Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-06 / 4. szám
1973. JANUAR 6.. SZOMBAT **fcST Meet kJHHap 3 TSZ-HÚSÜZEM A zsámbéki Üj Élet Tsz vágóhídján naponta 20 sertést dolgoznak fel a tagság részére és a társgazdaságoknak. A FOGYASZTÓK ÉRDEKÉBEN Ha tékonyabb belső ellenőrzést! A kereskedelmi felügyelő-1 ségek a múlt évben is átfo- j góan vizsgálták, ellenőrizték az i állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelmet, illetve a vendéglátást. A Pest megyei Tanács kereskedelmi felügyelősége például Budapest, Borsod és Hajdú megye után a legtöbb vizsgálatot tartotta a múlt év első felében. Kétszázharminchat országos ellenőrzésben vett részt, önmaguk 403-szor kerestek fel egy-egy üzletet. A kereskedelmi felügyelők az állami szektorban 184, a szövetkezetiben 339 látogatást tettek, ezenkívül megvizsgálták 50 magánkereskedő, illetve vendéglő munkáját. Szinte azonos arányban végeztek vizsgálatot az élelmiszer-szakmában és a vendéglátásban (231, illetve 20S vizsgálat volt) miután ezekben a legnagyobb a forgalom és itt nyílik a legtöbb alkalom a visszaélésekre. Munkájuk hatékonyságát bizonyítja, hogy 285 esetben, az ellenőrzések több mint 31 százalékában vontak felelősségre visszaélőket. Százhuszonhat alkalommal róttak ki pénzbírságot. Hét alkalommal nem volt megállapítható, hogy kit károsítottak meg, ezért 309 ezer forintot vontak el a vállalatok nyereségéből, míg készlet- és érték- csökkenés címén 54 ezer forint bírság érte a felülvizsgált egységeket. A kereskedelmi felügyelőség mindenütt foglalkozott a fogyasztói érdekvédelem alapvető kérdéseivel, próbavásárlásokat és minőségellenőrzést tartottak. A minőségellenőrzés során alapvető problémát a szavatossági időn túli élelmiszerek forgalomba hozatala okozott. Változatlanul sok vitát váltott. ki az üvegek cseréje. Bár a boltok dolgozói ismerik az előírásokat, ennek ellenére nem szívesen váltják vissza a vevőktől az üvegeket. A zöldség-gyümölcs fronton megállapították: az áruk minőségi átvétele és az azzal arányos árak kialakítása nem mindenkor biztosított. Gyakori, hogy a boltvezetők nem is ismerik a szabványelőírásokat és így nem is tudják azokat alkalmazni. A vizsgálatok sok egészség- ügyi hiányosságot tártak fel. Csak egy példát: a vendéglátóhelyek jelentős részében, a mellékhelyiségekben nincsenek törülközők, szappanok. A felügyelőséghez a tárgyalt időszakban 59 lakossági panasz érkezett. Főleg a tartós iparcikkekre vonatkoztak ezek. Elhúzódnak a garanciális javítások; megtörténik, hogy nem adják ki a csereutalványokat. Kifogásolják a szervizek munkáját. A szolgáltatási tevékenységet ért logos bírálatok mellett a kereskedelmi dolgozók munkájára is érkeztek panaszok. Egyes tartós fogyasztási cikkek eladásakor elmulasztják a garanciajegyek kiadását, emiatt a vevők csak a felügyelőség közbenjárására tudják jogaikat érvényesíteni. Újszerű panaszokat okozott az év elején az építőanyagok drágulása. Sokan még az elmúlt télen befizették a tégla árát, azonban akkor nem szállították le számukra. Az év elején aztán, amikor a véve megkapta az áruját, felszámították az árdifferenciát is, holott a miniszteri rendelet ezt kifejezetten megtiltotta. Pest megyében 13 jogos bejelentést orvosoltak. Vörös Lajos, a Pest megye: Tanács kereskedelmi felügyelőségének vezetője vélemény« szerint a mainál hatékonyabbá kellene tenni a vállalatok belső ellenőrzését. Igen sok kisebb-nagyobb hiba elkerülhető lenne, ha maguk az érintett kereskedelmi egységek vendéglátók központi ellenőrei, illetve a vezetők következetesebben, nagyobb felelősséggel kérnék számon a: előírások, az utasítások betartását. Komáromi Magda DANSZENTMIKLOSI VÁLTOZÁSOK A tegnapból a mába 4. Törődés az emberekkel Dánszentmiklóson jól gondoskodnak az emberekről. Ezt tanúsítja az öregekről való törődés is. ök voltak az alapítók, ők álltak helyt a nehéz időkben, s joggal érdemlik meg a nyugodt, tisztességes öregkort. Valaha az idősek abban reménykedtek, hogy földjükért, vagyonkájukért eltartják őket, s ha nem volt semmijük, cselédként öregedtek meg, nagyon szomorú sorsra jutottak. Az ilyen "nyomorúságos öregségről írt megrázó sorokat lly- lyés Gyula Puszták népe című könyvében: Az öreg cseléd, aki már a munkát sem bírta, még a tehénőrzést sem, teljesen kiszolgáltatva várta, hogy a halál minél előbb ráköszöntsön. Nyugdíjkiegészítés A szövetkezeti mozgalom az ilyen szomorú, magányos falusi öregséget igyekszik naeg- szüntetni. Az idős tagokról a legtöbb helyen megfelelően gondoskodnak. A tsz-ben, ahol minden a közösségért történik, az öregek nem maradhatnak magukra. A Micsurinban ezt igazán példamutatóan oldották meg. A tsz-nek viszonylagosan sok öreg, idős, 108 nyugdíjas, járadékos tagja van. Ez a tagság negyede, a tsz-ben dolgozók 14 százaléka. Amikor a vezetőség elhatározta, hogy a közgyűlésnek javasolja a nyug_ díj-kiegészítést, az a cél vezette: egyetlen idős tagja se legyen, aki egy hónapra hatszáz forintnál kevesebbet kapna. A nyugdij-kiegészítésre 1971-ig 220 ezer forintot fordítottak, ezt az összeget 1972-ben 110 ezer forinttal felemelték. Most minden nyugdíjas, járadékos tag legalább száz, de van aki 350 forint nyugdíj-kiegészítést kap havonta. S ehhez jön a háztáji jövedelem. A földek megmunkálásában a termelőszövetkezet közreműködik, segíti a>z idős tagokat. T anulmányi, építési segély A Micsurinban a továbbtanulókat is támogatják. Jelenleg négy ösztöndíjasa van a szövetkezetnek, kettő felsőfokú technikumba, kettő pedig technikumba jár. s mind a négy tsz-tag gyermeke. Még egy könnyítésük van más tsz- ekhez, állami és társadalmi szervezetekhez viszonyítva: a társadalmi ösztöndíjasoknak tanulmányaik befejezése után nem kell visszatérniük a tsz- be, ha nem kívánják; ott helyezkednek el, ahol akarnak. Az ösztöndíjjal az a cél, hogy a szülőket segítsék gyermekeik iskoláztatásának gondjaiban. A Micsurin ezenkívül tanulmányi segélyt is ad. Ebben a segélyben azok a gyermekek részesülnek, akik az általános iskola végeztével kitűnő, jeles vagy jó bizonyítványt értek el és továbbtanulnak. Ezek részére minden év augusztusában ezer forinttól háromezer forintig terjedő segélyt adnák, s ezt az összeget mindaddig megismétlik, amíg a gyermek be nem fejezte felsőbb iskoláit. Más irányú segélyt is ad tagjainak a tsz. Házasság, szülés és halálozás esetén háromezer forintot fizet ki az igényjogosul taknaik. A gépkocsivezetőket, traktorosokat a tsz saját költségén az Állami Biztosítónál baleset esetére százezer forintra biztosította. Az egyedül élő anyák, akik apa nélkül nevelik gyermekeiket, minden gyermek után havi száz forint nevelési segélyben részesülnek. Erre a tsz évente húszezer forintot tartalékol. Ha ez az összeg nem lenne elég, akkor a szociális összegből segítik az egyedül élő anyákat. Még egy hasznos szociális intézkedést hozott 1972. március 1-től a szövetkezet. Évi négyszázezer forintos építési segélyalapot részesített. Ebből az összegből azokat a tagokat támogatják, akik saját házat építenek, vagy meglévő házukat újjáépíteni, bővíteni akarják. A kérelmek elbírálására, az összeg megállapítására létrehoztak egy öttagú bizottságot, amelynek tagja a jogtanácsos, a főkönyvelő, az elnök- helyettes. egy brigádvezető es egy tsz-tag. Üdülés, szórakozás A tsz-ben a szórakozásra, a pihenésre is nagy gondot fordítanak. Tavaly 25-en jártak a tsz költségén külföldön, elsősorban a Szovjetunióban, Jugoszláviában és Csehszlovákiá. ban. A külföldi úton azok vesznek részt, akik munkájukkal kiérdemelték a tagság bizalmát. így olyan idős tagok is eljutottak a szocialista országokba. láttak világot, akik azelőtt soha a község határát sem lépték át. 1971-ben ötszázan vettek részt hazai kirándulásokon és üdülésen. Tavaly pedig 138-an Siófokon és Pécsett nyaraltak. Egy-egy kirándulás általában két-három napig tart, s a tsz saját autóbuszával szállítja a dolgozókat az ország legszebb tájaira, Egerbe, Tokaj-Hegy- aljára, a Balaton környékére és más üdülőhelyekre. A cél az, hogy a tagok — az ország szépségeinek megismerésén túl — lássák a, szocializmus fejlődését Dánszentmiklós határain túl is. Az idősek ingyen üdülnek, 1971-ben például 11-en voltak Debrecenben a termelőszövetkezetek modern üdülőjében. Megtartották az öregek napját, s ekkor ajándékokkal és pénzjutalmakkal halmozták el az idős tagokat. Dánszentmiklóson május 1 én és augusztus 20-án százezer forintot os-tanak szét azok között, akik abban az évben kiemelkedő munkát végeztek közösség érdekében. A Micsurinban dolgozó asszonyok, lányok részére bevezették a heti. ötnapos munkahetet. Szombatonként nem kell dolgozniuk. Ez nem jelent semmilyen hátrányt anyagilag, mert ugyanolyan munkabért kapnak, mint a férfiak. Sőt, egyes munka- területeken, például az almaszedésben, -válogatásban még többet is kereshetnek az asz- szonyok, lányok, mert ehhez a munkához ügyesebbek, mint a férfiak. Gáli Sándor Következik: 5. Az új győzelme a régi felett. Segélyhívó telefonok az M-7-esen ELSŐ A PEST MEGYEI SZAKASZ Röv'desen megkezdődnek az első hazai országúti segélyhívó rendszer szerelési munkái. Az Elektroimpex és a Philips cég megállapodásának eredményeként még ez év végén működésbe lépnek az M— 7-es autópálya mentén a segélyhívó telefonok. Az első ütemben Budapest és Kápolnásnyék között kiépülő rendszer készülékeit egymástól 2 kilométer távolságra, az út mindkét oldalán helyezik majd el. Minden készüléken két hívógomb lesz, egyikkel a baleseteket, másikkal az esetleges műszaki hibát lehet a Martonvásárban létesülő központnak jelenteni. A martonvásári központban hatalmas táblán fényjelzés adja tudtul, hogy a pálya melyik szakaszán történt baleset, vagy akadt el valaki műszaki hiba miatt. A központból riasztják majd Budapesten vagy Székesfehérváron a mentőket és a műszaki segélyszolgálat kocsijait, hogy mielőbb segítségben részesítsék a rászorulókat. Mérlegen egy év politikai munkája Beszámoló taggyűlésikre készülnek a budai járás pártszsrvezetei „A vezetőség köteles évenként beszámoló taggyűlést tartani, ahol a párttagság értékeli a pártvezetőség, a pártszervezet éves tevékenységét." (A párt X. kongresszusának határozatából.) AZ ÉVI MUNKA számvetésének időszakát éljük. A X. kongresszus határozata értelmében már második esztendeje — ilyen tájban —, mérlegre tesszük az elmúlt év politikai munkáját is, elemezzük, értékeljük pártszervaink tevékenységét. Ez utóbbiak amellett, hogy átfogóan értékelik a pártmunka fontos területeit, jó előkészítéssel eljutnak minden egyes párttaghoz, beszélgetnek velük. A budai járásban kétszáz alapszervezetben, több mint ötezer párttag veszi számba az eltelt év munkáját és határozza meg az idei év teendőit. Minden párttagnak, de különösen a különböző szintű pártvezetőségeknek alapvető feladata ebben az időszakban, hogy segítsék a párton belüli demokrácia szélesítését, javítsák a pártellenőrzést, erősítsék az alapszervezeti munkát. Cél, hogy a beszámoló taggyűlések újabb lendületet adjanak a X. kongresszus határozatainak végrehajtásához, a novemberi KB- ülés állásfoglalásának ismertetéséhez, a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítéséhez. Az alapszervezetek többsége céltudatosan, egész esztendőn át készült a taggyűlésre, összegyűjtötték a részértékeléseket, a politikai munka egyes területein szerzett tapasztalatokat, információkat. Segítségünkre van a pártmunka számos heti dokumentuma is. A JÁRÁSI BIZOTTSÁG már október végén megkezdte az alapszervezetek előkészítését. Össztitkári értekezleten, majd a közbeeső pártbizottságok és csúcsvezetőségek titkáraival folytatott megbeszéléseken igyekeztünk meghatározni, mivel is foglalkozzon a beszámoló taggyűlés. A szervezeti élet néhány eleme viszonylag könnyen mérhető. Sok vezetőség el is követi azt a hibát, hogy — leszűkítve a pártszervezeti munkát — a jó számarányok, a munkaterv formális betartása alapján pozitívnak értékeli általában a munkát. Itt vannak például a taggyűlések. Nem elég az előírt időben minden taggyűlést megtartani. Ennél lényegesebb, hogy betölti-e a taggyűlés célját, szerepét? Él-e a taggyűlés valamennyi helyi politikai kérdésben döntési, ellenőrzési, beszámoltatási, fegyelmi jogkörével? Bekapcsolódik-e az egész párttagság a politika helyi igényekhez szabott feladatainak meghatározásába? Olyan vitafórum-e a taggyűlés, ahol a közös véleménycsere alapján kialakítják az akarati és cselekvési egységet? Mindezzel együtt sikerül-e a kommunisták nevelésének színterévé válnia? A taggyűléseken elemzik a vezetőségek munkáját is. Ez esetben sem elég azonban azt tudomásul venni, hogy megtartották-e a vezetőségi üléseket, megtárgyalták-e a meghatározott témákat? ÁT KELL TEKINTENI, egy év távlatában, milyen döntéseket, határozatokat hozott az alapszervezet. Politikai döntéseknél elengedhetetlenül fontos a sokoldalú forrásból szerzett és a valóságos tényeket feltáró információ. Csak így lehet elkerülni, hogy a hozott határozat ne legyen általános, formális, vagy éppen ne ismételje mechanikusan a felettes pártszervek határozatait. Sokszor nem lenne szükség újabb határozatra, jobban megfelelne a munkaterületekre, a személyekre konkretizált intézkedési terv. Külön vizsgálat tárgyát képezi, hogyan sikerült a felettes pártszervezeteknek, elsősorban a Központi Bizottságnak a határozatait ismertetni, . megvalósításukat biztosítani. A politikai munkában is alapvető, hogy az elvégzendő feladatok meghatározása után rendszeres legyen a végrehajtás ellenőrzése. A taggyűlések visszatérően beszámoltatják a vezetőséget végzett munkájukról. A munkaterv, vagy esetenkénti döntés alapján a működési területen dolgozó társadalmi, gazdasági, állami, intézményi vezetőktől is tájékoztatást kérnek az ott folyó munkáról, az egyes párt- határozatok végrehajtásáról. Számba veszik a pártcsoportok munkáját is, az egyes párttagoknál pedig a taggyűléstől közvetlenül kapott pártmegbízatások teljesítését. S itt kell említeni azt az igényt, hogy a taggyűlés — ha a helyzet úgy kívánja — eljut egyes tagjainak, különösen vezető funkciókat betöltő emberek munkájának, szemléletének, magatartásának értékeléséhez. A Központi Bizottság novemberi határozata ezt így foglalja össze: „...elengedhetetlen feltétel, hogy a pártszervezetek, pártfunkcionáriusok, a párttagok legyenek eszmeileg szilárdak, erkölcsileg feddhetetlenek, vagyis legyenek mentesek azoktól a hibáktól, amelyek ellen harcolniuk kell: a politikai kishitűségtől csakúgy, mint az álradikalizmustól, a hatalommal való visszaéléstől, a bürokráciától, illetéktelen befolyásolástól, az elvtelen hízelgéstől, a pazarlástól, az önző anyagiasságtól, az úrhat- námságtól és más, a párt eszméitől, erkölcsi felfogásától idegen jelenségektől.” PÁRTSZERVEZETEINK jelentős hányada községeinkben működik s mivel fontos változások történtek a községek tanácsi vezetésében az elmúlt években, ezért a községi pártszervek munkája is pozitív módon kell, hogy változzék, alkalmazkodva az új helyzethez. A jobb, eredményesebb községi politikai munkát segíti, hogy a felettes pártszervek hozzájárulásával újabb hat községünkben alakítottunk független titkárral működő pártbizottságot. Most, a beszámoló taggyűléseken és az azt követő pártbizottsági üléseken számot adnak, érezhető-e a községi tanácsok politikai irányításában, az egész község politikai életében az az erő, amit a pártbizottságok potenciálisan jelentenek? Megfelelő-e a munkakapcsolat a községi pártszervek és a tanácsi, valamint a község területén levő gazdasági szervek vezetői között? Sikerül-e közös tanácsú községeinknél az érdekek egyeztetése? A beszámoló taggyűléseken ismertetik az alapszervezetet közvetlenül irányító felettes pártszerv véleményét, az alapszervezet minősítését. Új dolog ez a pártmunkában. Végrehajtása akkor lesz eredményes, ha az értékelés kellő ismeretanyagra épül, s ezzel konkréttá válik, s ha — különösen sok pártszerv esetében — a felettes szerv a helyi viszonyokat ismerő aktívák bevonásával készíti el. A segítő, építő bírálat szavával szóljon az esetleges hiányosságokról, de említsen meg minden kis eredményt, dicsérjen, ahol az átlagosnál jobb a munka, mert az elért eredmények, azok elismerése a legjobb alapja a feladatok további sikeres végrehajtásának. Kétszáz taggyűlésünkre kétszázan mennek majd el, képviselve a felettes pártszervezeteket. ismertetve azok véleményét. Csak ha nagyon lelkiismeretesen készülnek fel, lesz eredményes küldetésük. MÉG TARTANAK a Központi Bizottság novemberi határozatát tárgyaló taggyűlések, készülünk szélesebb körben — pártnapokon — történő megvitatásukra. de közben, fő feladatként, dolgozunk, hogy jól sikerüljenek a beszámoló taggyűlések. Januárban és februárban százak, ezrek tárgyalják, vitatják, mérlegelik az elvégzett munkát, határozzák meg a feladatokat. Az előkészítő munka lendületén, a feladatok gondos meghatározásán is múlik, sikeres lesz az 1973- as év politikai munkája. Lengyel Sándor. az MSZMP Budai Járási Bizottságának titkára 1 i l *
