Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-27 / 22. szám

1973. JANUAR 27., SZOMBAT MSI MEG! kMívIop 3 A PÁRTHATÁROZATOKNAK MEGFELELŐEN... Hajók a parton Áldozatkészen segítették Pest megye dolgozói a tervek teljesítését Az 1972. évi gazdasági eredmények a megyei pártbizottság ülésének napirendjén Az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának tegnapi ülésén — amelyről lapunk 1. oldalán számolunk be — dr. Bíró Fe­renc, a megyei pártbizottság titkára terjesztett elő tájékoz­tatót a megye 1972. évi gazda­sági eredményeiről. Rámutatott arra, hogy a párt Központi Bizottságának 1972. két. Megerősítette azoknak a törekvéseknek a helyességét, amelyeket tavaly tettünk a megye gazdaságfejlesztése ér­dekében. A megye ipari, me­zőgazdasági vállalatai, szövet­kezetei 1972-ben is a párthatá­rozatoknak megfelelően vé­gezték munkájukat. A mun­kások, tsz-tagok, a műszakiak, ütemű bővítése; a gödi transz­formátorállomás; a Barátság kőolajvezeték megépülése, az ÉVIG ceglédi, a Hazai Fésűs- fonó kistarcsai gyárának bőví­tése, a már említett nagykátai vonal villamosítása. Jó ütem­ben halad a DKV II., a DHV. II—III. ütemének, a FAO ér­dekeltségű temperált vizű hal- biológiai telep építése, az érd —biai vasútvonal áthelyezése. A mezőgazdaságban megépült: 16 szakosított szarvasmarha­telep, 7 szakosított sertéstelep, 3 nem szakosított sertéstelep. Befejeződött a hernádi Már­cius 15 Termelőszövetkezet baromfifeldolgozó üzeme, a kistarcsai Szilasmente Terme­lőszövetkezet konzerv- és aro- mapárló üzeme. Ezenkívül több kisebb élelmiszerfeldol­gozó üzem is felépült. A Tiszáról is korá hozzák „Kozmetikára"’ várva novemberi határozata meg- vezetők egyaránt átérezték a könnyítette a Pest megyei hely- rájuk háruló felelősséget, s ál- zetértékelést is, világosabbá* dozaükész munkájukkal segí­tette az okozati összefüggése- tették a tervek teljesítését. Kiemelkedő ipari termelés Az 1972. évi eredmények kö- len jelenség, hogy mind a ta­zul — mint mondotta — 7—8 százalékos növekedéssel ki­emelkedő a megye szocialista iparának termelése. Ez azért is figyelemre méltó, mert a nö­vekedés üteme meghaladta az előző évekét, noha országos át­lagban mérséklődött a növeke­dés üteme. A megye szocialis­ta építőiparának termelése mintegy 15 százalékkal volt több, mint 1971-ben. A megyei állami építőipari vállalat, az állami, megyei segítség fel- használásával kikerült a hul­lámvölgyből. A tanácsi építő­ipari vállalatok tevékenysége azonban továbbra sem kielé­gítő. Tovább nőtt viszont az építőipari közös vállalkozások termelése. A megye építési be­ruházásainak teljesítése szem­pontjából azonban kedvező t­nácsi, mind a tsz-közi építő­ipari vállalatok tevékenysé­gük jelentős hányadát — első­sorban szubjektív okok miatt — megyén kívül végzik. Érezhetően csökkent az ipar­ban a munkaerő-vándorlás, egyes területeken a munkaerő- hiány is. A különböző intézke­dések hatásaként nőtt a mun­ka termelékenysége. A terme­lésnövekedés közel száz száza­léka a termelékenység emel­kedéséből származott. A közlekedés kérdéséről szól­va elmondotta, hogy a sze­mélyforgalomban valamelyest javultak az utasszállítás felté­telei. Többet kell azonban tenni az alacsonyabb ren­dű megyei utak felújítása ér­dekében is. Re kord term esek, állattenyésztési problémák A továbbiakban a megye a száj- és körömfájás okozta élelmiszer-gazdasagával fog- kiesés. Az előző évihez képest lalkozott, amely kedvező évet valamelyest csökkent a marha­zárt. A mezőgazdasági terme- hús-, a tojás- és a baromfihús­lés 9—10 százalékkal, asz élei- termelés. Jelentősen növe- miszeriparé pedig 6—7 száza- kedett viszont a serté&hús- 1 ékkai haladta meg az előző termelés. A szakszerűtlen ta- évit. A szeszélyes időjárás el- karmányozás, a hiányos te- lenére több növényféléből re- nyésztői munka következmé- kordtermést takarítottak be. nyeként több gazdaságban aZa- Igy például hektáronként, má- csony a tehenészetek tejter- zsában: búzából 31,3 (1971-ben melése. 30,4), őszi árpából 29,9 (1971- Ennek kapcsán felhívta a fi- ben 27,1), kukoricából 38,5 gyeimet dr. Bíró Ferenc, hogy (1971-ben 31,1), cukorrépából — mint mondotta — a szarvas- 345,0 (1971-ben 260,5), silóku- marha-tenyésztés fejlesztésé- koricából 228,0 (1971-ben ben évek óta nem érvényesült 154,1). A kedvezőbb ösztönzési a termelői érdekeltség. Ezért lehetőségek és a termelőszövet- a kormány intézkedéseket ho- kezeti pártszervezetek agitatív zott a fejlesztés elősegítésére, tevékenysége eredményeként Ennek figyelembevételével ki­jelentősen nőtt a zöldség és cu- dolgozták a szarvasmarha-te- korrépa termelése. nyésztés fejlesztésének megyei Az állattenyésztés eredmé- koncepcióját, amit a megyei nyei nem érték el a tervezet- pánt-végrehajtóbirottság a kö­tet, amiben szerepet játszott zelmúltban hagyott jóvá. A tervezettnek megfelelően alakuló életszínvonal A kiskereskedelmi forgalom 9 százalékkal növekedett, 12 százalékkal nőtt az élelmiszer és a ruházati cikkek forgalma és valamelyest csökkent az iparcikkeké. A megye egyes területein és időszakonként akadozott a kenyér és péksü­temény, a hentesáru-, a ce­ment-, a tégla- és a propán­butángáz- és a fűtőolaj ­ellátás. Egyes cikkekből jogos kritika éri a szűkös választé­kot, például a gyermekruhá­zati cikkekből. Előadói beszéde további ré­szében életszínvonal-kérdések­kel foglalkozott a megyei pártbizottság titkára. Elmon­dotta egyebek között, hogy az életszínvonal a tervezettnek megfelelően alakult. A lakos­ság pénzbevétele 7—8 száza­lékkal volt több az előző évi­nél. Az életszínvonal alakulá­sában meghatározó szerepe van a személyes jövedelmek növekedésének. Az elmúlt években jelentősen nőtt a munkások, parasztok és a fi­zetésből élők jövedelme. Egyes területeken azonban fe­szültség keletkezett. — A bérfejlesztésre — je­lentette ki — a legkevesebbet a nagyipari vállalatok, a leg­többet pedig a kisvállalatok, a szövetkezetek, maszekok tud­tak fordítani. A kedvező termé­sek miatt a paraszti jövedel­mek is terven felül alakultak, így állt elő a megyében is az a tarthatatlan helyzet, hogy a szocialista nagyiparban dolgo­zó munkások jövedelmének növekedése volt a leglassúbb. A Központi Bizottság novem­beri ülése felismerte ezt az el­lentmondást, s hatékony in­tézkedéseket hozott a munká­sok bérének emelésére. Most vállalatvezetőinken a sor, hogy megszervezzék a béreme­lést. Javuló beruházási tevékenység A beruházásokat elemezve beszámolt róla, hogy a tevé­kenység hatékonyságának fo­kozására hozott határozat alapján a beruházásokkal fog­lalkozó megyei szervek, válla­latok és szövetkezetek konk­rét intézkedéseket tettek. Ezek eredményeképpen javult a be­ruházások előkészítése, terve­zése, kivitelezése, az anyagi, műszaki összetétele, rövidült az átfutási ideje. Az üzembe helyezett létesít­mények jelentős mértékben járultak hozzá mind a me­gyei, mind az országos fejlesz­tési program megvalósításá­hoz; így például; a DKV I. Uj vonások a munkaversenyben A beszámoló érintett több fontos, állandóan időszerű kérdést is, köztük a szocialista munkaverseny feladatait. Rá­mutatott, hogy egyre nyilván­valóbbá válik: a szervezés és a munkaverseny között rend­kívül sok az összefüggés, a rokon vonás. Akkor hatékony, ha a munkafolyamatok vala­mennyi szervezeti egységét át­fogja, annak rendszerére épül. A szocialista brigádmozgalom a munkaverseny legfontosabb formájává nőtte ki magát. A mozgalom új vonásokkal gazdagodott Pest megyében is. Egyre több vállalatunk kap­csolódik be a Dolgozz hibátla­nul mozgalomba (Nagykőrösi Konzervgyár, SZIMFI, HAGY, IMI, stb.). Terjednek a minő­ségi munkát elősegítő mozgal­mak: garanciajegy, önmeózó mozgalom, stb. Beszámolt ezek után a terme­lőszövetkezetek melléküzemági tevékenységéről, amelyeket a pártbi-ottság a kormányhatá­rozat alapján ellenőrzött. Az összegezhető tapasztalatok alapján megállapította, hogy: a határozat és annak végre­hajtása alapjában véve elérte célját. A felülvizsgálat után tovább erősödtek azok a te­vékenységek, amelyek szoro­san kapcsolódnak a mezőgaz­dasági termeléshez. A gazdaságtalan termékek köréről Fontos része volt a beszá­molónak, melyben a megyei pártbizottság titkára részlete­sen szólt a gazdaságtalan ter­mékek körének felszámolásá­val kapcsolatos helyzetről. Sok esetben még a vállalatok ve­zetői előtt sem eléggé tisztá­zott : a vállalat számára vesz­teségesen termelhető termé­kek közül melyek azok, ame­lyekre a népgazdaságnak szüksége van, s ezért terme­lését továbbra is indokolt fenntartani. Különösen nehéz helyzetbe került a könnyűipar néhány ágazata, például a kártolt- gyapjú- és a faipar, ahol nem­csak szerkezetmódosításra, hanem bizonyos profilválto­zásra is szükség van. Bizo­nyos mértékig rosszabb a hely­zet Pest megye egyik vezető iparágában, a gépiparban. A korszerűtlenné váló gyárt­mányösszetétel, a viszonylag kis szériaegységek, a magas önköltség, a versenyképesség csökkenése, a piaci kondíciók romlása több gépipari válla­latunkat — köztük olyanokat, mint a Csepel Autógyár — sú­lyos problémák elé állítja. Ezért is hoztak kormányhatá­rozatot, hogy a Csepel Autó­gyárban meg kell szüntetni g középkategóriájú tehergépko­csi-gyártást, jobban be kell kapcsolódni az autóbuszprog­ram megvalósításába, s a járó­képes alvázgyártás megszer­vezésébe. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a vállalatok van­nak vagy kerülnek előnyösebb helyzetbe, amelyek többféle termék gyártásával foglalkoz­nak, s ahol, a meglepetések elkerülésére, az „asztalfiók­ban” is tartanak egy-két új elgondolást. ★ A beszámoló végül ismétel­ten rámutatott arra, hogy a X. kongresszus, valamint a Központi Bizottság 1972. no­vember 14—i határozatából fa­kadóan sokrétű, összetett fel­adatokat kell megoldanibk a megye ipari, mezőgazíasági üzemeinek, kereskedelmi vál­lalatainak. Szokatlan kép: mint partra vetett halak, olyanok a szára­zon a hajók, látszik — a ter­mészetes körülmények között víz takarta — rozsdás testük. A Pest megyei Kishajózási Vállalat horányi javítóüzemé­ben „lábakon” álló hajók, kö­rülöttük pedig sürgő-forgó embereket látni. Hárman egy kompot csinosítanak, egyikük már a díszítő csíkokat festi, egy másik csoport pedig egy hajót s-abadít meg az amúgy is pergő festéktől és rozsdától. Bauman István üzemvezetővel figyeljük á munkát, s nem ál­lom meg, hogy meg ne kérdez­zem fogvacógva: — Mindig itt a szabadban dolgoznak? — Csak, ha az időjárás enge­di. különben a fedett üze­meinkben. Két fedett üzemünk van, mindkettő oldala és teteje hullámlemez. — Itt — mutat az egyik ol­dalán nyitott csarnokba — a Pilisi Erdőgazdaság megrende­lésére épül egy rönkrakó; majd, amikor a másik fedett üzemhez érünk, megjegyzi: — Ezt már fűteni is tudjuk, meleg levegő befúvatásával. Valóban, ezen a ..csarnokon” már ajtó is van. Középen az állványokon ott áll a Csóvá­nyos, amelyen a kormányállást kellett magasabbra építeni, hogy a járművek fölött kilát­hasson a hajó vezetője. Az áll­ványzat körül mintegy 20 cen­timéter magas homokban buk­dácsolunk. miközben figyelem az üzemvezető szavát: — Az országban mi foglal­kozunk egyedül kishajójavílás­sál. ezért a tiszai hajókat is idehozzák. Épp ma íessr.ük partra a Felső-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság Szabolcs ne­vű hajóját, amelyet teljesen felújítunk, még a motorját is kicseréljük. — Amint látom, nemcsak személy ha jókat ja vitáznak. — Nem bizony, sok egyéb munkánk is akad. Ezt például — mutat egy lemeztelenített fémdereglyére — a Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató Intézet mederáramlás-mérésre használja, most teljesen újjá­varázsolják. Azután 25—30 egyéb úszóművet, kompot, hi­dat, pontont javítunk. Mun­kánk legnagyobb részét termé­szetesen a saját vállalatunk­nak végezzük, ugyanis folya­matosan kicseréljük az ápolás­ra, kozmetikára szoruló és a már „megfiatalított” hajókat. Évente általában tizennyolcat vizsgálunk és javítunk meg. Ezek többsége — tekintettel az egyre növekvő forgalomra — az idén erősebb motort is kap. Cz. V. KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugállomány­ba vonulása alkalmából, ered­ményes munkája elismeréséül Szőke Mátyásnak a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium kiállítási iroda igazgatójának a Munka Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. A ki­tüntetést pénteken dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter adta át. Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Dobos István, a KNEB tagja jelentést terjesz­tett elő a vállalati hatáskörbe tartozó beruházások előkészí­tésének és közgazdasági meg­alapozottságának vizsgálatá­ról. A bizottság megtárgyalta és elfogadta az üzletprofilok ki­alakításával foglalkozó vizs­gálat programját is. A KNEB ezután jóváhagyta a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetének alakulását felmérő vizsgálat programját. Gazdaságpolitikai feladataink Az MSZMP Pest megyei Bizottságának teg­napi ülésén elfogadott határozata megszabja a X. pártkongresszus, valamint a Központi Bizottság 1972. november 14-i határozatából eredő feladatokat. Ezeket öt csoportba so­rolja: • Az anyagi érdekeltség szocialista elvé­nek következetesebb alkalmazása; • A beruházási tevékenység hatékonyságá­nak növelése; • A vállalati, szövetkezeti munka- és üzemszervezési tevékenység javítása; • A termelés és gyártmányfejlesztés; • A lakosság életkörülményeinek javítása. E feladatköröknek megfelelően a megyei határozat megszabja a konkrét feladatokat, így egyebek között előírja: biztosítani kell, hogy a béremelési összeg az állami ipari üze­mekben ne forgácsolódjon el, teljes egészé­ben a fizikai dolgozók kapják. Tovább kell növelni a végzett munka mennyisége és mi­nősége szerinti bérezés arányát. Nagy figyel­met kell fordítani a vállalaton belül az egyes termelő, vagy munkaszervezeti egységek anyagi érdekeltségének fokozására. A terme­lőszövetkezetek választott testületéi számára időszerű, hogy intézkedjenek a jövedelem sta­bilizálására. A beruházási tevékenység hatékonyságának növelésére az idén is nagy gondot kell fordí­tani. Különösen fontos a nagyobb ipari beru­házások és a szakosított állattenyésztési tele­pek tervszerű megvalósítása. Az új induló be­ruházásoknál szükséges a döntés megalapo­zottsága, a kellő pénzügyi alap, a kivitelezés megszervezése, az átfutási idő rövidítése. Fon­tos: az építési és gépi beruházások arányának további javítása. A munka- és üzemszervezés javítása érde­kében továbbra is igen lényeges a feladatok és hatáskörök decentralizálása, a döntési szin­tek egyértelmű kialakítása, a személyes fele­lősség fokozása, a művezetők, üzemvezetők, gyáregységvezetők önállóságának és felelőssé- génck további növelése, a munkaidőalap jobb kihasználása. Ezekhez tartozik az improduktív munkát végzők száma növekedésének meg­akadályozása, a kedvező munkahelyi légkör kialakítása, a szocialista munkaverseny-moz- galom, különösen a szocialista brigádmozga­lom továbbfejlesztése. Javasolja a megyei pártbizottság, hogy a pártszervezetek -kezdeményezzék a vezetők, a szakemberek tapasztalatcseréjét azokban a vállalatokban, szövetkezetekben, ahol már ed­dig is jó eredményeket értek el. (Többek kö­zött: Mechanikai Művek, Nagykőrösi Kon­zervgyár, BKV, PEMÜ, FORTE, Váci Kötött­árugyár, Gödöllői Tangazdaság.) A termelés és gyártmányfejlesztés terén a feladatok közé tartozik a vállalatok profil­gond jainák rendezése, a már megkezdett könnyűipari rekonstrukciók továbbfolytatása, a megye építőipari kapacitásának koncentrá­lása a megyei építési feladatok megoldására, valamint a mezőgazdasági üzemek szakosítá­sának céltudatosabb folytatása. Továbbra is kiemelt feladat a kenyérgabona, a takarmány és zöldségtermelés és a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztése. A lakosság életkörülményeinek javítására el kell érni, hogy beköltözhetők legyenek az idei átadásra tervezett állami és OTP-lakások. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani eb­ben Gödöllő, Szentendre és Dunakeszi térsé­gére. Elő kell segíteni — társadalmi munka figyelembevételével is — a közműfejlesztést, különösen a vezetékes ivóvízellátást, csator­názást. A megyei pártbizottság határozata végül arról intézkedik, hogy a járási, városi párt- bizottságok a Központi Bizottság 1972. novem­beri állásfoglalása és e határozat alapján tár­gyalják meg területük gazdaságpolitikai fel­adatait. Pihen a komp — csinosítják Gábor Viktor felvételei i

Next

/
Thumbnails
Contents