolyan gondoljuk azt, hogy népi együttesünk számára már az óvodában elkezdődCEGLÉD, SZABADSÁG NAGYKÖRÖS GÖDÖLLŐ SZENTENDRE ABONY BUDAKESZI BUDAÖRS MONOR NAGYKÁTA VECSÉS JANUÁR 11-TŐL 17-IG (A filmszínház a Kossuth Művelődési Központban tartja előadásait) 11-14: A fekete farmer 15-17: Az atamán halála I—II. 11-14: 15-17 Az atamán halála I—II. A fekete farmer 11-14: Bolondos újoncok 15-17: A vőlegény nyolckor érkezik 11-14: A vőlegényi nyolckor érkezik 15—17: Bolondos újoncok 11-12: Jöttem, láttam, lőttem 13- 14: Joe Hill balladája 15-16: Kezed melegével (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait) 14- 15: Hyppolit, a lakáj 11-14: Anna ezer napja 15- 16: Belorusz pályaudvar 17: Tíz kicsi indián 11-12: Joe Hill balladája 13-14: John és Mary 15—16: A fekete város I—II. 11-14: Utazás Jakabbal 15-16: A Sirály éjszakája* 17: A lovag végakarata 11-14: Személyiségcsere* 15-17: Charly Csak 16 éven felülieknek! JÓ SZÓRAKOZÁST KIVAN A PEST MEGYEI MOZIUZEM! VÁLLALAT jék a rendszeres, folyamatos tánctanítás, hogy a gyerekek már ott megszerezzék a jó tánckészséget. Ez a tervünk majdnem egészében megvalósul, mert az óvodai tánccsoportot is újjászervezik. Koczkás László órák hosz- szat tudna mesélni az együttesről, saját magáról azonban annál kevesebbet mond. Pedig ő készíti a koreográfiákat is, ő tanítja be a táncokat, ő kíséri harmonikával a táncot, ő gyűjtötte és gyűjti többek között a dalokat is. — A dalok egy részét még nagyapámtól hallottam. Gazdag forrásom volt Murár Józsi bácsi táncanyaga is, akinek 114 lépésmotívuma az ecseri lakodalmas könyvben is megtalálható. Képesek-e ? A tánccsoport újjáalakulásakor sokan kételkedtek abban, hogy képesek lesznek-e megfelelő szinten folytatni a múlt hagyományait. Azóta bizonyítottak. Segíti a tanács őket, a táncosok jutalomkiránduláson voltak a nyáron, s a jubileumi ünnepségre új táncruhákra való anyagot kaptak. — Kérem, említse meg, hogy a KISZ-népiegyüttes tagjai komoly értékű társadalmi munkában is részt vesznek. Segítettek kitisztítani például a SzerelempataK medrét, és több vasárnapjukat áldozták föl az új óvoda alapozásánál is. De hát — elsősorban táncolnak. Koczkás László — akivel az esztergapad mellett beszélgettünk, lévén szerszám- készítő mester — elmondja: igen büszkék arra, hogy tavaly a japán televízió munkatársai is filmet készítettek róluk. Tulajdonképpen a KISZ Központi Művészegyüttesét keresték fel, ám ott annyira megtetszett nekik néhány táncszám, hogy tudni akarták, honnan ered. Azon nyomban kiutaztak Ecserre — s a táncosoknak vagy hat órán keresztül nem volt megállásuk. Estefelé már együtt énekelték a fiatalokkal — igaz, kissé tört magyar nyelven — a szép ecseri népdalokat. Köztük a a leghíresebbet: „Az ecseri kertek alatt folyik a Szerelempatak .. Szabó Éva Restaurálják a Zsolnay-múzeumot Pécs legismertebb múzeuma, a Káptalan utcai Zsolnay-ki- állítás, hétfőtől zárva van. A múzeumnak otthont adó műemléki épület belsejét ugyanis felújítják és emiatt legalább fél évig nem lehet megtekin- teni a kiállítást. A renoválás ideje alatt átrendezik és felfrissítik a több mint ezer kerámiából álló gyűjteményt. A Zsolnay múzeum 1955-ben nyílt meg, azóta körülbelül másfélmillió hazai és külföldi látogató csodálta meg a kiállított remekműveket. A felújítás során a belső falakat vé- gigkutatják, mert a vakolat alatt 150—200 évvel ezelőtt készült freskómaradványokat sejtenek. A Káptalan utcai épület Pécs legrégibb lakóháza, hatszáz évvel ezelőtt épült. Új Orion tv-készüíékek A Budapesti Rádiótechnikai Gyár az idén újfajta kazettás magnetofonokkal jelenik meg a hazai piacon. Az elmúlt évi BNV-n nagy ßikert aratott MK 25-ös kazettás magnetofon egyaránt működik teleppel és hálózatról. Nullszériája 1972-ben készült el, sorozat- gyártása az év második negyedében kezdődik. Ennek a magnónak kizárólag telepes változata is kapható lesz, olcsóbban, MK 26 néven. Módosították a kazettaszala- gok gyártását. A korábban észlelt hibákat kiküszöbölték, és így a C 60-as kazetta már jobb minőségű lesz. Idén először kerül forgalomba a C 90-es kazetta, melyre 2x45 perces műsor vehető fel. Az Orion-gyár idén forgalomba kerülő két újfajta televíziókészüléke magában foglalja a fekete-fehér képernyők minden jelenlegi műszaki és esztétikai vívmányát Az Orion 60 és az Orfeusz fantázia nevű készülékek előreláthatólag az év második felében kerülnek az üzletekbe. Mindkettő nagyképernyős. Üzembiztonságukat növeli, hogy kilenc tranzisztorosaik. A 12 csatornás Orion 60 minden kényelmi és divatigényt kielégít. Ez az első hazai készülék, melyet tolópotméterrel és fülhallgató-csatlakozóval láttak eL Nyelvi laboratóriumok a középiskolákban Dr. Polinszky Károly nyilatkozata A korszerű oktatási technika alkalmazása iránt egyre nő az érdeklődés világszerte. A közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a korszerű oktatási berendezésekről és módszerekről tartott tanácskozáson háromszáz, nál több szakember vett részt. A szimpoziont dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg, akitől nyilatkozatot kért munkatársunk. — Jelenlegi ismereteink szerint az emberiség tudáshalmaza időszámításunk kezdetétől 1750-ig kétszereződött meg, ma már információk özöne kö. vetkeztében alig szükséges öt év a tudáskészlet 100 százalékos növeléséhez. Ezért most az ismeretek növekvő világában, elengedhetetlen a tanulás és a tanítás hatékonyságának fokozása. Ehhez a korszerű segédeszközök jelentős segítséget nyújtanak. Oktatási rendszerünk magasabb színvonalra emelését kormányhatározat is előírja, ennek pedig egyik fontos eszköze az oktatás- technikai, audiovizuális berendezések alkalmazása. — A negyedik ötéves tervidőszakban már 57 iskolában, a középiskolák 10 százalékában alkalmaznak korszerű nyelvi laboratóriumokat. A közoktatás, ezen belül a felső- oktatás színvonalának emelésére a Művelődésügyi Minisztérium egy országos oktatás- technikai központot hoz létre. A központ feladata lesz: koordinációs tevékenységgel gondoskodni arról, hogy az oktatási szemléltetőeszközök minden iskolába eljussanak, és a modern tanítási metodikák elterjedjenek Ehhez tanfolyamok szervezésével is felkészítik majd a pedagógusokat. Felmerült az a lehetőség, hogy az oktatási központ létrehozásához az ENSZ fejlesztési alapjából nyújt anyagi támogatást. A központ az audiovizuális eszközök tipizálását is megkívánja oldani. A korszerű oktatási technikát ma már nemcsak az iskolákban, hanem a gazdasági élet számos területén is hatékonyan lehet alkalmazni. A háromnapos tanácskozáson elhangzottak olyan előadások, amelyek azt tárgyalták, milyen a modern eszközök szerepe a mezőgazdasági szakemberképzésben, illetve, hogy az oktatástechnika fejlesztésé, ben hogyan mélyíthető el a szocialista nemzetközi együttműködés — fejezte be nyilatkozatát a miniszterhelyettes. A szimpozionnal egy időben a Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézete kiállítást rendezett a Technika Házában, ahol — áttekintést adva a magyar piacon kapható termék- választékról — tizenkét hazai vállalat és intézmény (köztük a Mechanikai Laboratórium isi bemutatta audiovizuális berendezéseit. Cz. V. Megjelent a Társadalmi Szemle lanuari szama A folyóirat januári számának vezető cikkét — amely a Központi Bizottság novemberi ülésének állásfoglalásával foglalkozik — Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője írta „Egységes értelmezés, kommunista kiállás, közös cselekvés” címmel. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter az 1973. évi népgazdasági tervet és FŐVÁROSI KIÁLLÍTÁSOK Híradás a váci Duna-műhelyből Nyitány Petőfivel — Görög tájak — Jugoszláv grafika Tárlatnyitány: Petőfi. Születésének 150. évfordulójára méreteiben és célkitűzéseiben egyaránt nagyszabású tárlat nyílt a PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN. Gazdag művelődéstörténeti anyaggal lepték meg múzeoló- gusaink és irodalomtörténészeink a látogatókat. Imponáló a képzőművészeti és irodalmi emlékek egyeztetése, a műfordítások és levelek társítása, a Petőfiről szóló versek, kéziratok összegyűjtése. Különösen sikeres az a rendezési elv, mely a költő nagyságát kifejezésre juttatja megmaradt tárgyainak bensőségével sav - lághír bibliofil bizonyításával. A kiállítás objektív tényt igazol: Petőfi az emberiség tudatának része, nemcsak országos, hanem kontinentális közkincs. Jó megoldás mutatkozik azokban a tárlókban, ahol a Petőfi-kötetek nyitott lapjain a róla készült érmek láthatók. Érdeklődésre tarthat számot Jankó János eredeti és hiteles rajza a költőről, melyet Illyés Gyula kölcsönzött a múzeumnak. Kondor Béla Petőfi-met- szetei, az aszódi emlékek e nagy és halhatatlan költészet egyre bővülő utóélete. Talán a sietség az oka, hogy a tárlat feszültsége a végére kicsit lanyhul, az utolsó teremben grafikusaink Petőfi-lapjainak címe hiányzik a falakról. A STÚDIÓ GALÉRIA új esztandőbeni első kiállítása híradás o váci Duna-mű- helyből. Illusztris tagja: Mi- zser Pál műtermi töprengéseinek legfrissebb anyagát mutatta be, olyan rendezett színtörvényeket, érzelmeket jelölő egyéni formacsoportokat, melyek nem egyszerűen festői gyorsjegyzetek, heroikus vázlatok, hanem töredékei, irányai egy újabb lehetőségnek, melyet Mizser Pál lendületesen és méltó rajzi apparátussal kutat évek óta. Közbülső minőségállapot hiteles erőfeszítéseit láthatjuk, nem végeredményt. Azzá csak akkor válik e szuggesztív hőfokon szerveződő festői kavargás és egyéni festői nyelvezet, ha eszmeközpontot érint. Akkor fogja elérni határok közé nem szorítható határait. Minden bizonnyal hamarosan nagy méretű falfestményben összegezi Mizser Pál a stúdiókiállításon bizonyított festői felismeréseit. A KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZETE Dorottya utcai termében Varga Győző görögországi ihletésű kőnyomatait láthatjuk. Minden kék a tárlaton, a meghívó, a plakát, a rajzok, a festő, az Éged-tenger színébe öltözködik. Az első kék rapszódia zenei szerzője Gershwin, grafikai változatát Varga Győző teremtette meg a hellén világ iránti odaadással. Görög táncot, kikötőt, kalmárt és bárkákat jegyez fel e hibátlan rajzírás, egy új élményekre döbbent ember képi naplóját. A SZÉPMŰVÉSZETI MUZEUM az új esztendőt a mai jugoszláv grafika bemutatásával köszöntötte. A tárlat esemény. Az átlagszínvonal egyenletesen magas, a témaválasztás és a formaképzés változatos, számtalan kísérleti eredményt is számbavesz a hagyományos eljárások gyakorlata mellett. Az egyéni hang bátorsága általános társadalmi humánumon alapszik, olyan gondolkodó rajzolók teszik elénk lapjaikat, akik kínosan ügyelnek a megoldás tökélyére, nem elégszenek meg a merész ötletekkel. Mindezt a korszerű grafika egyik s nem kizárólagos törvényének tartják. A kiállítók közül kiemelkedik Berber Mersad, Borcic Bogdan, Klar Mesko, Maraz Adriana, Sefran Gorazd és Makuc Vladimír. Utóbbi komplex grafikai művelettel, színes mély és magas nyomattal idéz bölcseleti komolysággal vörös tájat, gyíkot és madarat, olyan intenzitással, mely nemcsak a közönségnek, han^m a mai magyar rajzművészetnek is tanulságul szolgál. Losonci Miklós költségvetést elemzi másában, A folyóirat teljes terjedelmében közli Friss István „Ipar- fejlesztés és gazdaságpolitika” című előadását, amely a tavaly decemberi ipargazdasági tudományos konferencián hangzott el. Dr. Csizmadia Ernő „Élelmiszer-gazdaságunk a X. kongresszus határozatainak megvalósítása után” címmel írt tanulmányt a folyóiratban. A Szemle-rovatban jelent meg négy vezető pártmunkás nyilatkozata a Központi Bizottság novemberi határozatáról. A Társadalmi Szemle, a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó cikkek mellett, a tudományos-technikai forradalom, című sorozat keretében a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet. A folyóirat részletesen ismerteti az SZKP elméleti és politikai folyóiratának, a Kommunyiszt- nak, két, gazdasági kérdésekről szóló cikkét, Bizám Lenke tollából pedig érdekes tájékoztatást és elemzést kapunk az úgynevezett „Frankfurti iskola” ideológusának nézeteiről, s azok bírálatáróL A moszkvai rádió pályázatának magyar győztesei Több mint másfél ezer magyar rádióhallgató vett részt a moszkvai rádió magyar osztályának és a Komszomol Központi Bizottságának a Szovjetunió 50. évfordulója alkalmából rendezett kérdés-felelet pályázatán. A pályázat díjait kedden Moszkvában, a Barátság Házában ünnepélyes keretek között sorsolták ki a 390 helyes választ beküldő pályázó között. Az első dijat a zsűri sorsolás nélkül Kocsis Zsolt gyöngyösi középiskolásnak ítélte oda. A nyertesek teljes névsorát és lakcímét a moszkvai rádió magyar adása közli esti adásaiban, ezenkívül a rádió szerkesztősége a pályázat győzteseit természetesen levélben is értesíti. A nyeremények átadására Budapesten kerül sor. 1 4
