Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-18 / 14. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A ceglédi járás és c^gi^^7arosresze?e > XVII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1973. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Bölcsőde és óvoda épül -társadalmi összefogással Engedményt ad a kivitelező A város északi részén megkezdett lakásépítés, amelyet a következő években is^ folytatnak, már most felveti jó néhány járulékos beruházás szükségességét. Közülük az egyik legfontosabb a lakótelep bölcsődéjének, illetve óvodájának felépítése. Ezzel az igénynyel számolt a tanács, és megrendelte egy hatvan személyes bölcsőde és százszemélyes óvoda tervrajzait. A Köztársaság utca kiszemelt ingatlanait kisajátították: az építők rendelkezésére áll a terület. 1971-ben á városi pártbizottság és a városi tanács felhívással fordult a város üzemeihez, intézményeihez: járuljanak hozzá pénzzel és társadalmi munkával az építkezéshez. Több mint kilencmillió forintos felajánlást tettek és sok társadalmi munkát vállaltak a dolgozók. A kivitelező Ceglédi Építőipari Vállalat a terv szeMéregzöld citromok És a csipkeszörp ? Hetven év körüli bácsi ballag az egy ik törteli kis utcában. — Hát veled mi történt? — szólítja meg régi jó cimborája. — Haiovány vagy, mintha fehérre meszeltek volna. — Ne is mondd, jó komám, rossz volt a tavalyi csipkebogyótermés. —. Nem értem, mi köze ennek a hókadt ábrázatádhoz? — Több mint egy hónapja hajszolom a csipkeszörpöt, mindhiába! Tudod, én' meg anélkül létezni is alig tudok. Minden télen az tartja bennem B lelket, a csipkeszörp, meg a citrom. Az orvos is ajánlotta: igyon minél több csipkeszor- pöt, bátyám, nem lesz gondja a bacilusokkal! — Pajtás, én előrelátó voltam. öt üveg csipkeszörpöt kértem a fiaméktól ajándékba. Meg is kaptam, szívesen átadok belőle egyet. — Hálásan kösznöm, szeretett barátom. Ezzel azonban csak az én helyzetemen köny- nyítettél, de nincs mindenkinek olyan ismerőse, akinek a rokonai nagyvárosban élnek. — Sebaj, a primőrökkel talán a csipkeszörp is megérkezik. , — Amikor már senkinek sem kell! • — Ki tudja, talán éppen akkorra tartogatják? Jöhetnek olyan idők, hogy nyáron még a mostaninál is nagyobb szükség lesz rá. Az idős bácsi a zsebébe nyúl, kivesz belőle valamit. — Hát ez, tudod-e, mi fán terem? — Ezek a méregzöld furcsaságok? Nem tudom! — Citromok! — Miért ne? Együtt érkeztek a festékszállítmánnyal, s megzöldültek. — Csak attól tartok, hogy ezektől még a beteg bacilusok is életre kapnak. Gy. M. Begyújtás közben tüzet fogott a ruhája Magányosságra jutott idős korára tiáton iviargit nyugdíjas pénztáros. Rákóczi úti la- kásuKon özvegy húgával ketten osztoztak. A nyolcvanhárom eves Bátori Margit abban is csupán csöppnyi szo- bácskát használt, amelybe emlékeivel, régi újságokkal, könyvekkel, családi fényképeivel beköltözött. Nem hiányzott a televízió sem,1 meleget pedig a szén tüzelésű kályha adott. Megromlott egészségi állapota folytán évek óta szinte ki sem mozdult a lakásból. A házbeli bérlők lés húga is megszokták, hogy ritkán látják őt. Hétfő este, hat óra felé szokatlan zaj szűrődött ki a belső kis szobából, majd segélykiáltás is hallatszott, özvegy Ras- kó Gézáné besietett,. és megdöbbenve látta, hogy a szoba füsttel van tele, nővére pedig a fáklyaként égő ruhát szaggatja le magáról. A fekvőhely dunyhája és á szétszóródott papírok, újságok egyre jobban lángoltak. Raskóné a konyha vízcsapjából, vederrel locsolni kezdte testvére ruházatát és az égő berendezést, majd tűzoltókért, mentőkért telefonáltatott, aztán a szomszédból jött segítséggel tovább oltotta a még parázsló holmikat, Bátori Margiton azonban keveset segíthetett. A tűzoltókkal csaknem egy időben a mentők is megérkeztek, és kórházba szállították a sérültet. Mint a vizsgálat megállapította a kétséget nem támasztó helyszínből: az idős nő kályhája tüzének élesztősével foglalkozhatott, amit a tűzhely tetején hagyott gyufa és gyúj- tósfa is bizonyít, s aközben érte szikra meglehetősen vastag ruházatát. amelynek gyúlékonyságát az általa használt szeszes tartalmú bekenő orvosság is fokozta. A tragédia így kizárólag a sérült hibájából következett be. Bátori Margit valamivel éjfél után súlyos égési sebeibe belehalt. rint a második félévben lát neki, és még az idén elvégzi az alapozást. A járási építőipari ktsz háromszáz óra szakipari munkát, a Duna—Tisza közi Talajjavító Vállalat háromszázezer forint értékű tereprendezést és szállítást vállalt. A kivitelezők a szerződésben kikötött ősz- szegből negyedmillió forint engedményt adnak. A Vízkutató és Fúró Vállalat az anyag- szállításban segítkezik, és a zavartalan vízellátáshoz kútfúrást ajánlott fel. Figyelemre méltó a Volán 1. számú Vál-4 lalatának ígérete is: egymillió forint értékben hájlandó ön költségi áron fuvarozni. Az előzetes felajánlások ígéretes társadalmi összefogást jeleznek. Több üzem már átutalta az építkezés céljára szánt összeg esedékes részét, mások még adósak vele. Itt az ideje, hogy egybegyűljön a pénz a bankszámlán, hiszen az idei mun kák előreláthatólag kétmillió forintot emésztenek fel. T. T. Kiállítás a művulődás. kihpontLu Petőfire emlékezünk Január 24-én, szerdán, este hat órai kezdettel kiállítás nyílik a ceglédi Kossuth Művelődési Központ földszinti ismeretterjesztő termében, Petőfire emlékezünk címmel. A kiállítást, melyet egy héten át lehet megtekinteni, Győré Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg. A kiállítással egyidöben a városi-járási könyvtár Petőfi Sándor életével és munkásságával kapcsolatos könyv- és folyóiratbemutatót, a könyvesbolt pedig Petőfi -kötetekből vásárt nyit a kiállítás helyszínén. Naponta .délelőtt 9—12 óráig, délután pedig 15—18 óráig fogad látogatókat a kiállítóterem. 290 ÉVES LEVEL Hajdan becsülete volt Bár egyre többen viselik, mégis sokan feltűnően megnézik a szakállas arcokat Cegléden, s gyakran megesik, hogy a közvélemény nem állja meg szó nélkül a gondosan növeszt- getett „arckeretet”. Pedig arról, hogy milyen becsülete volt hajdan a városban a szakáll- nak, tanúskodik egy 290 évvel ezelőtt íródott levél. 1683 januárjában Ibrahim budai pasa egyik főembere, Musztafa bég két szekeret követelt Cegléd városától. Kikötötte, hogy a szekerek előtt „3 jó lovak legyenek, mind szekérnek, kocsinak jó kerekei, saroglyái, kasai legyenek, jó szakállas szekeresek kocsisok legyenek jövő csütörtökön a bég sátoránál, különben jaj annak a várassi bírónak...” Albertirsai utak Két és tél millió forint — korszerűsítésre A járdákkal is törődnek Az idén tovább növekedik Albertirsán a korszerűsített utak száma. A nagyközség vezetősége egyre nagyobb gondot fordít éves tervében az utkk építésére, felújítására. Már az elmúlt években is több útszakaszt láttak el szilárd burkolattal. Az útépítési programba elsőként azoknak az utcáknak a korszerűsítését vették be, amelyeken a legnagyobb forgalom bonyolódik le. A tervezés során előtérbe került az a helyes elképzelés, mely szerint a nagyközséget körbefogó útrendszert kell kiépíteni, s az alkalmas lesz a helyi autóbuszforgalom céljaira is. A napokban műszaki szempontból megvizsgálták azokat az utcákat, amelyeket ebben az évben rendeznek., Jelenleg, amint Kiss Ferenc tanácselnök elmondta, két és fél millió-forint fordítható a soron következő útszakaszok korszerűsítésére. A tervek szerint, melyek a lakosság érdekeinek messzemenő figyelembevételével készültek, még ebben az évben elkészül a Kolozsvári, a Köztársaság utca, valamint a Hősök útjának á Vasút utca és Dánosi utca közötti szakasza, továbbá ugyancsak hamarosan elkészül a Hősök útjának néhány méteres összekötő szakasza.. Az utak hat, illetve négy méter szélességben épülnek, és gondoltak a tervezők a megfelelő vízelvezetésre, valamint szilárd burkolatú gyalogjárdák építésére is. Mind a tervezés, mind a kivitelezés munkáját a tanács építőipari üzeme végzi. Az ütem gyorsítása és a várható további útépítések gördülékenyebb kivitelezése céljából, az üzem műszaki fejlesztést hajt végre: mintegy kétszázezer forint értékű építőipari gép be. szerzését határozta el. Reméljük, hogy Albertirsá- nak mind több és több útja válik — az időjárási viszonyoktól függetlenül — az év minden szakában járhatóvá, a gyalogosok és a járművek számára egyaránt. F. V. Buldahegy a tálon Néhány sor a mamától A tél csak a kiskertek jó hírét hagyta meg a városban: a gondozott ágyások most csupaszok, nem fedi szépítő hótakaró őket. A fagyott járdán koppan a lépés. A kéményekből,, füst kanyarodik a magasba. Nópteien az utca. Aki csak teheti, meleg zugot, meghitt sarkot keres otthona belsejében. Tizenöten Zátonyi Istvánok, régi szokás szerint korán felkeltek. Igaz, hogy sok éve múlt, amikor reggelente, négy gyereket kellett ébresztgetmiük, iskolába indítaniuk, de ez a szinte beidegződött ébredés csak megmaradt. A reggelikészítés hol a férj, hol pedig Manci néni dolga. Azzal kezdődik a nap, aztán ki-ki végzi a feladatát. Szerencsére, a tennivalók az évek során egyre fogytak, ahogy a gyerekek kiröppentek a házból. De a család azért család: nincs olyan nap, hogy valamelyik gyerek, s velük valamelyik unoka fel ne keresné Zátonyiékat. Most épp a legkisebb fiúnak a labdarúgó Zátonyinak a felesége jött el néhány szóra,' csak így egyedül, mert férje edzőtáborban van. — A ház csendjét csak az unokák verik fel néha. Általában vasárnap délután népes a ház. Megesik, hogy együtt vagyunk mind a tizenöten: a gyerekek, a feleségek, az unokák és mi ketten. Friss buktahegy várja a tálon az érkezőket és nem kell félnem, hogy a tészta megmarad. Beszélgetünk, vidámkodunk, estig fogy a szó és fogy a sütemény — mondja Manci néni. — Már a legkisebb unoka is tudja, merre van a szekrényen az a kis ajtó, amely a cukorkát, édességet rejti. A rigmusosfüzet Egy idő óta Manci néni füzeteiben is helyet kapnak az otthoni események: kedves rigmusokba forrnak a szavak. Boldog az a fiú, örülhet az a lány, akinek felnőtt korában nemcsak saját sütésű süteménnyel, hanem saját gondolataiból szőtt emléksorokkal, szavakkal kedveskedik az édesanyja. — Megesett már — meséli Manci néni —, hogy délben, ebéd közben jutott eszembe, amit meg akartam írni. Nosza, felkeltem az asztaltól, papírért, tollért indultam. Férjem azt gondolta, talán só vagy kenyér kell még az asztalra. De egy szót sem szólt, mikor meglátta, hogy a gondolatom akarom feljegyezni. írni szeretnék mindegyik gyerekemnek, a kisunokámnak, s van, amikor az embereknek is. Szabadon maradó időmben sokat kézimunkázom. A hímzést szeretem, a hagyományos kereszt- öltéses minták ezeregy változatát. Közben hallgatom a rádiót. Hol a muzsikát, hol a híreket. Nincs olyan híradás, amelyből hiányozna a vietnami jelentés. Hallgatom, és borzadok tőle. Fiatalasszony koromban, csöpp fiammal, mi is átéltük a háborút. Az együttérzés és a rettegés késztetett, mikor tollat fogtam, hogy papírra vessem: „Mindannyiunk vágya, legyen végre béke! Ne hulljon több gyilkos bomba Vietnam földjére!” Eszes Katalin Ajándék - árfelírással Nem szeretjük fitogtatni, hogy az ajándék, amelyet adunk valakinek, hiány forintba került. Alti kapja, elsősorban a kedvességet, a szándékot értékeli, nem az árcédulát. S legtöbbször, bizony, maga a ^ereskedelem az oka, hogy az ember minden jó szándéka ellenére sem lehet körültekintően diszkrét, hiába ismeri az ajándékozás művészetét. Egy doboz bonbonról, sálról és kendőről el lehet távolítani az árcédulát, anélkül, hogy a gyártó cég emblémája — tájékoztatásként, vagy reklámként — rajta ne maradhatna. A meglepetésül szánt holmik áreltüntetésének külön technikája van, s külön technikája van az ár el nem tüntethetésének is. A boltnak, áruháznak, elárusítóhelynek édes mindegy, hogy ki, mit, miért vásárol. Számára a forgalom a fontos és az, hogy a vásárlóközönséget kellően tájékoztassa az árucikkek áráról. Ennek a következménye, hogy a lengyel vagy szovjet vodka mely áratlan, szép címkével kerül a boltokba, néhány hónap, illetve néhány vásárlási kedvezményes idő-, szak után, golyóstollal írott számoktól lesz tarka. Másutt poliuretán habból készült, mutatós tálca hátára nyom kitörölhetetlen számokat a golyóstoll, ahelyett, hogy előre megírt, ragasztható papírkockákkal mentesítenék a vevőt a bosszankodástól. Eladókban, vásárlókban egyaránt aranyi a segítőkészség, ötletesség, alkalmazkodás, udvariasság: nem lehetne ezt az árfelírásban is kinyilvánítani. E. K. Tevékeny nyugdíjasok A múlt év végéig a régebbi 29-ről 44-re emelkedett azoknak a városban és a járás községeiben élő nyugdíjas kisiparosoknak a száma, akik működési engedélyt váltottak ki nyugdíjkiegészítésként, szakmájuk gyakorlására és a lakosság ellátásának könnyítéNépes a gyermekkőnyvlár olvasótábora A lexikon használatával is megismerkednek Kicsi, de népes a gyermekikönyvtár Cegléden, a városijárási könyvtár egyik 35 négyzetméter alapterületű helyiségében: 1330 olvasója van, főként tíz-ti-enkét éves korúak, akik mind megtanulják a szabadpolcos könyvtár használatát, időben megismerkednek azokkal a szakkönyvekkel, amelyekre későbbi tanulmányaik során, vagy érdeklődési körük kiszélesítésével majd szükségük lehet: szótárak, lexikonok, ismertetők segítik szellemi kincsük gyarapodását. Kötött programja is van a gyermekkönyvtárnak: összejöveteleket, vetélkedőket, irodalmi műsorokat rendez, melyeken mindig sokan részt vesznek. A könyvtár kapcsolatot tart a napközis iskolákkal, és időnként a napközi otthonos kisdiákokat is vendégül ta- inra. látja egy-egy hangulatos, nulságos könyvtári délutir Január 15-től 31-ig Női szüvetruliaa Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Készruha Szaküzletében Cegléd, Kossuth tér 10/a. 20 %-os ÁRENGEDMÉNY! Divatos, modern női szővetruhák nagy választékban kaphatók. I I
