Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

1973. JANUAR 16.. KEDD "“K^driap 3 A SZOT elnökségének állásfoglalása a fogyasztók érdekvédelméről a munkások továbbképzéséről Példamutatással „EZT A MAGATARTÁST nem vártam egy régi kanmu­Befejeződött a választók összeírása Befejeződött a választók ösz- ezeírása: január 2. és 12. kö­zött — a tavasszal esedékes ta­nácsi választások előkészítése­ként — több mint 35 ezer ösz- szeíró biztos járta az országot, e az előzetes becslések szerint több mint hétmillió állampol­gárhoz juttatta el a kérdőíve­ket Az összeíró biztosok fel­adatukat lelkiismeretesen tel­jesítették. Minden magyar választópol­gárt állandó lakóhelyén írtak össze, előfordulhat azonban, hogy valaki kimaradt a mun­kából. Az összeírásból kima­radt — választójogosultsággal rendelkező — állampolgárok az állandó lakóhelyük szerinti tanács végrehajtó bizottságá­nak titkárától kérhetik azösz- szeíró lap utólagos kitöltését. Uj fröccsöntő gép Vajon mi lehet a titka en­nek a szép eredménynek, s lesz-e folytatása? Barus ká­roly né, a PEMÜ zsámbéki gyáregységének főkönyvelője szerint igen: — 1971-ben vásároltunk egy 1000 grammos műanyag tár­gyak öntésére alkalmas nagy teljesítményű fröccsgépet, amelyet nem tudtunk teljesen kihasználni. A múlt év elején piackutatás után annyi meg­rendelésre sikerült szert ten­nünk, hogy meg tudtuk szer­vezni a gépen a folyamatos termelést. Megjegyzem, ezzel együtt sikerült a termelé­kenységet is fokoznunk. Az j új gépen gyártott termékeink­kel, az asztalfiókokkal, a boj- [ lerhátlapokkal és a műanyag i vödrökkel partnereink meg | vannak elégedve. Ez a bizto­sítéka, hogy idén is sok meg­rendelést kapunk a Villamos­szigetelő és Műanyag Gyártól, a Mechanikai Művektől, az AFOR-tól, a MÁV-tól és még sok más vállalattól. Ezeken és a hagyományosokon kívül új termékek gyártása is kez­dődik nálunk, a PEMÜ ugyanis ránk bízta egyfajta cipősarok és különböző cső­profilok előállítását. Ehhez, a mintegy 16 millió forintos termeléshez az első negyed­évben gépeket kapunk az anyavállalattól. Termelésün­ket ez a tétel jelentősen, 25 százalékkal emeli, a tervek szerint a tavalyi 50,5-ről 65 millióra nő előállított termé­keink értéke. Ehhez persze tovább kell javítanunk a munka- és üzemszervezést is. Az idén elsősorban a tmk munkáját szeretnénk megja­vítani és az üzemanyag-el­látást folyamatossá tenni, hogy gépeink a lehető legrövidebb ideig álljanak javítás miatt. Kefeexport: 7 millió forint A monori Kefegyárban ugyancsak a főkönyvelő, Kru- pánszky László válaszol kér­désünkre. A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, s több közérdekű kérdésben foglalt állást. Megtárgyalta az 1973-ra ter­vezett bérpolitikai intézkedése­ket, s javaslatait — a munka­ügyi miniszterrel közösen — a Minisztertanács soron követke­ző ülése elé terjesztik. További napirendi pontként az elnökség a fogyasztók ér­dekvédelmével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tár­gyalt. — Társadalmunkban a fo­gyasztók érdekeinek védelme alapvetően állami feladat, de csak akkor lehet igazán ered­ményes, ha széles körű társa­dalmi ellenőrzéssel párosul — hangsúlyozta határozatában a SZOT elnöksége. E feladatok­kal kapcsolatban az elnökség megszabta a különböző szintű szakszervezeti szervek teen­dőit — Termelésünk dinami­kus növekedése elsősorban a termékszerkezet-változással függ össze. Hagyományos cik­keinken kívül a helyi tsz- től bérelt öntőüzemünkben 4 millió forint értékű fa- és fémmintákat, alumíniumöt­vözeteket készítettünk. Mo­torházainkkal, alkatrészeink­kel egyaránt elégedett az ÉVIG és a hódmezővásárhe­lyi METRIPOND Mérleg­gyár is. Külföldi partnereink pedig hagyományos termékein­ket dicsérik, és mind nagyobb tételeket rendelnek. A cipő­kefétől az egy méter hosszú, úgynevezett magtisztító léc­keféig 80—100 különböző ke­fét gyártunk, amelyekből ta­valy 3,8 millió forintnyit, az idén a már megkötött szer­ződések alapján becslések szerint mintegy 7 millió fo­rint értékűt exportálunk. 5z;nes karnisok Nagy Sándor, a gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalat főmérnöke ugyancsak a nagy­arányú termékszerkezet módo­sulásáról beszélt. — Az új autóbuszokhoz a korábbinál kevesebb fémalkat­részt használnak fel, ezért az Ikarustól kisebb megrendelé­seket kaptunk. Meglevő kapa­citásunkat természetesen mégis igyekszünk kihasználni. A múlt évben három új termék gyártását kezdtük meg: a vil­lamosszerelésnél használt úgy­nevezett alumínium AP-dobo- zét, az alumínium tömbszelen­céét és a karnisét, tartozékok­kal együtt. Utóbbit az év utol­só negyedében kezdtük soro­zatban gyártani, de máris igen nagy iránta a kereslet. Kiala­kítottunk a házgyárak részére egy külön típust, amelyet épp a napokban bírálnak el. Amennyiben a 43. Építőipari Vállalat elfogadja, a jövőben a mi színes függönytartónk dí­szíti az új lakásokat, s ez ne­künk újabb több százezres megrendelést jelentene. Ezzel A SZOT elnöksége a többi között közreműködik a fo­gyasztói ár- és ellátáspolitikai tervek és intézkedések, vala­mint a lakosság ellátását befo­lyásoló közgazdasági szabályo­zók kialakításában. Rendszere­sen vizsgálja és elemzi 3 mun­kások, alkalmazottaik és nyug­díjasok megélhetési körülmé­nyeit, s vizsgálja, hogy megfe­lelő minőségben és mennyiség­ben állnak-e rendelkezésre ol­csó cikkek. Gondoskodik arról, hogy a lakosságot érintő köz­ponti árintézkedésekről az il­letékes állami szervektől előze­tesen rendszeres és megfelelő tájékoztatást kapjon. Országos szinten irányítja a szakszerve­zeti társadalmi ellenőrzést, elemzi az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat, fellép az életszínvonal tervszerű emelését veszélyeztető jelensé­gek, például a tisztességtelen együtt megkétszereznénk guri- guri- és függönycsipeszgyártá- sunlcat is. Idei újdonságunk az elektródafogó lesz, amelyből több tízezerre kötött szerződést a Szerelvényértékesítő Válla­lat. Még e hónapban — A Pest megyei Szolgálta­tó és Csomagoló Vállalatra sokan haragszanak, hogy többszöri határidő-módosítás után még mindig nem helyez­ték üzembe a nagykőrösi mo­sodát és vegytisztító üzemet — Valóban, de úgy gondol­tuk, inkább később indítjuk az új szolgáltatást, de jó munkát végzünk, mintsem kisebb-na- gyobb hibák miatt esetleg he­tekig is leálljon az üzem — mondta Hajós István igazgató. — Főképp az alvállalkozók késleltették az átadást, először félbemaradt az építkezés, majd nem jöttek meg időre a gépek, és mi is gondban vol­tunk, hiszen az évközben hoz­zánk csatolt két vállalatnál meg kellett változtatnunk a gyártmányszerkezetet és ala­posabban meg kellett szervez­nünk a munkát. Ugyanakkor Szadán és Ócsán új fonalorsó- zó üzemeket adtunk át, ahol a kapacitás megkétszereződött. Most megvan a lehetősége an­nak, hogy a tavalyi 75 helyett idén 85 millió forintos termelé­si értéket érjünk el. A megye déli részén a mosodára vára­kozók megnyugtatására el­mondhatom, hogy január 31- én kezdődik a próbaüzem, és még az idén 10 felvevőhelyet is létesítünk. 560 millió forint A megye tanácsi iparának egyik legdinamikusabban fej­lődő egysége a Pestvidéki Di­vatcikkipari Vállalat. Már kül­földön is hírnévre tett szert, hiszen 500 millió forint érté­kű termékének 60 százaléka exportra kerül. Műgyantaféle­ségeivel vevőket hódított el még neves tőkés versenytársai­tól is, aminek titka a kiváló minőségen kívül a sok-sok új­donság. 1972-ben például ter­mékeinek 42 százaléka új volt. Idén tovább korszerűsítik a termékszerkezetet. E célból 41 millió forintért új gépeket vá­sárolnak és növelik gyömrői gyáregységüket, a vegviüzem kapacitását évi 160 millió fo­rintra emelik, bővítik szent­endrei toliüzemüket is. A vállalat vezetői úgy tervezik, hogy a termelékenységet az idén 8 százalékkal javítják, ugyanis ez lesz az elsődleges forrása a 12 százalékos terme­lésfelfutásnak, azaz az 560 millió forintos termelési érték elérésének. Czibor Valéria haszonszerzésből eredő árdrá­gítás, a minőségrontás, a mes­terségesen előidézett áruhiány ellen. Jelentős feladatok hárulnak az ágazati, a budapesti és me­gyei, valamint a vállalati szak- szervezeti szervekre is. Az utóbbiak a vállalati tervező munkába szorosan bekapcso­lódva segítik a jobb áruellá­tást, s különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy olcsó cikkekből megfelelő választék álljon rendelkezésre. Szorgal­mazniuk kell, hogy a vállala­tok a nyereséget a gazdálko­dás hatékonyságának 1 javítá­sával, a munka- és üzemszer­vezés korszerűsítésével, s ne az árak emelésével növeljék. A fogyasztók érdekvédelmével kapcsolatban sok egyéb fel­adatuk is lesz a vállalati szak- szervezeti szerveknek, így fe­leslegessé válnak a vállala­toknál korábban létrehozott úgynevezett ártanácsadó és árellenőrző bizottságok, ezek megszűnnek. Az elnökség megállapította, hogy erősíteni és fejleszteni kell a szakszervezeti kereske­delmi társadalmi ellenőrzés szervezetét és irányítását. En­nek elősegítésére jóváhagyta a társadalmi ellenőrzés működé­si szabályzatát. Kereskedelmi társadalmi ellenőrök bármely vállalatnál, üzemben, hivatal­ban szervezhetők, ahol azt az irányító szakszervezeti szerv indokoltnak tartja. Társadal­mi ellenőr lehet minden arra alkalmas, feddhetetlen előéle­tű, szervezett dolgozó, akit szakszervezeti taggyűlésen, nyílt szavazással megválasz­tanak. (A nyugdíjasok megbí­zás alapján lehetnek társadal­mi ellenőrök.) Az ellenőrzése­ket munkaidő után, társadal­mi munkában végzik. Körze­tük boltjaiban, vendéglátóhe­lyein, áruházaiban, piacain vizsgálhatják a raktárakat, be­tekinthetnek az áruforgalmi iratokba, a boltvezetőktől ma­gyarázatot kérhetnek az ész­lelt hiányosságokról. Ha sza­bálytalanságot tapasztalnak, arról jegyzőkönyvet kell fel­venniük, amelyet illetékes szervekhez eljuttatnak. Ál­landó kapcsolatot kell tarta­niuk a vásárlóközönséggel, hogy véleményüket figyelem­be vehessék. Jelenleg körülbelül 15 ezer szakszervezeti és tanácsi, ke­reskedelmi társadalmi ellenőr működik, hamarosan állami jogszabály is megjelenik a kereskedelmi társadalmi el­lenőrzésről. A SZOT elnöksége a mun­kások szakmai továbbképzé­séről is tárgyalt, s megvizs­gálta, hogyan halad a szakmai továbbképzés új rendszeréről 1971-ben kiadott kormányha­tározat végrehajtása. Mint is­meretes, a kormány kimond­ta, hogy legalább 5—8 éven­ként fel kell frissíteni a mun­kások szakmai ismereteit, a képzésnek, továbbképzésnek alkalmazkodnia kell a kiala­kuló új szakmákhoz, új ten­nivalókhoz, s gondoskodni kell arról is, hogy minél több dol­gozó alkalmassá váljék ki- sebb-nagyobb munkacsopor­tok vezetésére. 1972-ben a népgazdaság számára legfon­tosabb 14 szakmában körül­belül 45 vállalat tervezte az újrendszerű továbbképzés megindítását. A SZOT elnöksége hangsú­lyozza, hogy a munkások szak­mai továbbképzésének szerve­zése, a személyi és tárgyi fel­tételek biztosítása az állami szervek, a vállalatok vezetői­nek feladata. Helytelennek tartja, hogy az erre vonatko­zó ágazati végrehajtási utasí­tások még nem jelentek meg. A továbbképzésbe évente mintegy 80 ezer újabb dolgo­zó bekapcsolásának feltételeit kell megteremteni. Az ötéves tervidőszak végére mintegy 200—250 ezer munkás tovább­képzéséről kell gondoskodni. A szakmai továbbképzés a szakszervezeti szervekre is nagy feladatokat ró. Segíte­niük kell a szakmai tovább­képzés feltételeinek megte­remtését, a dolgozók mozgósí­tását. (MTI) nistától” — mondotta nemreg egy fiatal KISZ-tag, amikor egy idős párttag meglehetősen súlyos botlására derült fény. Ez a kijelentés lényeges dol­got tükröz. Mégpedig azt, hogy az embereikben már egész fia­talon kialakulnak bizonyos el­várások a társadalmi együtt­éléssel, magatartással kapcso­latban, általában is, a kommu­nistákkal szemben is. Az em­berek tudatában, érzéseiben különböző emlékek, élmények, olvasmányok alapjául kialakul egy kép a kommunistákról, amely sokféle, de általában magában foglalja a példamu­tató emberi magatartás köve­telményét. A szervezeti szabályzat rög­zíti, hogy a párt mit vár tag­jaitól. Ez megszabja a kom­munisták kötelességeit, a kö­vetelményeknek azt a többle­tét, ami a párthoz való tarto­zással jár. Senki nem kötelez­hető arra, hogy párttag legyen, tehát olyan többlet vállalásá­ra sem, amelynek teljesítésé­re képtelen lenne. Minden kommunista önként vállalko­zik erre. önként vállalja, hogy lesz ereje megfelelni azoknak a politikai, eszmei követelmé­nyeknek, erkölcsi normáknak, amelyek a párttagsággal jár­nak. E KÖVETELMÉNYEK telje­sítése — lényegében ezt nevez­zük kommunista magatartás­nak. A fogalom meglehetősen összetett, több irányú eszmei, politikai összetevőkkel, erköl­csi tényezőkkel, jellembeli tu­lajdonságokkal, a viselkedés különféle megnyilvánulásaival. A kommunistának mindeze­ken a területeken példát kell mutatnia — ezt várja el tőle a párt, de ezt várják a párton- kivüliek is. Példamutatás — talán kissé elkoptatott már a szó, de ez semmiképpen sem jelentheti, hogy tartalmát tekintve is el­koptatott, időszerűtlen lenne. Mint a Központi Bizottság legutóbbi ülésének határozata is hangsúlyozza: „Mind a fel­adatok megoldása, mind a tö­megkapcsolatok további meg­szilárdítása szempontjából el­engedhetetlen feltétel, hogy a pártszervezetek, pártfunk­cionáriusok, a párttagok le­gyenek eszmeileg szilárdak, er­kölcsileg feddhetetlenek...” A párt csak úgy képes tömeg­befolyását megőrizni és tovább mélyíteni, ha a párt tagjai ké­pesek jó példával elöljámi, s maguk is aszerint cselekednék, ahogyan szavaikban hirdetik. A szavak és tettek egységéről is szó van tehát itt. Hatástalan, sőt ellenérzést vált ki az agitáció vagy propaganda, ha olyain személytől származik, aki nem tartja be, amit hir­det A JELENLEGI HELYZET­BEN különösen fontos, hogy a gyakorlatban megmutatkozzon a kommunisták emberi tartása, szilárdsága. Nem árt, ha a be­számoló taggyűléseken, illetve azok előkészítése során kellő figyelmet fordítanak annak hangsúlyozására, hogy a kom­munista kerüli a hivalkodást, a feltűnést, nem akar mindig a középpontban lenni, tiszteli dolgozótársait, nem dölyfös, fi­gyel arra is, amit más mond, és semmiképpen sem gondol­ja, hogy mindent ő tud a leg­jobban. Hadd jegyezzük meg: aki túl sokat tart önmagáról, az rendszerint keveset ér a többiek, a közösség szemében. Az említettek talán kis dol­goknak tűnnek. Valójában mégsem azok. Szomorú példák vannak arra, hogy a hivalko­dás, az üres külsőségek kere­sése — ez a kicsinynek tűnő rossz tulajdonság — hová jut­tathat egyes embereket. Elő­fordult. hogy valaki azért sik­kasztott, mert a szomszédok és ismerősök közül egyre többen tettek szert autóra, hétvégi házra, és ő sem akart lemarad­ni. Az ilyesmi természetesen ritka. Az visizont gyakoribb, hogy apróbb, jogszabályba nem ütköző de mégsem tisz­tességes és becsületes módon egyesek elfogadnak apróbb na­gyobb szívességeket, „kitalpal­nak’' egyet s mást, lekötelezet­té válnak, s egyre inkább „kéz kezet mos” alapon inté­zik az ügyeket. S miközben ily módon hajszolják az anya­gi javakat, a külsőségeket, le­maradnak a tényleges emberi értékek gyarapodásában, a művelődésban, a közösség megbecsülésében, a családi élet értékeiben. Az autó, a ház, a nyaraló az embert szolgálja, és nem for­dítva. Eszköz, és nem cél. A cél a teljesebb, boldogabb, iga­zibb emberi élet. Nem mond­juk, hogy a kommunista nem tehet vagy ne tegyen szert az említett javakra, de az semmi­képpen sem lehet életének leg­főbb vagy egyetlen célja. EZZEL FÜGG ÖSSZE a kommunista magatartás sok összetevőjének egyike, amely napjainkban igen lényeges. A kommunistának példát kell mutatnia abban, hogy alá tud­ja rendelni saját egyéni érde­keit a közösség érdekeinek, ön­nön vágyait, törekvéseit a kö­zösség céljainak, saját elkép­zeléseit a közösség akaratának. Ez nem egyszerű és könnyű dolog, hiszen a mi társadal­munkban is eltérhet az egyén és a közösség közvetlen érde­ke. Előfordulhat, hogy a kö­zösség ügyének képviselőjét pillanatnyi hátrány éri. Hogy mást ne mondjunk, megtör­ténhet, hogy valaki bátran ki­áll egy gazdasági vezető vala­mely intézkedésével szemben, s ennek következményeként egy ideig kevesebb prémiumot, jutalmat kap. A kommunistá­nak mégis vállalnia kell ezt, a hátrányos körülmény ellené­re is ki kell állnia a közösség érdekében. Más kérdés, hogy ilyen esetekben a felsőbb szer­vek kötelesek fellépni a bírá­lat megtorlása ellen, de ez még a legjobb esetben is időt igényel, s bizonyos átmeneti hátrányoktól nem óv meg. Ezzel összefüggésben azon­ban nem árt megemlíteni, hogy amíg a bátorság szép emberi tulajdonságát joggal várhatjuk el a kommunistáktól, az „igaz­ság bajnoka” szerepkörben való tetszel gés nem éppen kommunista jellemvonás. Mert ilyen is van: előfordul, hogy egyes párttagok szüntelenül harcban állnak a vehetőkkel, minden csio-csuo kérdőből „országos ügyet" csinálnak. Noha, úgy gondolják, hogy ez­zel a közösség hasznára van­nak. valójában ártanak neki, mert magatartásukkal lehetet­lenné teszik a nyugodt mun­kát. A kommunista nem le­het gyáva, ki kell állnia, ami­kor szükséges, de csak olyan dolgokért, amelyek lényege­sek, amelvekért érdemes. A KÖZÖSSÉGI ÉS EGYÉNI ÉRDEK viszonyát napjaink­ban bonyolítja, hogy olykor ellentmondás lép fel a kisebb közösségek és az össztársada- lom érdekei között. Ilyenkor a kommunistának fel kell is­mernie, hogy a csoportérdek nem kerekedhet a társadalom érdeke fölé. Nem helyeselheti például és nem is nézheti el szó nélkül, hogy vállalata ke­vesebb vagy rosszabb minősé­gű anyagot használ fel az elő­írtnál, s így tesz szert tisztes­ségtelen haszonra. Nem érthet egyet, ha egyes szövetkezetek vezetői nyerészkedésből ki­játsszák a törvényt. Egyes ve­zetők ilyenkor arra hivatkoz­nak, hogy „nekem nem volt személyes hasznom belőle, a szövetkezetért tettem". A tag­ság egy része pedig azt mond­ja: „mit törődöm vele, hogyan jutottunk hozzá, az a lényeg, hogy több a pénz”. Kommu­nista nem gondolkozhat így, nem helyeselheti, hogy a ki­sebb közösség a társadalom ká­rára jusson a meg nem érde­melt előnyhöz. Általában is elítélendő, de. ha kommunis­táról van szó. még fokozottab­ban, ha ilyen esetben hallgat, lapít, s - ezzel cinkossá válik a társadalom megkárosításában. A kommunista mutasson példát, legyen tiszta és fedd­hetetlen — erre figyelmeztet ismételten a Központi Bizott­ság novemberi határozata. Ki­fejezésre juttatva azt az igaz­ságot, hogy további előrehala­dásunk egyik nagyon lényeges feltétele szocialista escméink, erkölcsi normáink következe­tes érvényesítése. Takács Györgyné dr„ az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának alosztályvezetője Számadás Sok újdonság kerül forgalomba A Pest megyei tanácsi vállalatok gazdálkodásáról 1973 az intenzív fejlődés éve A vállalatok gazdálkodását híven tükröző mérle­gek még nem készültek el, szerkesztőségünk azonban kapott már hozzávetőleges adatokat, amelyekből ki­tűnik: a megye tar.ácsvállalatai tavaly jól gazdálkod­tak, eredményesen termeltek. A Pest megyei Műanyag­ipari Vállalat zsámbéki gyáregysége 12, a monori Kefe­gyár és a megye legnagyobb tanácsi vállalata, a Pest­vidéki Divatcikkipari Vállalat tíz százalékkal nagyobb termelési értéket ért el az 1971. évinél. A gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalatnál lassúbb ugyan a fej­lődés üteme, de ők is 3—5 százalékkal meghaladták az előző évi termelést. A vártnál jobban zárta az évet a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat is, amelybe pedig évközben beolvadt két gyengébb vál­lalat, mégis a tervezett 1,25 helyett 1,8—2 millió forin­tos nyereséget sikerült realizálniuk. i l i

Next

/
Thumbnails
Contents