Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

Gyömrő hetedik centenáriuma Megalakult az előkészítő bizottság Mint arról már hírt adtunk, Gyömrő nagyközség 1974-ben lesz 700 esztendős. Az évfor­dulót előkészítő társadalmi bi­zottság január 24-én, szerdán • délután tartotta megbeszélését, melyen az előzetes konzultá­ciók alapján készített prog­ramtervet fogadták el. A ter­vet a februári végrehajtó bi­zottsági ülés hagyja jóvá. Maglód Sikerrel zárult a Pctőfi-szavalóverscny Az előselejtezők után har­minchat szavaló jutott tovább a maglódi Petőfi-szavalóverse- nyen. A döntőt hétfő délután bonyolították le: színvonalas versenyt láthattak, hallhattak az érdeklődők. Az értékes dí­jakat (karóra, kéthetes nyári jutalom táborozás stb.) a nagy­községi tanács biztosította. A P-E.ST M E GYE I H I R L A P K Ö l Ó N K 1 A DAS A XV. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1973. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Törekvések as önköltség csökkentésére Új tartási és takarmányozási módszert dolgoznak ki Korszerű istállók — Magas az üllői tej zsír- és A-vitamin tartalma JEGYZET Oktatás és kultúra Jóleső érzéssel láttuk és hallottuk a tévé „Hét" cí­mű műsorában Poór Klára riportját a monori gimná­zium oktatógépéről, kor­szerű, és a hazánkban, saj­nos, még igen ritka okta­tásról. A' monori gimná­zium hatalmas utat tett meg, míg eljutott idáig. Ami külön örvendetes: egyre növekszik az intéz­mény hatósugara a kultu­rális életben. Most nem­csak az irodalmi színpad párját ritkító „Ki mit tud?” sikerére, de egyéb kultu­rális rendezvényekre is gondolok. A klub nyújtotta lehetőségeket élvezik és hasznosítják a diákok, de hasznosítja Monor kulturá­lis élete is. A képzőmű­vészetnek is adott már ott­hont a gimnázium, falai közé látogatott a rádió stábja, a „Ki nyer ma?” műsorával, híresek és jól szervezettek a gimnáziumi MSZ3T rendezvényei, és jóleső érzés látni a sok gimnazistát a monori köz­ségi rendezvényeken. A monori közöny olvado- zóban. És egy volt diáknak nem lehet hálásabb felada­ta: kommentálja az egy­kori iskolájában bekövet­kezett kezdvezö változáso­kat. (szatti) Nincsenek már szerfákból táltolt, rothadó szalmával vas­tagon fedett istállók Üllőn, a tsz majorjában, ahol a tej- és a húshozam helyett inkább csak a jószágok szőre nőtt, s a gondozók szemét véresre ette-marta a fülledő trágya szaga. Mentek, menekültek is onnan az emberek. Persze, a tejtermelés mennyiségét is kedvezőtlenül befolyásolták a káros tényezők. Nyúlvadászat — puska nélkül Ötszáz tapsifüles a hálóban NYUGATRA UTAZNAK E verőfényes, de hideg va­sárnap reggelen a vecsési Ha­lásztanya étterem mellett gyü­lekeznek az Ikarus vadásztár­saság tagjái, no meg a hajtők, akik iskolásokból, a Jókai színjátszócsoport tagjai közül és vadászatot kedvelő felnőt­tekből verbuválódtak. A vadásztársulat elnöke, Ez már megvan! Szalay Károly terepjáró gép­kocsin vezeti a hajtókát, szer­vezi a nyulak élve fogását. A másik fő irányító, akivel együtt járom a területet, a vecsési Zöldmező Tsz elnök- helyettese, Fazekas János. Már felállították a körülbe­lül 1300 méter hosszú, _ sza­kaszonként cölöppel erősített hálót: megkezdődhet az előre megbeszélt terv alapján a haj­más. A hajtők, láncot alkotva, hangos kiabálással, kolompo- lással zavarják fel a barázdá­ban, bokorban lapuló nyula- kat. Menekülniük csak egy irányban lehet: a hálóba. Ahogy szűkül a kör,_ az előbb még nyugodtan szaladgáló nyulak már mind ott hem­zsegnek középen. Üjabb pár méter, és máris a hálóban vannak. Némelyik, nekivadul­va, métereken keresztül húz­za magával, a cölöpökkel együtt, azt, ami fogva tartja, miközben néhány ügyes tár­sának sikerül egerutat nyer­nie. Körülbelül 500 vadnyúl nyüzsög a ládákban, mire be­esteledik. Holnap már hosszú útra indulnak: a MAVAD ex­portálja őket nyugati orszá­gokba vérfrissítés céljaira. nyulakat megvizsgál ják, és ládába rakják. Kcp és, szöveg: Szabó János SÜLYSÁP Erdei tolvajok Ismeretlen tolvajok garáz­dálkodtak a Monori Állami Gazdaság sülysápi erdejében. Az általuk okozott kár megha­ladja az 50 ezer forintot. A gazdaság feljelentést tett elle­nük. í MŰSOR MOZIK Monor: Emberrablás magyar módra. Úri: Santa Vittoria tit­ka. Vecsés: Sacco és Van- zetti. ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ Gyömrő, művelődési ház, 16 óra, nyolcadikosok klubja: P. Szabó Edit élménybeszámolója itáliai útjáról. Ma már a karcsú acél­vázakon nyugvó pala- tetők alatt, a hófehér fa­lak között, a simára be­tonozott etetőutakon köny- nyen gurul a „dúsított” si­lóval megrakott kocsi. S a trágyát sem kézi erővel hordják már. A villa lassan csak arra szolgál, hogy unal­mas perceiben rátámaszkod­hasson a gondozó. — Háromszáz karikát ágyaz­tak be az istállókombinát já­szolbetonjába, és 250 előtt már kérődző jószág áll — tájékoztat a Mezőtúrról szár­mazó Szabó Gyula, a tsz új állattenyésztési szakembere. — A tbc-mentes tehenek mellé már 107 vemhes üsző is felsorakozott, ez év végére pedig teljesen meg­telnek értékes, jói tejelő magyar-tarkákkal az is­tállók. A napi 1400 liter tej nagy részét ma még a Tejforgal­mi Vállalat szállítja el. A tsz korszerű higiéniával felszerelt boltja csaknem • 200 litert ér­tékesít belőle naponta a köz­ségben. A sárgarépával kevert ta­karmány eredményeként a tej különösen sok karotint tar­talmaz, következésképp ma­gas annak A-vitamin értéke. Az A-vitamin. egyebek között a növekedést segíti elő: cse­csemőknek, gyermekeknek nélkülözhetetlen. A 3,6 százalékos zsírt tar­talmazó tej előállítási költsége nem alacso- nagyobb Üllőn sem az or­szágos átlagnál, 5 forint terheli minden literjét. Ezért az üzemág nem nyeresé­ges, fejlesztését azonban a hagyománytisztelet és a segí­teni akarás parancsolja. Az 54 millió körüli bruttó termelési értéket felmutató közös gazdaság igen képzett szakvezetése új tartási és takarmányozási módszer ki­dolgozásán fáradozik, hogy az állomány mennyiségi és minőség javulásával egyide­jűleg a tejtermelés is ol­csóbbá váljék. Kiss Sándor Vizsgáznak az érintésvédelmi tanfolyam hallgatói Beszámoltunk már róla, hogy a járási hivatal a tsz-ek villanyszerelői és gépészei ré­szére érintésvédelmi tanfolya­mot szervezett. A záróvizsgá­ra január 26-án, pénteken Bu­dapesten kerül sor. Előadás - influenza elleni védőoltással TÖBBEN ÉLTEK AZ ALKALOMMAL Dr. Gáspár István sápi kör­zeti orvos egészségvédelmi elő­adásai, melyeket minden hó második péntekjén tart, igen népszerűek a lakosság köré­ben. Témáit mindig a hall­gatóság kívánságai szerint vá­lasztja meg- Ezúttal az in­fluenza került napirendre. Az orvos elöljáróban a be­tegség tüneteiről beszélt, majd így folytatta: — Sok ember úgy véli, ha reggelenként kiét-három félde­ci pálinkát lehajt, máris vé­dekezett az influenza ellen. Az igazság ezzel szemben az, hogy a mértéktelen szeszfo­gyasztás a szervezet ellenál ló­képességét nagyon meggyön­gíti. — Az influenza megelőzé­sében nagy szerepet játszik a helyes táplálkozás Igaz az a közmondás, hogy olyan bősé­gesen étkezzünk reggelen­ként, mint a király. Ha jólesik, a kiadós étkezés után termé­szetesen egy-két korty jó bor nem árt meg. Esté pedig úgy együnk, mint a koldus. Ha va­csorára könnyű ételt fogyasz­Mindig a közösségért Vannak emberek, akiket csak szűkebb közösség ismer: a község lakossága, ök azok, akik könnyűnek nem mondha­tó közéleti tevékenységükkel rászolgáltak a tiszteletre. Igaz, nem is várnak megkülönböz­tetett figyejmet, számukra a közéleti munkálkodás —•' élet- szükséglet. Közéjük tartozik az ecseri Lajkovits József is. ★ — A Felvidék egyik kisköz­ségében születtem, 1904-ben. Apám, mint állványozó, Buda­pesten dolgozott, különböző építkezéseken. Hatéves vol­tam, amikor Pestre kerültünk. — A négy elemi és a négy polgári elvégzése után, keres­kedelmi iskolába jelentkeztem, de a szűkös anyagiak miatt a tanulást abba kellett hagynom. Inasnak jelentkeztem, lakatos- szakmában. — Mikor költöztek Ecserre? — 1921-ben vettük a kis há­zat, azóta itt is lakunk. Az építkezéseken sok ecseri is dolgozott apám mellett, össze­barátkoztak, s mondták neki, költözzünk a falujukba. Az évek folyamán nagyon meg­szerettem e kis községet. ★ Korán, fiatalon bekapcsoló­dik a munkásmozgalomba. — Az ifjúmunkás szövetség tagja voltam, mi szerveztünk a gyárban inassztrájkot. Na­gyon bántotta igazságérzete­met, hogy bennünket, inaso­kat, mindenre használtak, ki­használtak, csak éppen a szak­ma elsajátítására nem jutott időnk. No, mondtam, ez még­sem jó így, s rábeszélve tár­saimat, sztrájkot hirdettünk. Hát a főnök máris hivatott az irodájába, és tudatta, hogy en­gem, mint szervezőt, egy má­sik társammal, azonnal elbo­csát. — Honnan volt merészsége, bátorsága e szervezett fellé­péshez? — Jóllehet azokban az évek­ben‘még csak siheder voltam, az 1919-es Tanácsköztársaság elkötelezett eg'' életre. ★ Tárgyalás, szülői közbenjá­rás eredményeként, a lakatos- szakmában felszabadul, de munkájára a továbbiakban már „nem tartanak” igényt. Egy textilüzletben sikerül el­helyezkednie, ahol 1949-ig, az államosításig dolgozik, mint eladó. Még az évben egyhó­napos propagandistaiskolát végez, aztán Békéscsaba há­rom üzletének államosítására kap megbízást. Évekig Ecse- ren dolgozik, majd egy buda­pesti gyárban, ahol súlyos kézsérülés éri; utána raktár- vezető, 1965-ig, nyugdíjba vo­nulásáig. ★ Feleségére néz, aki mellette ülve varrogat. — 1930-ban Gombáról nő­sültem, nem sokkal később egy leánygyermekünk szüle­tett. A legnehezbb. évek vol­tak azok, a munkanélküliség félelme fenyegetett, gazdasági válság söpört végig a világon. — 1945-ben, a felszabadulás után azonnal megalakítottuk a kommunista párt helyi szer­vezetét. Harmincán voltunk. Ügy vélem, ez a szám önma­gáért beszél... Garamvölgyi István, akinek a fia Gyomron tanácselnök, Bozóki Ferenc, Sztancsik Mihály a régiek. 1945. óta tagja a pártnak, s csaknem tíz éve párttitkár Ecseren. ★ Hogyan is vállalkozhatnánk arra, hogy akárcsak szavak- ban-mondatokban érintsük a a felszabadulást követő immá­ron három évtized megannyi olyan «ecseri eseményét, ered­ményét, amely valamely for­mában nevéhez fűződik? S a gondok, az álmatlan éjszakák? Dehát a kép úgysem lenne tel­jes, hiszen fáradhatatlan köz­életi személyiség Lajkovits József ma is. Hosszú évek óta tanácstag, pártbizalmi, újabban a helyi víztársulás elnöke. — Hogyan győzi? Elmosolyodik: — Jól tudom, hogy az em­berek bizalma, tisztelete köte­lez. Nyugdíjas vagyok, így szabad időm is van, ★ 1952-ben a Munka Érdem­érem kitüntetést kapja, majd egy újabb elismerést 25 évi párttagságáért, a Felszabadu­lási Emlékérmet. Nyolc éve nyugdíjas. Ma is naponta bemegy a községi ta­nácsházba, részt kér, részt vállal a mindennapok gondjai­ból, feladataiból. Gutái Pál tanácselnök ezt vallja: — Lajkovits elvtárs meg­fontolt, tárgyilagos vélemé­nyei, javaslatai nélkülözhetet­len segítséget jelentenek szá­munkra. Jandó István tunk, nem lesznek rossz ál-- maink és gyomorbántalmaink. Nagyon ajánlatos az alma, a narancs, teában a citrom, va­lamint a savanyú káposzta fo­gyasztása is. Dr. Gáspár István előadá­sa végén utalt arra, hogy az elmondottakat a legtöbb em­ber ismeri, sokszor hallotta már, nem árt azonban, ha a fontos elemi egészségügyi tudnivalókat gyakrabban is­mételgetjük, mert egyesek roppant feledékenyek, és kö­zömbösek is egészségük iránt. Végezetül bejelentette, hogy aki akar, nyomban részesülhet A/2 influenzavírus elleni vé­dőoltásban. Többen éltek is az alkalommal, s a hallgató­ságnak csaknem a fele védő­oltást kapott. Krátky László MONOR Új vezetőség a Kossuth Tsz-ben Az elmúlt héten, szombaton, rendkívüli vezetőségválasztó közgyűlést tartott a monori Kossuth Tsz. A közös gazda­ság elnökévé Farkas Sándort, a maglódi Univerzál Tsz volt elnökhelyettesét választották meg. ULLO Úttörőkarnevál A hagyományosnak számító színes farsangi karnevált feb­ruár 4-én rendezik meg Ül­lőn az úttörők. TÖVÁL-KÖZGYÜLÉS. Mér­legzáró közgyűlését január 26-án, pénteken, délután 16 órai kezdettel tartja a TÖVÁL, a gyömrői művelődési házban. KÉZILABDA Az utódok tehetségtelenek? Elsárgult újságlapokban böngészem a vecsési sportélet híreit, és gyakran elfog a nosz­talgia, az elődök eredményei­nek olvastán. Vegyük például a kézilabdá­zókat. 1951-ben megkapják a vidék legjobb csapata címet! Megnyerik a terembajnoksá­got. 1953-ban NB 1-be jutásért játszanak osztályozót. Óriási küzdelem után, 8:7-re kapnak ki a Váci Szövőtől. 1955-ben veretlenül nyerik a vidék­bajnokságot. Vajon lesz-e még valaha Ve- csésnek olyan csapata, amely ennek a diadalsorozatnak akár csak parányi részét meg­ismétli? Ismerve a jelent, nem nehéz a felelet. 1961-ben országos sparta- kiáddöntőn vesznek részt. Még egy nagy siker: 1967-ben, ha­talmas küzdelemben, megnye­rik a megyebajnokságot egy emlékezetes BEM SE-rangadó után. Jellemző a 67-es csa­pat erősségére, hogy a Pest megyei válogatottban négy vecsési kapott helyet. Aztán balszerencsés osztá­lyozó, hanyatlás, távozik az edző, megszűnik a szakosztály: mindez egy-két év alatt. Hogy miért elevenítem fel a múltat? Mert nem hiszem, hogy abban a községben, ame­lyik nagy tehetségeket adott a kézilabdasportnak is, az utó­dok kevésbé lennének tehetsé­gesek. Foglalkoznunk kellene velük. A 20 ezer lakosú nagy­község sportja nem korláto­zódhat egy halódó, kiesőiéi­ben levő labdarúgócsapatra és egy súlyos gondokkal küsz­ködő asztalitenisz-gárdára. Csak példaképpen említem meg: 1922-ben a VFC-nek labdarúgó-, ökökvívó-, birkó­zó- és tomaszakosztálya mű­ködött. A sport nemcsak szórakozás: társadalmi jelentősége sem csekély. A „régi” kézilabdát dicsőség felelevenítésének, egy nagymúltú szakosztály új­raszervezésének is társadalmi feladattá kell válnia. Sz. A. Monor Téli spartakiúd A községekben megkezdőd­tek a téli spartakiád helyi ver­senyei. Az asztalitenisz és a sakk járási döntője február 18- án lesz, Monoron. Ugyancsak a járási székhely rendezi meg a megyei területi döntőt is, égj héttel később. < 7 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents