Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

MENDE Előadás a szőlőtermesztésről Hétfőn, január 29-én, a men- dei művelődési házban, 18 órai kezdettel Béky Zoltán kertész- mérnök előadást tart a szőlő- termesztésről. A mezőgazdasági, főleg a kiskerttulajdonosokat érdeklő előadássorozat igen népszerű, azon sokan részt vesznek. A hétfői előadást is nagy érdek­lődés előzi meg a községben. • • 00 ÜLLŐ Gyarapodik a könyvállomány XV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1973. JANUÄR 28., VASÄRNAP Nagyarányú rekonstrukció a PEVDI gyömrői vegymemében BEFEJEZÉS: A JÖVŐ ÉV VÉGÉN - BŐVÜLŐ EXPORTTEVÉKENYSÉG FEJLŐDŐ SZÍNTEREZŐ ÜZEM F.bruárban hallhatjuk Vecsésí énekesek a rádióban A minap a rádió 3-as stúdió- j ja a vecsésieké volt. Pontosai)- ban a verseny csakhem 500 i részvevője közül azé az öté, akik Vass Lajos hívására je­lentek meg. Az 5. osztályos Vályi Viktória, a hatodikos Szucsák János, a nyolcadikos Keserű Ildikó éneklése után a verseny felnőtt korosztályát képviselő, bujáki származású Kusnyár Jánosné eredeti Nóg- rád megyei népdalokat muta­tott be. A sort a nyolcadikos Balázs Valéria zárta, aki a Fehér László lovat lopott című tolmácsolása, és elismeréssel szólt a vecsési pedagógusok lelkes munkálkodásáról, majd búcsúzóul csak ennyit mon­dott: „Viszontlátásra, Vecsé- sen!” Mind az öt énekes először járt a rádióban. Felejthetetlen j élményt jelentett nekik a stúdiórengeteg, a személyes ta- j lálkozás Vass Lajossal, no, | meg az, hogy kifelé menet, a i pagodában közvetlen közelről láthatták Bessenyei Ferencet, Basilides Zoltánt, Rapcsányi Lászlót. balladából énekelt részleteket. Vass Lajosnak igen tetszett az énekesek igényes népdal­A felvételt a Nótafa-iskola februári adásában hallhatjuk. V. I. Az idén fejlesztik az üllői könyvtárat: a nagyközségi ta­nács 45 ezer forintot biztosít a könyvállomány gyarapításá­ra, következésképp tovább nő az egy olvasóra jutó kötetek száma. PÉTERI Hatvanöt önkéntes véradó Péteri kisközségben 65 ön­kéntes, rendszeres véradót tar­tanaik nyilván. Közülük sokan budapesti munlcahelyükön is adnak vért és helyben is; az elmúlt évben például 25 litert adtak. Évről évre mind nagyobb feladat hárul a PEVDI gyom­ról vegyiüzemére. 1972-ben a vállalat már 75 millió forintos tervet szabott meg a gyöm- rőieknek, melyet nem sikerült teljesíteniük: négymillióval maradtak el. Az elmaradás legfőbb oka az volt, hogy a nagy teljesítményű kazán a nyár helyett decemberben ér­kezett csak meg Olaszország­ból. Tavaly a tőkés export meghaladta a 700 ezer dol­lárt: több volt, mint az előző években teljesített kivitel. Az üzem fő termékei tovább­ra is a lakkipari célokat szol­gádé különféle műgyanták, új kemencében A monori ke­nyérgyár cuk- rászr észlegében új elektromos ke­mencét állítottak üzembe, a piskó­ták, az édes, sós teasütemények készítésére. Ké­pünkön: Török János részlegve­zető tortakariká­kat helyez a ke­mencébe. Braun Tamás felvétele Megakadályozta a verekedést ŐT BÁNTALMAZTÁK A sülyi N. István a minap hazafelé ballagott. Ütközben, a Fő utcai italbolt előtt, hangos kiabálásra lett figyelmes. Meg­lepődve látta, hogy a kocsma udvarán három erőteljes férfi a szódást, trágár szitkok kísé­retében, le akarja a kocsi ülé­séről ráneigálni. Egyikük a ko­csis közelébe férkőzött, kala­páccsal a kezében. Ezt már N. István nem tűrhette, az ud­varba szaladt, és így kiáltott: — De hát, emberek, mit csi­nálnak? Gondolják meg! Min­dennek megvan a maga tör­vényes útja! Feszült pillanatok következ­tek. A végzetes tragédia ott lógott a levegőben. Ügy tetszett azonban, az eré­lyes fellépés használt. A kala­páccsal fenyegetőző ember meghökkent, s hamarosan ma­gához tért. A másik kettő is barátságosabb képet vágott. A kocsmából közben egyre több vendég'jött ki, nézelődtek, ne­vetgéltek, úgy látszott, minden rendben. N. István nyugodt lelkiisme- reltel folytatta útját hazafelé. Alig tett azonban pár lépést, amikor a három támadó kö­zül az egyik utána szaladt, megpenderítette, és tenyeré­vel nagyot sújtott az arcába. A bántalmazott, akinek a szeme alja azonnal megdagadt, betántorgott a szikvízüzembe. és megmosta az arcát. Táma­dója akkor utána ment. és a következő meglepő kijelenté­seket tette: — Nagyon kérem, bocsásson meg, valakivel összetévesztet­tem, nem magát akartam po­fon vágni. Pár nap múlva, miután N. István elmondta esetét, ily szavakra fakadt: — Az én jó szívem engem mindig bajba sodor, nem elő­ször járok így. A rádió, sőt a televízió legutóbbi „Kék fény” műsorában is azt hallottam, pártfogoljuk a védtelen embe­reket, ne legyünk közömbösek. Hát én nem voltam közömbös, és megkaptam a magamét. Persze, nem hagyom a dolgot annyiban. (á. b.) MŰSOR MOZI Gomba: Funny girl I—II, Gyömrő: A nagy zsákmány. Maglód: A jégsziget foglyai I—II., Mende: Egy válás meg­lepetései, Monor: Wusa, Pilis: Jöjjön el egy kávéra hozzánk, Vecsés: Sacco és Vanzetti. Ma­tiné: Az utolsó betyár. Üllő: Kapaszkodj a fellegekbe! I—II., Ecser: A betyárkapitány kincse, Nyáregyháza: Har­minckét nevem volt, Péteri: Ha nekem puskám lenne, Tá- piósáp: A korona elrablása, avagy újra a Bosszúállók, Űri: Joe Hill balladája. TÁNC Gyömrő: délelőtt tíz órakor tánciskola, este 6 órától játé­kos klubest; Üllő: ötórai tea 17—22-ig, játszik az Alfa együttes. A velömagboltban Már a tavaszra készülnek a vásárlók VÍRUSÉRZÉKENY A GÜL BAB A melyekből nemcsak a hazai vásárlók részesülnek: különö­sen sok jut belőlük a nyugat­európai országokba is, főleg az NSZK-ba, Ausztriába és Angliába, de a partnerek kö­zött ott találjuk más földré­szek államait is. Legutóbb a skandináv országok (Dánia, Svédország) jelentkeztek meg­rendeléseikkel. Jelentésen fejlődött az el­múlt évben az úgyneve­zett szinterező részleg, mely kezdetben csak fél­millió forintot jövedelme­zett, tavaly pedig már 15 milliót. Mosdótámaszokat vonnak be műanyaggal a részleg dolgozói. Termékükből — a hazai ke­reskedelmen kívül — Ausztria vásárol a legtöbbet. A galvánüzemet felszámol­ták, elsősorban azért, mert fertőzte a környező kutak vi­zét, de elavultak már gépi be­rendezései is. Az ott dolgozó­kat a szinterezőbe helyezték át. Az egyre több megrendelés­nek lassan már nem tudnak eleget tenni az üzembeliek, ezért határozták el a vállalat vezetői, hogy 1973—74-ben nagyarányú rekonstrukciót hajtanak végre: bankhitelből és sa­ját fejlesztési alapból mintegy 30 milliót költe­nek a gyáregységre a két év során. A Geodéziai Intézet egy cso­portja már hozzá is látott a fölméréshez, s a bővítési munkálatok is hamarosan megkezdődnek. Ha a szom­széd telkeket megvásárolhat­nák, nem lenne akadálya a terjeszkedésnek sem. Az egyik legfontosabb fel­adat: a raktársor megépítése. A Dózsa György utca felé be­kötő utat építenek. Vásárol­nak és beszerelnek egy nagy teljesítményű, 3 tonnás gőz­kazánt is. Jelenleg 8 autokláv műkö­dik az üzemben, 1974 végéig további tizenegyet szerelnek be. Növelik az energiakapaci­tást, új transzformátort kap az üzem. Űj kutat is fúrnak, s a vízellátást a felállítandó hí droglób ússzál oldják meg. A tervek szerint 1974 végé­re fejeződik be a teljes re­konstrukció. Negyven-ötven dolgozóval bővíteni kívánják a létszámot is. Termékeik mi­nőségével általában elégedet­tek a vásárló partnerek. A jelenlegi laboratórium kinőtte magát, ezért egy úgynevezett alkalmazás- technikai labort építenek, melyben mód nyílik majd a termékek analizált, min­den részletre kiterjedő vizsgálatára. 1975-re a termelési értéket 90 millióra akarják emelni, az exportszállítmányok értékét pedig egymillió dollárra. Gér József A sárgarépa az elmúlt év­ben már kissé megnyúlt, és édesebbé vált az íze is. Igaz, importból származott a vető­mag, tasakján ezt a felírást olvashattuk: „javított arany­sárga”. — Már a házak közé szo­rult kiskertekben sem mind­egy, mennyi terem, és a ter­mésnek milyen a minősége — vallja a jó hírben álló szak­ember, Gyarmati Bálint, a monori gazdabolt vezetője. — A cél érdekében népgazdasá­gunk is nagy áldozatot hoz, amikor a vetőmagok egy ré­szét külföldről szerzi be. — A félhosszú cukorzöld­ség is némileg testesebb és fehérebb már. A kiskertek „igazi” káposztája a kemény­fejű, fajtiszta amager. A ko­rai termést hozó és népszerű petitborsót felváltotta a még korábban és bővebben termő debreceni nemesítés, meg a rajnai törpe fajta. Karalábé­fajtákban utolérhetetlen még mindig a kékszalonna, a cék­lák között pedig az egyiptomi vezet. — Az elmúlt tavaszon eb­ben az üzletben másfél milliós értékben vásároltak kiváló ér­tékmérő tulajdonságokkal rendelkező konyhakerti ma­gokat az emberek, s nemcsak a kistermelők. A vasadiak, ül­lőiek és vecsésiek kilószámra vették a megbízható, fajtiszta magokat. Mázsás zsákokban újabb vetőmagszállítmány érkezett. Az üzletvezető bontja, osz­tályozza, rendezi a csomagolt, fémjelzett árut, s közben el­mondja, hogy a gülbaba bur­gonya vírusérzékeny lett, a nedves, hűvösebb idő, a szá­razabb nyár, a reggeli köd termését minimumra' csök­kentette; kárba vész a sok munka, a felhasznált drága növényvédő szer. — A pilisi közös gazdasá­gok az elmúlt évben, kísér­letképp’ új, bő termő, a be­tegségeknek jobban ellenálló, a gülbabához hasonló minősé­gű burgonya termelésével fog­lalkoztak. Az asztilia és az acilia bebizonyította, hogy a felsorolt jó tulajdonságokon túl, még a mostohább talaj- és időjárási viszonyokat is jobban elviseli. A tavaszon előreláthatóan már ebből a fajtákból is jut a kisterme­lőknek. Az üzlet egyébként az elmúlt év tavaszán 200 ezer forintot^ forgalmazott. Mialatt beszélgettünk, a ki­szolgálás egy percig sem szü­netelt: zsákolt, mért, csoma­golt az üzletvezető, aki a tá­jékozatlan kistermelőknek hasznos tanácáokat is ad. Kiss Sándor Pályaválasztási ankét Monoron Hasznosnak bizonyult a gyakorlati oktatás Pályaválasztási ankétot tar­tottak a járási hivatal nagy­termében. Az értekezletre meghívták az általános isko­lák igazgatóit, az ipari tanu­lókat foglalkoztató üzemek képviselőit, valamint a köz­ségi tanácsok munkaügyi elő­adóit. A TÖBBSÉG TOVÁBBTANUL Dr. Zimányi Gyula, a hivatal elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, majd Magócsi Károly, a művelődésügyi osz­tály vezetője tartott előadást a pályaválasztás fontosságáról, feladatairól. Elmondotta, hogy az idén 1199 nyolcadikos tanuló végez a járás általános iskoláiban, ahol ezekben a napokban töl­tik ki a jelentkezési lapokat. Az előzetes értesülések szerint a diákok többsége ismét to­vábbtanul. Érdekes adatként említette meg, hogy az 1971— 72-es tanévben a végzett nyol­cadikosok 82,7 százaléka je­lentkezett továbbtanulásra: gimnáziumban 132, szakközép- iskolában 324, szakmunkás- képzőben 592, gyors-gépíró is­kolában 53 nyolcadikos foly­tatta tanulmányait, mégis meg kell jegyezni, hogy különösen sok lány nem tanul tovább, inkább dolgozni megy. KÉPESSÉGVIZSGÁLATOK — MODERN ESZKÖZÖKKEL Dobroczy János, a megyei pályaválasztási tanácsadó mun­katársa. felszólalásában nyo­matékosan hangsúlyozta: nem mindegy, ki milyen pályát vá­laszt. Az intézet ma már öt munkatárssal rendelkezik, akih a legmodernebb eszközökkel végzik a képességvizsgálatokat. Ajánlatos leendő munkahe­lyét előre bemutatni az ott dol­gozni kívánó gyereknek. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a nyolcadikosokat vetet­ték vizsgálat alá, milyen szak­mára alkalmasak. A jövőben a hetedikesekkel végzik el a vizsgálatokat DIVATOS SZAKMÁK Szalay László, a vasadi ál­talános iskola igazgatója öröm­mel újságolta, náluk is évről évre no a továbbtanulók szá­ma, nagyrészt a pályaválasztá­si felelős tanár igyekezetének eredményeiként. Néhány hó­napja kapcsolatot teremtettek az IGV helyi gyáregységével: sok tanuló ugyanis az ipari pálya iránt érdeklődik, s ott havi nyolc órában megismer­kedhetnek a vasasszakmával. Szóvá tette, hogy kevés fiatal jelentkezik a mezőgazdaságba, pedig Vasad is mezőgazdasági jellegű község. — Még mindig akadnak di vatos szakmák — vetette fel Somogyi Ferenc, a gyömrő! központi iskola iga-gatója, s példaként az autószerelést, a rádió-tv-szerelést említette. Tanulóik közül is zömmel azokra jelentkeznek a végző­sök. Évről évre látogatják a ruhaipari szövetkezet helyi tanműhelyét, de eddig csak egy-két lány kérte felvételét abba az üzembe. Megjegyezte, hogy a gyömrői diákok sem igen jelentkeznek mezőgazda- sági szakmunkásképzőbe. Haness László, a gombai is­kola igazgatója, a szakköri fog­lalkozások színvonalának eme­lése érdekében szólalt fel. SEGÍTSÉGGEL, MEGÉRTÉSSEL Megjelent, minden eddigi­nél színvonalasabb kiadásban, a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó. A könyv felsorol­ja valamennyi vállalat, üzem, intézmény ez évi tanulószük­ségletét. Csak a monori járás­ban majdnem hatszáz végzős nyolcadikost várnak a külön­böző munkahelyekre. Magócsi Károly zárszavában hangsúlyozta: az iskolák igye­keznek mindent megtenni a pályaválasztás sikere érdeké­ben, de a szülők segítségére, megértésére is számítanak. Csak velük közösen érhető el, hogy az iskolából most kike­rülő lányok és fiúk a nekik legmegfelelőbb pályát választ­va folytassák tanulmányaikat. G. J. Ügyeletes orvos Monor, Monori-erdő: dr. Ba­thó László; Maglód, Ecser: dr. Szuhaj János: Pilis, Nyáregy­háza, Vasad, Csévharaszt: dr. Marjai Viktor (Pilis, Rákóczi út 63.); Üllő: dr. Koncz Lajos; Vecsés: dr. Fekete Károly; Gyömrő, Mende, Péteri: dr. Altorjai Károly (Gyömrő, Er­zsébet utca); Sülysáp, Űri: dr. Sas János (Úri). Ügyeletes gyógyszertár Monor: főtéri, Vecsés: János utcai. Beteg állatok bejelentése Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban. NAGY ÉRDEKLŐDÉS ELŐZTE MEG Megnyílt a galambkiállítás Több mint háromszázan neveztek be A monori 68. számú galamb­egyesület kétnapos, nagysza­bású galambkiállítása tegnap kezdődött a sportszékházban, s ma este ér véget. Szinte egyedülálló érdeklő­dés előzte meg: dísz- és röp- galambokkal képviselteti ma­gát Kiskunfélegyháza, Kecske­mét, Nagykörös, Cegléd, Tö- rökszentmiklós. Érd és Buda­pest több kerülete. A kiállítás sikere érdekében a szervező bizottság tagjai, dr. Bencsik Mihály, Vitéz Amb­rus, Katus József, Borzsák Far­kas, Barna István és Magócsi Sámuel, mindent megtettek. A szervező bizottsághoz több mint 320 galambtenyésztő nevezése érkezett be. A galambsportot szeretők, a tenyésztők, a versenyzők és nézők a legszebb kiskunfélegy­házi dísz-, a legszebb kecske­méti, nagykőrösi, ceglédi röp-, keringő, a legkülönbözőbb színű és fajtájú galambokban gyönyörködhetnek. A kiállítás ma, január 28-án, reggel 8-tól este 18 óráig tekinthető meg. (vitéz) ÜLLŐ Mezei nyulak — Franciaországba A Magnezit Vadásztársaság Üllőn egyetlen nap alatt 286 nyulat fogott be: a tapsifüle­seket Franciaországba szállít­ják. I l J

Next

/
Thumbnails
Contents