Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-10 / 7. szám
1973. JANUAR 10., SZERDA “’hírlap 3 Folytatódik a népfrontelnökök és -titkárok továbbképzése VEZETNI A TERME10S ŰVETNEZETBEN Nagy erő a titkosságban /. EGY VIZSGÁLAT ÉS TANULSÁGAI Befejeződött a leltározás a vállalatoknál Február 20-ra elkészülnek a mérlegbeszámolók Az ipari, kereskedelmi és tnás vállalatoknál a tavalyi utolsó, illetve az idei első munkanapon befejezték a leltározást, s megkezdődött a mérlegbeszámolók készítése. Február 20-ig mind a 7600 vállalat és szövetkezet eljuttatja az adóhatóságokhoz az év végi mérleget, összegezve az 1972-es év eredményeit. Február 20-ig tehát mindenütt megismerik a vállalati nyereséget, a részesedési alapot, a felosztható nyereségrészesedést, és utána megkezdhetik a részesedés szétosztását. Valamennyi vállalatnak érdeke, hogy a mérlegbeszámoló adatai pontosak legyenek, mert anyagi hátránnyal jár, ha a revizorok utólag hibát találnak a kimutatásban. A Pénzügyminisztérium számítóközpontjában február utolsó hetében kezdik meg a 7600 mérlegbeszámoló sokmilliónyi adatának feldolgozását, s március 5. körül készül el az első gyorsjelentés, amely képet ad a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásának legfőbb adatairól. Ä részletes szakágazati összesítések március végén készülnek el, majd a népgazdaság teljes pénzügyi mérlegét is összeállítják. Mivel Pest megyében az élelmiszer-kereskedelem alaposan felkéiszült az év végi vásárlásokra, az ünnepi csúcs- forgalom sem merítette ki a készleteket. Az év első napjaiban — miként az már lenni szokott — a kereslet ezúttal is átmenetileg kissé csökkent. Az áruszállítás az élelmiszerboltokba azonban folyamatos. Az átárazások időközben mindenhol fennakadás nélkül megtörténtek. Monoron ugyan — mint a ceglédi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál megtudtuk — némileg késtek a dohányáru szállításával az üzletekbe, e hiányt azonban mára kipótolták. Minden egyéb áruból megfelelő készletekkel rendelkeznek. A váci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben ugyancsak elég áru található. A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban, a szentendrei, a budai és a ráckevei járásban A Pest megyei községi, járási, városi népfrontbizottságok elnökeinek és titkárainak hétfőn kezdődött egyhetes továbbképzésén, a budapesti Hotel Ifjúságban, tegnap délelőtt dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, az Országos Béketanács elnökségének tagja, alelnöke, országgyűlési képviselő, az országgyűlés külügyi bizottságának tagja tartott előadást a Hazafias Népfront alkotmányos feladatairól, s ezen belül az 1973. évi tanácsválasztások lebonyolításával kapcsolatos politikai és szervezeti tennivalókról. A nap második előadója Nyéki . József, a Hazafias Népfront ! 1973-ban egy 150 lakásos lakótelep építését kezdik meg Kistarcsán. A korszerű otthonok többsége KlSZ-lakásépí- tési akcióban készül, de a lakótelepet általában fiatal házaspárok veszik majd birtokukba. leapadtak ugyan a trafikárukészletek, s egyes sajtféleségeknél is a szokottnál nagyobb kereslet mutatkozott, de a forgalomban nincs fennakadás. A szállítás pedig folyamatos, sőt élelmiszerboltjaikban, raktáraikban tojásban és tőkehúsban árufölösleg is van. A földművesszövetkezeti üzlethálózatban gyulai kolbászból, téliszalámiból és felvágottból bizonyos hiány tapasztalható, tőfcehúsbéisczleteik ellenben meghaladják a keresletet. A forgalom év eleji zavartalan bonyolítására a nagykereskedelem is felkészült. A megyei szesz- és dohány- lerakatokban állandó ügyeletet tartanak az esetleges hiányok pótlására, a Pest—Komárom— Nógrád megyei Fásáért pedig csupán a Ráma és a többi margarinból nem tud eleget szállítani: de ez még a tavalyi esztendőből örökölt gond. P. A. Országos Tanácsának munkatársa, a népfront város- és községpolitikai közreműködéséről S’Ólt. A megyei népfrontelnökök és -titkárok továbbképzésén ma délelőtt Fábián Zoltán író, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának alelnöke, a Magyar írók Szövetségének titkára. a megyei népfronttevékenységen belül kulturális feladatokról beszél, délután pedig dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára a népgazdaság helyzetének néhány jellemző vonásáról, megyénk gazdasági, társadalmi és kulturális életének alakulásáról tart előadást. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárából eddig 17 KISZ-korosztályú, családos fiatal jelentkezett a házépítési akcióba. A lakások — amelyek kétszoba-összkomfor- tosak lesznek — 280 ezer forintba kerülnek. Az induláskor 60 ezer forintot kell befizetni, a fennmaradó összeget pedig 35 évig törlesztik a lakás- tulajdonosok. A gyár ötezer forint kamatmentes hitellel támogatja az építkezőket, a községi tanács pedig jutányos áron közművesített telket biztosított a fiataloknak. A cím nem egészen pontos. Az állami ipar és építőipar munkásainak és művezetőinek idei béremeléséről lesz szó. Még inkább arról, ami a szokásostól eltérő most ebben. Tehát: hogyan hajtják végre az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi határozatát, amely az évek során létrejött kereseti aránytalanságok felszámolására hivatott. A március 1-től esedékes központi béremelés részleteiről ugyan a Minisztertanács még nem döntött, sok kérdés azonban máris megválaszolható. Amit mindenki megkap Érthető módon a munkások és a művezetők kalkulálnak, terveznek. Mire számíthatnak? Többféle átlagszámot hallhattunk, olvashattunk a különböző megnyilatkozásokban, de minden alkalommal, így vagy úgy, a differenciálás is szóba került. A differenciálás pedig kizárja annak lehetőségét, hogy valamennyi érdekelt egységesen megkapja az átlagos összeget. A külön központi béremelésnél kétirányú differenciálás is eltéríti majd a személyre szóló konkrét bér javítás arányát az átlagtól. 1. Mivel az utóbbi években a segéd- és betanított munkások bére gyorsabban emelkedett, ezért most a szakképzettség megszerzésére jobban ösztönző kereseti arányok kialakítása a kívánatos. így az állami iparban és építőiparban dolgozó szakmunkások és művezetők bére átlagosan 10, illetve 8 százalékkal emelkedik, míg a segéd- és betanított munkásoké — ugyancsak átlagosan — csupán 5, illetve 4 százalékkal. 2. Ez azonban még nem az egységesen megadott béremelési arány, hiszen a vállalatok között is további differenciálás lesz. A Központi Bizottság határozata értelmében ugyanis az átlagosnál nagyobb mértékben szükséges növelni a béreket ott, ahol nehéz fizikai munkát végeznek, ahol sok nőt foglalkoztatnak, illetve több műszakban dolgoznak. így nyilvánvalóan az átlagosnál Milyen kép él közvéleményünkben a termelőszövetkezetek elnökeiről? Ha valamire, úgy erre bízvást elmondható: szerfölött változatos, egyszersmind azonban változó, módosuló is ez a kép, mégpedig akként, milyen információk jutnak fölscínre, nyilvánosságra, ilyen-olyan formában. Mondhatni, az utóbbi néhány esztendő elégséges volt ahhoz, hogy mind a mezőgazdasági termelés, mind a vezetők, így a tsz-elnökök minőségi megerősödésére sor kerüljön. Országosan is, Pest megyében is megfigyelhető, hogy az elmúlt évtizedben tekintélyes mérvű volt a koncentrálódás: sok szövetkezet egyesült a másikkal. Ha nem is állítható egyértelműen, hogy ilyen alkalmakkor mindenütt az arra legmegfelelőbb ember helyeztetett az elnöki posztra, ez a kiválasztódással is együttjáró folyamat nagy általánosságban mégiscsak hozzájárult a szakértelem, így a mindinkább domináló közgazdasági gondolkozás térhódításához. (Külön kérdés, hová lettek a többiek, miként nyugodtak meg, avagy hányán váltak közülük örök duzzogókká? Mindenesetre az éppen csak jelzett folyamatból kitetszik, hogy roppant forgatagos — egy kis nyelvcsavarintással: fergeteges — világ a tsz-elnöké.) Öt éve titkosan Amíg a vállalati igazgatót kinevezik — a tsz-elnökét választják, és pedig a termelőszövetkezeti törvény megalkotása, tehát 1967 óta már titkosan. Hogy ez a titkosság érvényesül-e, avagy sem, szintén nagyobb központi béremelésben részesülnek a több műszakban dolgozó fonó- és szövőnők. Mire számíthatnak ugyanakkor egy olyan finommechanikai vállalatnál, ahol a munka nem kimondottan nehéz, és nagyobbrészt férfiak dolgoznak — egy műszakban? Az átlagnál 20 százalékkal kevesebbre. Vagyis az állami iparban dolgozó szakmunkások és művezetők legalább 8, a segéd- és betanított munkások pedig legalább 4 százalékos központi béremelésben részesülnek. (Az építőiparban ez a garantált arány természetszerűleg valamivel kisebb.) A fennmaradó 20 százalék kerül a vállalatok között differenciáltan felosztásra a munka nehézsége, a foglalkoztatott nők, illetve a műszakszám arányában. A saját bérfejlesztés — ösztönzésre A központi béremelés vállalaton belüli további differenciálása — mondjuk ki nyíltan — nem kívánatos, mivel csökkentené az országos intézkedés általános érvényét. Az ösztönző és differenciált bérfejlesztésre a vállalat saját erőforrása, részesedési alapja szolgál. Ez átlagosan 4—5 százalék, a gazdálkodás eredményeitől függően néhol kisebb, másutt nagyobb ennél. A központi béremelésen felüli biztos többletről tehát nem beszélhetünk. Egyrészt, mert a saját erő maga sem garantált, másrészt annak felhasználása is erősen differenciált, a jó munkára, a béremelések fedezetének előteremtésére kell, hogy ösztönözzön. Két dolgot még a saját erőre alapított bérfejlesztéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni: 1) A munkások és művezetők részarányuknak megfelelően kell, hogy részesedjenek a vállalat saját bérfejlesztéséből. Vagyis a kö-ponti béremeléseket nem vehetik figyelembe a helyi bérfejlesztéseknél. Ellenőrizni fogjuk, hogy az alkalmazottakat nem részesítik-e ! megérne akár egy gazdag do- I kumentumválogatást, hiszen I tagadhatatlan: sok helyütt meglehetősen formális választások ezek. Aki azonban emiatt úgy fogalmama, hogy lám, merő szemfényvesztés az egész, az nemcsak rosszindulatról tenne tanúságot, de tájékozatlanságról is, mégpedig kettősről. Egyfelől azért, mert tünedezőben az egykedvűség, nem ritkán támad termet fölrobbantó vita, másfelől, mert abban a titkosságban nagy erő lakozik. A szövetkezés hatékonyságának egyik kulcsa ugyanis ez, vagy más jelképpel kifejezvén, az az áramkör, amely egybefogja az éjjeliőrt, a juhászt, a fogatost, a brigádvezetőt, a főállattenyésztőt és az elnököt. Aki, persze, úgy képzeli, hogy az a jó elnök, akinek ajtaja szüntelenül nyitva áll mindenki előtt, az alighanem téved. Elég baj. hogy még napjainkban is számtalan gazdaság elnöke egyszemélyben vállalja napi munkája közepette a tehenészek eligazítását éppúgy, miként a jogászét, a traktorosokét... Az emberekkel bármi Ezekben a hetekben kezdődnek a zárszámadó közgyűlések, s ugyanebben a formában hagyják jóvá a gazdaságok idei terveit is. Mondhatni, ahány közgyűlés, ahány tsz, annyiféleképpen lehet ítélni, elmarasztalni, avagy dicsérni. Az emberrel bánni nehezebb, mint a géppel, technikával, így van ez a tehenészek esetéiben épp úgy, mint az egyre nagyobb számban levő diplomásokkal. Szokás beszélni a előnyben a munkások rovására, azzal, hogy ők „úgyis eleget kaptak”. 2) Az 1973. évi saját erőből történő bérfejlesztéseket célszerű koncentráltan, március 1-től hatályba léptetni. Ez az | időzítés lehetővé teszi, hogy egyszerre nagyobb összegű, s ez által is ösztönzőbb béremelés kerüljön kifizetésre. Tehát január 1-től csak az elkerülhetetlen béremeléseket hajtják végre. (Előfordulhat például, hogy az ez év elejétől általánosan kötelezővé vált bértarifarendszer keretében néhány dolgozó bérét fel kell emelni a most már kötelező minimumra.) Ki viseli a terhet? A központi béremelés végrehajtásával kapcsolatban célszerű még elmondani, hogy an_ nak mértékével módosítják a vállalatok átlagbérszínvonalát. Az intézkedés tehát a vállalat részesedési alapját nem terheli. A bérköltségeket azonban elkerülhetetlenül növeli s így arányosan a nyereség tömegét is csökkenti. Ha például a központi béremelések egy vállalatnál egymillió forinttal növelik a költségeket, akkor egymillió forinttal csökkentik a változatlannak feltételezett nyereséget. De, mint ismeretes, átlagosan a nyereség 60 százalékát adók formájában a költségvetésbe befizetik a vállalatok. Ezért a központi béremelések anyagi terheinek nagyobb részét — példánknál maradva a 600 ezer forintot, az állam viseli. Jó gazdálkodással, egyebek közt ösztönző bérezéssel, e többletkiadások sokszorosan megtérülhetnek. A központi béremelések is félreérthetetlenül bizonyítják: az MSZMP politikája határozott munkáspolitika. Szocialista rendünk megkülönböztetett figyelmet szentel arra. hogyan él a társadalom vezető politikai ereje, a nemzeti jövedelem nagyobb részének megteremtője, a munkásosztály. Felelősségvállalása, hatékony munkája egész társadalmunk felemelkedésének legfőbb záloga. Kovács József szövetkezetekben generáció- váltásról ; ha ez egészében igaz, úgy beszélhetünk az elnökök megfiatalodásáról is, jóllehet, ha végigtekintek a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának egy-egy értekezletén, jobbára ötven esztendő körüli férfiakat látok. Vannak azonban jócskán fiatalok is. Az utóbbi hetekben a sajtóban gyakorta szerepelt hernádi Március 15. Termelőszövetkezet elnöke, Cserháti Pál például 37 esztendős, ugyanilyen életkorú Kovács Árpád, a fóti Vörösmarty Tsz elnöke, aki 1967 márciusától vezeti a 3600 holdon gazdálkodó szövetkezetét. — Megítélésem szerint egy gazdaság eredménye, illetve eredménytelensége 60—70 százalékban a vezetőn, s csak 40 százalék erejéig múlik egyéb feltételellen. Rossz hasonlat, de megkockáztatom, hogy egy jó vezető többet ér egymillió forintnál. Nálunk, Foton több év telt el addig, míg kialakult egy egységes gondolkozású vezetőgárda. Mind Foton, mind Herná- don — de bizonyára vannak erre más megyebeli példák is — az történt, hogy a két fiatal elnök szinte látványos ívben emelte mérleghiányosból tekintélyes szövetkezetté gazdaságát. Kovács Árpádat azonban nyugtalanítja: ha netán valami hibát vétene, esetleg rajta kívül álló okokból ismét visszazuhanna a gazdaság, úgy vajon mi lenne a sorsa? Mivel meglehetősen általános aggály ez, érthető a TOT állás- foglalása: nem indokolt még a veszteséges és alaphiányos szövetkezetekben sem a vizsgálat kiterjesztése a tsz egész gazdálkodására akkor, ha elismerhető a személyi vétlenség és ha a hiányok nem haladják túl a meg nem térített elemi károk, s a beruházások sajnos eléggé gyakori többlet- költségeinek összegét. Azért hangsúlyozandó ez, mert a bajok esetén a tagság hajlamos az elnökökben, a szűkebb vezetésben keresni, arra egyszerűsíteni az okokat. Milyen a képzettség ? Kovács Árpád azonban valamiféle egzakt kritériumokat keres, olyanokat, amelyek alapján tévedhetetlenül megítélhető az elnök. Nos, ilyen tényezőket lehet találni persze, ámbár egybevetésük roppant óvatosságot igényel. Mindenesetre alapos „mutató” például o képzettség. A Pest megyei Pártbizottság a közelmúltban | fölmérést végzett, 185 szövetkezet 4 magasabb vezetőjének — elnök, párttitkár, főmezőgazdász, főkönyvelő — politikai, szakmai és vezetői alkalmasságáról. Nagy általánosságban elismerő az értékelés, ám elgondolkoztató, hogy az elnökök közül csak 64-nek van egyetemi és főiskolai végzettsége, 48 elnöknek pedig pusztán nyolc általános, vagy ennél is alacsonyabb a végzettsége. Nyilván a képzettségi színvonal döntően esik a latba, ezért tartanak a járási és városi pártbizottságok csak 80 elnököt alkalmasnak arra, hogy funkciójukat hosszú távon is betöltsék. A szövetkezetekben ma 174 főmezőgazdász dolgozik, náluk már jobb a képzettség, hiszen 128-nak van diplomája. Miként országosan, úgy Pest megyében is jelentős a főkönyvelők cserélődése, s ma is az a helyzet, hogy hosszú távon csak 33 százalékuk felel meg a követelményeknek. A továbbképzés, az utánpótlás lehetőségeinek latolgatása tehát mindenképpen időszerű. A „fejtágítás” jegyében találkoznak a megyei tsz-elnökök ezen a héten a Kertészeti Egyetemen, hogy első kézből, megyei és országos vezetőktől hallják a gazdálkodásbeli tennivalókat, a közgazdasági szabályozók várható alakulását, amelyre majd odahaza kell — gyorsan és ötletesen — reagálniuk. Akárhogyan is van azonban, nyilvánvaló: abban, hogy 1972 a termelőszövetkezetek kiemelkedő produktumú esztendejének könyvelhető el. Keresztényi Nándor Kétmillió pár gumikesztyű Az Országos Gumiipari Vállalatnál egy holland gyártmányú automata kesztyűgyártó gépsort állítottak üzembe. Az új berendezésen évente kétmillió pár érdesített gumikesztyű gyártható. A tenyéren érdesített és belül bolyhos kesztyűket elsősorban a háziasszonyok részére szánták, de ipari védőkesztyűnek is használhatók. Képünkön: Kiss Ernőné és Vörös Magdolna ellenőrzi a frissen gyártott kesztyűket, nem hibásak-e. Folyamatos és zavartalan az áruellátás az élelmiszerboltokban Fiatal házasok előnyben Új lakóteSep épül Kistarcsán Gyári támogatás — Közműves telek A munkások béremeléséről í
