Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
1973. JANUÁR 7., VASÁRNAP “V^irfap IEHE3E1E3 TEC HNXHA w E HETI TUDOMÁNYTECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN ELSŐSORBAN A gépipar Újdonságairól SZÁMOLUNK BE OLVASÓINKNAK. Új rakodógép: a T—159 A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet a közelmúltban végezte el a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott T—159 típusú magajáró, hidraulikus rakodógép vizsgálatát. A vizsgálat célja a?. volt, hogy megállapítsák: a gép kielégíti-e a hazai mező- gazdasági üzemek igényét, a termények, a szerves és műtrágyák rakodásában, a különféle földmunkában és az erdészeti fakitermelésben. Az üzemi vizsgálat alapján a gép megfelelő bizonyítványt kaRotációs fúrógép A földgáz- és kőolajbányászat nemcsak a kutak kitermeléséből áll, hanem az a hosszú és fáradságos munka is részét képezi, amelyet a természeti kincsek megközelítése, feltárása érdekében folytatnak a szakemberek. S a fúrási technika szüntelen fejlődésének köszönhető, hogy egyre mélyebbre hatolnak a föld gyomrába. A „klasszikus” fúrási módszer szerint az egész fúróberendezés forgó mozgást végez, ami —■ szilárdsági okokból — erősen behatárolja az elérhető maximális fúrási mélységet. A legújabb, gyors fúrásra szolgáló, háromrészes rotációs fúrógépeknél, mint amilyenek a képen is láthatók, a fúrótest mozdulatlan, és csak a fúrószerszámos forgórész mozog. A gáz- és olajkutatók állandó harcban állnak a kemény kőzetekkel, és versenyben a gyorsan múló idővel. Mindkét tényező nagyban befolyásolja munkájuk gazdaságosságát. Egy új fúrási rendszer, az ún. sugárfúrási technológia, nagyfokú javulást ígér a gazdaságosság vonalán. Acélszereléket fújnak be nagy nyomással a fúrólyukba, s az így keletkező „acalsu- gár” fokozza a woJframkarbid fúrófej munkájának hatékonyságát. E sugárfúrási technológia révén 4—20-szor gyorsabbá válik a fúrás, s ugyanakkor 3—7-szerte mélyebbre tud lehatolni a fúrófej, még a korábban megfúrhatatlannak ítélt kőzeteket is áttörve. Az is nagy előny, hogy a sugárfúrásnál ritkábban kell cserélni a fúrófejet. pott. Kezelhetősége, fordulé- konysága, rakodási teljesítménye és stabilitása megfelelő. A T—159 futóművének mellső nyomta vja 1855 mm, hátsó nyomtóvja 1720 mm, tengelytávja 2685 mm. Kormánysv er- kezetének működtetését hidraulikus berendezés könnyíti. Vezetőfülkéje kétszemélyes. Fülkéjében a zajhatás a megengedett érték alatt van. A rakodógépet egy 40 lóerős Diesel-motor működteti. Teheremelő gémje a forgózsámolyon 227 fokban fordul el. Teheremelő képessége — a gém kinyúlásától függően — maximálisan 600—1800 kg. Legnagyobb kinyúlása (gémtoldattal) 5125 mm, maximális emelési magassága 4400 mm, max. munkamélysége (pl. árokásás) 3700 mm. A gépre 9 különböző munkaeszköz szerelhető fel, többek közt a 0,4 vagy a 0,25 köbméteres földmarkoló kanál, a trágyamarkoló villa, az árokásó kanál és a rönkmarkoló. Teljesítménye földrakodásban (a 0,4 köbméteres kanállal) 62 tonna óránként, sóderből 76,3 tonna óránként. A szerves trágya rakodásában 23,6 tonna óra, gömbfa rakodásakor 14,55 tonna/óra volt a teljesítménye. Érdemes megemlíteni, hogy a géppel elérhető jó teljesítmény (különösen a föld, a sóder és a trágya rakodásában) a markoló- fejek kedvező geometriai kialakításának is tulajdonítható. A mérések szerint ez abban nyilvánul meg, hogy megközelítően százszázalékos a markolófejek fsltöltődése egy-egy markoláskor. A rakodógépet a közlekedéí rendészet előírásainak mégfe lelő berendezésekkel elláttál Maximális haladási sebesség 5 22 km/óra. Képünkön: a T—159 munka közben. Távvezetéképítés — gyorsabban Az utóbbi két évtizedben hatalmasan megnőtt a világ csőszükséglete, különösen a nagy — 1 méteren felüli — átmérőjű acélcsövek iránt mutatkozik egyre fokozódó kereslet. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a csövön való továbbításnál nincs gazdaságosabb szállítási mód a folyadékok és gázok kisebb- nagyobb távolságokra való eljuttatása esetén. Ma már sok tízezer kilométernyi csőtávvezeték hálózza be a kontinenseket, a kisebb átmérőjű helyi és helyközi vezetékek hosszát pedig számba sem lehet venni. A csővezeték-építés gazdaságossága nagyban függ a munka gépesitésének fokától. Az árokásást nagy teljesítményű gépeikkel célszerű végezni, a csővégek egyesítésére automata hegesztőgépek szolgálnak, a szigetelőréteg felvitele ugyancsak gépi úton történik. A tetemes súlyú csőszakaszok beemelésére szovjet mérnökök a képen látható „lépegető” portáldarut konstruálták. Két lánctalpas traktor acélvázas felépítményére csuklósán erősítették rá a 13 méter fesztávolságú rácsos gerendatartót, melyen a daruhorgot hordozó futómacska mozog. A portáldarus csőrakógép teherbírása 32 tonna. Központos kikötéssel egy maga is levegőben tartja a kiegyensúlyozott csodarabokat, de rendszerint párosán alkalmazzák c hasznos gépet a nagy átmérőjű csövek fektetésénél, beemelésénél. Új slumíniumötvözetek Kíméletes huzalvégtisztítás Veplon—20 Megnövelt élettartam A sodronykötelek „életük” során sokféle igénybevételnek vannak kitéve: húzás, hajlítás, nyomás egyaránt hat a sodrat alkotóelemeire, a vékony huzalszálakra. Nem csoda, hogy idővel „kifárad” az anyag, amit még a kopási és korróziós igénybevétel is siettet. Ez utóbbinak sokáig nem tulajdonítottak fontosságát megillető jelentőséget, míg rá nem jöttek, hogy az olajjal vagy zsírral kent sodronykötél élettartama 10 százalékkal növekszik. Ehhez az szükséges, hogy a kenőanyag a huzal- szálak közötti belső teret, hézagokat töltse ki, megakadályoz- i :n az oxigénnek és más, a korróziót előidéző anyagoknak a Luzal felületéhez való jutását. A korrózió elleni védelem úgy a leghatásosabb, ha a jó tapadóképességű, savmentes kenőanyagot a sodronykötél gyártása során viszik be a huzalszálak közé. A képen az a szabadalommal védett, speciális sodrófej látható — magyar szakemberek alkotása —, amellyel ez a technológiai „fogás” megvalósítható. A berendezés a sodrófcjből, a fűthető kenőanyagtartályból, valamint egy kis szivattyúból áll. Az így bejuttatott kenőanyag a kötél egész élettartama alatt bennmarad annak belsejében és ott kifejti védő és kenő hatását. Alumínium-szilícium ötvözetekből — köztük az egyre nagyobb mennyiségben használt sziluminból — autó-, traktor- és hajómotorházakat, karburátorokat, kartereket és kompresszoralkatrészeket öntenek. A sziluminöntvények könnyűek, szilárdak, külsejük tetszetős. Az alumíniumból és szili- ciumból készült ötvözetek mennyisége a világ alumínium- ötvözet-termelésének mintegy egyharmada. A sziluminok minőségüket tekintve közel állnak a vasöntvényekhez, de háromszor könnyebbek és ön- tészeti szempontból is kiválóak. A többéves munkával kidolgozott, új, szovjet eljárás szerint az ötvözeteket egyenest Nemesacélfinomhengermű A diósgyőri Lenin Kohászati Művek új gyáregységgel gyarapodik a negyedik ötéves terv időszakában. A gazdaságosabb termelés és az export- lehetőségek növelésére mintegy ötvenezer négyzetméternyi alapterületen nemesacél-finom- 1 hengerművet építenek, sen ércekből, nagy teljesítményű elektromos kemencékben olvasztják ki. Nincs tehát szükség drága szilícium alkalmazására, 20—25 százalékkal csökken a ráfordított alumínium mennyisége, és jelentős mértékben csökkennek az új üzemek építési költségei is. A szigetelt vezetékek drótvégeinek forrasztás előtti „le- csupaszítása” a szerelési technológiák gyengé pontja. Részint azért, mert időtrabló művelet, részint pedig fennáll a drótvég megsérülésének, megtörésének a veszélye, ami a létrehozandó kötések minőségére lehet kedvezőtlen hatással. Pedig a villamos berendezések szerelési munkáinál a huzalvégek ezrei, sőt tízezrei várnak naponta megtisztításra. Ma még többnyire mechanikus úton, vagy hevítéssel távoli tják el a zománcot, műanyagot, textilbevonatot stb. a vezetékek végéről. A képen látható készülék a szigetelőanyag vegyi szerkezetének szétbontásával oldja meg a kritikus feladatot. Az előlap kis nyílásán bedugott huzalvég semleges légkörben pillanatok alatt felhevül, ezáltal elbomlik a rajta levő szigetelőanyag. A felhevítést gyors lehűtés követi, ugyancsak semleges gázban, hogy ne oxidálódjék a vezeték anyaga. Mindez néhány másodperc alatt megy végbe. Többévi kísérletezés eredményeként már gyártja a Fővárosi Műanyagipari Vállalat a fémek bevonására használható VeplOn—20-at. Ez a folyékony, festékszerű, fémrészeket korróziótól védő anyag olyan műanyag réteget képez a bevont tárgyakon, amely nemcsak a rozsdásodás ellen véd, hanem rugalmas és vegyszerálló is. Közismert, hogy a fémrészeket eddig míniummal vagy különböző színű védőfestékekkel vonták be. A Veplon—20 mindkettőt helyettesíti és bármilyen színben előállítható. A Veplon—20 kitűnően tapad a fémek mellett a fára és a betonra is. Vízzáróvá teszi és biztosítja a bevont tárgyak sav- és lúgállóságát is. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy a Veplon—20 sokkal időt- állóbb, mint a minium, kitűnően alkalmazható a házgyári elemek fémrészeinek bevonására, hidak, különféle gépi berendezések védőfestésére. Jól vizsgázott a speciális műanyagréteg a legzordabb időjárási viszonyok között és a nagy melegben is. A Ganz- MÁVAG afrikai országok részére gyártott „trópusi” mozdonyait például próbaképpen Veplon—20-szal vonták be. A festék ellenállt a homokszemcséknek és kiállta a tűző nappróbát. A vállalat hamarosan forgalomba hozza 25 és 200 kilogrammos tartályokban — elsősorban közületek részére — a Veplon—20-at. A lakosság igényeinek kielégítésére gyártanak azonban egy- és ötkilogrammos csomagolásban is, elsősorban a gépjármű-tulajdonosok részére. Kiderült ugyanis erről a műanyagról, hogy ideális gépkocsialváz-védö. Különösen a szabadban telelő személygépkocsikhoz ajánlják a szakemberek. A Veplon—20 nagyüzemi gyártását hamarosan megkezdik. k k
