Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

I XVII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1973. JANUAR 25.. CSÜTÖRTÖK Eredményes év az Építő Ktsz-ben Jól és megbízhatóan építenek Bővítették a gépparkot — Készül az idei terv Ezekben a hetekben a múlt évi eredményeket pontosan számba veszik, részletesen fölmérik a tizennégy részleg­gel működő Építő Ktsz-ben is. A kőművesek, ácsok, asztalo­sok, üvegesek, villanyszerelők és más szakipari dolgozók 1972-ben 12 millió forint értékű munkát végeztek, amely megfelel az elő­irányzott termelési terv-' nek. Az előző évben is ennyit ter­veztek, akkor azonban egy­millió forinttal még sikerült túl is szárnyalniuk. 1972-ben ez nem sikerülhetett, mert a már korábban vállalt mun­kák egy részét a beruházási összegek csökkentése miatt nem valósíthatták meg. így egyebek között egy MAV-ál- lomás hárommilliós felújítá­sát és egy irodaház építését. Amit azonban megépítettek, azt a beruházók, a megrende­lők véleménye szerint jól és kielégítően végezték el. A ka­tonatelepi MÁV-állomás tel­jes felújítása — felvételi iro­dát és szolgálati lakást is épí­tettek — 1971 júliusától 1972 májusáig tartott és 1 millió 300 ezer forint értékű mun­kát jelentett. A tejüzemben tavaly meg­kezdődött a vajgyártás. Ezt azonban meg kellett előznie a tejüzem felújításának és az előírt feltételek kialakításá­nak. A csarnokok falait, még a mennyezetet is, fehér csem­pével borították. Kibővítették és korszerű­sítették a férfi-, női für­dőket és öltözőket, tágas ebédlőt építettek. A tej­üzemnek mindez csaknem 1 millió 300 ezer forintjá­ba került. A Pest megyei Csomagoló és Szolgáltató Vállalattal a Batthyány utcai Patyolat ki­alakítására kötöttek szerző­dést. A mintegy másfél mil­liós munka keretében derítő- rendszert, szociális létesítmé­nyeket építettel fc, elvégezték az épület homlokzati részé­nek tatarozását, festését, és befejezték egy tartályokat be­fogadó kondenzakna építését. Novemberben láttak hozzá a szalon belső csempézéséhez, amit decemberben fejeztek be. Kecskeméten a mezőgazda- sági szakiskolában félmillió forintért modern mosodát és varrodát építettek. A toki tej­üzem technológiai villanysze­relési munkálatai 350 ezer fo­rintba kerültek. Az elmúlt év­ben adtak át egy 12 lakásos KISZ-házat, melyet egy év alatt húztak fel. A kétszobás lakások mindegyikéhez ga­rázst is építettek. Ezen a lakó­házon összesen kétmillió 400 ezer forint értékű munkát vé­geztek. Már hozzákezdtek egy újabb tizenkét lakásos if­júsági lakóház építéséhez. A szövetkezet nyolcvan munkásának fele szakmunkás, a többiek többsége is betaní­tott munkás. Munkájukat épí­tőipari gépek könnyítik, bár a ktsz elnöke, Horváth József szerint még mindig az emberi erővel végzett munka a több. Gépparkjukat minden évben bővítik. 1972-ben elsősorban a szakipari munkákat megköny- nyítő kézigépeket vásároltak. A nagy erőgépek száma is gya­rapodott, 130 ezer forintba került egy nagy teljesítményű markológép. A szövetkezetnek a lakos ság részére végzett szolgáltató munkája teljes kapacitásának több mint 10 százalékát ké­pezi. Az üveges-, műkövesrész­leg mellett kőművesek és parkettázók vállalják egyéni megrendelések telj- jesítését. Előzetes becslések szerint 12 százalékos nyereséggel szá mólnak a szövetkezetben. 1972-ben folyamatosan elké szítették az új, tizennégy pont­ból álló szervezeti és műkö­dési szabályzatot és a részié tes ügyrendi szabályzatot. Nagy vonalakban kialakul tak mér az idei tervek is. Eb­ben a termelés emelését irá nyozzák elő. Khim Antal Nagykőrösön nem szünetel a Sabin-oltás Sokakat megzavart az a hír, hogy a rádióban, televízióban és az újságokban közölték, hogy Budapest kerületeiben szünetel a Sabin-cseppeh, adása. A vezető városi KÖJÁL fő­orvosától, dr. Molnár Kor­néliától a következő informá­ciót kaptuk: Nagykőrösön az influenzás betegek száma rendkívül alacsony, a lakosság számarányához viszonyítva a megbetegedések száma 1 szá­zalék alatt van. Ezért a védő- cseppekct zavartalanul bead­ják mindazoknak, akiket fo­lyamatosan beidéznek. Hétfőn, kedden és szerdán a tanács­adás keretében a szülők be­adathatják gyermeküknek a Sabin-cseppeket. Az oltás feb­ruár 9-éig tart. Természetesen, lázas gyer­mekeket ne vigyenek a szülők oltásra, azokat gyógyulásuk után vigyék el az Encsi utcai rendelőbe. Méz 30 országba Három világrész csaknem 30 országába exportál mézet az idén a MINIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat. Az érdek­lődés olyan nagy, hogy ha az időjárás kedvezőn alakul, túl szárnyalhatjuk a tavalyi 650 vagonos exportot is. A hordók­ban, kannákban és üvegekben útnak induló méz legnagyobb vásárlói az NSZK, Ausztria és Japán. Terjed a g'Spi betakarítás Szerződéskötésben első • Nagykőrös — Konzervgyári mérnökök továbbképzése Ankét a továbbtanulásról A II. Rákóczi Ferenc Álta­lános Iskola végzős növendé­keinek szülei, nevelői a minap továbbtanulási ankéton talál­koztak. Erre a találkozóra el­jött az Arany János Gimná­zium igazgatója, a Toldi Mik­lós Élelmiszeripari Szakiskola és Szakmunkásképző Intézet és a 224-es számú Ipari Szak­munkásképző Iskola képvise­lője is. Beszéltek azokról a tovább­tanulási lehetőségekről, ame­lyek intézetükben történtek, beszéltek a gondokról és örö­mökről is. és hasznos taná-4 csókkal látták el a szülőket. Gy. E. 3MG-típusú paradicsomszedő gép nem megfelelő anyagból készül és működése sem za­vartalan. Ebben az esztendő­ben két szovjet gép kerül kí­sérletre Magyarországon, az egyik a Nagykőrösi Konzerv­gyár körzetében, a másik a szolnoki Lenin Tsz-ben fog működni. Kísérletek folytak az ubor­ka gépi betakarítására is. A gép már készen van, csupán az egyszerre nagy termést adó uborkafajta hiányzik még. Ebben az esztendőben to­vább folynak a zöldborsó- fajtakísérletek a Debreceni Agrártudományi Egyetem tan­gazdaságában és a Kertészeti Kutatóiintézet újmajori tele­pén. Dr. Konrád Zoltán T anulóműhelyek épülnek a 21-es Volánnál A 21-es V^án egyike a leg­fiatalabb ' tffemeknek váro­sunkban és. az adminisztratív dolgozókat nem számítva va­lamennyi munkása férfi. Csak nehezen tudták megtalálni és alkalmazni a gépek szerelésé­hez szükséges szak- és segéd­munkásokat. Természetes, hogy az utánpótlást biztosí­taniuk kell. Az üzemegység vezetői elő­relátóan gondoskodnak az új szakmunkások képzéséről, ne­veléséről. Ennek érdekében tanműhelyt építenek 8 és fél millió forint költséggel. 1973. első félévében kezdenek hozzá a munkához és 1974. év végére tervezik a befejezést. Az új tanműhelyben 40—40 elsős, il­letve másodikos szakmunkás- tanuló gyakorlati oktatását akarják megvalósítani. A har­madéves szakmunkástanulók már nem a tanműhelyben, ha­nem szakműhelyekben kapják meg a továbbképzésüket. A határozat nyomán A tankönyvekről A múlt év szeptemberében sok észrevételt tettek a szü­lők, gyermekek, hogy a tan­könyvek selejtesek, hibásak. A városi tanács végrehajtó bizottsága akkor utasította a művelődési osztály vezetőjét, hogy vizsgálja meg a bejelen­tett panaszt és tegyen észre­vételt a felsőbb szerveknél, valamint a végrehajtó bizott­ságnak a kapott vizsgálatról. A bejelentés alapján megál­lapították, hogy az újon­nan megvásárolt tankönyvek 2 százalékát hibásan jelentet­ték meg. Mit látónk ma a moziban? A nagy medve fiai. Indián történet, színes, NDK ifjúsági film. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Kiskörzeti moziban A holnap lovasai. Szovjet film. Csongrádi úti iskolában. Előadás kezdete: este 6 óra*, kor. SPORT Női teremkézilabda-rajt Szabad szombatok Ki, mivel tölti? Ki ne örülne annak, hogy fizetésének csökkentése nél­kül hetenként egy nappal 'ke­vesebbet kell dolgoznia? Min­denütt örültek az emberek, ahol bevezették a szabad szombatokat. Túl az újdonság Szár tépő gép — a háztájiban Kiss Kálmán háztáji gazdaságában ötven birkát és két te­henet gondoz. Az ‘ állatoknak biztosítani kell a takarmányt — télen is. Kézzel tépni a kukoricát nehéz volna, ezért a Iajos- mizsei szakszövetkezettől szártépő gépet kölcsönöztek. Kiss Kálmán mellett Egyedi Sándor. Bődi Balázsné és Székely Ambrus segédkezik. így lesz könnyebb a silózás, így kapnak jobb ennivalót a jószágok. Foto: Varga Irén * Szöveg: Pászti Dénesné varázsán, mit jelent most a szabad szombat a konzerv­gyárnak és a dolgozóknak. — Még a nóta is azt mond­ja: „Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni” — nevetnek a raktári asszo­nyok. Rákérdezek. Mivel töltik a szombatot? Jó-e vagy szomorú, hogy a legtöbb asszony a háztartásra fordítja a több időt? Honti Imréné négy éve dol­gozik a konzervgyárban, a raktárban találtam meg. — Vidékről járok be. Ko­rán kell kelnem, így a reggeli órákat nem tudom a teen­dőimre fordítani. Minden na­gyobb munka szombatra ma­rad. Ezer szerencsém, hogy a férjem sokat segít otthon, mert tanulok is, s a kisfiúnk is kicsi még. Sasi Mária: — Minden szombaton mo­sás. S mert szabad napon sem tudok öt óránál tovább ágyban maradni, indítom a mosógépet. Szüleimnél lakom, s a szabad nap számunkra is jól jön. Dél­előtt igyekszem végezni, s dél­után több időm jut pihenésre, szórakozásra. Tóth Ferencné adminisztrá­tor is korán kel. Mos, vasal, takarít, ebédet főz. — Három gyerekeiéi van. Gondolhatja, mennyi gondot okoznak. Minden apró-cseprő munka előjön. Most meg kell I varrni a ruhájukat, becsoma­golom a könyveiket, s — az ellenőrzőjüket, a leckéjüket is ilyenkor nézem át tüzeteseb­ben. Mos és takarít a titkárnő, a raktári dolgozó, a targoncave­zető. Akkor is kellene, ha nem lenne szabadnap. De ak­kor a napi munkaidő után, vagy vasárnap. Legtöbben így csinálják. A félkész étel, a Patyolat számukra drága. In­kább igyekeznek gépesíteni a háztartást. — Én viszont tízkor kelek, ha van kedvem, dolgozom, ha nincs, semmit se’ csinálok! — mondja Bíró Ferencné, aki 30 év után hagyja itt a gyárat az idén. Nyugdíjba megy. — Pi­henni akarok és hétközben mindent elrendezek ennek ér­dekében. Nem kérdeztem meg a több ezer dolgozót, de az eddigi fe­leletekből is kialakul az össz­kép: az asszonyok többet tud­nak törődni otthonukkal, a családdal, s vasárnap marad idejük a pihenésre, a moziba, színházba járásra. Nem kell vasalni tévénézés helyett, s jut idő a tanulásra is. Vannak olyanok is, akik pi­henés helyett mellékállást vál­lalnak. Elsősorban a műsza­kiak, akik közül sokan még1 a vasárnapjukat is különmun­kának áldozzák. A több szabad idő fedezete, a szorgalmasabb munka. így van ez a konzervgyárban is. Belátták az emberek, ezt té­nyek is bizonyítják. Emelke­dett a termelékenység, s vele a keresetek. Miklay Jenő Szépen feldíszített torna­csarnok, ünnepélyes hangulat fogadta az élelmiszeripari szakközépiskolában a 200 fő­nyi érdeklődő közönséget. Negyvenkét játékos és veze­tőik felvonulása után Bognár Gyula, az iskola igazgatóhe­lyettese köszöntötte a jelenlé­vőket, s kívánta, hogy a mér­kőzéssorozat egészséges, ed­zett, jó akaraterejű fiatalokat neveljen. Ezután két női mér­kőzéssel — Nagykőrösön elő­ször — téli teremkézilabda- bajnokság kezdődött, amely­nek további találkozóira az el­következendő vasárnapokon kerül sor. A közönséget ered­ményjelző tábla tájékoztatta állandóan a mérkőzésállásról Ez történt az első fordulóban: Ceglédi Vasutas I— Nagykőrösi Toldi ITSK I 15:6 (8:3). Toldi: Steák — Boda (4), Sütő, Dér, Gálig, Frajka, Nagy A. (2); csere: Plavecz. A jó­val rutinosabb, az NB II—t Is megjárt ceglédiek a támadá­soknál a kapuk előtt sokkal jobban összpontosítottak. A körösi lányok lelkesen harcol* tak és néhány szép, gyors tá­madást vezettek a nagy iram­ban. Szünet . után némileg csökkent az iram, a toldisok a mezőnyben jól adogattak, de időnként kedvüket szegte, hogy Öcsai játékvezető nem túlságosan szimpatizált velük, A gólkülönbség erősen túlzott. Hét ceglédi gól hetesből esett. A vasutasok legjobb dobója Bálint (6) volt. Városföldi MEDOSZ— Ceglédi Vasutas II 19:5 (8:3). A múlt évi Bács megyei 3. helyezett városföldiek — az idei kísérleti NB II részvevői — főleg gyors támadásaikat és jó beállósuk révén érték el győzelmüket az ifista ceglé­diek ellen. Legjobb dobók: Jaskó V. (9), Csapóné (7), il­letve Tóth (3). A Toldi Kupa állása 1. Városi. MED. 1 1-------19— 5 2 2. C eglédi Vas. L 1 1-------15— 6 2 3. N k. Toldi ITSK II ---------------0— 0 — 4. N k. Toldi ITSK I 1-------1 6—15 — 5. C égi. Vas. H 1-------I 5—19 — s. z. Szavazólap KIT TART AZ 1972-ES ÉV LEGJOBB NAGYKŐRÖSI SPORTOLÓJÁNAK? FÉRFI: NŐI: Melyik Nagykőrös legjobb sportcsapata? Véleményét a szavazólapon dobja be a Nagykőrösi Híradó levelesládájába. (A művelődési otthon bejárata mellett.) I I A hónap közepén a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskolában a konzervgyári termeltetési osztályvezetők he­lyettesei részére továbbképző tanfolyamot tartott a Mérnök I és Vezető Továbbképző Inté- I zet. Az előadók nagykőrösiek voltak, Kovács Sándor, Hege­dűs Dénes és dr. Konrád Zol­tán. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy 1972-ben sikerült 10 százalékkal több zöldségfélét felvásárolni, mint az előző esztendőben. Az egész ! konzervipar 1972-ben 51 ezer vagon zöldséget vásárolt, ebből a Nagykőrösi Konzervgyár 5573 vagonnal részesedett. Idén december 3I-ig 51 ezer 735 vagon zöldségféle termelésére szerződtek a konzervgyárak, a nagykő­rösiek pedig 7442 vagon zöldségfélére. Ezzel az eredménnyel a szerződés­kötések sorában a Nagy­kőrösi Konzervgyár az el­ső. 1973-ban 13 ezer 082 vagon gyümölcsöt szeretnének fel­dolgozni a konzervgyárak, a nagykőrösi gyár 2366 vagon gyümölcsöt kíván feldolgozni, és erre 2031 vagon szerződése már megvan. összegezték a tapasztalato­kat, hogy történt-e változás az 1971. decemberében hozott kormányhatározat után. A határozat kedvező hatású volt a zöldségfejleszlés fejlesztésé- re, a mezőgazdaságban a terű. letcsökkenés megállt, sőt némi javulás is mutatkozott. A gyümölcsfelvásárlás ked­vezőtlen volt, aminek érdeké­ben szükséges a gyümölcstele­pítés fokozása. A továbbképző tanfolyamon beszéltek a zöldségtermesztés gépesítéséről, azokról a tapasz­talatokról, amelyek már ész­lelhetők a mezőgazdaságban. 1972-ben 44 Ploeger holland egysoros zöldbabszedő gép és 5 FZB magyar háromsoros zöldbabszedő gép működött a konzervipar területén. A felvásárolt zöldbab 40 százalékát már géppel ta­karították be, azonban a minőség nem volt olyan jó, mint a kézi szedésé. A tavalyi tapasztalatok alap­ján jó úton halad a vörös­hagyma-termesztés gépesítése is. Sok szó esett a paradicsom gépi szedésének megoldásáról. A tapasztalatok szerint a

Next

/
Thumbnails
Contents