Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
4 “‘sdúrktp 1913. JANUAR 28., VASÄRNAP HELYTÖRTÉNET ÜRÜGYÉN Vallomás a szülőfaluról Horváth Lajos költeményei 1967 óta jelennek meg folyóiratokban, heti-, illetve napilapokban. Könyv alakban 'két antológia, az Első ének és a 'Magunk kenyerén tartalmazza verseit. Ez utóbbi antológiában közreadott önvallomásában határozott, kemény, jövőbe mutató szándékkal mondja Veresegyházat szülőfalujának, bár saját szavait idézve: „azt mondják, Gödöllőn születtem”. Most a veresegyházi nagyközségi tanács megbízásából a község helytörténetén dolgozik. Gárdos Mariska búcsúztatása Kiosztották a filmkritikusok díjait A filmkritikusok díjait a hagyományoknak megfelelően ünnepélyesen adták át szombaton a Magyar Sajtó Házában. A magyar filmkritikusok díját a Zolnay Pál rendezte Fotográfia című film nyerte el igényes mondanivalójáért, színvonalas művészi kifejező eszközeiért, az eszmei-gondolati tartalom és a korszerű filmnyelv példás egységéért. Kende János több filmben nyújtott operatőri teljesítményéért kapott díjat. Ugyancsak díjat kapott Drahota Andrea a Még kér a nép című, Harsányt Gábor a Jó estét, nyár, jó estét, szerelem című, valamint Zala Márk a Még kér a nép és a Fotográfia című filmekben nyújtott színészi alakításáért. A fiatal rendezők számára alapított díjat idén. Gazdag Gyula kapta rövidfilmjeiért. A díjakat Pethő Tibor, a MUOSZ alelnöke nyújtotta át. Nagyszerű az, ha egy hivatal olykor nem csupán hivatal marad, mint például ezen a hétvégen a Dabasi Járási Hivatal, amely pénteken a képzőművészetnek, .szombaton pedig a költészetnek adott otthont. Amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, itt rendezték be a 100 esztendeje született Nagy István festőművész kiállítását, és itt találkoztak szombaton délelőtt Dél-Pest megye gimnáziumainak szavaiéi, akik a Petőfi-centenárium alkalmából vetélkedtek egymással. Hét gimnázium — a ceglédi, a dabasi, a dunaha- raázti, a monori, a nagykátai, az ócsai és a ráckevei — 3—3 tagú csapattal vett részt a versenyen. Az ötórás programot a dabasi gimnázium énekkara Petőfi Sándor—Farkas Ferenc: Elvándorol a madár című dala nyitotta meg, majd Raffai Béla, a Dabasi Járási Hivatal elnökhelyettese köszöntötte a versenyzőket és a több mint 200 főnyi közönséget Elmondotta, hogy Hajlandóság és praktikum — Erős érzelmi elkötelezettségén túl, mi adta a döntő lökést, hogy a költészettől elég távoli műfajjal lépjen teremtő kapcsolatba? ' — Kissé kényelmetlen számomra a közösségi érzésre való hivatkozás, amelyet nem az iskolapadban, nem tankönyvekből tanultam, s amelyről jól tudom, hogy az utóbbi időben sok helyütt illetlenségnek számít valamelyik fokozatára hivatkozni, amikor társadalmi, politikai vagy éppen esztétikai kérdésekről vitatczentúl kétévenként rendezik meg ezt a szavalóversenyt, és a járási hivatal vándorserlege azé az iskoláé lesz, amelyik három alkalommal nyeri el azt. Ezt követően a zsűri elnöke, Baranyi Ferenc költő, emlékezett Petőfire. A szavalóverseny 21 résztvevője egy Petőfi- és egy szabadon választott verssel lépett dobogóra. Egy-egy vers után gyakran csattant fel a taps, értékelve a versenyző jó teljesítményét. A 4 tagú zsűri hosz- szas vita után a legjobb csapatnak kiírt vándorserleget a ceglédi gimnáziumnak ítélte oda. A második helyre a dabasi, a harmadikra pedig a monori gimnázium csapata került. A Pest megyei KISZ-bizóttság különdíját a ráckevei gimnázium csapata nyerte el, amely mindössze két ponttal maradt el a monoriak mögött. Az egyéni verseny első helyezettje Pap Ibolya, a ráckevei gimnázium tanulója lett. Második Molnár Tibor ceglédi, a harmadik pedig Stégner Éva, a dabasi gimnázium tanulója. koznák. A közösségek fokozatán a család, a község, az osztály, a nemzet stb. fokozatait értem. Ezek sokak előtt köztudott dolgok, ennek ellenére a legkevésbé hatják át az emberek cselekvését. Engem belülről mindig böködött a gondolat, hogy alaposabban, felnőtt fejjel meg kellene vizsgálni a gyerekkor színterét, azt a környezetet, amely nyilvánvalóan a leglényegesebben járult hozzá emberré válásomhoz. Miután megszereztem a magyar—történelem szakon tanári diplomámat, úgy érzem, a vizsgálathoz szükséges tudományos eszközök egy részének is birtokába jutottam. A már néhány évtizeddel régebbi indíték, hajlandóság így praktikus oldalról is kiegészült, ez j nyilván csak erősítette elha- I tározásomat, hogy hozzákezdjek Veresegyház helytörténetéhez. A gyermekkor ösvényein — Tudom, hogy sokak számára egymástól meglehetősen távoli alkotói területnek tűnik a versírás és a történet- írásnak ez a mostanában egyre népszerűbb ága. Én azonban nem így vagyok vele. Hogy miért, azt nehéz lenne megmagyarázni. Mindenesetre verseimben már többen felfedezték erős történelmi töltést, hátteret, asszociatív rendszert. Ugyanakkor én magam tudom, hogy a helytörténeti írásban — az összefüggések felfedezésében — is sokszor segített már az a bizonyos magasfeszültségű érzelmi állapot, amit közönségesen ihletnek nevezünk Én tehát ezt a két területet - nem tartom egymástól távolfekvőnek, sőt több határátkelőt is ismerek közöttük. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a „költői szent hegyen” nem lehet mindennap gyalogolni, de gyerekkorom ösvényeit, dűlőútjait bármikor bejárhatom. A döntő lökést mégis az adta' meg, hogy a nagyközségi tanács és elnöke, Pásztor Béla, szerteágazó és komplex fejlesztési terveiben gondolt a múlt feltárására és megismertetésére is. Abból az egyszerű igazságból kiindulva, hogy az a közösség, amely nem ismeri és becsüli múltját, igazán nem becsüli jelenét és jövőjét sem. hogy mindig elhajolni igyekezett a sors ütései elől. Ez természetesen nem mindig ySike- rült. Csak egy példát említek a sikerre: 1848—49-es szabadságharc után Haynau tábornok parancsára név szerint keresték a honvédeket az ország szinte minden helységében. Veresegyházon húszvalabány honvédet kerestek, s a megkeresésre a község elöljárójának kellett válaszolnia. Természetesen, az elöljáróság a keresetteknek a színét sem lát- I ta — holott tudtukkal bujdostak, lapultak pincékben, padlásokon, erdőkben. A jobbágykőzség előre lép — A múlt és a jelen ismeretében milyennek látja a község jövőjét? — Túlzás lenne azt mondani, ho^y ismerem a múltat, maradjunk abban, hogy kapízsgá- lom. És, bár ott voltam a legutóbbi tanácsülésen, amely Veresegyház távlati fejlesztési tervét vitatta meg, szögezzük le, hogy a válaszadásra nem vagyok illetékes. De előkelő idegen sem. Ahogy én látom, Veresegyház mezőgazdasági jellegét továbbra is megtartja, ez sajátosan egészül ki az ingázó munkássággal, valamint a nagyon kedveim természeti környezetet kihasználó hétvégi teleppel. A társadalmi szerkezet tehát változatos és korszerű. A több évszázados viszonylagos elmaradottságot és homogenitást a község most, a 60-as és a 70-es évek fordulóján lépte túl. Funkciójában természetesen tovább viszi Budapest zöldövezeteként a szükséges kertgazdálkodást. Ugyanakkor a felszabadulás idejére már szintén a Budapest közel- 'sége miatt kialakult munkásság tovább gyarapodik. A közlekedés várható javulásával Veresegyház az alvó községek, később talán városok Budapest körüli bolygórendszerébe fog illeszkedni. Teljesen új lehetőség (bár, régi adottság, hiszen a veresegyházi tó legalább a XV. századból származik), a hétvégi település. Mind a három, funkcionálisan elkülöníthető résznek természetesen jövője van. A jellegtelenségből, a sanyarú püspöki jobbágvköz- ség utolsó maradványaiból is minden bizonnyal — ismétlem — a hetvenes években fog kitörni szülőfalum, amelyet még nem is olyan régen kenyérte- len Veresegyháznak neveztek. Acs Jenő Szombaton a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában elbúcsúztatták a 87 éves korában elhunyt Gárdos Mariska írót és újságírót, a párt és a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosát. Vörös szemfödéllel borították le a koszorúkkal övezett koporsót, előtte bíborpárnára tették a elhunyt sok kitüntetését. A gyászszertartáson részt vettek'és a koporsó mellett d’íszőrséget álltak párt- és állami vezetők;,lerótták kegyeletüket a különböző társadalmi és tömegszervezetek képviselői, közéletünk ismert személyiségei, s ott voltak az elSzombaton a Farkasréti temetőben kísérték utolsó útjára Bikády György színművészt, aki hosszú éveken át aratott nagy sikereket a budapesti színpadokon, köztük utolsó színházában, a Vidám Színpadon. A búcsúztatáson hunyt tisztelői, ismerősei, a munkásmozgalom régi harcosai. Erdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke az MSZMP Központi Bizottsága és a nőtanács nevében mondott elsőként búcsúztatót. Végh László, a Pamutnyomóipari Vállalat nyugalmazott vezérigazgatója a barátok, tisztelők, harcostársak nevében rótta le a kegyeletet, majd a Gárdos Mariska nevét viselő szocialista brigádok képviseletében Szalai Ferencné, az Ózdi Kohászati Üzemek brigádvezetője búcsúzott az elhunyttól. — amelyen megjelentek az elhunyt művész családtagjai, barátai, kollégái, valamint a tisztelők —, Gálcsiki János, a Vidám Színpad művésze idézte fel Bikády György pályájának fontosabb állomásait, színészi tehetségének emlékeit. A viharmadár - Májustól májusig Népművelőknek 1973-ban Halasi kantársallang A múlt ruházkodási, használatitárgy- és szerszámdivatját mutatja be a nagykőrösi Arany János Múzeum Bőrművesség a Duna—Tisza közén a XIX—XX. században című népművészeti kiállítása. Képünkön míves kiskunhalasi kantársallang ezüst- kiverettel, Gárdos Katalin felvétele A demokratikus centralizmusról Egy délelőtt Petőfivel Területi szavalóverseny Dobáson Eltemették Bikády Györgyöt Sok érdekes és hasznos kiadvány megjelentetését tervezik a megye művelődési intézményei az idén. Erről beszélgettünk Ladányi Istvánnal, a Pest megyei Népművelési Tanácsadó vezetőjével. — A tanácsadón kívül a megyei pedagógus továbbképző kabinet, a megyei múzeumigazgatóság, sőt néhány járási hivatal is különböző kiadványok megjelentetését tervezi. A napokban készül el A viharmadár című kötet, amelyet Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából állítottunk össze s a Petőfi vetélkedőhöz nyújt gazdag irodalmi anyagot. • Készül más Pelőfi-kö- tet is? — Igen. Talán a legjelentősebb lesz valamennyi között a Petőfi a Duna tájon című, öt nyelvű kiadvány, amelyben a legszebb Petőfi-versek találhatók a megyében élő nemzetiségek nyelvén. A Petőfire emlékezünk című bibliográfia és szöveggyűjtemény előszavát Simon István. Kossuth-díjas költő írta. Az Írók, költők Petőfiről című kötet pedig a Petőfiről és a Petőfihez írott magyar és külföldi művek válogatása lesz. Az említett kötetek februárban, illetve márciusban jelennek meg. ® Milyen más jellegű kötetek megjelentetését tervezi még a tanácsadó? — Tájékoztatót adunk ki a KOTA megyei szervezetének tevékenységéről, a decentralizált művészeti továbbképzés módszertani tapasztalatairól, a családi ünnepek társadalmi megrendezéséről, a megye kiemelkedő közművelődési intézményeinek munkájáról. Májustól májusig címmel megjelenő kiadványunkban a különböző ünnepségek kulturális műsoraihoz kívánunk irodalmi összeállításokkal segítséget nyújtani. Egy másik kötetünk pedig az ifjúsági klubok programjaihoz ad majd jótanácsokat. • Milyen múzeumi kiadványok jelennek meg 1973-ban? — A megye múzeumainak tevékenységét bemutató Studio Comitatensia 3 kötete tizenöt tanulmányt tartalmaz majd. A Ceglédi-füzetek sorozatban lát napvilágot A ceglédi jobbágyság élete a XVII. században című tanulmány Szakály Ferenc tollából. És megjelenik még az idén Pest megye néprajzi bibliográfiája is. • Más, érdekesebb kiadványok? — Elsősorban két pedagógiai kötetre szeretném felhívni a figyelmet. Az Alkotó pedagógusok Pest megyében című füzetben olyan tanulmányok kapnak helyet, amelyek szerzői kutatómunkájukról adnak számot. A társadalom és az iskola kapcsolata című kiadvány pedig az iskolán kívüli neveléshez kíván segítséget nyújtani. P. P. — Hogy a községben menynyire éfett a helyzet egy ilyen munka befogadására, azt az is bizonyítja, hogy azóta úton- útfélen, még általam kevéssé ismert emberek is, megszólítanak és érdeklődnek, hogy haladok a munkában, és számtalan új ismerettel segítenek, néha kéretlenül is. A várakozásukhoz hozzájárul az is, hogy az utóbbi két-három évtizedben néhányan már megkezdték Veresegyház múltjának megírását, ezek azonban töredékek maradtak. Összetartó akarással — Mit tudhat meg a leendő olvasó ebből a könyvből a régi Veresegyházról? — A régi Veresegyház a környék jelentős helye volt mindig is, de miután a váci püspök és a váradi káptalan birtokába jutott, társadalmi fejlődése meglehetősen megakadt. Amolyan tenyeres-talpas jobbágyhelységgé vált évszázadokon keresztül, különösen a kettős adózás (a császár és a török) idejében. Néhányan biztosan túlzott lokálpatriotizmussal fognak vádolni, ha azt mondom: kell valami legyen a veresegyházi emberben, hogy annyi dúlás, fosztogatás, rablás után is folyamatosan lakott maradt ez a helység. Ha ehhez hozzávesszük a közepesnél talán valamivel még gyengébb földelhet, akkor tényleg nem marad más, mint a csodákat művelő emberi akaraterőre, szívósságra, összetartásra gyanakodni. Ez a közösség valaAz egységes cselekvés feltétele NAPJAINKBAN, amikor a párt Központi Bizottságának tavaly novemberi állásfoglalása alapján fokozatosan előtérbe került a X. pártkongresszus határozatai megvalósításának értékelése, akkor szükségessé válik fontos elvi-gyakorlatid kérdések újabb megvilágítása amellyel mint igen lényeges szervezeti elvvel, jelentőségének megfelelően foglalkozott a Központi Bizottság beszámolója. A demokratikus centralizmus érvényesítése meghatározott politikai célokat szolgál. Fontos eszköz a párt vezető szerepének növelésére, a párt és a tömegek kapcsolatának erősítésére. Amennyiben a demokratikus centralizmus érvényesül a párt belső életében, akkor kihatása kedvező az állami és társadalmi életre, az állami irányítás centralizmusára egyaránt. Az ilyen vezetésnek legfontosabb eszközei a határozatok. Tapasztalataink szerint — Pest megyében is — még többet kell tenni azért, hogy az alapszervezetek és a közbeeső pártszervek megismerjék és megértsék a felsőbb szervek határozatát és azokat egységesen értelmezzék. Különös figyelmet kell fordítani azokra a határozatokra, amelyeket a párttagság egészének mozgósításával kell megvalósítani. Fontos, hogy valameny- nyi párttag ismerje a Központi Bizottság, a Pest megyei és a járási szervek legfontosabb határozatait. Ezek nélkül nem valósítható meg az egységes cselekvés. Ezzel együtt fontos követelmény, hogy minden területen javuljon a határozatok végrehajtásának ellenőrzése, mert ez növeli a munka hatékonyságát, eredményességét. A VITA ÉS AZ EGYSÉG DIALEKTIKÁJA a demokratikus centralizmus egyik alapkérdése. Lenin szerint: ... ,,a vita elengedhetetlen szabadságát össze kell kapcsolni a párt elengedhetetlen egységének megőrzésével.” Sem a vitát, sem az egységet Lenin nem tekintette elvontan, hanem mindig a forradalmi célszerűség szükségleteinek rendelte alá a legfontosabb tennivalókat, nem pedig a demokrácia formális szabályainak. Pártszervezeteink egyre nagyobb hatáskörrel és felelősséggel rendelkeznek, s növekszik az alapszervezetek önállósága is. Ez a centralizmus elveinek további erősítését és nem gyengítését jelenti. Az alapszervezeteknek a helyi feladatok megoldása érdekében olyan kérdésekben kell határozatot hozniuk, dönteniük, amelyeket semmilyen felsőbb szerv nem fogalmaz meg helyettük. Ezért Is kell erősíteni a pártszervezeteknek a kritikai szemléletet, s bátorítani kell a párttagságot, hogy tegyék szóvá a fogyatékosságokat, ezzel is segítve a helyes döntés kialakítását. A centralizmus és a demokrácia szerves egységet képez, feltételezi egymást. A centralizmus helyes érvényesítése jelentős demokratikus elemeket is tartalmaz. A központi vezető testületek demokratikus úton jönnek létre, a testületi döntésekben benne van a párttagság véleménye. A pártvezetőségek altkor járnak el helyesen, ha döntéseik előtt kikérik és figyelembe veszik a párttagság véleményét. A párttagok jogainak érvényesülését a pártdemokrácia jelenti. Azt szolgálja, hogy a párttag Vegyen részt a párt vezető testületéinek megválasztásában, szerezzen érvényt véleményének, a párt politikájának alakításában, a párthatározatok előkészítésében, megvitatásában és meghozatalában. Pártfórumokon fejtse ki véleményét, pártszerűen bírálja a párt bármely tagjának, vagy szervének munkáját, kéréssel, beadvánnyal forduljon a párt felsőbb szerveihez. FEJLŐDÉSÜNK MEGKÖVETELI, hogy nagy figyelmet fordítsunk a demokratikus centralizmus és a kollektív vezetés lenini elveinek érvényesítésére. A párt tevékenységében éppen ezért mindiiv1 h * »
