Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

1973. JANUAR 28., VASÄRNAP z%SCú4ap 5 Egységgyűlés Gödöllőn A feladatokat teljesítették A gödöllői városi-járási munkásőrzászlóalj tegnap dél­után egységgyűlést tartott az Agrártudományi Egyetem au­lájában. Az ünnepségen meg­jelent dr. Pethő György, az Agrártudományi Egyetem rektora és dr. Faragó Elek, a munkásőrség megyei parancs­noka, Kis Emil, a gödöllői já­rási .pártbizottság első titkára, dr. Nagy Sándor, a gödöllői városi pártbizottság első tit­kára, dr. Süpek Zoltán, a já­rási hivatal elnöke, valamint Benedek János, a városi ta­nács elnöke. Fehér Béla, a munkásőrség | járási parancsnoka (a képen) I beszámolt az egység múlt j esztendei munkájáról, s meg- , állapította, hogy az 1972-es | esztendő kiképzési feladatait végrehajtották. A szocialista versenymozga­lom során az egység legjobb szakasza, az ikladi Ipari Mű­szergyár szakasza lett. A leg­jobb raj címet dokumentáló oklevelet és zászlót három raj kapta meg. Ezt követően a 10 és 15 éves i szolgálat után járó érmeket, valamint kiváló munkásőr és kiváló parancsnok jelvényeket ado­mányoztak a legjobban dol­gozóknak. A kitüntetéseket Fehér Béla és Kis Emil adta át. Az egységgyűlésen elbú­csúztatták a nyugállomány­ba vonuló munkásőröket, s le­tették az esküt a most belé­pett fiatalok. A társadalmi munkából is kiveszik részüket a budaörsi KISZ-esek A budaörsi Vegyesipari Ktsz 250 dolgozót foglalkoztat. A KISZ-korosztályú fiataíok száma alig több huszonötnél. A fiatalok több községben, szétszórtan dolgoznak, tehát nem könnyű őket közös ren­dezvényekbe, akciókba be­vonni. Ennek ellenére a budaörsi ktsz-ben mégis élénk a KISZ- élet. A fiatalok kiveszik ré­szüket a különböző társadal­mi munkákból is. Legutóbb példamutató munkát végeztek az új autószerviz építésénél: teljes egészében magukra vál­lalták a földmunkát, és ezzel jelentősen meggyorsították az építkezést.' Az elmúlt évben szerződést kötöttek a fiatalok a helyi általános iskolával, az egy üzem, egy iskola akció keretében. A KISZ-esek azóta rendszeresen szépítik az isko­lát, javítják a padokat és a sportfelszereléseket. A ktsz vezetői is elégedet­tek a KISZ-esek aktivitásá­val.' Éppen ezért biztosítottak számukra egy önálló helyisé­get, amely nemcsak politikai rendezvényekre, hanem a kul­turált szórakozásra is lehető­séget kínál. kább gyakorlattá válik, hogy fontos kérdések eldöntését de­mokratikus előkészítését az előterjesztések sokoldalú vitá­ja előzze meg. Tovább kell javítanunk a munkát a dönté­sek végrehajtásában is. A pártdemokrácia a pártpoli­tika végrehajtásának szerve­zett formája. Valamennyi párt­tag számára biztosítja a párt­életben, a párt előtt felmerülő valamennyi kérdés megvita­tásában és eldöntésében az ak­tív részvétel lehetőségét. A pártdemokrácia erősítését és fejlesztését szolgálta a Köz­ponti Bizottságnak a pártde­mokrácia helyzetéről és to­vábbfejlesztéséről szóló 1969. novemberi határozata. Gyakorlatunkban a dönté­sek demokratikus előkészíté­sét a kérdések sokoldalú és szabad megvitatását a külön­böző vélemények meghallga­tását és figyelembevételét szor­galmazzuk éppen úgy, mint a meghozott határozatok egysé­ges kötelező és pontos végre­hajtását. Pártdemokrácia nél­kül nem lehet igazi eszmei, po­litikai egységet teremteni, nem lehet a belső meggyőződésen alapuló magas fokú tudatos­ságot kifejleszteni. A CENTRALIZMUS szer­vezeteinek fölé- és alárendelt­sége, nélkül a párt nem szer­vezett erő, elvész élcsapat jel­lege, ereje és egysége, cselek­vésre képtelen vitaklubok tö­megére esik szét. A szocialista társadalomban a közéleti, de­mokrácia fejlődésének bizto­sítéka a pártdemokrácia. Eb­ből kell kiindulnunk, amikor a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit és feladatait vizsgáljuk. Ugyanakkor sohasem szabad megfeledkezni a demokrácia és a centralizmus összefüggései­ről. A demokráciát nem külö­níthetjük el a centralizmustól, a kettőt nem állíthatjuk szem­be, mert szétválaszthatatlan egységet alkotnak és csak egy­mással kölcsönhatásban tölt­hetik be rendeltetésüket. A szocializmus demok­ratikus tartalmát úgy kell ér­telmezni, mint amely nem­csak a központi határozatokat és döntéseket tartalmazza, ha­nem a helyi pártszervek, az alapszervezetek, vagy a helyi állami és társadalmi szervek vezetőségeinek határozatait is. Elképzelhetetlen megoldani a szocializmus építésének bonyo­lult feladatait a centralizmus mellett a demokratikus formák és módszerek széles körű al­kalmazása nélkül. Pest megyében a pártdemok­rácia fejlődését bizonyítja az is, hogy a legutóbb. 1970-ben megtartott pártvezetőség-vá- lasztó taggyűléseken a nyil­vántartott párttagok 89 száza­léka vett részt; és az elhang­zott beszámolókhoz 8864-en szóltak hozzá, vagyis a megje­lent párttagok 30,4 százaléka. Az 1971-ben megtartott év vé­gi beszámoló taggyűléseken a párttagság 27 százaléka nyil­vánított véleményt, bírálta a vezetőség beszámolóját és tett különféle javaslatokat a párt­munka egyes területein meglé­vő hiányosságok megszünte­tésére. A centralizmus elveinek rea­lizálását, a Központi Bizottság határozatának végrehajtását „Ezt a törvényt nekem találták ki!" Az MSZMP Központi Bizottságának 1972. november 14—15-i határozata, majd az Elnöki Tanács' 1972. évi 25. számú törvényerejű rendelete a dolgozók társada­lombiztosítási nyugdíjával kapcsolatos korkedvezmény­ről nagyszámú dolgozót érint az országban. Köztük egy sok nehézséggel küzdő iparág — a textilipar — mun­kásait : szövőket, fonókat, előfonókat. Harminc év után A Kistarcsai Fésüsfonógyár előfonodájának három mun­kásnője — Takács Imréné, Hoffmann Istvánné és Maran- ga Márióné — hetek óta ter­vezget, mérlegel: ha nyolcévi munka után a korkedvezmény két év, és minden további négy év után egy esztendő, akkor... — Az én tervezgetésembe az élet is beleszól — mondja Takács Imréné. — Tizennégy éve beteg férjem állapota ka­rácsonykor hirtelen rosszabb­ra fordult: már az ágyat sem hagyhatja el. Ezért is döntöt­tem úgy, hogy még az év első felében nyugdíjba megyek. Harminc évi munka után ... — Harminc évi hűség után — helyesbíti szavait Franyó János, a szakszervezeti bizott­ság titkára. OTi-ha be, OTI-ból ki — Annyi, ha a kiesett éve­ket nem számolom. Mert an­nak bizony csaknem 34 éve, hogy — tizenhét esztendősen — beléptem a Cocron gyárba; így nevezték az üzemet, ak­kori tulajdonosáról. Meg kell adni, élelmes ember volt: egy év alatt huszonhatszor jelen t- getett ki, meg be az OTI-ba, nehogy vasárnapra és a sza­badságom idejére fizetnie kell­jen utánam! Csak néztem a múltkor, hogy mi az a sok irka-firka, pecsét a könyvem­ben, hiszen egyszer léptem ki a 34 év alatt, amikor férjhez mentem Szlovákiába. Negy­venhét júniusában jöttünk vissza Kistarcsára, azóta egy­folytában itt dolgozom. Még­pedig — három műszakban. Bizony, elég is volt ennyi az éjszakázásból, a melegből, a zajból. Ha júniusban elmegyek nyugdíjba, 52 és fél éves le­szek. Két és fél évet nyerek; ennyivel jut több az öt uno­kámra. —- A brigád meg válasszon magának új vezetőt — szúrja közbe Franyó János. — Ez az bizonyítja, hogy a pártvezető­ségek választása során a veze­tőségi . tagok 29,9 százaléka fi­zikai dolgozó és 26,5 százaléka nő volt, vagyis sikerült reali­zálni, hogy a pártvezetőségek­ben megközelítőleg a tagság összetételének megfelelően le­gyenek képviselve a különbö­ző rétegek. FONTOS FELADATA Pest megye pártszervezeteinek, hogy az alapszervezetek tag­gyűléseit vitafórumokká te­gyék, ahol a párttagság véle­ményt mond a végzett mun­káról és a vezetőség által be­terjesztett javaslatokról, nem pedig mechanikusan megsza­vazza azokat Ezért tartjuk lényegesnek, hogy a pártszervezetek tag­gyűlései elé kerülő javaslato­kat a pártbizalmiak előzetesen megismerjék, és megbeszéljék a tagság mind nagyobb részé­vel, s véleményüket is figye­lembe véve szülessenek hatá­rozatok. A pártdemokrácia erő­sítését szolgálja az is. ha mind több párttagnak van pártmeg­bízatása, s aktívan képviseli a párt- álláspontját, politikáját a pártonkívüliek körében. Aki vállalja a párttagságot, annak e kötelezettségeket is vállalnia kell, különösen most. amikor a Központi Bizottság novem­beri állásfoglalása az eddigiek­nél is erőteljesebb cselekvési egységre szólította fel a párt X. kongresszusa határozatá­nak megvalósításáért. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője örökös fluktuáció: nyolc év alatt már a második vezető! Nevetnek az asszonyok, ér­tik a tréfát. Hiszen a gyár egyik büszkesége éppen a két­szeres aranykoszorús Kossuth szocialista brigád. Aztán soha nagyobb fluktuációt: az első brigádvezető — Kovács Ist­vánná — országgyűlési képvi­selő lett, a második — Takács Imréné — harminc év után megérdemli a pihenést. Emlékek Hoffmann Istvánné megle­pődve hallja, hogy a kimuta­tás szerint éppen 25 évi mun­ka után fog — 1974 első felé­ben — búcsút mondani a gyár­nak. — Nem lehet az, Franyó elv­társ — védi az igazát. — Em­lékezzen csak, legalább három éve már, hogy megkaptam a 25 évi munka után járó jubi­leumi pénzt! — Számolja csak — mondja hozzám fordulva —: harminc- nyolcban jöttem ide; igaz, hogy 43-tól 49-ig otthon ma­radtam, de ha ezt a hat évet leszámítjuk, akkor is több jön ki huszonötnél. — Érdekes — folytatja tű­nődve —: ami tavaly előtt tör­tént, arra nem emlékszem olyan pontosan, mint a felvé­telem napjára. Százával to­longtunk a gyárudvaron. Mül­ler művezető úgy válogatott közöttünk, mint a rothadt al­mában. Aki megtetszett neki, jobbra küldte, aki sovány volt, sápadt, rongyos, azt meg bal­ra. Engem jobbra irányított, mert magas, jónövésű lány voltam. Hat hétig dolgoztam — ingyen, mert akkoriban a betanulási időre nem fizettek, nem úgy mint most, aztán ki­jelentették, hogy nincs mun­ka, mehetek, amerre látok... Csak amióta a brigád... — Kőművesek mellett let­tem napszámos. A vasúton túl volt egy építkezés, a Ganz Va­gon és Gépgyár lakótelepén: bővítéseket, átalakításokat vé­geztünk. Két hónapig dolgoz­tam ott, aztán visszahívtak a Cocron gyárba. Képzelheti a megdöbbenésünket, amikor la­kók helyett foglyokat hoztak a telepre: akkor tudtuk meg, hogy internáló tábort építet­tünk ... — Később férhez mentem, és egymás után jött a hat gyerek. Nem volt kire hagy­nom őket, 43-ban ki kellett lépnem a gyárból. Hat évig küszködtem egy keresetből, aztán visszajöttem. No, azt az időt sem sírom vissza!'Nap­pal a gép mellett dolgoztam, éjjel mostam-vasaltam. Az­tán örököltem 1500 négy­szögöl földet, azt is magam műveltem. Hajnalban kapál­tam, délelőtt főztem, taka­rítottam, utána jöttem a gyárba. Később különváltam az uramtól, s a hat gyerek mind rám maradt. Azért fel- csepereütek, derék ember lett valamennyi. — Igazában azóta jutott nekem egy kis jó az életből, amióta megalakult a brigád. Együtt járunk mindenhova: moziba, cirkuszba, színházba, üdülni Siófokra, tavaly még Csehszlovákiába is eljutot­tam. Költőpénzzel együtt 2400 forintba került a tíz nap a Magas-Tátrában, de otthon már csak hárman vagyunk, mindannyian keresünk, meg­engedhettem magamnak. Tud­ja — teszi hozzá elgondol­kozva — ha nekem valaki tíz éve azt mondja, hogy én egy­szer a Csorba-tónál töltöm a szabadságomat, „körbenevet- tem” volna. Nevetve nem Sehet vitatkozni A Központi Bizottság no­vemberi határozata, illetve a Minisztértanács január 18-i döntése az állami ipar és a kivitelező állami építőipar munkásainak béremeléséről Gátfalvi Istvánnné a che- viot-előfonó munkásnője. Ti­zennyolc éve dolgozik a gyár­ban, írtint mondja, a nyug­díjkorkedvezményt „egyene­sen neki találták ki”. — Nekem akkor sem lenne ki a 100 százalékos nyugdíj­hoz szükséges 25 évi munka- viszonyom, ha megvárnám, míg betöltőm az 55. évemet. Akkor pedig jobb, ha addig megyek nyugdíjba, amíg nem vagyok terhére senkinek. Ügy gondoltam, a jövő év máso­dik felében én is otthon maradok. Különben: minél idősebb az ember, annál rosz- szabbul bírja az éjszakázást. — Főleg, ha nappal sem tudja kipihenni magát! — Hát lehet ott nappal pi­henni, ahol család van? Há­rom gyerek követelte kórus­ban a reggelit-ebédet-vacso- rát. Négy ember a tiszta in­get, vasalt ruhát. Aztán ak­koriban nem volt ám élelmi­szerbolt a gyárkapuban, mint most! — Mekkorák a gyerekek? — Már csak egy van otthon a legkisebb; illetve az sincs, hiszen három évre kiment dolgozni az NDK-ba. A lá­több mint 1 millió 300 ezer dolgozót érint Maranga Márióné előfonó­nő nem is tudja, minek örül­jön jobban: a nyugdíjkorked­vezménynek vagy a 8 száza­lékos béremelésnek? — Ügy gondoltam, ezt az évet még ledolgozom. A fiam csak most lett kereső, meg aztán szeretnénk egy kis pénzt gyűjteni, házra. Most ugyanis csak egy fél házunk van, hiányzik a fürdőszoba. — A neve olaszosan hang­zik — jegyzem meg. — Olasz a férjem, Peruggia tartományban él az egész ro­konsága. Katonaként került Magyarországra a háború idején, aztán itt maradt. Cuk­rász a szakmája, tizennyolc éve dolgozik a Rákóczi Sü­tőipari Szövetkezetben. — A fiuk tud-e olaszul? — Sajnos, nem. Az apja nem ért rá megtanítani, ma­gának is éppen elég baja volt a nyelvtanulással: máig is törve beszéli a magyart. Igaz, hogy éppen ez hozta a békességet a házba: amint el­kezd vitatkozni, a fiammal együtt jókat nevetünk a ki­ejtésén, nevetve pedig nem­lehet veszekedni. Megint Franyó János szól közbe: — Tegye hozzá, hogy maga se veszekedős fajta. Ezért is választották munkatársnői szakszervezeti bizalminak: türelmes, jóindulatú. nyom férjezett, a fiam házas. Most várjuk a negyedik uno­kát. Mire tipegő korba jut, éppen nyugdíjba megyek, és nem leszek más, csak nagy­mama. — Hány műszakban? — Mind a hármat vállalom! Nyíri Éva KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vajda Sándor költőnek, műfordítónak és kri­tikusnak, a bécsi magyar kul­túra- és sportegyesület tiszte­letbeli elnökének 70. születés­napja alkalmából, a bécsi ha­ladó szellemű magyar egyesü­letek tevékeny fejlesztése te­rén kifejtett munkássága el­ismeréséül, a Magyar Népköz- társaság zászlórendje harma­dik fokozatát adományozta. A kitüntetést pénteken Bécsben, a magyar nagykö­vetség épületében dr. Nagy Lajos nagykövet nyújtotta át. Az Elnöki Tanács első al­kalommal adományozott ilyen magas kitüntetést külföldön működő magyar egyesület ve­zetőjének. Azonnal felveszünk szakvizsgával rendelkező gépkezelőket Elba-Mixer betonkeverőhöz, Schwing betonszivattyúhoz. EDILMAC típusú to.ronydarura, Panther autódarura (vezetői jogosítvánnyal), kis kotrógéphez (nehézgépkezelőt), valamint gépkocsivezetőt ,,D” kategóriájú jogosítvánnyal. Felveszünk továbbá: AUTÓVILLAMOSSÁGI SZERELŐ, BÁDOGOS, KŐMŰVES, VÍZ- ÉS FŰTÉSSZERELŐ, ASZTALOS \CS, BURKOLÓ, FESTŐ, PARKETTÁS, TCTÖFEDÖ, VILLANYSZER’ LŐ, VASBETONSZERELŐ, LAKATOS, KöNNYÜGfcPKEZELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, GÉPKOCSIVEZETŐKET, BET\NITOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT (16. évüket betöltött fiúkat is), RAKODÓKAT, KUBIKOSOKAT. Jelentkezni leh^t n PROSPERITÁS KTSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola utca 45. Nagymama — hárem műszakban > * » é 4 I (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents