Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-25 / 20. szám
1973. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK TEST HEGY El s^Ciriap MEGHALT GÁRDOS MARISKA Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Gárdos Mariska elvtársnő,. író és újságíró, pártunk és a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Magyar Nők Országos Tanácsának örökös tiszteletbeli tagja, január 23-án elhunyt. Gárdos Mariska elvtársnő temetése január 27-én, szombaton délután fél kettő órai kezdettel lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pantheonjában. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Magyar Partizán Szövetség, Magyar Nők Országos Tanácsa ★ ★ ★ Gárdos Mariska 1885. május 1-én a Somogy megyei Nagyberényben született. 1900 óta vett részt a munkásmozgalomban, ugyanez időtől ismerték el párttagságát is. Üjságíró és író volt. Számos könyve, cikke jelent meg. Első írása 1900-ban a Népszavában látott napvilágot. A Magánalkalmazottak Szakegyletének egyik alapító tagja volt. 1902 és 1904 között fő szerepe volt a Magyarországi Munkásnők Egyesületének megalakításában, amelynek első elnökévé választották. 1903 tavaszán az újpesti jutagyár 500 munkásnőjének eredményes sztrájkját is ő vezette. Egyetlen nőtagja volt annak az irodalmi csoportnak, amely Ady Endre, Révész Béla, Bölöni György, Resz- tovszky Ernő és a Népszava más szerkesztőségi tagjainak közreműködésével létrehozta a Népszava első irodalmi mellékletét, az Olvasótár-t. Az Országos Nöszervező Bizottság titkáraként kapcsolatba került a nemzetközi munkásnőmozgalommal, mindenekelőtt Klara Zetkin- nel. 1919-ben az Országos Nőszervező Bizottság vezetőségi tagja, a Vörös Üjság szerkesztőségi tagja volt. Vgyan- aklcor a Marx—Engels Egyetem egyetlen női előadója. 1920-ban Bécsbe emigrált, majd a felszabadulás után hazatért, s mint az MKP tagja részt vett a mozgalomban. Az MNDSZ első ügyvezetője lett. Az Országos Szövetkezeti Tanácsnál alelnök és az első szövetkezeti újság, a Szövetkezeti Élet című hetilap főszerkesztője volt. 1948-ban és 49-ben a Népköztársasági Érdemrend III. fokozatával, 1955-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével, 1958-ban a Munka Érdemrenddel, majd a Szocialista Hazáért Érdemrenddel és a Felszabadulási Érdeméremmel tüntették ki. Elkészült az új mobil csatornavizsgáló prototípusa az Építéstudományi Intézet szentendrei telepén. A berendezés csatornák működés közbeni vizsgálatára és szereléséhez alkalmazható, szükség esetén azonban kompresszorként is működik. A berendezést a Csepel Autó St 250-es motorja hajtja. Ékes János felvétele Új csatornavizsgáló Országos agitprop és művelődési tanácskozás • A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szervezésében szerdán országos agitációs, propaganda és művelődési tanácskozás kezdődött. A tanácskozást Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg, majd Aczéi György, a KB titkára az ideológiai és kulturális élet időszerű kérdéseiről, Övá- ' ri Miklós, a KB titkára az agitációs- és propagandamunka feladatairól tartott előadást. A vita megkezdődött. A tanácskozás csütörtökön folytatja munkáját. PEST MEGYE EGESZSEGUGYI TERVEI Újabb 106 orvosi körzet Az elmúlt három év alatt csaknem egymilliárd forintot költöttek Pest megye egészségügyi ellátásának fejlesztésére. Ennek ellenépe az ellátás A Központi Bizottság novemberi határozatának nyomában Milyen szociálpolitikai intézkedéseket tettek? Az MSZMP Központi Bizottságának novemberi állásfoglalása után arra kerestünk választ — a Maglódi Vasipari Vállalatnál, a Vasutasok Szakszervezete Budapesti Területi Bizottságán, a HVDSZ megyei szervezeténél: milyen szociálpolitikai intézkedéseket tettek munkahelyükön ? — Az emberek számon kérik tőlünk, hogy mit tettünk, mit teszünk a novemberi állásfoglalás megvalósításáért — mondja Állaga Gyula, a Maglódi Vasipari Vállalat szerszámkészítője, a szakszervezeti bizottság titkára. — Sokan kérdezték például már tőlem, hogyan hajtjuk végre a béremelést? A napokban tárgyalta egyébként szakszervezeti tanácsunk ennek a tervezetét. Munkásgárda, amelyre alapozni lehet — A bérrendezés elveinek gyakorlati kidolgozásánál a differenciálást tartottuk szem előtt. Figyelembe vettük a magasabb képzettséget, a teljesítményt és a nehéz fizikai munkát. — A segédmunkások 4—5 százalékos, a betanított munkások 5—6, a szakmunkások 8—10, s a termelésirányítók, a művezetők szintén 8—10 százalékos béremelést kapnak. Emellett, illetve ezzel együtt vállalatunk végrehajtja az évi 3 százalékos bérfejlesztést is. — A háromszáz dolgozót foglalkoztató vasipari üzemben, bár nincs munkaerőhiány, gondjaik vannak, mert nagy a fluktuáció. — Az országos bértarifarendszer kidolgozása enyhít majd ezen a gondon is — mondja az szb-titkár. — Nagyon várjuk már az intézkedést, mert a termelőszövetkezetek melléküzemei elszívják a jó szakmunkásokat. Ott nem heti 44 órát kell dolgozni, de az emberek ezt kevésbé nézik. Módosítottuk a törzsgárda- szabályzatunkat, s a módosításoknak is az a célja, hogy megtartsuk dolgozóinkat. Nehéz úgy a tervet teljesíteni, ha nincs állandó munkásgárda, amelyre számíthatunk. Munkaidő-csökkentés a vasútnál A Központi Bizottság állásfoglalása meghatározza a munkaidő-csökkentés programjának végrehajtását. A vasút azok közé az ágazatok közé tartozik, ahol közis- tnert a munkaerőhiány. Az emberek sokat túlóráznak, hogy a közlekedés zavartalan legyen. — Hogyan csökkenthetik — távlataiban — ilyen körülmények között a munkaidőt? — kérdeztük Hontvári Józsefet, a Vasutasok Szakszervezete Budapesti Területi Bizottságának Pest megyei titkárhelyettesét. — Az ipari tevékenységgel foglalkozóik, a járműjavítók már nálunk is 44 órás munkahétben dolgoznak. A végrehajtó szolgálatban, a közlekedésben azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Akik állandóan nappal dolgoznak, azoknál nincs probléma, de az utazószemélyzetnél a havi munkaidőt is nehéz betartani. Megtörtént, hogy sokan nem tudták kivenni az évi szabadságukat, s mintegy 38 ezer napot kellett átvinni a következő esztendőre. A gazdasági vezetők még tavaly is 300 órára tervezték a havi munkaidőt, a szakszervezet területi bizottsága viszont nem írta alá a kollektív szerződést addig, amíg nem módosították 210 órára. Igaz, hogy 1972-ben nem sikerült ezt betartani. — A munkaidő-csökkentés, azaz egyelőre a túlóracsökkentés tehát napirenden van ... — A Budapesti Igazgatóságon üzem- és munkaszervezéssel foglalkozó osztályt hoztak létre, a szakszervezet pedig intézkedési tervet dolgozott ki a munkakörülmények javítására. a munkaidő csökkentésére. Évenként vizsgáljuk, hogy bizonyos létszámemelés mellett, hatékonyabb szervezéssel hogyan csökkenthetjük a magas óraszámot. — A közlekedésben nehéz betartani a napi nyolc órát.. — Szabályoztuk, hogy egy műszak” 12 óra lehet, de a 18 órát semmilyen körülmények között nem haladhatja meg. Ahol ezt túllépik, a főnökség vezetőjét felelősségre vonjuk. Az első fegyelmi felelősségre vonások decemberben megtörténtek. Lakásépítés, vállalati segítséggel A Központi Bizottság állásfoglalása nyomán a Minisztertanács határozata — a lakáshelyzet további javítása érdekében — kimondja: ösztönözni kell a vállalatok mun- káslakás-építési akcióit. — A megye helyiipari vállalatainál több hasznos kezdeményezés történt — informál Tihanyi Lajosné, a HVDSZ megyei titkárhelyettese. Ezek — a kormány biztosította kedvezményekkel együtt — újabb lendületet adnak a lakásépítéshez. A Nagykőrösi Városgazdálkodási Vállalat például részt vesz a megye lakásprogramjának megvalósításában, — Nagykőrösön 341 lakást építenek ebben az ötéves tervben —, de ugyanakkor nem feledkezik meg saját dolgozóiról sem. — Milyen kedvezményeket nyújtanak? — A vállalat gazdasági vezetői lakásonként 40 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel építkező dolgozóinak; így három lakás árából négy család jut otthonhoz. Az építés költségeinek további csökkentését bontási anyagok juttatásával, kedvezményes fuvarral Is segítik. Más helyiipari vállalatnál kölcsönnel támogatják az építkezőket. — A Pest megyei Műanyagipari Vállalat és a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat ebben példamutató ... — Valóban így van, a PE- MÜ 800 ezer forint lakásépítési kölcsönt nyújt dolgozóinak, a PEVDI pedig — hogy másik vállalatunkat is csak népszerű nevén említsem — éppen idén emelte meg a kölcsön összegét. Eddig a támogatás alsó határa ötezer forint volt, ez most 15 ezer lett, a felső határ viszont 20 ezer forint helyett 50 ezerre emelkedett. Soós Ibolya nem tudott lépést tartani a népesség gyors növekedésével, és az csaknem valamennyi területen alacsonyabb az országos átlagnál. A megyében például 12 orvos jut 10 000 lakosra — az országos átlag ezzel szemben 22. A nagyarányú, elsősorban a bevándorlásból származó népességnövekedés „újratermelte” a járóbeteg-ellátás korábbi problémáit is. A következő években tovább növekszik Pest megye népessége, s 1975-re várhatóan eléri a 928 000-et. A megye egészség- ügyi vezetői mindezek szem előtt tartásával távlati fejlesztési tervet készítettek, amelyben 1985-ig jelölik meg a tennivalókat. Többek között célul tűzték, hogy újabb 106 orvosi körzetet állítanak fel, s ezzel egy körzetre 2400 lakos jut majd. Korszerű rendelőintézetek épülnek majd Vácott, Cegléden, Nagykőrösön, Érden, s kisebb intézetek létesítését tervezik kilenc községben. A gyógyintézeti ágyak számát gyarapítja majd a várhatóan 1980-ra felépülő 600 ágyas kis- tarcsai kórház, valamint a fővárosban a Semmelweis kórház rekonstrukciój a. Javasolják, hogy Börzsönyben vagy Budakeszin 240 ágyas szanatóriumot kapjon a megye. A távlati terv részletesen foglalkozik az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem fejlesztésével, a szociális gondozás javításával. Többek között újabb 120 gyermekorvosi körzetet állítanak fel, a bölcsődei helyek számát például csaknem négyezerrel gyarapítják. Az új szociális otthonok befogadóképességét pedig megkétszerezik. BUDAPEST Plenáris ülést tartott a magyar-bolgár együttműködési bizottság A keddi elnöki megbeszélések után szerdán a Parlament delegációs termében plenáris üléssel megkezdődött a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 11. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt a bizottságok elnökei, dr. Tímár Mátyás és Zsivko Zsivkov miniszterelnök-helyettesek vezetik. A megnyitó után áttekintették a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát, megvizsgálták a különböző ágazatok közötti együttműködés, különösen a kooperáció és a szakosítás kérdéseit, újabb lehetőségeit. Árellenőrzés — társadalmi érdek meghatározott kereskedelmi árrés becár vasának euenor- zese szemponijaooi, hanem például a lakosság eila.áSát szolgáló áruválaszték, ol- csóűd áruk biztosítása, árukészlet, kiszolgálás, üzleii higiénia stb. megkívánja a tdi sauatmi korUMU. h iüolgozas auii, áll az ellenérzés egységes rendszere és szaoáry- zato Illetékes állami szervek és szakszervezetek a kialakítandó elvek alapján megszigorítják a lirsaáal.ni ellenőrzést. S ez a lakosság egyetértésével és a kereskedelmi alkalmazottak helyeslésével találkozik majd. Ugyanis, a kereskedelmi alkalmazottak munkáját biztonságosabbá és nyíltabbá teszi ez a fajta ellenőrzés, mert a társadalom nyilvánossága előtt dolgoznak: kevesebb kivételezési lehetőség, pult alóli árusítás, s az ezzel történő alaptalan gyanúsítgatás is korlátozódik. De aki azt hiszi, hogy az ellenőrzéstől lesznek olcsóbbak az élelmiszerek, ruházati cikkek és egyéb közszükségleti termékek, az enyhén szólva is téved. Az alapkérdés ugyanis az, hogy sikerül-e üzemeinkben olyan ésszerű technikai és műszaki fejlesztést megvalósítani, racionális üzem- szervezést végrehajtani, amely önmagában hordozza az előállított termékek termelői árának csökkenését. Nemcsak fölfelé mozog- hátnak ugyanis az árak, hanem a korszerű és racionálisabb termeléssel az áraknak lefelé is kell mozognia. Ebben az is benne van, hogy az árstabilitást sehol sem lehet úgy értelmezni, hogy nálunk ezután semmiféle ármozgás nem lehetséges. Az alapvető fogyasztási cikkek ára 1975 végéig változatlan marad. De ezen belül lehetséges lefelé és fölfelé történő ármozgás is. Nemcsak lehetséges, lesz is ilyen ármozgás. A társadalmi ellenőröknek nagy körültekintéssel kell ezért dolgozniuk és nagy tárgyismerettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy meg tudják különböztetni, mi az a valóságos és szükséges ármozgás és hol jelentkezik esetleg tiltandó, megszüntetendő burkolt áremelés. Az egyik legveszedelmesebb ellenségünk gyakorlatilag a burkolt áremelés, és éppen burkoltságánál fogva nagyon nehéz felfedezni. Ennek jelentkezési formája: rosszabb minőségű áru eladása azonos áron, valamilyen más agyusztálásban azonos áru magasabb áron stb. Ezek ellen mind a termelői. mind a kereskedelmi szférában egyaránt föllép az ellenőrzés. Mert az árak ellenőrzése közügy, a társadalom érdeke. — s — s i A I A z elmúlt napokban a SZOT elnöksége előtt szerepelt az árak kereskedelmi ellenőrzését egységesebb rendszerbe foglaló i tervezet. A napirend indoklásánál elhangzott, hogy most különösen nagy jelentőségű a fogyasztói árait állami és társadalmi ellenőrzése. Mert voltaképpen minden indokolatlan áremelés — amely mögött tehát nincsen társadalmilag hasznos terméktöbblet — a bérből és fizetésből élőket kedvezőtlenül érinti. Az állami — a tanácsi — ellenőrzés javítása közvetlenül az állami szervek feladata, de a társadalmi kontroll biztosításában elsősorban a szakszervezeteknek jelentős a szerepük. Jól szolgálja és jól kiegészíti az állami és társadalmi ellenőrzés azt a mélyebb és közgazdasági eszközökkel folytatott árvizsgálatot, ■amely közvetlenül az árképző, termelő vállalatoknál történik. Mert voltaképpen az árak nem a kereskedelemben, hanem a termelésben és az import- ügyletek kötésénél alakulnak ki. A lakosság ellátása s általában életszínvonal-politikánk szempontjából a termelésben képződő árak ellenőrzése elsődleges fontosságú. Ennek ellenőrzése sokoldalú. A legfontosabb, hogy a termelői árak megváltoztatását, emelését elég széles körben vonták bejelentési kötelezettség alá. Ennélfogva az Országos Anyag- és Árhivatal engedélye nélkül a meghatározott termékek körében áremelés nem lehetséges. Az áremelést az Árhivatal dönti el, illetve hagyja jóvá. Másik lényeges eleme az árellenőrzésnek, hogy az üzemi párt- és szakszervezeti szerveknek jogukban áll — sőt — kötelességük — beleszólni a vállalati ügyvitelbe, következésképpen az árak kialakításába is. Ott, ahol indokolatlan áremelésről lenne szó, a szakszervezeti tisztségviselők szót emelhetnek és alkalmazhatják a vétót is. H asonló lényeges eleme a termelői árak alakulásának és ellenőrzésének az az önkontroll, amellyel a termelőegységek egymás közötti szerződésekben hosszabb időre rögzítik az árakat. Ezáltal elvágják vagy csökkentik annak a lehetőségét, hogy évközben tetszés szerint jelentsen be áremelést a kooperáló, alvállalkozó vagy nyersanyagot, félkész terméket szállító cég. A termelői és a fogyasztói árak alakulása tehát szorosan összefügg. Mert hiszen a termelői ár meghatározza a kereskedelmi árat is. De ha ez így van, akkor mi szükség van a kereskedelmi árak ellenőrzésére? Szükség van rá nemcsak a
