Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

FEST MEGYEI y^rtop 1973. JANUAR 7., VÄNAP Pest megyei baranaoiáóoh-------------------------- 51. -------------------------­El őszó az 51-eshez. Megvolt hát az ötve­nedik, most a gödöllői anyag első részé­vel az ötvenegyedik következik. Jubilál a so­rozat, túl van a bűvös félszázas határon. Jólesik egy percre megállni. Szusszanni egyet elégedetten. Mert tavaly, illetve már tavaly­előtt karácsonykor, 1971-ben, amikor a soro­zat első, Zzámbékröl szóló írása megjelent, talán 29—25 folytatásra számítottunk. Hiszen mi, a szerkesztőség régen itt dolgozó munka­társai, már megírtuk a megye múltjának min­GODÖLLO I. liegtündök­gödöllői „Szép vidéknek szépséges leánya...” — talán nem il­domtalan képzettársítás, ha Petőfinek a gödöllői jószág- igazgató kék-ég szemű leányá­hoz írt verse jut eszembe, ami­kor a dombos-er­dős tájon áthalad­va a városba ér­kezem és sereg­nyi ízlésesen öl­tözött, csinos fia­tal lányt figyelek meg az utcákon. Százharminc év­vel ezelőtt kegyet­lenebből és ko­rábban elnyűtbe az élet a dolgozó em­bereket, s afféle i, földi csillagok”, mint amilyennek a húsz-egynéhány éves költő Med- nyártszky Bertát látta, csak a kas­télyban és kör­nyékén ragyogtak. Az sem jelenték­telen történelmi­társadalmi — és biológiai változás, hogy még olyan lobbanékony ifjú poéta is mint Pe­tőfi, manapság ugyancsak forgat­hatná a fejét, amíg kiválaszt­hatná a számára lobban csillogó leányszemeket... A százötven éves születési forduló táján érdemes el­gondolkozni, hogy Gödöllő, ahol Petőfi ritkán és kis ideig tartózkodott, a költő hányféle arcát őrzi. A Petőfi utca sar­kán álló, emléktáblás kis ház azét a fiatalemberét, aki nagy pénzszűke okán itt fordítja szakmányba a Robin Hoodról szóló kolportázs-históriát, szemben a hazzal emelkedő kardos szoboralakja viszont a szabadsághős arculatát. A „Szerelem gyöngyei” című versciklus a „nem viszonzott szerelem keservétől” gyötrött költőt idézi, a róla elnevezett, általános iskola a vándor­diákét, aki „diligenter frekven­tálta iskoláit egykoron”, s egyben a mártírsorsú fiatal­emberét, aki 26 év alatt mű­vészi alkotásokban és emberi példaadásban teljes életet élt le... Kezdjük mindjárt azon, hogy megőrizte „ősi” nevét, melynek mai formájával csak 1718-ban találkozunk először. Korábbi századokban: _Ged- wellen, Gudallew, Gedelő, Gö- dilyő alakokban fordul elő, s ami elveszett, az elnevezésének eredete. Egyesek szerint a hajdan itt élt quadok nemzeti nevét őrzi, romantikus felte­vések bizonyos vagy inkább bi­zonytalan Ged lovag várával hozzák összefüggésbe, de ter- miszetesen nem hiányozhat az e mezőkön mekegő kecskegi- dákkal való rokonítás sem: (je­de legelő vagy gede ellő szó- kapcsolatok kísértésbe hozták a dúsfantáziájú névelemzőket. Szinte nyomtalanul tűnt el az a XV. század végén már kőtemplommal díszelgő tele­pülés, amit a XV. században Nagy Lajos király ajándéko­zott Pohárnok Péter főispán­nak, s amit később Zsigmond király viharos életű felesége: Ciliéi Borbála birtokolt. Ami megmaradt, s ami korszerű rendeltetését eleddig nem ta­lálta meg. az a kíméletlen és korrupt harácsoló, de bőkezű nemes ízlésű XVIII. századi építtető: a kiskirály Grassal- kovich Antal által létesített pompázatos kastély, továbbá a egy­szinte mellékesein emelt házi építmények sora. Mennyi hiú pompát, mennyi gyalázatot és dicsőséget, mi­lyen szolgalelkű hajlongástés úrhatnám pöffeszkedést lát­tak már ezek az egykor cso­Petőfi Sándor kardos szobra szembenéz a házzal, ahol regényfordítást körmölt. Mező Sándor felvétele dálatos gazdagsággal díszített, fényes termek'...! Mesébe il­lő dúskáLássál, tékozlással fo­gadta itt Grassalkovich Antal 1751-ben — a vályogházas me­zővárosika nyomorúságától lá­tatlanul övezve — Mária Te­rézia császámő-királynőt és férjét, Lotharingiai Ferencet, 1765-ben pedig 8000 lámpással rendezett kerti díszkivilágí­tást Krisztina főhercegasszony tiszteletére, 2000 forint költ­séggel, akkor, amikor egy hold szőlő művelési díja évi 80—90 forint volt. A barokk palota nemzeti gyásznapjai közé tartoztak azok az idők, amikor 1848—49 telén Windischgraetz császári fővezér ütötte fel benne főha­diszállását, ám a dicsőséges ta­vaszi hadjárat során már hon­védseregek vonultak keresztül a városon, s 1849. április 6-án, tehát a debreceni detronizációt egy héttel- megelőzve, e falak között jelentette be először Kossuth Lajos a Habsburg- háztól való elszakadást. De a gödöllői kastély még csaknem hét évtizedig nem szakadt el a Habsburgoktól. A tönkrement Grassalkovichok- tól több kézen át a kastély a magyar állam birtokába jutott, amely azt a kiegyezéskor a ki­rálynak ajándékozta. Így lett a barokk palota I. Ferenc Jó­zsef és Erzsébet királyné üdü­lőhelye, majd a sors fordulá­sával ebben a kastélyban pró­bálta megmenteni uralmát. Károlyi Mihály miniszterel­nöki kinevetésével, az utolsó Habsburg-uralkodó: IV. Ká­roly. A Tanácsköztársaság alatt rövid időre felfénylett a palo­ta története: innen irányította Stromfeld Aurél a Vörös Had­sereg utolsó hadműveleteit. Aztán az országra zúdult az ellenforradalom negyedszáza­da, amikor országvesztő Hor­thy Miklós ütötte fel úri szál­láshelyét a Grassalkovich-pa- lotában. Gödöllő falucskája a Gras- salkovichok alatt mezővárossá emelkedett, a ferencjózsefi és horthysta időben nagyközségi szintre koptatták, a felszaba­dulás után húsz évvel. 1966- ban. erősen iparosított, élénk kultúrájú, egyetemi központú várossá fejlődött. Ami kissé ki. den fontosabb adalékát... Aztán jött a kívül­álló író, Békés István, a múlt ízének-zama- tának értője és szeretője — és elkezdett barangolni. Először csak kedv szerint — az­után terv szerint. És íme, a sorozat már az 51. részénél tart. Örülünk a sorozat sikerének. Annak is örü­lünk, hogy az adataira épített rejtvémypályá- zat, a most záruló Barangoljunk együtt szá­zakat, sőt, ezreket vonzott. És várjuk a to­vábbi írásokat —< rólunk, a megye múltjáról, s a múltból továbblépő jelenről. fakult jellegéből, az üdülő- és nyaralótelepi mivolta, pedig már a századfordulón így tar­tották nyilván, sőt, az arszlán- író Kuthy Lajos már 1846- ban itt nyaralt, a múlt század hatvanas éveiben a magyar statisztikai tudomány atyja: Fényes Elek telepedett le Gö­döllőn, s Blaha Lujza, a nem­zet egykori „csalogánya”, azon a helyen foglalt üdülő­villát, ahol ma a Blaha Lujza fürdő árnyas parkja és a Rá­kos-patak vizével feltöltött fürdőmedence kínál enyhülést a kirándulóknak. A magyar szecesszió két neves képző­művésze: Körösfői Kriesch Aladár és Nagy Sándor, a szá­zad elején művésztelepet ala­pítottak Gödöllőn, s műhelyük­ben értékes szőnyegek, gobe; linek, üvegfestmények, mozai­kok készültek. Nagy Sándor házát a család a városra hagy­ta, az átvétel folyamatban van, alighanem múzeumot ala­kítanak ki belőle. S ha mú­zeumról szóltunk, hadd mu­tassunk itt is rá a múlás és keletkezés dialektikájára. A kastély kis múzeuma a hábo­rú alatt elpusztult. A Petőfi Sándor Általános Iskola törté­nelemtanára, fellelkesített ta­nítványai segítségével, ides­tova két évtizede folytatja a gyűjtést, s az iskolamúzeum, egy határbeli őskori mamimut csontjától kezdve, geológiai, históriai, népművészeti, ipar- történeti, forradalmi emlé­kekig, látványos és tanulságos képet nyújthatna a táj és a település múltjáról — ha tár­gyait megfelelő, tágas helyi­ségekben helyezhetnék eL Békés István Egységes eljárásai Munkaügyi bíróságokká alakultak a területi döntőbiiotgok Január elsejével a területi munkaügyi döntőbizottságok munkaügyi bíróságokká ala­kultak. A munkaadó és a munkavállaló közötti vitás esetekben ezentúl nem a Pest megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság határoz, hanem a Pest megyei Munkaügyi Bí­róság ítélkezik. • Mi tette szükségessé a vál­tozást, hogyan foglalkoznak a panaszokkal, milyen elő­nyökkel jár a munkaügyi viták bírősági úton történő rendezé­se? Erről beszélgettünk dr. Kini- csek Józseffel, a Pest megyei Munkaügyi Bíróság elnökével. — Az 1972. évi IV. törvény létrehozta az egységes bírósági szervezetet. A törvény 22—25. paragrafusai rendelkeznek a munkaügyi bíróságok megala­kulásáról. A munkaügyi jog­vitákban — a törvény értei­mében — a vállalati döntőbi­zottságok határozata ellen be­nyújtott kereseteket o me­gyénként szervezett munka­ügyi bíróságok bírálják el. Ez­zel megszűnt a munkaügyi vi­tákban az igazságszolgáltatás kettőssége. Korábban ugyanis a vállalati döntőbizottságok határozatait a területi mun­kaügyi döntőbizottság vizsgál­ta felül, s bizonyos esetekben — főként üzemi balesetből vagy leltárhiányból eredő kár­térítési ügyekben — a bíróság hozott ítéletet. Egy munka­ügyi panasszal tehát egy ál­lamigazgatási szervezet és bí­rósági szervezet is foglalkoz­hatott. Ez január elsejével megszűnt, s a jogpolitikai el­vek egységes bírósági eljárás útján érvényesülnek. Hang­súlyozom, nem a vállalati munkaügyi döntőbizottságokat érinti a változás, hanem a ko­rábban másodfokként műkö­dött szervezetet kellett átala­kítani. • A munkaügyi panaszok in­tézés« most is a válialati dön­tőbizottságoknál kezdődik... — Igen, változatlanul meg­marad — növekvő felelősség­gel — a vállalati munkaügyi döntőbizottságok hatásköre. Ez az eljárás azonban a hatá­rozathozatallal megszűnik. Ha a felek valamelyike sérelmes­nek találja a döntést, akkor keresetet kell benyújtania a munkaügyi bírósághoz. Itt em­lítem meg, hogy a vállalati döntőbizottsági határozat el­len a korábbi 15 napos felleb­bezési idő helyett most 30 na­pon belül kérhetnek jogorvos­latot a panaszosok. A munka­ügyi bíróság a felterjesztett döntőbizottsági iratok és az újonnan feltárt bizonyítékok alapján tartja meg a tárgya­lást, és hoz ítéletet. • Az Ítélet Jogerős, fellebbe­zésnek nincs helye? — Meghatározott anyagi fe­lelősségű ügyekben a panaszo­sok a megyei bírósághoz fel­lebbezhetnek. Ezt azonban az ítélet kihirdetésekor közöljük. • Milyen előnyt jelent dolgo­zónak és vállalatnak, hogy a munkaügyi vitákat biróság tárgyalja? — A bírósági szervezet ha­gyományosan kialakult gon­dosságával nagyobb biztosíté­kot nyújt a feleknek, hogy ügyük valóban megnyugtató módon fejeződött be. A pana­szok elbírálása szigorúbb, szakszerűbb, maga a bizonyí­tási eljárás is kötöttebb, mint korábban volt. Minden köve­telést csak a meglevő és az újonnan feltárt bizonyítékok alapján lehet megítélni. • A vitás ügyek intézése te­hát két külön szakaszra osz­lik. A vállalati döntőbizottságo­kat most már nem a területi munkaügyi döntőbizottság irá­nyítja. Mi történik, ha a vál­lalati döntőbizottságok nem megfelelően intézik a dolgozók panaszait, vagy alig tesznek eleget kötelezettségeiknek? t— Ismeretes, hogy a válla­lati munkaügyi döntőbizottsá­gok megalakítása az igazgató és a szakszervezeti bizottság közös javaslata alapján törté­nik. Az új rendszerben külö­nös gond és felelősség hárul a javaslattevőkre, hiszen gazda­sági vezetésnek és a szakszer­vezetnek egyará: érdeke, hogy a döntöbizook ma radéktalanul teljes töj nyes kötelezettsért. ügyeket késedeti né tárgyalják, s csak!ő nyitási eljárás u tokira tok bemutatása, tanúkihallga­tása, helyszíni sze h nak határozatot. Aika bíróság nem gyal kü felügyeletet a váll doni bizottságok felett, feladat a helyi szerve háruL Ugyanez a helyzet övetke­zeti munkaügyi döizottsá- goknál is. A szövetti dön­tőbizottsági einököa köz­gyűlés választja funk­ciójára, s tevékenykről a közgyűlésnek kell lot ad­ni ok. • Hova tartozna munka­ügyi bíróságok? — A megyei muigyi bí­róságokat a Legfel Bíró­ság újonnan megalt mun­kaügyi koll égi umsány ítja elvi állásioglalásohpján. • A munkaügyi lág tár­sas bíráskodás in hoz ítéletet? — A Szakszerves Pest megyei Tanácsa ál Kidig a Területi Munkaügjöntőbi- zottságba delegált t, mint népi ülnökök vesznészt a munkaügyi bírósággyalá- sain. A munkaügjjntőbi zottsági tisztségvisehegbe- csülését, eddigi tev^ségük elismerését jelenti a tény is, hogy a korábbciadott megbízólevelek vátlanul érvényesek. A válladöntő- bizottsági elnökök, ve el­nökhelyettesek Vezése, felmentése vagy vliívása, új megbízólevelek ksa, a munkaügvi bíróság sköré- be tartozik. Soóolya Kísérletek szőlővel Negyven fajta a kutatók előtt Legalább 60 mázsa holdan­ként! átlagot kell elérni ah­hoz, hogy gazdaságos legyen a szőlőtermelés — hangoztatják a szakemberek. Halálos kimenelelű garázdaság Vácrátófon Kilenc fiatalember és egy lány — jobbára 18—19 évesek — december 16-án este elin­dult Dunakesziről, hogy a vác- rátóti művelődési házban ren­dezett táncmulatságon szóra­kozzon. A dunakeszi Szalai fé­le vendéglőben előzőleg né­hány pohár itallal jobb kedvre hangolták magukat. Sovány pénztárcájuknak — vagy az eléggé borsos belépő­díjnak? — köszönhetik, hogy akkor este nem láthatták meg a táncterem belsejét. „Elkese­redésükben” utolsó pénzükön is italt — egy üveg bort, néhány üveg sört és egy üveg pá­linkát — vásároltak, s azt jóízűen elfogyasztották. Ezután duhaj kedvükben gya­logosan indultak vissza a vác- rátóti vasútállomásra. A váró­terembe érve — éjjel 1 és 2 óra között volt az idő — a pa­dokat elfoglalva találták, csu­pán egy ülőalkalmatosság akadt, az asztal, amelyen a 60 éves veresegyházi Tóth Imre csomagja volt. Egyikük leborította az idős ember csomagját az asztal­ról. Amikor Tóth Imre ezt kifogásolta, előbb csak go­rombán letorkolták, majd ütlegelni kezdtéik. A szerencsétlen idős embei feljesen tehertetlen volt az it­tas suhancok egyre brutálisabl támadásával szemben. A tíz fiatal közül négyen felváltva verték, dobálták Tóth Imrét. Társaik „... ugyan, hagyjátok a fenébe!”, nagyon bizonytalan felikiáltásokkal keltek az öreg védelmére, s ezt is olyan unottan mondták, hogy Bauer Péter, Szabó Tibor, Palkovics Imre és K. Ferenc nem vehet­te komolyan. Amikor az összezúzott, több sebből vérző idős ember már nem mozdult, abbahagyták a „szórakozást” és eltávoztak az állomásról. Az életveszélyesen sérült Tóth Imrét a hajnali órák­ban három váci középis­kolás vitte be a vácrátóti állomás elől a váróterem­be. Az idős embert az orvostudo­mány nem tudta megmenteni az életnek. A váci kórházban december 18-án belehalt sé­rüléseibe. Bauer Péter 19 éves, Szabó Tibor 19 éves, Palkovics Imre 18 éves és K. Ferenc 17 éves dunakeszi lakosokat a rendőr­ség elfogta. előzetes letartózta­tásba helyezte, s ellenük halált okozó súlyos testi sértés címén folyik az eljárás. A négy ga­rázda elismerte, hogy a hat­vanesztendős férfit megverte s az sem rázta meg őket külö­nösebben. hogy a szerencsét­len ember belehalt sérülései­be. Arra a kérdésre, hogy mi­ért tették, egyikük így vá­laszolt: „Hát már szóra­kozni sem lehet?!” Megdöbbentő ez a brutalitás, amely egy ember életét kiol­totta. Ennél is megdöbbentőbb azonban, ahogyan ezek az el­vetemült fiatalemberek tettük­ről beszélnek. A szavakkal el nem ítélhető bűntény vádlottjai megvan­nak, s elnyerik méltó bünteté­süket. Az aggasztó azonban ebben az ügyben az, hogy a négy garázda nem egy kihalt helyen, tanúk nélkül követte el tettét. A rendőrség megál­lapította, hogy a vácrátóti ál­lomásra a faluból az éjszakai órákban folyamatosan érkez­tek a fiatalok csoportjai. Fel­tehető tehát, hogy nem csupán a Bauerék társaságához tartozó hat fiatal, s az állomáson szol­gálatot teljesítő vasutas nézte végig, hogyan ver­nek véresre négyen egy idős, védtelen embert. A váci városi és járási rend­ű-kapitányság bűnügyi osztá­lya kéri mindazokat, atrik de­cember 17-én éjjel a kilenc fiúból és egy lányból álló cso­portot látták és bármit tud­nak a vácrátóti állomás váró­termén belüli és azon kívüli ténykedésükről, szóban vagy írásban jelentsék az általuk észlelteket. Bognár János A nagyobb hozaml.agy adagú trágyázásban szükség, amelyet a szőlő épp meg­hálál, mint a szántó, kul­túrák. A szőlőterületalaj­erő-visszapótlásához >nban még nincsenek tudoyosan megalapozott mód sze op­timális mutatók. A Szőlészeti Kutak ezért a következő évei les körű kísérletsori kívánja meghatároznigy az egyes talajadottságd és fajtáknál milyen ará trá­gyázásra van szükség Megállapítják azt fogy az egyes borvidékclmi- lyen mikroelemek iá- nyoznak. A Szőlészeti Kutató ítézet egyúttal összehasonlítísér- leteket is folytat. Neg) kü­lönböző borszőlő faj termé­sének minőségét elem A Gödöllői Városgazdálkodás Vállalat AZONNAL FELVES TÖBB ÉVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ GYORS- ÉS GÉPÍT. Jelentkezni lehet a telephelyen (Gödöllő, Szabadság u. 26. u személyzeti veaél. Felveszünl horgolóka folyamatos munkái Jelentkezés: Szentendre Ipari Szövtet Petőfi u. 4. Surján Sándor üzemvezetőnél. „Szórakozásból” agyonvertek egy idős embert A rendőrség letartóztatta a dunakeszi tetteseket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents