Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

1973. JANUAR 28.. VASÁRNAP PE SI MEGYEI kSCírlap *P ttr A szocialista ipar bruttó termelési értéke 5,6 százalékkal volt több, mint 1971-ben. Az állami ipar termelése a tervezett ütemben, a szövetkezeti iparé valamivel mérsékeltebben fejlődött. A szocialista ipar a termelésnöve­kedést a tervezettnél kisebb létszámmal érte eb Az iparban dolgozók száma 0,8 százalék­kal kevesebb, ezen belül a munkások száma csaknem annyi volt, mint 1971-ben. A munka termelékenysége 6,5 százalékkal emelkedett. A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSE, LÉT­SZAMA ÉS TERMELÉKENYSÉGE 1972-BEN terv / tény az 1971. év százalékában ponti fejlesztési programoknak megfelelően — nőtt a korszerűbb energiahordozók, az alu­míniumipari termékek, a műanyagok és a modernebb gyártási eljárással készült cikkek aránya, valamint az autóbuszgyártás. NÉHÁNY IPARCIKK TERMELÉSE 1972. évi 1972. évi az 1971. év terv tény mennyiségben százalékában Villamos energia milliárd kwó 16,0 Szén millió tonna 28,0 Kőolaj millió tonna % 1,9 Földgáz milliárd köbméter 4,0 Benzin millió tonna 1,2 Fűtőolaj millió tonna 2,8 Gázolaj millió tonna 2,3 Hengerelt acél millió tonna 2,2 Bauxit millió tonna 2,4 Cement millió tonm 3,0 Kénsav ezer tonna 523 Műtrágya (ható­anyagban) ezer tonna 611 Műanyagok ezer tonna — Autóbusz darab 7070 Televízió ezer darab ( 360 Hűtőszekrény ezer darab 311 Papír ezer tonna 283 Pamutszövet millió négyzetm. 316 Gyapjúszövet millió négyzetm. 44 Cipő millió pár 40 Tej millió liter 610 Hús ezer tonna — 16,3 25.8 2*0 M 1,2 2,8 2.4 2,2 2.4 3,0 . 566 555 100 6974 331 290 38 37 565 428 109 94 101 110 116 118 112 108 113 110 121 122 110 119 10« 94 98 107 no Az 1972. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Bruttó termelés 105—106 105.6 Ezen belül: állami ipar 105,4 105,5 Szövetkezeti ipar 110,2 107,7 Foglalkoztatottak száma 100,5 99,2 Ezen belül: állami ipar — 99,6 Szövetkezeti ipar — 97,1 Egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés 105 106,5 A legtöbb ipari ágazat termelése a terve­zett ütemben, illetve annál gyorsabban fejő­dött. Kevesebbet termelt az előirányzottnál a bányászat, a kohászat és az építőanyag­ipar. A SZOCIALISTA IPAR BRUTTO TERME­lése Ágazatok szerint 1972-ben terv tény az 1971. év százalékában Bányászat 100 96 Villám os energ ia - ipar 107 108 Kohászat 104 102 Gépipar 105 106 Építőanyag-ipar 107 104 Vegyipar ill 112 Könnyűipar 105 105 Egyéb ipar 106 110 Élelmi szeripar 106 106 Szocialista ipar összesen 105—106 105,6 A termelésben, a felhasználásban ■ — a köz­termésátlagai 8—12 százalékkal emelkedtek. A cukorrépatermés 2,9 millió tonna, 42 szá­zalékkal több, mint 1971-ben. NÉHÁNY növény termésmennyisége ÉS TERMÉSÁTLAGA búza kukorica cukorrépa termékmennyiség; millió tonna 1971 1972 1971 1972 3,9 4,7 2,0 4,1 5,5 2,9 termésátlag q/hektár 30,7 35,4 278 31,0 39,7 370 Az év folyamán a kapacitás bővítése és korszerűsítése érdekében számos ipari beru­házást fejeztek be, nagyrészt vidéken. Ennek során például az ország villamoserőműveinek teljesítőképessége több mint 200 MW-tal, a kénsavgyártásé 185 000 tonnával, a papíriparé mintegy 75 000 tonnával nőtt. A gépipar ka­pacitása új üzemekkel és üzemegységekkel bővült. Megkezdte termelését a beremendi cementgyár. A textilipari üzemeli többségé­ben rekonstrukciót hajtottak végre. Az iparvállalatok értékesítése 6 százalékkal nőtt, belföldre 3 százalékkal, exportra 16 szá­zalékkal többet adtak el, mint az előző év­ben. Az ipari termékek árszínvonala 1972-ben 2 százalékkal emelkedett. ÉPÍTŐIPAR Az építőipari termelés a tervezett 3—4 szá­zalékkal szemben 1 százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállalatok 4—5 száza­lékkal többet, az építőipari szövetkezetek és a közös vállalkozások 2—3 százalékkal ke­vesebbet termeltek, mint az előző évben. 1972-ben csökkent a folyamatban levő épít­kezések száma, értékük azonban nagyobb volt, minit 1971-ben. A kivitelező építőiparban fog­lalkoztatottak száma 2 százalékkal, az építő­ipari munkásoké 1 százalékkal emelkedett. A munka termelékenysége a kivitelező építő­iparban 2 százalékkal nőtt. Az építőipari ár­szint, főleg egyes építőanyagok központi ár­emelése miatt. 4—5 százalékkal magasabb volt. mint 1971-ben. Az országban 1972-ben 90 000 lakás épült. A lakásépítési terv összességében jelentősen túlteljesült. 1971-hez viszonyítva is számot­tevő a fejlődés. Az új lakások között több a házgyári lakás. 3Iezöyuzdastkg — vízgazdálkodás A mezőgazdaság a tervben számított 2—3 százalékkal szemben 4 százalékkal növelte termelését, ezen belül a növénytermelés 7—8 százalékkal, äz állattenyésztés 1 százalékkal. A búzatermés 4,1 millió tonna volt, több, mint eddig bármikor. Kukoricából 5,5 millió tonnát takarítottak be, hektáronként 39,7 q-át, átlagtermés 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szálas takarmányok Burgonyából 12 százalékkal kevesebb ter­mett, mint az előző évben. A zöldség- és a gyümölcstermelés viszont 6—,7 százalékkal nőtt. A szőlőtermés 820 000 tonna volt, 10 százalékkal több az előző esztendő termé­sénél. A sertésállomány az év végén 6,9 millió darab volt, 700 000-rel kevesebb az egy év­vel korábbinál. A vágósertés-termelés (970 000 tonna) 9 százalékkal, a felvásárlás (633 000 tonna), 14 százalékkal haladta meg az 1971. évit A szarvasmarha-állomány az év végén 1,9 millió darab volt, annyi, mint egy évvel ko­rábban. A vágómarha-termelés és felvásár­lás nem érte el az 1971. évit. Változatlan tehénállomány mellett a tejtermelés 2—3 szá­zalékkal nőtt. A mezőgazdasági aktív keresők száma csök­kent. Nőtt a traktorok, a szállítást és a beta­karításit végző gépek teljés!tőképessége. A mezőgazdasági üzemek 11 százalékkal több műtrágyát használtak fel. Egy hektár szántó, kert, szőlő, gyümölcsös területre — ható­anyagban kifejezve — 190 kg műtrágya ju­tott. Az öntözött terület 30 százalékkal nőtt. A vízgazdálkodás a korszerűen kiépített ár- vízvédelmi töltések hosszát 60 km-reL, a köz­műves vízellátásban részesülő lakosság szá­mát 4 százalékkal növelte. Közlekedés — hírközlés A személyszállítás 3 százalékkal nőtt, az áruszállítás annyi volt, mint 1971-ben. A villamos és Diesel-vontatás aránya a vasúton elérte a 80 százalékot; 90 új nagy teljesítményű Diesel-mozdonyt, 22 villamos mozdonyt és 2300 teherkocsit állítottak for­galomba. A közúti hálózat korszerűsödött, az M 7-es autópálya második nyomvonala tovább épült. Budapesten a helyi közlekedés javítására tel­jes hosszában kiépítették és üzembehelyez­ték a kelet—nyugati metróvonalat, 86 darab­bal növelték az autóbuszállományt, és több helyen lépcsőzetes munkakezdést vezettek be. A személygépkocsi-állomány 340 ezerre nö­vekedett. Az éves gyarapodás 45 ezer darab. A személygépkocsik 90 százaléka volt magán- tulajdonban. A telefonelőfizetők száma 1972. december 31-én 451 000 volt. A múlt év folyamán az előfizetők száma 27 000-rel emelkedett. Az év végéig az ország 65 helységét kapcsolták be a távhívásos rendszerbe. Külkereskedelem A teljes külkereskedelmi forgalom a szál­lítási költségekkel együtt 8 százalékkal volt nagyobb, mint 1971-ben. A kivitel a szocia­lista és a nem szocialista országokba egy­aránt 21 százalékkal, a tervezettnél jobban emelkedett. Szocialista országokba a kivitel növekedése egyrészt ipari késztermékekből, elsősorban gépekből és ruházati termékekből adódott. Jelentősen nőtt az alumíniumkohá­szati termékek és az alkatrészek kivitele is. A nem szocialista országokba mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből 25 százalék­kal, ipari késztermékből 21 százalékkal ex­portáltunk többet, mint az előző évben. A behozatal az előirányzottnál 10 száza­lékkal, az 1971. évinél 3 százalékkal kisebb volt. A szocialista országokból 4 százalékkal kevesebb, a nem szocialista országokból ugyanannyi volt az import, mint egy évvel korábban. A szocialista országokból csökkent a gépimport, mérséklődött a fogyasztási ipar­cikkek és az élelmiszerek behozatala. A nem szocialista országokból az anyagok és fo­gyasztási iparcikkek behozatala csökkent. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege a tervezett passzívummal szemben aktívum­mal zárult. Ezen belül: az egyenleg aktív , a szocialista országokkal, passzív a nem szo­cialista országokkal, de a passzívum lénye­gesen kisebb volt, mint egy évvel korábban. Beruházások A szocialista szektorban a beruházások ösz- szege folyó árakon 103 milliárd forint volt, valamivel több, mint 1971-ben. összehason­lító árakon viszont a beruházás 2 százalék­kal csökkent. Központi beruházásokra 10—12 százalékkal többet, vállalati, szövetkezeti be­ruházásokra 3—4 százalékkal kevesebbet fordítottak, mint egy évvel korábban. A köz­ponti beruházásokon belül elsősorban az egyedi nagyberuházásokra, a lakásépítésre, valamint a vasúti járműpark bővítésére és korszerűsítésére fordított összegek emelked­tek. A vállalati-szövetkezeti beruházások kö­zül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásai csaknem 20 százalékkal csökken­tek. 1972 folyamán 90 milliárd forint értékű be­ruházást fejeztek be, többet, mint az előző esztendőben. A befejezetlen beruházások ál­lománya az 1971. évinél kisebb mértékben, 13 milliárd forinttal nőtt. Jövedelmek — fogyasztás Az egy munkásra és alkalmazottra jutó reálbér —: előzetes számítások szerint — kb. 2 százalékkal emelkedett. Fokozódott a pénz­beli és természetbeni társadalmi juttatások összege is. Az egy lakosra jutó reáljövede­lem 3,5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 162 milliárd forint volt. A növekedés: 9,5 milliárd forint, 6,3 százalék; áremelkedések nélkül 3,1 száza­lék. 1972-ben a kiskereskedelemben -a közü­leti vásárlások csökkenték. A KISKERESKEDELMI FORGALOM ALAKULÄSA %-os növekedés az előző évhez képest összehason­Milliárd folyó líthaló Ft árakon árszinten Élelmiszerek és élvezeti cikkek 77,5 7,3 4,0 Ruházati cikkek 27,4 5,3 1,7 Vegyes iparcikkek 56,7 5,4 2,5 Kiskereskedelem összesen 161,6 6,3 3,1 A szolgáltatások igénybevétele 4—5 száza­lékkal bővült. A mezőgazdasági népesség sa­ját termelésből származó fogyasztása az előző évhez képest lényegében nem változott, ösz- szességében az egy lakosra jutó fogyasztás 3,5 százalékkal növekedett. A takarékbetét-állomány összege az év vé­gén 54,5 milliárd forint volt, 6,1 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos idő­pontjában. A fogyasztói árak a tervezett mértékben, 3 százalékkal emelkedtek, jórészt az év ele­jén végrehajtott központi árintézkedések ha­tására. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett az idény jellegű élelmiszerek, a vendéglátás, a ruházati cikkek és az építő­anyagok árszínvonala. Népmozgulom* egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1,973. jgnuár 1-én pesség 34 500 fővel gyarapodott. Ezer lakosra 14.7 élveszületés és 11,4 halálozás jutott, a természetes szaporodás 3,3 ezrelék volt. A csecsemőhalálozás az előző évi 35 ezrelékről 33 ezrelékre csökkent. Az orvosok száma 24 300-ról 25 100-ra emel­kedett. és az év végén 10 000 lakosra 24,2 orvos jutott. Az orvosokkal együtt az egész­ségügyi dolgozók száma meghaladta a 110 000-et. A kórházi ágyak száma 1200-zal bővült, és az év végén több mint 86 000 volt. A bölcsődék összesen 42 100 gyermeknek, a bölcsődéskorúak 10 százalékának az ellátá­sát biztosították. 1972 végén mintegy 185 000-ren vettek igénybe gyermekgondozási segélyt. A bölcsődékbe és az óvodákba felvé­telt kérők egy réseét, a jelentős bővítések ellenére sem tudták elhelyezni. Az 1972—73-as tanévben az általános is­kolákban 1 043 600 gyermek tanul, 26 400-zal kevesebb, mint az előző tanévben. Az általát nos iskolai oktatók száma 63 430-ról 64 000-re, az osztálytermeké 31 630-ról 31 950-re emel­kedett. Az általános iskolai tanulók 22,5 százaléka jár napközibe. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatán ebben a tanévben 346 500-an tanul­nak, ezen belül nappali tagozaton 219 100-an, a középiskolás korúak 31,5 százaléka. A gim­náziumi tanulók' aránya az elmúlt tanévi 51.7 százalékról 50,5 százalékra csökkent. A főiskolai és az egyetemi hallgatók száma 86 310-ről 90 860-ra emelkedett. Nappali ta­gozaton 58 380-an tanulnak, a hallgatók 64 százaléka. A nappali tagozatos hallgatók több mint 85 százaléka kap ösztöndíjat és 48,5 százaléka diákotthonban lakik. 1971- ben 5500, 1972-ben 6600 könyvet ad­tak ki. A könyvek példányszáma 53 millióról 63 millióra emelkedett. A rádióelőfizetők száma 1972 végén 2,5 millió volt, a televízió-’ előfizetőké 2,1 millió. » Idegen forga lom 1972- ben 6.4 millió külföldi járt Magyaror­szágon, 5 százalékkal, 300 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A külföldiek 85 száza­léka szocialista országokból érkezett. Az év folyamán a vendégforgalmi férőhe­lyek száma 13 000-rel, ezen belül a szállo­dáké 2400-zal bővült. 1972-ben 1,4 millió magyar állampolgár járt fcylföldöívv26 százalékkal több, mint 1971­10 415 000 fő volt. A múlt évben 153 000 gyér- benf. A'legtöbben a szomszédos szocialista őr­inek született, 118 500-an haltak meg, a né- .szágokba utaztak. A rekord a búzatermesztésben született ÉV VÉGE A BVNAVAItSÁNYI PETŐFIBEN Tegnap tartották zárszám­adó közgyűlésüket a dunavar- sányi Petőfi Tsz dolgozói, s ez alkalommal választották meg újabb ■négyéves időtartamra a gazdaság vezetőit. A tagság és a vendégek — köztük La­katos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese és Lőrincz Miklós, a Budapest környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöke — dr. Tresser Pál tsz-elnök beszámolójából megismerked­hettek e területét tekintve ki­csi, de annál jelesebb ered­ményeket fölmutató gazdaság fejlődésével. A négy esztendő­vel ezelőtti közgyűlésen még csupán százegyméhány tag vett részt, ma négyszázöt tag­ja és 33 alkalmazottja van a Petőfi Tsz-nek, amely nemcsak új tagokkal, ha­nem új üzemágakkal, lé­tesítményekkel is gyara­podott ez idő alatt. Az elnöki beszámolóból ki­tűnt: a dunavarsányiak mél­tán büszkék szövetkezetükre, A Petőfi Tsz tiszta vagyona 1968 óta 6 millió 719 ezer fo­rintról több mint 25 millió forintra emelkedett. Három termelőszövetkezeti közös vál­lalat alapító tagjai. Háromszo­rosára növelték szarvasmar­ha-állományukat, osztrák im­portállatokkal javították te­henészetük tejhozamát, s ma már ez a fejlődő ágazat biz­tos anyagi forrása a szövetke­zetnek. Kimagasló eredménye­ket produkálták a növényter­mesztésben is. A gazdaság — amelyet négy agrármérnök és három technikus irányít — idei rekordját a búzater­mesztésben érte eL Az elmúlt aratáskor 27,3 má­zsát takarítottak be, s ezzel a megye élmezőnyébe jutottak. Eredményesen zárták az évet a termelőszövetkezet szolgál­tatóipari melléküzemében, a sóderbányában is. A tsz a kö­zelmúltban nyitott üzletet Du- navarsányban és a főváros­ban is, ahol friss zöldséget, gyümölcsöt, húst, tavasztól vetőmagvakat is árusítanak. Üzleteik csekély nyereséggel dolgoznak, tulajdonképpen a közellátást, a választékbőví­tést szolgálják, a gazdaság nem innen várja a nyereséget. S ha már a nyereségről esett szó, említsük meg, hogy a du- navarsányi Petőfi Termelő- szövetkezet árbevétele az el­múlt évben meghaladta az 50 millió forintot. Nyereségük több mint 10 millió forint. Nyugdíjasaik jövedelmét is évről évre nem csekély anya­gi és természetbeni juttatás­sal egészítik ki. Mint a falu tanácselnöke elmondotta, sok támogatást nyújt a tsz a köz­ségfej lesztéshez. Dunavarsányban mindem kisgyereket óvodába írat­hatnak a szülők-r- országos ritkaság ez — amelyet a termelőszövetkezet' épített. A dunavarsányi Petőfi Tsz igyekvő tagjai közül ,a legr jobbakat a tegnapi közgyűlé­sen „kiváló termelőszövetke­zeti dolgozó” kitüntetésben részesítették, megjutalmazták a törzsgárda tagjait, s — tit­kos szavazással — újabb négy esztendőre meghosszabbítot­ták az életrevaló és lelkiisme­retes vezetőség mandátumát A. Z. Új kollégium 200 személyes iparitanuló-kollégium és 600 személyes konyha épül-a MÄY Dunakeszi Járműjavítójában. A mintegy 17 millió forintos beruházás még az idén elkészül. € ft t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents