Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

A ceglédi járás és XVII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1973. JANUAR 28., VASÁRNAP EGYUTTMUKODESI TERVEK Cegléd az ifjúságért - az ifjúság Ceglédért MÁJUS l-RE ELKÉSZÜL AZ IFJÚSÁGI PARK Az elmúlt években előtérbe ■terült társadalmunkban az if­júság nevelésének kérdése. Párthatározatok, minisztériu­mai végrehajtási utasítások lát­tak napvilágot, megalkották az ifjúsági törvényt, kidol­gozták az oktatás korszerűsí­tésének feladatait. Ezek a fon­tos dokumentumok mind azt a célt szolgálják, hogy a fia­talok egyre jobb körülmények között dolgozhassanak, tanul­hassanak, szórakozhassanak. Az ifjúság nevelése társadal­mi ügy, közérdek. Ezt az el­vet követik városunk tömeg­szervezetei, intézményei, válla­latai és szövetkezetei is. A városi KlSZ-bizottság- gal összefogva, mozgalmat indítottak, amelynek el­nevezése: „Cegléd az ifjú­ságért — az ifjúság Ceglé­dért”. Az 1973. évre szóló terveket, konkrét feladatokat együttmű­ködési tervekben rögzítették, s a terveket a minap megvitatta, majd elfogadta a KISZ városi Végrehajtó bizottsága. v A honvédséggel kötött meg­állapodás célja a fiatalok ha­zafias és honvédelmi nevelésé­nek segítése. Közösen készül­nek a politikai ünnepségekre, a X. VIT-re. Szervezetten fog­lalkoznak a bevonuló és lesze­relő KISZ-tagoikkal. Támo­gatják az úttörő-honvédelmi alegységek munkáját. Tovább szélesítik a honvédség kap­csolatait a város KlSZ-alap- szervezeteivel. ! A városi tanács és a Ha­zafias Népfront is közös feladattervet dolgozott ki a KISZ-bizottsággal. Együttes ülésen tárgyalják meg a város ifjúságának helyzetét, gondjait. Két alkalommal if­júsági fórumot rendeznek. amelyen a IV. ötéves terv vá­rosfejlesztési feladatairól be­szélgetnek. A közelgő tanács­választások előkészítése során a KISZ arra törekszik, hogy a tanácstagok legalább húsz szá­zaléka 30 éven aluli fiatalokból kerüljön ki. Az együttműködési terv meg­határozza, hogy foglalkozni kell a város északi részén ki­alakuló új lakótelepeken egy területi ifjúsági klub létreho­zásával. A városi tanács élen jár az ifjúság támogatásában. A strand melletti, volt szabad­téri színpad területén, mely­nek használati jogát a tana cd a KISZ-nek adta, társadalmi munkaakciók szervezésével, ifjúsági par­kot létesítenek. A megnyitás időpontja: 1973. május 1. Tovább korszerűsí­tik á balatonszárszói úttörő­tábort. A városi tanács 1973-ra 50 ezer forint ifjúsági alapot tervezett, amelynek felhasz­nálására a KISZ tesz majd ja-: vaslatot. Kidolgozzák a város játszótereinek fejlesztési ter­vét. Az építéshez felajánlotta társadalmi munkáját a város fiatalsága. A szakmaközi bizottság és a KISZ közös feladata a fiata­lok termelést segítő tevékeny­ségének irányítása és az ifjú­sági érdekvédelem javítása; Az üzemi szakszervezetek folya­matosan ellenőrzik, hogy az if­júsági törvényt követő szak- minisztériumi utasításokat vég­rehajtották-e ? Arra törekszenek, hogy az ipari üzemekben minél több ifjúsági brigád ala­kuljon, és azok kapcsolód­janak be a szocialista mun­kaversenybe. Emelni kell az ifjúsági terme­lési mozgalmak számát és színvonalát. (Például: Kiváló Ifjú Szakmunkás, a Szakma Ifjú Mestere.) Patronálják az új munkamódszereket és azok gyors bevezetését. Az MHSZ és a KISZ nagy gondot fordít a fiatalok hon­védelmi elő- és utóképzésére. Közösen rendeznek majd hon­védelmi napokat, előadásokat, versenyeket. Az MHSZ segíti a városi Ifjú Gárda zászlóalj elméleti és gyakorlati kikép­zését. A tervek között szerepel honvédelmi sz altkörök, film­klub, városi lőtér, modelle- zúkluib és a gépjárműbarátok körének létrehozása. Együttműködik a KISZ a Magyar Testnevelési és Sport- szövetség járási-városi taná­csával is. A testnevelés és a sport nemcsak a fizikai felké­szítést szolgálja, hanem fontos erkölcsi, politikai nevelőeszköz is. Fontos cél a testkultúra szín­vonalának emelése és a tö­megsport kiszélesítése. Sajná­latos, hogy a város ifjúságá­nak kevés lehetősége van a rendszeres tömegsportra. A városi tanács, a JTS és a KISZ a vasutassporttelep mellett nagy sportcentrum kiépítését tervezi. A fiatalok számára sportvezető- és edzőképző tan­folyamokat indítanak, és meg­hirdették-eri>-az évre is a „Jó tanuló— jó sportoló” mozgal­mat. (kohlmayer) Virágos, tiszta várost! A Hazafias Népfront városi bizottsága ebben az évben is folytatja a Tiszta Ceglédért in­dított mozgalmat, a helyi Vö­röskereszttel együttműködve. A főútvonalak lakóihoz írás­beli felkérést is küld a tavasa kezdetéig. Rejtvényfejtő őrsök Nyolcat megjutalmaztak A fogászati hónap alkalmá­ból a ceglédi járás valamennyi általános iskolása, úttörőőrse réa-t vett a rejtvényfejtő ak­cióban, amely a rendszeres fogápolást szorgalmazta. A rejtvényfejtő őrsök kö­zül nyolcat részesített juta­lomban a járási Vöröskereszt: a törteti Indián, a jászkaraje- női Hattyú őrsöt, a ceglédber- celi gyerekek Mókus őrsét, Ahányból a Vádrózsáékat, Kő­cserről a Sólyom őrsöt. Jutal­mat kapott a csemő—zöldhal­mi iskola Vöröscsillag és a csemői Sóstelep iskolájából a hetedikesek őrse, valamint Al- bertirsáról a Dózsa György őrs is. Ceglédről a Szolnoki Rádióban Hétfőn, január 29-én, a Szol­noki Rádió műsorában, a 222- es középhullámon, este 6 és 7 óra közt, húszpercnyi adás hangzik el Cegléd városáról, a város munkásáé tkpznapjai- ról. — Szinte minden második ember jelentkezett a vietnami véradó napra a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében. Javában tart a szervezés az abonyi Üj. Világ Tsz-ben i$, ahol szintén szép számmal je­lentkeztek a segítőkész em­berek. A legújabb ékszerlelet Cegléden, a Kos­suth Ferenc utcá­ban, a gyógyszer- tár előtt, postai kábelfektetés al­kalmával Labancz János emberi csontokat és erő­sen rozsdásodott, díszes hajtűket ta­lált. A középkori Cegléd temetője a Gubodi utca kör­nyékén volt: ezt a földmunkák során régebben előkerült leletek bizonyítot­ták. A mostani ék­szerlelet a módos polgárság jelenlé­tét bizonyítja a XVI. századi Ceg­léden. A képen: Topái Judit, a cezlédi Kossuth Múzeum régésze hajtűket vizsgál. Apáti-Tóth Sándor felvétele ELŐADÁSOK, ÖT NAPON ÁT A nőbizottságok feladata, szerepe a közös gazdaságokban Zsong a tanterem népes kö­zönsége a ceglédi Török Já­nos Mezőgazdasági Techni­kumban. A tanulók asztalai­ból rögtönzött ülésteremmé alakították a helyiséget. Az iskolatévé napok óta nem köz­vetít itt műsort, és a tábla is üres. Annál szaporábban tel­nek a lapok az asztal tete­jén levő jegyzetekben, füze­tekben. A diákok felnőttek, s valamennyien lányok, asz- szonyok. Délceg tartású, is­kolai pádból nemrég kikerült fiatalok, őszülő halántékú kö­zépkorúak, idősebbek. A Dél- Pest megyei Területi Tsz Szö­vetség ötnapos- továbbképző tanfolyamét1 szervezett a kö­zös gazdaságok nőbizottságai­nak elnökei számára: ők ül­nek a széksorokon, ők hall­JATEK AZ IRODÁBAN „Mindenki az én vendégem!“ Rendelet a távfűtésről Minden érdeklődő megismerheti Cegléd új lakónegyedében a toronyházak már távhőellátás- sal és melegvíz-szolgáltatással készültek, a városi tanács ezért rendeletet készített a távhőel- látással és a melegvíz-szolgál­tatással kapcsolatban, mely­nek végrehajtásával, az ellen­őrzés és a javítás, valamint a fejlesztés és az értékesítés fel­adatával a Városgazdálkodási Vállalatot bízta meg. A fej­lesztési ■ irányelvek meghatáro­zása a tanács vb-re tartozik. A továbbiakban a rendelet foglalkozik több — a lakossá­got érintő — értesítéssel, meg­határozással és számos olyan információval, melyeknek is­merete elsősorban azoknak lesz fontos, akik a toronyhá­zakban, a távfűtéses lakások­ban találnak otthonra. Az el­lenőrzésre, karbantartásra, dí­jazásra szintén kitér a rende­let, valamint arra is, hogy a szabálysértések milyen eljárást vonnak maguk után az üze­meltető és a szolgáltatást igénybe vevő részéről, s milyen jogorvoslattal lehet élni. A rendeletet minden érdek­lődő megismerheti a városi ta­nács titkárságán, hivatali idő­ben. Hivatalos ügyben járok a Ceglédi Városi Tanács egyik emeleti irodájában, mely nem­rég kapott helyet az épület­ben. Míg más, hasonló szek­rény oldala szinte kidől az aktatömegtől, itt magnetofon nehezedik a polcra, friss virág teremt hangulatot az új bú­torral benépesített helyiség­ben. Nyitott füzetemmel vá­rom a választ feltett kérdé­seimre, mikor úgy érzem, va­laki néz. Nem is valaki, ha­nem valami: kristálykék sze­mű, szőrmepamacs játék­macska. Forgatókönyv szerint — Ez meg hogyan kerül ide? — Ajándék, a legközelebbi névadóra — emeli le a polc­ról a szokatlan irodalakót Ottohál Vilmos, a ceglédi csa­ládi és társadalmi ünnepsége­ket rendező iroda vezetője. — A nagylegény EGYSZER A CUKRÁSZDÁ­BAN, egyszer az állomásra in­duló autóbuszon találkoztam vele. Ha rossz volna az arc­memóriám, akkor is felismer­ném halálle jes gyűrűjéről, amelyen kívül még három réz­gyűrű díszíti ollót, ráspolyt régen látott ujjait. A legény alig magasabb 160 centiméternél. Göndörödő, sző­ke fürtjei csak úgy repdestek a nyaka körül, mert igencsak tekergette a nyakát, miközben „szövegelt”. Volt kinek me­sélnie, vele szemben három is­merős kislány ült. — Hová, hová, Laci? — kér­dezték tőle. — Valami meló után — mondta nem valami lelkesen. — Tudjátok, egy hónapja ló­gok. A téglagyárban dolgoz­tam. Jól kihúztam. Egy hétig tibláboltam. aztán elvágtam az ujjam, és betegállományban voltam három hétig. Talán Sejtitek, hogy az alatt az egy hét alatt sem izzadtam. — Hát már nem a konzerv­gyárban dolgozol? — kislányok, hol van már a tavalyi hó? Azóta már meg­jártam Pestet is. Nem érde­gondolnátok! Betelt a második kötet is. A következőért négy­száz froncsit fizethetek. Egyéb­ként 17 éves vagyok. — Miért nem tanulsz szak­mát? — Majd eljön annak is az ideje. Tudjátok, kamíonos sze­retnék lenni. Enyém lenne a nagyvilág! Csajok, jó cuccok, az való nekem! Majd a bra- tyómmal összefogunk egyszer. Piti dologba nem kezdünk, az biztos. Vagy-vagy! A kamio­nosság, az igen. No. sziasztok! Én itt leszállók. LÄTTAM, AMINT a forgal­mas buszmegállóban, ott, ahol fölszállás előtt eldobják a csikket, mélyen lehajol. A lá­Fiatal vagyok, előttem . az élet! — Hány éves vagy, Laci? — Ha a munkakönyvemet megmutatnám, apátoknak nyok jót kuncogtak, az utasok elgondolkozva néztek Laci után. Mi lesz belőle? Cs. I. Ha látta volna, legutóbb olyan névadó ünnepség zajlott le, melynek ünnepeltje már to- tyogós korba serdült kis legény volt. A szülei munkahelye megbízásából egy játékkutyust kapott ajándékba. Kitörő örömmel fogadta, s azóta is az a legkedveltebb játéka. — Ajándékvásárlással is foglalkoznak? — Megbízásból, persze. De elsősorban ünnepség, névadó, esküvő és házassági évforduló rendezésével. Erre az évre ki­vételesen alkalomszerű forga­tókönyvet sikerült összeállíta­nunk, kisfiúk névadásához. Petőfi Sándor: Fiam születé­sére című versét választottam ki, szerintem a legszebbet er­re az alkalomra. A közgazda- sági technikum harmadikos­negyedikes diákjai közül a jó szavalok segítenek, hogy a vers az ünneplők emléke ma­radjon, az ünnepséggel együtt. A múltkor egy- kisfiú névadó­ja volt. Az édesapa örömmel üdvözölte elsőszülött fiát, s a névadón megjelentek, körül­belül ötvenen, pezsgővel koc­cintottak az ifjú állampolgár egészségére. Az italt a boldog apa rendelte, mondván, hogy mindenki az ő vendége lesz. A poharakat, az italt és a se­gítséget a felszolgáláshoz az iroda biztosította. Híré terjedt — Sok alkalmazottja van az irodának? — Csak kettő. A szervezés az én dolgom, az adminisztrá­lás és néhány más feladat a kolléganőmé. Bár az irodát még nem ismeri az egész vá­ros, azért van mit tennünk Október óta, mióta elkezdtük huszonkét esküvőt, tizenha névadó ünnepséget és két há zassági évfordulót rendeztünk j Általában az anyakönyvi hi­vatalból jönnek hozzánk, akik J a szolgáltatásra igényt tarta­nak, de már akadnak, akik volt rendezvényeink jó hírére keresik fel az ' irodát. Első ügyfeleink azt hitték, hogy „megint valami bürokrácia, valamit alá kell írni egy má­sik szobában”, mikor az anya­könyvvezető az iroda megnyi­tásáról szólt, s tanácskérésre ide küldte őket. Eddig még panasz nem hangzott el elle­nünk. Ez arra ösztönöz ben­nünket, hogy még lelkesebben végezzük feladatainkat. Egy különös kívánság — Emlékezetes lagzi volt-e már? — Valaki, mert megtudta, hogy nemcsak hanglemezmu- 'zsika, hanem élő vibrafonzene fogadhatja az ifjú párt,. föl­lelkesedett, és Rhoda Scott va­lamelyik improvizációját kér­te volna, eredetiben. Persze, a művésznőt nem tudtuk meg­hívni, de helyette nagyon jól játszott a hangszeren Paposi Sándor. Eszes Katalin gatják a hasznos előadásokat, több mint ötvenen. A legtöbben naponta oda- vissza megteszik az utat la­kóhelyük és Cegléd között. Aki akar, természetesen a város­ban is kaphat szállást, de so­kan nem állják meg, hogy a családot ne lássák, hogy ne értesüljenek frissiben az ott­hon történtekről, főként most, a zárszámadások idején. Két évvel ezelőtt rendezett hasonló, 3 napos tanfolyamot a tsz-szövetség. Az asszonyok kérték annak rendszeresítését, mivel fontosságát, szükséges­ségét felismerték. A megnyitó után, melyen Kovács Gyuláné, a tsz-szövet­ség. nőbizottságának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, dr. Szabó Lajos, a tsz-szövet­ség titkárhelyettese tartott előadást a szövetkezetpolitika időszerű kérdéseiről, külö­nös tekintettel a II. kong­resszus határozataira. Szó esett a szövetkezeti demok­rácia kérdéseiről, a tagság jo­gairól, kötelességeiről, s talán mondanunk sem kell, hogy a konzultáción egymást érték a tájékozottságot ‘ gyarapító kérdések. A következő nap Fehér La- josné, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának tit­kára, az OSZT nőbizottságá­nak elnöke jött el Ceglédre. Népes közönségének a szövet­kezetek nemzetközi szövetsé­ge 25. kongresszusáról szá­molt be, s arról, hogy a ha­zai szövetkezeti mozgalomban miként érvényesülnek a ko­rábbi elképzelések. Szólt az Országos Szövetkezeti Tanács nőbizottságának feladatairól is, melyek valóraváltásában a legtöbbet csak a területen le­het tenni, hogy az eredmé­nyek országos értékűek le­hessenek s példamutatóak más országok számára. A TOT nőbizottságának sze­repéről, munkásságáról a részvevőket a Dánszentmiklós- ról jött Örsi Edit, a TOT nő­bizottságának elnöke tájékoz­tatta. A heti programban még számos ismeretgyarapító előadás szerepelt, amelyek jól segítik majd a nőbizottsá­gok vezetőinek felelősségtel­jes munkáját. E. K. ABONY Jól kezdtek az asztaliteniszezők Járási bajnoksággal kezdték az abonyi asztaliteniszezők az idei versenyeket. Eredmé­nyek: Felnőtt egyéni: 1. Ta­mási, 2. Steiszkál, 3. Diószegi, 1. Koczka, 5. a Ceglédről iga­zolt Tóth Katalin, 7. Zana, 8. 3ikádi, Felnőtt páros: 1. Tamasi— "steiszkál, 2. Diószegi—Tóth, 3. 'ana—Bikádi. Felnőtt vegyes: 2. Koczka— Sudelich (Cegléd), 3. Tamasi —Bodor. Ifjúsági egyéni: 1 Tamasi, 2. Steiszkál, 3. Zana, 4. Bikádi. Ifjúsági páros: 1. Tamasi— Steiszkál, 2. Zana—Bikádi. Ifjúsági vegyes: 2. Tamasi— Szabó (Nagykőrös). Serdülő egyéni: Zana, 3. Ju­hász. Üjonc egyéni: 1. Tóth Már­ta (10 éves, első versenye), 2, Juhász Erika (8 éves, első ver­senye). A fiúk között egyéniben Bo­dor Lajos az 5—8. helyen vég­zett. Gy. F. í A

Next

/
Thumbnails
Contents