Pest Megyi Hírlap, 1973. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

ti tcr ei K^lívlap 1973. JANUÁR 12., PÉNTEK FWJKUSZ Nyugat-berlini ellentmondások NYUGAT-BERLINBEN a legutóbbi időkben rendkívül erós propaganda indult meg annak keretében, hogy a város­nak a bonni Bundestagban le­vő 22 és a Bundesratba akkre­ditált 4 képviselője teljes sza­vazati jogot kapjon. A kam­pány élén maga Klaus-Schütz, Nyugat-Berlin SPD-párti kor­mányzó polgármestere áll, aki egy hónapon belül legalább tízszer kijelentette, hogy a nyugat-berlini képviselőknek teljes szavazati jogot kell kap- niok. NOHA MÉG EGYES nyugat­berlini és NSZIX-beli polgári lapok — így például a Der Ta­gesspiegel és a Frankfurter Rundschau — is bírálják Schützöt ezért a magatartá­sáért, a kormányzó polgármes­ter és általában a nyugat-ber­lini szenátus továbbra is ra­gaszkodik követeléséhez. Schütz például kedden a sze­nátus ülése után adott sajtó- nyilatkozatában a szenátust „Berlin tartomány kormányá­nak” nevezte. AZ MTI TUDÓSÍTÓJÁNAK arra a kérdésére, hogy Schütz miért nevezte a nyugat-berlini szenátust „Berlin tartomány kormányának”, holott a Nyu- gat-Berlinről szóló négyoldalú megállapodás szerint Nyugat- Berlin nem az NSZK tartomá­nya, a polgármester — ellent­mondásos módon — azt vála­szolta, hogy véleménye szerint „létezik ugyan Berlin tarto­mány, de ez nem az NSZK konstruktív része”. SCHÜTZ elhárította a vilá­gos választ arra a kérdésre is, hogy miért nem állították még fel Nyugat-Berlinben a szovjet főkonzulátust, jóllehet a négyoldalú egyezmény erről is világosan intézkedik. Arra hivatkozott, hogy ebben a kér­désben nem a szenátus, hanem a három nyugati hatalom nyugat-berlini főparancsnok­sága az illetékes. MINDEZZEL SZINTE EGY IDŐBEN a nyugat-berlini CDU nevében Heinrich Lum­mer, a párt városi képviselő- testületi frakciójának elnöke hevesen tiltakozott az ellen, hogy a.városi szenátus és kép­viselőtestület vegye igénybe a hírhedt Reichstagot, az egykori német birodalom par­lamentjének helyreállított épületét, s „kiszorítsa” onnan a Bundestag szerveit. MINT ISMERETES, a ta­valy júniusban életbe lé­pett nyugat-berlini négyoldalú egyezmény égyenesen megtilt­ja, hogy a Bundestagnak egy­szerre több bizottsága ülésez­zék Nyugat-Berlinben. Továb­bá azt is, hogy a Bundestag, a Bundesrat, vagy a köztársa­sági elnököt megválasztó Bun- desversmallung plenáris ülést tartson a városban. Ha Lum­mer tiltakozásának helyt ad­nának, ez annyit jelentene, hogy a Reichstag Legnagyobb része kihasználatlanul marad­na, hiszen eredeti célját, amiért a revansista körök szorgalmazták az épület hely­reállítását, hogy tudniillik a Bundestag üléseinek állandó, de legalábbis gyakori szín­helye legyen, immár nem tölt­heti be. LUMMERNEK ez a teljesen ésszerűtlen követelése egyéb­ként teljes összhangban áll azzal a fenti követeléssel — amely ugyan ellentmond a négyoldalú egyezménynek, de amelyet ennek ellenére a sze­nátus is magáévá tett —, hogy adjanak a Bundestagban he­lyet foglaló 22 nyugat-berlini képviselőnek teljes szavazati jogot, azaz ne csak ügyrendi kérdésekben rendelkezzenek szavazati joggal, mint eddig. JELLEMZŐ a helyzet visz- szás voltára, hogy még a nyu­gat-berlini Gradl, az ismert jobboldali CDU-párti kép­viselő is, aki egy időben bon­ni miniszter volt, reálisabb ál­láspontot foglalt el, mint Schütz, illetve Lummer. Nyi­latkozatában ugyan Gradl is hangoztatta, hogy nem sza­bad feladni a teljes szavazati jogra vonatkozó igényt, de ki­jelentette, most, alig fél évvel a négyhatalmi megállapodás életbe lépése után talán hibás volt felvetni ezt a problémát... A. B. T. A 173. ülés — érdémt megállapodás nélkül » Több mint hatórás bizalmas megbeszélés . Saint-Nom-La-Breteche-hen Le DujC Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja PB tagja, a VDK párizsi tárgyaló küldött­ségének különleges tanácsadó­ja és Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója, csütörtökön több mint hatórás bizalmas megbeszélést tartott Párizs peremvárosában, Saint-Nom- La-Breteche-ben. Ez volt a két magas rangú diplomata leghosszabb eszmecseréje az­óta, hogy a VDK — a demok­ratikus Vietnam 20-ik széles­ségi körtől északra fekvő te­rületei amerikai bombázásá­nak leállítása nyomán — hoz­zájárult a vietnami—amerikai bizalmas megbeszélések fel­újításához. Le Dúc Tho és Kissinger csütörtöki találkozóján teljes létszámban részt vettek a két fél szakértői is, akik eddig kü­lön tanácskoztak. De Dúc Tho és Kissinger megbeszéléseinek felújítása, vagyis január 8-a óta — csü­törtök délutánig bezárólag — összesen 21 és fél órát tár­gyalt. A két ország küldöttei — nyugati tudósítások szerint — csütörtöki eszmecseréjük be­fejeztével 16.05 órakor mo­solyogva távoztak a tárgyalás színhelyéről. Először a Le Dúc Tho vezette vietnami de­legátusok, majd néhány perc­cel később Kissinger vezetésé­vel az amerikai küldöttek lép­tek ki a Saint-Nom-La-Bre- teche-i villa kapuján. Mindkét küldöttségvezető mosolyogva integetett az épület előtt vá­rakozó újságíróknak, de ko­rábbi megállapodásának meg­felelően ezúttal sem nyilatko­zott egyik fél sem. Közben a Vietnamról folyó négyoldalú konferencia osü­Ä ' • < ■ -W-'V . <*• • ./■ V Párizsi pillanatkép: (balról jobbra) Xuan Thuy, a VDK-delegáetö vezetője és Le Due Tho, a küldöttség különleges tanácsadója, Kissinger tárgyalópartnere a megbeszélések színhelyéül szolgáló villa kertjében« törtöki 173. ülésén semmiféle érdemi megállapodás sem született. A küldöttségek lé­nyegében csak abban állapod­tak meg, hogy legközelebbi ülésüket — amely sorrendben a 174. lesz — jövő héten csü­törtökön tartják. A saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivője csü­törtökön délután közölte, hogy az elmúlt 24 órában, több mint 100 B—52-es amerikai óriásbombázó szórta le terhét a négy indokínai országra. E légiakciók során 1300 tonna bomba hullott Észak-Vietnam területére a 20. és 17. szélessé­gi fok között. Dr. Ziegler cáfol Párizsban továbbra is teljes a titoktartás: Le Dúc Tho és Kissinger tanácskozásairól semmi nem szivárog ki. A hallgatás amerikai részről nem korlátozódik a párizsi megbe­szélések tényanyagára. A leg­utóbbi hírek szerint a wa­shingtoni külügyminisztérium, a State Department és a had­ügyminisztérium, a Pentagon valamennyi munkatársa szi­gorú utasítást kapott arra, hogy semmilyen formában se kom­mentálja a bizalmas tanácsko­zásokat. Így aztán Washingtonban ez­úttal hiába kérdeznek bármit, ami Vietnammal kapcsolatos. Azaz, hogy mégis akadt egy, mindössze egyetlen Indokíná- val kapcsolatos kérdés, amely­re elhangzott valamilyen vá­lasz. Nem is akármilyen és nem is akárhonnan'... Miután a nyugat-európai és különösen a nyugatnémet la­pok már régebben megbízható forrásokra hivatkozva tudni véltek Nixon közelgő nyugat­európai látogatásáról, a Wa­shingtonban akkreditált tudó­sítók ilyen értelmű , kérdést tettek fel Ronald Zieglernek, a Fehér Ház hivatalos szóvivő­jének. A felelet kifejezetten indu­latosnak bizonyult. Mr. Zieg­ler közölte, hogy eredetileg sem terveztek semmiféle láto­gatást, e-ért — folytatta — a híreszteléseknek az a részesem lehet igaz, hogy ez az út a vietnami bombázásokkal kap­csolatos nézeteltérések miatt hiúsult volna meg. Természetesen nem áll mó­dunkban ellenőrizni a szóvivő állításának sem első, sem má­sodik részét. Az azonban bizo­nyos, hogy nyomatékos, sőt, ingerült cáfolat hangzott el, és ez az újabb párizsi tárgyalá­sok, valamint Vietnam nagy részének változatlan bombá­zása idején valami fontos tény. ről árulkodik. A legutóbbi na­pokban sorra érkeztek a Fehér Ház címére a legkülönbözőbb formájú tiltakozások a bombá­zások miatt, az Egyesült Álla­mok NATO-szövetségeseitől is. Nem egy ilyen protestálás — például a dán, valamint a bel­ga külügyminisztériumé — olyan éles volt, hogy nem ma­radhatott következmények nél­kül a Washingtonhoz fűződő viszonyra. Indokínai agresszió­ja az USA számára már ré­gen morális, politikai és kato­nai krízist jelent. A Ziegler-cáfolat nem keve­sebbet jelent, mint azt, hogy ez a válság még atlanti értelem­ben is kiterjedt a diplomáciai szférákra. Szódat Tripoliból Pulába ©ékeseit Szadat csütörtökön befejez­te háromnapos hivatalos líbiai látogatását. Tripoliban, mi­előtt elindult volna Jugoszlá­viába, sajtóértekezletet tartott Kadhafi líbiai elnök lakásán, és annak jelenlétében. Szadat kijelentette: „Cionista ellen­séggel szembeni harc szá­munkra a lét vagy nem lét kérdése, csatába kell szánnunk és meg kell védeni létezésün­ket. Bármi áron. A harc nem csupán a megszállt arab terü­letek néhány négyzetkilomé­terének visszafoglalását céloz, za, hanem az arab nemzet lé­tezésének védelmét” — mon­dotta az egyiptomi elnök. Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök, az unióra lépő két ország egyesített politikai ve­zetőségének tagjai Tripoliban folytatott tárgyalásaikon fon­tos határozatokat hoztak a tel­jes egyesítés előkészítésére. Egyebek között megállapodtak abban, hogy egységes keretbe, foglalják a két köztársaság tej. lesztési terveit, külkereskedel­mét és költségvetését. Kairói megfigyelők rámu­tatnak, hogy az idő múlásával lépésről lépésre növekszik a kettős unió realitása. A múlt év augusztusa, tehát az egye­sítés bejelentése óta, tovább erősödtek azok a nemzetközi, arabközi belpolitikai és gazda­sági tényezők, amelyek Egyip­tomot a Líbiával való egyesü­lésre ösztönözték. A Közel-Ke­let politikai és katonai hely­zete arra enged következtet­ni, hogy Egyiptom továbbra is igényli a líbiai támogatást. Haladó arab körökben bizo­nyos aggodalommal tekinte­nek a kettős unió elé, attól tartva, hogy a Kadhafi nevé­vel fémjelzett líbiai politika hátrányosan befolyásolhatja az egyiptomi politika alakulását. Anvar Szadat egyiptomi el­nök csütörtökön, a déli órák­ban, különrepülőgépen, a ju­goszláviai Pulába érkezett. Zafra-csúcs Kubában üzembe állt a 100. cukorgyár. Ez­zel megkezdődött a szigetországban a hagyo­mányos zafra-csúcs. (A további 52 cukorgyár március közepéig fokozatosan lép be a ter­melésbe.) Tavaly ebben az időszakban még mindössze 70 gyár dolgozott. Ez azt jelenti, hogy a mostani (novembertől májusig tartó) cukorévad alapvető feltételei: — tervszerű nádvágás, a jól szervezett szállítás, a műsza- , kilag előkészített gyárak — az idén jobban biztosítva vannak, mint bármikor korábban. Kubában, ahol 450 éve termelnek cukrot — ez még hosszú ideig a nemzetgazdaság vezető ága lesz, hiszen jelenleg a devizák csaknem 80 százalékát a cukor adja. A lakosság- szá­mát tekintve, Kuba a világon az első helyen áll a cukortermelésben. Tavaly a világterme­lés mintegy 15 százalékát adta. A cukornád betakarításánál a sarlók szerepét fokozatosan a gépek veszik át. Néhány napja álltak mun­kába a Szovjetunióból érkezett nagy telje­sítményű különleges kombájnok. A fehér arany — és ezzel együtt több csat­lakozó iparág — jövője számára döntő jelen­tőséggel bír ez a szovjet segítség. A cukor­nádaratás és -betakarítás további gépesíté­sét szolgáló 10 millió rubeles hitelen túl a Szovjetunió rövidesen megkezdi egy 600 kombájnt gyártó gépgyár építését. Az pedig biztos piacot és rendkívül kedvező feltétele­ket jelent, hogy a Szovjetunió libránkint (46 dekagramm) 11 dollárcentért veszi át a ku­bai cukrot, a jelenlegi világpiaci árnál 40 szá­zalékkal magasabban. Ez azt jelenti, hony Kuba minden 1 millió tonna cukor után, 100 millióval több pesót kap. A nureki vízi erőműről Válasz a New York Times-nak Pjotr Nyeporozsnyij, a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere a Novoje Vremja munkatár­sának adott nyilatkozatá­ban minden alapot nélkü­lözőnek minősítette Theo­dore Shabad, a New York Times moszkvai tudósítója állítását, hogy a nureki ví­zierőmű energiáját „terve­zési hibák miatt” nem tud­ják megfelelően kiaknázni. Theodore Shabad egy Moszkvából keletkezett tu­dósításában azt írta, hogy a szóban forgó vízierőmű energiabázisára telepített fogyasztóüzemek még nem épültek fel, bár az erőmű­vet 1961-ben kezdték építe­ni. Ezáltal a szovjet állam — a tudósító szerint — sú­lyos anyagi veszteségeket szenved, és hasonló helyzet alakult ki a bratszki vízi­erőmű üzembe helyezése után is. A szovjet miniszter a töb­bi között a következőket mondotta: A 2,7 millió kilowattos nureki vízierőmű négy ázsiai szövetségi köztársa­ságban — Üzbegisztánban, Türkmeniában, Tádzsikisz­tánban és Kazahsztánban — egyrészt az alapvető problémát, az öntözés kér­dését oldja meg, másrészt pedig olcsó energiával látja ©1 a térség mezőgazdaságát, iparát és lakosságát. Az erőműhöz tartozó hatalmas természetes víztároló lehe­tővé teszi az évszakoknak megfelelő csapadék szabá- lyazását. A vízierőmű már ebben az esztendőben 600 kilowattóra elektromos ára­mot szolgáltatott a legújab­ban létrehozott dél-tadzsi- kisztáni ipari komplexum üzemei számára. 1975-ös kapacitása 3,7 milliárd ki­lowattóra villanyáram lesz. Nyeporozsnyij a bratszki vízierőműről elmondotta, hogy a szibériai energetikai rendszerbe tartozó létesít­mény bázisán tovább foly­tatódik a hatalmas ipari komplexum kialakítása. Az erőmű az első aggregátorok üzembe helyezése pillana­tától kezdve áramot, ad 'az irkutszki és a kraszno- jarszlki energetikai rend­szerek ipari központjainak. Az eddigi üzemeltetés alatt egyszer sem fordult elő, hogy akár egy csepp víz is kárba veszett volna. Brezsnyev rögtönzött sajtóértekezlete Pompidou érkezését megelőzően a minszki repülőtéren (Folytatás az 1, oldalról) Zaszlavl járási székhely mel­letti kormányrezidencia. A két államférfi, valamint a külügyminiszterek és a nagy­követek a kora délutáni órák­ban megkezdték a hivatalos tárgyalásokat. Az első, csütörtök délutáni megbeszélést ma délelőtt folytatják. Ezrt— péntek dél­után — még egy harmadik négyszemközti eszmecsere is követi, majd Pompidou el­nök, mielőtt a késő délutáni órákban haza indulna — nyi­latkozni fog az újságíróknak. ★ A Pompidou elnök különre- pülőgépének érkezését megelő­ző percekben Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára a minsz­ki repülőtéren válaszolt az új­ságírók néhány kérdésére. Brezsnyev tudtul adta, hogy a Szovjetunió kész a kölcsönös európai csapatcsökkentési tár­gyalások megkezdésére. A szovjet elképzelések szerint a tárgyalások már január végén — február elején megkezdőd­hetnek, de ezeken csak ügy­rendi kérdéseket vitatnának meg. Az érdemi problémák megvizsgálására csak az euró­pai biztonsági konferencia megkezdése után nyílik lehető­Több kérdést tettek fel az SZKP vezetőjének a szovjet „személyi diplomácia” idei menetrendjére vonatkozólag. Ezekre válaszolva Brezsnyev kijelentette: nincs kizárva, hogy a közeljövőben látogatást tesz a Német Szövetségi Köz­társaságban. Ami a tavalyi Nixon-látoga- tás viszonzásaként esedékes egyesült államokbeli látogatá­sát illeti, Leonyid Brezsnyev nem adott határozott választ arra a kérdésre, hogy sor ke­rülhet-e az idén amerikai út­jára. Érzékeltette, hogy a Szovjetunió nem hajlandó egymástól elkülönítve ke­zelni a szovjet—amerikai viszony és a vietnami amerikai agresszió kérdéseit, s így a viszontlátogatás időpont­ja is nagymértékben a vietna­mi helyzettől függ. A Szovjet­unió álláspontja a vietnami konfliktus kiéleződése óta vál­tozatlan. Ugyanakkor az SZKP főtitkára kifejezte reményét, bogv a párizsi béketárgyalások végül is eredményesek lesznek. OLASZORSZÁGBAN ma megáll minden munka: az or­szág mintegy 20 millió dolgom zója általános sztrájkot tart a kormány gazdasági politikája elleni tiltakozásképpen. A SZOVJET ŰRKUTATÁ­SI PROGRAM megvalósítása keretében csütörtökön a Szovjetunióban föld körüli pályára juttatták a Kozmosz— 543 jelzésű mesterséges hol­dat. A Fővárosi Faipari és Kiállítás Kivitelező Vállalat sürgős felvételre keres helyszíni és belső gyártási munkákra, továbbá belföldi és esetenkénti külföldi szerelési munkákra: asztalos szakmunkásokat, féfi gépmunkásokat és férfi segédmunkásokat. (Szerződéses viszonyban is) Munkásszállás van. Jelentkezés: a vállalat Munkaügyi osztályán, 8-tól 15 óráig. Budapest IX., Gyáli út 3/b. > I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents