Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-06 / 4. szám
2 1973. JANUÁR 6., SZOMBAT VIETNEM DEMOKRATA ULTIMÁTUM Az amerikai szenátus demokrata párti csoportja 36:11 szavazataránnyal elfogadta Edward Kennedy szenátor javaslatát, hogy a Nixon-koormányt a vietnami háború költségofciek megvonásával kényszerítsék a háború befejezésére. Képünkön: Edward Kennedy (jobbról) és Frank Church demokrata párti szenátorok a javaslat elfogadása után. FÓKUSZ Zafrán innen- machetén túl FIDEL CASTRO, a kubai forradalmi kormány miniszterelnöke szerda este radioes tv-beszédében méltatta a Szovjetunió és Kuba között 1972. december 23-án aláírt együttműködési okmányok jelentőségét. A világ _e!ső szocialista állama a Kubához fűződő kapcsolataival az igazán internacionalista és önzetlen segítség példáját nyújtja. A Moszkvában megkötött öt megállapodás egy vezető ipari hatalom és egy gyengén fejlett kis ország kapcsolatának kimagasló példaképé — mondotta Castro. Az első megállapodás értelmében Kuba 1085-ig haladékot kap a Szovjetuniótól az 1973. január 1-én esedékes hitel-visszafizetésekre. A második azokról a hitelekről szól, amelyeket Kuba a következő három évben kap és csupán 25 év múlva kell törlesztenie; a harmadik dokumentum az 1973—75 közötti hosszú lejáratú árucsere-forgalomról; a negyedik az ez idő alatti gazdasági és műszaki együttműködésről rendelkezik. Az ötödik megállapodás a szovjet cukor- és nikkeivásár- lásokkal foglalkozik az 1973— 80-ig terjedő időszakban. A Kubai Kommunista Párt első titkára a szigetország történelmében páratlannak nevezte a megállapodásokat és hangsúlyozta, hogy ezek szilárd alapokat jelentenek a kubai gazdaság további fejlesztéséhez. Castro rámutatott: a segítségnek arra kell serkentenie a kubai dolgozókat, hogy kettőzött erővel dolgozzanak tovább és emeljék munkájuk termelékenységét és hatékonyságát. Fidel Castro beszédében teljes terjedelmükben ismertette az aláírt jegyzőkönyveket. Egyebek között elmondotta, hogy a Szovjetunió, a 25 évre szóló hitelkedvezményen túl, személyi. és anyagi segítséget nyújt többek között két textilgyár, több hőerőmű és olajfinomító építéséhez, a vasút- és telefonhálózat korszerűsítéséhez, valamint a televízió rekonstrukciójához. Csupán ezekben az ágazatokban a szovjet segítség értéke meghaladja a 300 millió rubelt. A Szovjetunió a kubai gazdaság 27 fő ágazatában működik közre. A Gramma, a Kubai Kommunista Párt központi lapja csütörtöki számában rendkívüli jelentőséget tulajdonít Fidel Castro beszédének és az abban foglaltaknak. Első oldalán hathasábos címben emeli ki: a két ország közötti kapcsolat történelmi példa, őszinte, baráti, internacionalista és forradalmi. KUBÁBAN az 1973. évi cukornád-betakarítási kampány — a zafra — előtt a 140 cukorfeldolgozó üzemből már 95 működésre kész állapotban van — írja a Gramma, a Kubai Kommunista Párt központi lapja. Jóllehet a lap nem közöl adatokat a várható terméseredményekről, hivatalos tájékoztatás alapján közli, hogy csaknem valamennyi tartományban a kitűzött terv túlteljesítése várható. Az 1970-es év számos tanulsággal szolgált a szigetország számára. Emlékezetes, hogy akkor 10 millió tonna cukor megtermelését tűzték ki célul, 6 bár ezt nem érték el, a nyolcmillió tonna is messze felülmúlta Kuba addigi eredményeit. A nagy termés betakarítása azonban sók erőt vont el más területekről Latin-Amerika első szocialista országa az idén olyan eredményekre törekszik, amelyek elérése nem okoz zavarokat a nemzetgazdaság többi ágazatában. Az 1973-as nagy „cukor-ha-B iratban” •részt vesznek a kubai és szovjet szakértők által az utóbbi nyolc évben kikísérletezett nádarató kombájnok, s ezek 6ok helyen felváltják a korábban kizárólagosan használt mádvágókést, a machetét. A. B. T. (Folytatás az 1. oldalról) köszönt a testvéri nép hazájába, mi is ott leszünk azok között, akik segítik felépíteni a [elperzselt városokat és falvakat. Befejezésül a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke jelképesen egy gyógyszerekkel telt csomagot nyújtott át Hoang Cüong nagykövetnek, és arra kérte, hogy tolmácsolja népének, pártjának és kormányának, hogy a magyar szolidaritási mozgalom segítségére mindig és minden körülmények között számítsanak a jövőben is. Ezután Ho&ng Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete mondott köszönetét az Országos Béketanács és a Magyar Vöröskereszt véradómozgalmáért, és a sajtókonferencián bejelentett ötmillió forint értékű gyógyIfjú nemzedékünk sorsa elválaszthatatlanul összefonódott a vietnami nép és ifjúság harcával. A magyar fiatalok számára Vietnam a szabadság és függetlenség iránti vágy, az áldozatvállalás és hősiesség szimbóluma. Az Amerikai Egyesült Államok agressziója, a VDK nagyvárosainak fékevesztett bombázása minden korábbinál súlyosabb pusztítást okozott és mérhetetlen szenvedést zúdított a hős vietnami népre. A magyar ifjúság a „Vádoljuk az imperializmust” akciók keretében eddig is mindent megtett, s a jövőben is megtesz azért, hogy Vietnam népe, ifjúsága győzelemmel fejezze be igazságos harcát. Magyar fiatalok! Ifjúkommunisták! A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség felhív benneteket, vegyetek részt a Magyar Vöröskereszt és az Országos Béketanács önkéntes véradási akciójában! Járuljatok hozzá a sebesültek, a vietAndrej Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta Le Dúc Thó-t, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a párizsi tárgyalásokon részt vevő VDK- küldöttség különleges tanácsadóját, aki Párizs felé átutazóban tartózkodik Moszkvában. A szívélyes, baráti hangulatú megbeszélés során véleménycserét folytattak a szovjet—vietnami együttműködésHarmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke jelképesen átadja Hoang Cuongnak, a VDK magyarországi nagykövetének azt az 5 millió forintos segélyt, amelyet hazánk most a vitenami népnek ad. szer-, kötszer- és élelmiszer- szállí talányért. nami anyák és gyermekek, a romok alól kimentettek fel- gyógyulásához, életének megmentéséhez! Adjatok vért Vietnamnak! Egy nap, 1000 tonna bomba Amerikai harcászati és hadászati repülőgépek egy nap alatt több mint 1000 tonna bombát szórtak le Észak-Viet- nam déli részére — közölte péntek déli tájékoztatójában a saigoni amerikai hadvezetés szóvivője. Mint mondotta, csütörtök reggeltől péntek reggelig B— 52-es óriás bombázók 15 kötelékben, vadászbombázók pedig 116 bevetésben támadták a 20. szélességi körtől délre fekvő észak-vietnami területet. Bombázásaik, fő célpontja a Dong Hói kikötővárostól 80 kilométerrel északnyugatra, valamint a Bai Thuong városától 8 kilométerrel keletre fekvő térség volt. ről, valamint a párizsi tárgyalások menetével összefüggő kérdésekről. Le Dúc Tho aláhúzta a vietnami nép eltökélt szándékát, hogy folytatja igazságos harcát alapvető nemzeti jogaiért — hangzik a Moszkvában kiadott közlemény. Szovjet részről kijelentették, hogy erélyesen elítélik a vietnami városok és falvak barbár bombázását az amerikai légierő által. A szovjet emberek megerősítik, hogy megmásít- hatatlanul szolidaritást vállalnak a vietnami népnek az amerikai imperializmus agressziója ellen folytatott igazságos harcával. A VDK kormánya következetesen jóindulatot és komolyságot tanúsít a vietnami probléma politikai rendezésének megközelítésében. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány kifejezi, hogy teljes mértékben támogatja a VDK kormányának és a Délvietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy mielőbb írják alá a VDK es az Egyesült Államok képviselői közötti találkozón kidolgozott egyezményt, és állítsák helyre a békét Vietnamban. Kissinger vasárnap érkezik Párizsba Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó vasárnap este érkezik Párizsba — közölték pénteken a francia fővárosban. Tárgyaló partnerének, Le Dúc Thónak megérkezését szombatra jelezték. A két politikus bizalmas megbeszéléseinek újabb fordulója hétfőn kezdődik Párizsban. Alexander Haig tábornok, Kissinger amerikai nemzet- biztonsági főtanácsadó helyettese kivált a Fehér Ház személyi állományából és a hadsereg vezérkari főnökhelyetteseként új tisztséget fog betölteni. Szakértői megbeszélések A szakértői szintű vietnami —amerikai bizalmas megbeszé lések felújítása, kedd óta negyedik alkalommal ültek ösz- sze péntek délelőtt a két ország megbízottai. Az eszmecsere színhelye ezúttal — az amerikai fél javaslatának megfelelően — a Párizs környéki Saint Nom-La-Breteehe. A szakértők tanácskozásainak érdemi részéről hivatalosan eddig semmit sem közöltek. A nyugati hírügynökségek azonban úgy tudják, hogy a két fél megbízottai formába öntik, pontosabban, megszerkesztik az azokkal a kérdésekkel kapcsolatos jegyzőkönyveket, amelyek nem vetnek fel elvi problémákat. Mint írják, a még megoldásra váró elvi jelentőségű kérdésekről jövő hétfőn kezdődő újabb bizalmas eszmecseréjén Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja PB tagja és Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó fog tárgyalni. Pénteken a délutáni órákban fejeződött be az észak- vietnami és az amerikai szakértők újabb találkozója. A két delegáció kedden megkezdett tanácskozása a pénteki csaknem 8 órával összesen mintegy 26 órát tesz ki. A küldöttségek megállapodtak abban, hogy a megbeszéléseket ma délelőtt folytatják. „A kongresszus megelégelve, hogy a Fehér Ház lábtörlője legyen” — így jellemezte Roger Mudd, a CBS tudósítója az új törvényhozási ülésszak megnyitására összeült amerikai törvényhozók lázongását Nixon elnök vietnami „terrordiplomáciájával” szemben. Csütörtökön a demokrata párti szenátorok pártcso- portgyűlése túlnyomó többséggel elfogadta Edward Kennedy szenátor határozati javaslatát, amely arra kötelezi a szenátus demokrata párti többségét, hogy a háború folytatásához szükséges pénzalapok megvonása útján, törvényhozási eszközökkel törekedjék a vietnami háború azonnali beszüntetésére. A figyelmeztető jellegű javaslat kizárólag az amerikai csapatok és foglyok biztonságos hazatérésének rendezéséhez köti az amerikai hadműveletek azonnali és végleges beszüntetését. A képviselőház demokrata párti többsége korábban ugyancsak túlnyomó többséggel fogadott el egy hasonló határozati javaslatot. A kongresszus demokrata párti többsége, az elnöki mandátummal szemben saját mandátumára hivatkozva félreérthetetlenül az elnök újrabeiktatása napjáig, azaz január 20-ig adott „végső határidőt” Nixon- nak az 1968-as választási hadjárata során tett és 1972-es választási hadjáratában megismételt vietnami békeígéretének teljesítésére. A Fehér Ház rendkívül ingerülten válaszolt az „ultimátumra”. Ronald Ziegler, Nixon elnök sajtótitkára az elnök nevében kijelentette, hogy „nem fogunk mesterséges határidőket felállítani”, / majd az éveken át számtalanszor alkalmazott recept szerint a „kényes szakaszban levő tárgyalások” veszélyeztetésével vádolta az elnök bombázó-diplomáciájának bírálóit. A Fehér Ház nyilatkozata szerint „a kongresszus tagjainak fel kell tenniük maguknak a kérdést; vállalják-e. a felelősséget azért, ha kételyeket ébresztenek az észak-vietnamiakban az USA álláspontját illetően, s ezzel esetleg elnyújtják a tárgyalásokat”. A Fehér Ház tehát ismét eleve az elnök háborús politikájának bírálóira hárítja a felelősséget a január 8-án kezdődő újabb tárgyalási forduló esetleges kudarcáért. Ami a párizsi tárgyalások kilátásait illeti, amerikai kormányképviselők — eltérően a választásokat megelőző, illetve követő optimista jóslatoktól — most rendkívül óvatosan nyilatkoznak. A tárgyalások felújításáról szóló december 30-i bejelentést követően a Fehér Ház nem hi%'atalosan azt sugalmazta, hogy a bombázás hatására „biztosítékokat” kapott Hanoitól „készségesebb” magatartásra. Amerikai kormánytisztviselők most viszont már elismerik, hogy a VDK csupán azt ismételte meg, ami mindig is közismert álláspontja volt, vagyis, hogy „kész komoly tárgyalásokra”. A VDK azóta többször is nyilvánosan megismételt álláspontjának elemzése alapján amerikai megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy Nixon elnöknek nem sikerült engedményeket „kibombáznia” Hanoiból. Következésképpen — mutatnak rá — a világméretű felháborodás, a növekvő nemzetközi diplomáciai és hazai belpolitikai nyomás, illetve a példátlan arányú amerikai légiveszteségek együttes hatásukban kényszerítették rá Nixon elnököt, hogy a bombákról ismét átváltson a tárgyalásokra. Arra a nagy kérdésre, vajon levonja-e Nixon elnök a bombázó-diplomácia újabb kudarcának tanulságait — egyelőre senki sem tud válaszolni Washingtonban. Üt - Ázsia biztonságához ÁTSiaban a kollektiv biztonsági rendszer megteremtése semmivel sem kevésbé időszerű, mint Európában. Hiszen a 30-as évek elején éppen itt dördültek el először az ágyúk a második világháború bevezetéseként és az ezt követő évek az érintett országok fejlődését fékező, szakadatlan katonai konfliktusok évei voltak. Az Egyesült Államok indokínai agressziója pedig hallatlan mértékben bonyolította az ázsiai kontinensen kialakult helyzetet — írja Asz- kold Birjukov, a TASZSZ hírmagyarázója. Leonyid Brezsnyev, m szkp Központi Bizottságának főtitkára vetette fel az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének gondolatát. Mint Brezsnyev mondotta, nem a katonai tömbök és csoportosulások útja, nem az egyes államok más államokkal való szembeállításának útja, hanem valamennyi ebben érdekelt állam jószomszédi egvütt- működésének útja vezet el Ázsia tényleges biztonságához. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára meg is fogalmazta azokat az alapelveket, amelyeken nyugodnia kell ennek a rendszernek. Ezek az alapelvek a következők: az államközi kapcsolatokból az erőszak kiiktatása; a szuverenitásnak és a határok sérthetetlenségének a tiszteletben tartása; a belügyekbe való be nem avatkozás; a gazdasági és más együttműködés széles körű fejlesztése az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Ázsia közvéleménye és kormányai körében nagy érdeklődéssel fogadták a minden állam előtt nyitva álló ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére vonatkozó javaslatot. A kezdeményezés kapcsán számos figyelmet érdemlő konstruktív elképzelés vált ismeretessé. Ilyen például a malaysiai kormánynak a Délkelet-Ázsia semlegesítésére vonatkozó elgondolása, az az indiai javaslat, hogy nyilvánítsák békeövezetté az Indiai-óceánt, az ázsiai atomfegyvermentes övezetek megteremtéséről szóló javaslatok, és így tovább. Múlt év novemberében Tokióban az ázsiai és csendes-óceáni országokban akkreditált japán nagykövetek értekezletének résztvevői egyetértettek abban, hogy — tekintettel a térségben bekövetkezett enyhülésre — felül kell vizsgálni az ASPAC (az 1966-ban nyolc ország és Tajvan részvételével alakult Ázsiai és Csendes-óceáni Tanács) és a többi ázsiai zárt tömb irányában tanúsítandó magatartást. A japán nagykövetek megvitatták az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének lehetőségeit is. Szato volt japán kormányfő, még miniszterelnöksége idején állást foglalt ennek a gondolatnak a tanulmányozása mellett. Az azsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtése kollektív ügy. E kontinens minden állama hozzájárulhat ehhez, ha normalizál- ni igyekszik a más társadalmi rendszerű országokhoz fűződő kapcsolatait, ahogyan ezt Pakisztán, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tette, vagy, ha a konfrontációról áttér a barátságra és az együttműködésre, ahogy India és Pakisztán eljárt, amikor aláírta a szim- lai egyezményt. A szovjet—japán kapcsolatokban a második világháború időszakából fennmaradt kérdések szerződéses rendezése is kétségtelenül elősegíti majd ezt a célt. Az Sem vitás, hogy közelebb visz majd ehhez a célhoz a kontinentális méretű, nagyszabású gazdaság; együttműködési tervek megvalósítása és az egész ázsiai politikai légkör megjavítása. Magától értetődik, hogy e rendszer megteremtésének előfeltétele: a gyarmatosítók és a neokolonialisták által előidézett mindenfajta katonai konfliktusnak, min. denekelőtt pedig az Egyesült Államok vietnami háborújának a megszüntetése. A Szovjetunió _ hisz területének kétharmada Ázsiában van — valamennyi ázsiai állam és nép érdekeiből kiindulva veti fel a kollektív biztonság gondolatát. Csupán országunk ellenfelei, azok, akik a népek közötti ellenségeskedésen, a népek egymástól való szétválasztásán akarnak nyerészkedni, tulajdoníthatnak a Szovjetuniónak olyan célokat, hogy valamely ország, egyebek között Kína ellen akarja felhasználni ezt a rendszert. A Kínai Népköztársaságnak minden joga megvan arra hogy résztvevője legyen a kollektív ázsiai biztonsági rendszernek — írja a TASZSZ hírmagyarázója. Adjatok vért Vietnamnak! A KISZ felhívása Le Dúc Tho moszkvai megbeszélései
