Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-30 / 24. szám
1973. JANUAR 30.. KEDD PEST HEGTE» kJCíriap 3 Huszonnégy év — egy poszton EGY PARASZTELNÖK PORTRÉJA A dilemma nem újkeletű; a dolog természeténél fogva már akkor fölmerülhetett, midőn — jó negyed százada — az első közös gazdaságok alakulgattak, hiszen az elnöki poszt betöltése akkor is megannyi kívánalommal járt, jóllehet ezek száma az idők folyamán valószínűleg gyarapodott. Ki a jó tsz-elnök? — így hangzik föl időnként a kérdés, ezt kutatja tsz-tag és szociológus, állami hivatalnok és pszichológus. Azért írtam az imént, hogy az igényesség e munka, illetve a tisztet betöltő ember iránt csak valószínűleg növekedett az évek múlásával, mert igaz ugyan, hogy a képzettségi követelmények például jócskán megnőttek, ám az is tagadhatatlan, hogy akad, ami könnyebbnek mondható. Könnyebbnek?! De hiszen erre már bizonnyal fölkapja fejét a szakember, s már sorolná is, miként bonyolódnak a közgazdasági rejtelmek, sűrűsödnek a már-már jogászok számára is kiismerhetetlen jogszabályok, változnak — olykor évente — a szabályozók, miközben előrelátást követelnek az elnöktől a miniszteriális és megyei vezetők. S ez így mind igaz, tagadhatatlanul igaz, ám úgy vélem, meggondolandó ellenérv: vajon nincs-e minőségében mégiscsak könnyebb, ha úgy tetszik, sokkalta egyszerűbb helyzetben az a tsz-elnök, aki ma, vagy akár az elmúlt évtizedben látott feladatához, mint az, aki a kezdetek idején vállalta ezt a posztot? Ráadásül a „kezdeteket” is lehet osztályozni; mindenképpen bonyolultabb volt a tsz-elnöki pálya — hivatás?—, amikor a „közös” mellett, árnyékában, vagy éppenséggel fölékerekedő színvonalon dolgozgattak az egyéni gazdák, puszta létükkel is szüntelenül hatva a tsz-tag tudatára, 1949-ben kezdték Az országban elsőként Szentendrén Járási népfront-munkaközösség — a művelődéspolitikáért í. i Mindezen akkor kezdtem tűnődni, amikor kettesben leültünk egy üres szobában Ecker Jánossal, az ikladi Előre Termelőszövetkezet elnökével, aki alighanem a legrégibb szövetkezeti elnök Pest megyében, lévén 1949 óta az, ráadásul egyazon poszton. Érthető, hogy a nem mindennapos életút elejére igyekszem fordítani a szót. 34 éves volt mindössze 1949-ben Ecker János, tehát bízvást állíthatjuk: viszonylag ifjan, csakugyan pályája kezdetén forrott együvé a termelőszövetkezettel. Az előzmények: hadifogság, 1945- ben belépés a pártba, majd — hat hold földdel — a szövetkezetbe. — Magam sem tudom, miképp esett rám a választás. Kértem háromnapi gondolkodási időt, majd vállaltam az elnökséget. A gépállomás segítségével elvetettünk, 1950- ben kaptunk az államtól egy tehén-, majd egy sertéstörzset, hitelből. A hitelt vissza is fizettük. 1952-ben újabb belépők jöttek, jobbára a földhöz juttatottak közül, s csak később két-három középparaszt is. 1949, szeptember 1-én tizenhatan, 160 holdon kezdtük a közös munkát, 1952-en 300 holdra gyarapodott a földünk. Hogyan fizettünk? Természetben: gabonát, kukoricát, krumplit adtunk, sok panasz így már csak azért sem lehetett, mert a kívülállókat még jobban elszegényítette az akkori agrárpolitika, bár a tsz- nek is volt beszolgáltatási kötelezettsége. 1953-ban alakult egy tszcs a faluban, a nagyobb ikladi gazdák abban tömörültek, persze csak a szántást és a vetést végezték közösen. 1956- ban elég stabil volt már a gazdaságunk — a tszcs feloszlott, mi megmaradtunk, sőt 1957- ben gyarapodtunk is. 1959-ben alakult a faluban egy másik termelőszövetkezet, Petőfi néven, s 1960-ban egyesült a két szövetkezet. Akkor, 19ff0 őszén vettük az első traktort — ma 22 trakorunk, 4 teherautónk van, igaz, csak 22 lovunk, az akkori 60 helyett. Az egyesüléssel 180 tagunk lett, ma már 200 a dolgozó tag és 50 a nyugdíjas, illetve járadékos. Mai tervek A kezdés, tehát 1949 táján még 1800 hold volt a falu határa, a Műszergyár megépül- tével 1500 holdra apadt a terület. Mint Ecker János elmondja, a gyár nem okoz különösebb gondot a szövetkezetnek, afféle vegyes családok alakultaik ki. miként sokfelé a főváros, s más városok körzetében, vagyis az egyik — a paraszti — jövedelem kiegészíti az iparit, illetve fordítva. A szövetkezetben 32 ezer forintra rúgott tavaly az átlagos jövedelem, de van tartalék- alap. — Az idén, vagy jövőre hajtatóházat kívánunk építeni, ahol virágot, primőröket termesztenénk, mégpedig oly módon, hogy a gyár fűtővizét használnánk fel. Van olyan elképzelés, hogy a tejtermelést fejlesztjük: most 280 darabból áll a szarvasmarha-állomány, az évi tejhozam 3200 liter, ami ugyebár nem mondható rossznak. Ha a Galga medrét végig kiássák, a rétjeinket meg tudjuk csapolni, Ba&kay-Tóth Bertalan professzor, gz aszódi körzet országgyűlési képviselője, a gyepgazdálkodás kiváló szaktekintélye segítségünkre lesz a takarmánytermesztés megjavításában. Közös érdekek — Fiatalok? — Az átlagéletkor a 40 év körül jár; főként állattenyésztőnek, traktorosnak jönnek a fiatalabbak. A növénytermesztésben csupa asszony található. — Csapatban dolgoznak? — Nem: családi művelésben — a csapatmunka nem ment, ezt 1966-ban láttuk be. Az ellenőrzés, a felelősségrevonás nem volt lehetséges. A versenyt is a családi művelésben alkalmazzuk, díjakat tűztünk ki; au érdekünk közös, hiszen a tsz-nek sem mindegy, hogy egy holdról mennyi uborka kerül le csemegeként, vagy salátának. — De hát az árak amúgyis arra késztetnek, hogy több csemegeuborkát szedjenek le — minek a verseny? Jövőre választás — Mégsem haszontalan: fontos az erkölcsi megbecsülés. Ecker Jánost már két ízben Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója tájékoztatta munkatársunkat a gyár tavalyi eredményeiről és az idei feladatokról. — Változatlan létszám mellett, munkatermelékenység révén 11 százalékkal növekedett termelésünk az elmúlt esztendőben. Értékesítési eredményeinkben a belföldi szállítások növekedési üteme volt a legnagyobb, miután az étel- és húskonzervek aránya meghaladta a húsz százalékot. Ehhez tudni kell, hogy a tartósító ipar állami gyárai közül csak mi vagyunk közvetlen kapcsolatban a kiskereskedelemmel, ezért számos helyen az új készítmények ismertetésére bemutatók, kóstolók formájában áruismertetést tartottunk. — Exportszállításaink szintén növekedtek a szocialista, és a tőkés országokba egyaránt, bár az év elején a tőkés piacokon átmenetileg csökkent a kereslet egyes cikkek iránt. Megnyugtató viszont, hogy a Szovjetunióban, és az NDK-ban nagyon megkedvelték termékeinket. — Bérszínvonalunk emelkedése 6,5 százalék volt, ami nemcsak a konzerviparban kiemelkedő, hanem meghaladja a népgazdasági átlagot is. Fedezet volt erre a fokozott munkatermelékenység. Igaz ugyan, hogy néhány éve még rendkívül alacsony választották újra titkosan, mégpedig a tagság egylfangú szavazatával maradt meg elnöki posztján. — Pályáznak-e vajon erre a posztra? Ildomtalan kérdés? Higgadtan felel: — Abba a hibába estem, hogy nincs még kinevelve az utód, bár a szívem miatt lehetséges, hogy 1974-ben a nyugdíjazásomat kérem. Hiába, elfáradtam — jövőre ismét választásra kerül so.\ Erre a típusra mondják manapság: parasztelnök. Lám, Ecker János eredetileg mindössze hat elemit végzett, s csak 1968-ban fejezte be az általános iskolát, a VII—VIII. osztályt. Kisebb tanfolyamok, pártiskolák, persre, adódtak, s a szakmai vezetés képzettsége — helyénvaló módon — magasabb. A főmezőgazdász például egyetemet végzett, falubeli, s csak 42 esztendős. Az állattenyésztő felsőfokú technikumot járt. Az ikladi Előre Termelőszövetkezet sosem volt mérleghiányos, egy munkaegységre 45 forintnál kevesebbet sosem fizettek, persze, ma már itt is megszűnt a munkaegység-szisztéma. — Mi az egyenletesség titka? — Szeretem a rendet. Három éve saját autóm van, vasárnaponként is végigmegyek Gal- gamácsáig, gyönyörködöm abban, milyenek a tanyáink. Estéről estére — Nyugdíjas tisztség-e a tsz-elnöké? — Hát... nem mondhatnám. A tagok nagyon hamar észreveszik, hogy tényleg itt akar-e maradni valaki» vagy arrébb szándékozik-e állni. A szomszédban, Domonyban például már vagy a hatodik elnök áll a szövetkezet élén. — Olvasás, színház? — Három napilap, s a szaklapok. Szépirodalomra, sajnos, nincs időm, természetesen ott a rádió és a tv. Tavaly voltam a Vígszínházban, de már nem emlékszem a darab címére. Tanácstag, pártbizottsági tag, a víztársulásban is szerepet kapott — nincs olyan este, hogy valahová ne kéne mennie. Nyáron ötkor, télen hét órakor kel. volt a bérszínvonalunk, így ez az időszak a felzárkózás éve: 2000 forintos átlagkeresetünk a konzerviparon belül az egyik legmagasabb átlagbér. — A nyereség a konzerviparban és a gyárban rendkívül alacsony. 1968 óta saját kezdeményezésre nem hajtottunk végre áremelést, nőttek viszont a csomagolóanyagok — az üveg, papír, lemez, címke — és a konzerváló szerek, a feldolgozásra kerülő mezőgazdasági termékek árai. Mindezt a gyár saját nyeresége terhére írta. öt év alatt a nyereség 6 százalékról 2 százalékra esett vissza. Tavaly 100 millió forint értékben több készítményt állítottunk elő, a nyereség az előző évihez viszonyítva mégsem emelkedett. — Fontos tavalyi eredménynek tartom, hogy sikerült megállítani a mezőgazdaságban a zöldségtermelés hanyatlását. 6000 holdra kötöttünk úgynevezett bázis gazdasági szerződést a szövetkezetekkel, mely nagyrészben biztosítéka volt a termelési feladatok teljesítésének. Az 1973-ban esedékes feladatokra áttérve az igazgató ezeket mondotta: — Az idén szintén 100 millió forint értékkel növeljük termelésünket, ezért változatlan árakat figyelembe véve az előállított termékek mennyisége meghaladja majd az egymilliárd forintot. Kiemelten fontosának tartom, hogy decemberA Hazafias Népfront V.! kongresszusának állásfoglalása feladatként jelölte meg a népfront fokozottabb részvételét a művelődéspolitikai célok megvalósításában. Ennek az állásfoglalásnak a szellemében alakult meg néhány hónappal ezelőtt a Pest megyei népfrontbizottság mellett a megyei, s tegnap — az országban elsőként — Szentendrén a járási népfrontbizottság mellett a járási művelődéspolitikai munkaközösség. Az alakuló ülésen megjelent Simon János, az MSZMP járási bizottságának titkára és Szellő József, a járási hivatal elnökhelyettese is. Fábián Zoltán író, a népfront Pest megyei alel- nöke vázolta a munkaközösség jelentőségét, célját, feladatait. A munkaközösség az elképzelések szerint olyan közösségként működik a jövőben, amely — partnereként a hivatásos népművelőknek, népművelési szerveknek — egyrészt felméri a járás lakóinak a népműveléssel szembeni valós igényeit, másrészt közreműködik az igények felkeltésében, s azok kielégítésében. A munka- közösség nem zárt közösségként kíván tevékenykedni, legközelebbi összejövetelén például szívesen lát olyan járásbeli lakost, akiben él az önművelés és a közösség ügye segítésének vágya. A munkaközösség — s ez jellegéből adódik — javaslatokat kíván tenni a járási és községi hivatalos szerveknek, a népfrontbizottságoknak a közművelődési munka élénkítésére, hatékonyabbá tételére. Elsőként javasolja, hogy a járási munkaközösséghez hasonló célokkal Visegrádon és Po- mázon alakuljon községi munkaközösség A járási művelődéspolitikai munkaközösség védnökséget vállal a visegrádi színjátszó napok felett, s javasolja, hogy a színjátszó napokat évente a „Haza és haladás” gondolata jegyében rendezzék meg. A munkaközösség állást foglalt a Móricz Zsig- mond Irodalmi és Művészeti Társaság mielőbbi megalakítása mellett. ben szervezési-intézkedési tervet dolgoztunk ki, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szűk keresztmetszetet, a szezon jellegeket feloldjuk, illetve megszüntessük. Az egész esztendőben kihasználjuk az eszközöket, átcsoportosításokat hajtunk végre egyes időszakok megnövekedett feladatainak teljesítése érdekében, következésképpen: finomítjuk ösztönző rendszerünket. Már most nagyobb igényekkel kell számolnunk az eddigieknél, ezért fontosnak tartom, hogy a termelés emelkedését azonos ' szinten levő forgóeszközökkel kell elérni, hasonlóan szinten kell tartani a karbantartás költségeit, súlyt kell helyezni az üzembiztonságra. — 1972-höz képest 10 ezer tonnával több zöldséget és 4 ezer tonnával több gyümölcsöt dolgozunk fel. Fő szempont a mezőgazdasági tendenciában most már az, hogy a hanyatlás megállítása után növekedést kezdeményezzünk, ezért együttműködünk a vetőmagok előkészítésében, a palántanevelésben, egyes gépek kihelyezéséről intézkedünk. Szükséges még a közvetett létszám átcsoportosítása a közvetlen termelés területére. Bérfejlesztés vonatkozásában pedig segítséget várunk a központi intézkedésektől, így a két forrásból együttesen 10 százalékos növekedés várható — fejezte be a beszélgetést Kovács Sándor. Korompay János Feladatának tekinti az MSZMP Központi Bizottsága határozatának feldolgozását és az állami oktatás helyzetéről és feladatairól, ezért májusban ösz- szehívja a szülők járási parlamentjét. Mindez a közvetlen feladatoknak csupán egy része. Sokat tehet a munkaközösség a különböző vitaestek sikeréért, a szép környezet kialakításáért, jelen lehet, s várhatóan jelen lesz a szentendrei járás kulturális életében minden területen. D. G. BUDAPEST Átadta megbíiólsvelét Malaysia első nagykövete hosonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn fogadta Tengku Tan Sri Ngah Mohamed rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Malaysia első magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A nagykövet megbízólevelének átadásakor beszédet mondott, amelyre Losonczi Pál válaszolt. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Jelentés mindannyiunkról N em tartozik a könnyed, szórakoztató olvasmányok közé a Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1972. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről, de meggyőződésem, hogy mégis sokan sorra vették a lapok — így lapunk — vasárnapi számában az erre szánt hasábokat. Ha fokozatosan is, de egyre növekszik azok köre, akik érdeklődnek a gazdasági kérdések iránt, akik többet akarnak tudni annál, mint amit a bérszámfejtő papírok, a piaci, üzleti árcédulák mutatnak. Minden bizonnyal személyes indítékok is közrejátszanak ebben — az például, hogy összevessék az országosan általánost meg a saját körben tapasztaltakat —, de legalább ekkora szerepe van annak is, hogy terjed a felismerés : valami módon mindannyian egy konyháról étkezünk. A nemzeti jövedelem tervezettnek megfelelő növekedése, a felhalmozás — a beruházások és a készletek együttes — arányának mérséklődése, a külkereskedelmi forgalomban elért kiviteli többlet külön-külön is s összességében még inkább azt bizonyítja, hogy — a párt Központi Bizottsága 1971 decemberében hozott határozatának megfelelően — a népgazdasági egyensúlyi helyzet javult, több kedvezőtlen folyamatot sikerült lelassítani vagy megállítani. Hiba lenne ugyanakkor csak ezeket a tényeket kiemelni, s mintegy mellékesen kezelni azt, hogy a lakosság reáljövedelmének bővülése elmaradt a tervezettől, több iparterület, így egyebek mellett az építőanyag-ipar nem teljesítette az eredetileg meghatározott feladatokat, s bár lassabban, mint korábban, de tovább nőtt a befejezetlen beruházások állománya. Ha most szűkebbre vonjuk a kört, s azt nézzük, miként sáfárkodott lehetőségeivel Pest megye gazdasága, elégedetten állapíthatjuk meg, hogy mint immár hosszú évek óta, úgy tavaly is az országos állagot — 5,6 százalék — meghaladó mértékben, több mint hét százalékkal növekedett az ipari termelés, javult a termelékenység, gyorsabbá vált — ugyan még mindig nem kielégítő mértékben — a beruházások kivitelezése. Gondok, nem teljesített feladatok természetesen a megyén belül is föllelhetők, így a többi között a tanácsi és tanácsi értékes! tésű lakások építésénél levő elmaradás, a termékszerkezet lassú változása, az építőipari szervietek nehézkessége. rP erjedelmeá felsorolásba férne csak bele mindaz, amit a megye ipara, mezőgazdasága a tavalyi esztendő eredményeként könyvelhet el. Folytatódott a százhalombattai erőmű és olajfinomító bővítése, mindkét ipari óriásnál növekedett a termelés, ahogy korszerűbb termékek segítségével ugyanerről adhat szá- i mot a Nagykőrösi Konzerv- j gyár, a Mechanikai Művek, a Híradástechnikai Anya- j gok Gyára, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat. Bővültek a kooperációs * kapcsolatok — így az ikladi Ipari Műszergyárnál — új, modern termelőegységek — az ÉVIG ceglédi gyárában, a Váci Kötöttárugyárban — kezdték meg működésüket. Ide sorolható az is, hogy . több éve tartó hullámvölgyből végre felfelé igyekszik a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, a Cement- és Mészművek váci gyára. Egészében tehát kedvező a kép, de mivel mindany- nyiunk számadása egy- agy tervjelentés, nem feledkezhetünk meg a gondokról, az égető teendőkről sem. Arról, hogy végül is csak decemberben tisztázódott a Csepel Autógyárat, a megye legnagyobb üzemét sok tekintetben megbénító hiteltartozások kérdése, de a gyártmányösszetétel változása még mindig feladatok sokaságát szabja meg. Arról, hogy a fejlődésben való megrekedés miatt több vállalat fölszámolásra, beolvasztásra került — így a Pest megyei Építőanyag- és Szerelőipari Vállalat, a Zsámbéki Műanyagipari Vállalat, a Gyapjúmosó és Szövőgyár — s jó néhány beruházásnál, egyebek mellett a solymári cserépgyárnál, a volt váci képcsőgyárnál módosítani kellett az át- j adási határidőt. Folytat- j hatjuk a teendőket az j üzem- és munkaszervezési j feladatok kívánatos meg- j gyorsításával, a gazdaságta- j lan termelés eddiginél hatá- , | rozottabb visszaszorításával, j mindazzal, amire nagy j hangsúllyal mutatott rá a ' párt Központi Bizottságé- i nak 1972 novemberében tar- ! tott ülése, s annak jegyében | az elmúlt héten lezajlott I tanácskozásán a Pest me- j gyei pártbizottság. L1 eladatokban nincs ■. hiány, i igaz, eredmé- ! nyékben sem szűkölködünk, j A mindannyiunkról kiadott : terv jelentés azonban sugall egy nagyon természetes, de j. álszemérmesen legtöbbször ) elhallgatott- gondolatot. Azt, hogy mintha árgusabb I, szemmel néznénk az észtén- j dőt összegező mérleget, s ! megbocsátóbban mindazt, j amit az év folyamán ma- | gunk csinálunk. Mintha I más ügy lenne országosan í haladni és egyénileg tisz- i tességesen dolgozni. Holott ' egy valami ez, összefügg, el- | választhatatlan. Jó, hogy az l év summáját egyre többen í vitatják, ítélik meg. Ám ! egyre többen legyenek azok is, akik teljes szívvel csinálják munkájukat, akiknek nemcsak az a fontos, hogy mivel gyarapodhatunk, hanem az is, miként lehet gazdagabb a holnap. Mészáros Ottó J Keresztényi Nándor Konzervek egymilliárd forintért NÖVEKVŐ IGÉNYEK - CSÖKKENŐ NYERESÉG l P l
