Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-06 / 287. szám

l'tSÉ UtC 1972. DECEMBER 6., SZERDA •t/úi'lap TANÁCSKOZÁS ZÓLDSEGÜGYBEN A megyei termés: 220 ezer tonna Kedvező folyamat és további tennivalók * kertésze, Lux Róbert, hozzá­szólásában megemlítette, hogy az állami gazdaságokban erő­teljesen nőtt a zöldborsó ter­mőterületének aránya, míg a paradicsom szinte töredéké­re zuhant vissza. Érthetően, hiszen valamennyi zöldségfaj­tát veszteségesen termelik, a zöldborsó kivételével. A tsz-szövetségek munka­társai, így Romány Mihály, a ceglédi és Nánási György, a gödöllői szövetség képviselői, a különböző technológiai eljá­rások betartását hangsúlyoz­ták, kiemelték a szakember­ellátottság fontosságát. Szükséges, hogy vala­mennyi termelőszövetke­zetben megfelelően kép­zett kertészmérnökök irá­nyítsák a termelést. A megyei tanács csoportve­zetője, Pancsovai Nándor, és a megyei pártbizottság mun­katársa, dr. Nyemcsok János, hangsúlyozták, hogy a határo­zat kedvezően hatott zöldség- termesztésünkre, stabilizáló hatása érezhető. A feladat ezek után tehát: megkeresni a fejlesztés további lehetőségeit, módjait. A X. pártkongresszus ál­tal meghirdetett teendő az élelmiszer-gazdaság vertikális integrációjának — a termelők és feldolgo­zók együttműködésének — megteremtése. A panaszkodás nem segít egyik ágazaton sem, további tenni­való a gondok felmérése, a tények és érvek összegzése. A. Z. VESZTESÉGES TERMEKEK Miért drága az olcsó áru ? A gazdaságtalan termelés visszaszorítása elsőren­dű feladat, e folyamatot meg kell gyorsítani — é cé­lok egységbe foglalják a népgazdasági és a vállalati érdeket. A szentendrei járási pártbizotlság mellett mű­ködő szövetkezeti és gazdaságpolitikai bizottság mun­katársai a KB-határozat végrehajtását ellenőrizték a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál és a budakalászi gyáregységben, valamint a Gyapjúmosó és Szövőipari Vállalatnál és a pomázi gyáregységben. Az alábbiak­ban a vizsgálat tanulságairól számolunk be. A ráfizetés oka? Első kérdésünk így hangzik: hogyan segítik az irányító szervek a vállalatokat a gaz­daságtalan termelés visszaszo­rításában? Az intézkedési ter­vek elkészítéséhez a Pénzügy­minisztérium módszertani irányelveket adott közre, ame­lyeket a Könnyűipari Minisz­térium közgazdasági főosztá­lya további ajánlásokkal bőví­tett. Az irányelvekben részle­tesen ismertetik a gazdaságo­sabb termékszerkezet kialakí­tásának módszereit. Ezek sze­rint először a termékstruktúra kedvezőbbé tételére kell tö­rekedni, később a hosszabb tá­vú feladatok meghatározása szükséges a termelés haté­konyságának fokozására. A második kérdés: melyek e könnyűipari vállalatok vesz­teséges termékei? Általánosan megállapíthatjuk: a veszteség­nek meglehetősen sok oka van, gyakran a vállalatok és a gyáregységek hatáskörén kívül eső tényezők okozzák a gazdaságtalanságot. Ilyen ok például a belföldi és az im­portanyagok árának emelke­dése. A veszteségek forrása az üzemi és vállalati általános költségek növekedése is, s a termékszerkezet változása is: a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat gyáraiban 197.1 óta rost­feldolgozással is foglalkoznak, de ez az ágazat nem hozott még nyereséget. Bizonyos mértékig a veszteség oka az Bővülő hatáskör, nagyobb felelősség A tanácsi árképzésről és ellenőrzésről A közelmúltban közlemény jelent meg arról, hogy az MSZMP KB legutóbbi ülése határozatainak megfelelően az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnökének rendelkezése lényegesen kibővítette a ta­nácsok szakigazgatási szer­veinek ármegállapító és ár- ellenőrző hatáskörét. Egyben kötelezi is a tanácsokat, hogy az árak alakulását jobban kí­sérjék figyelemmel, s beha­tóbban foglalkozzanak a la­kosság észrevételeivel, pana­szaival. Mint a megyei tanács ipari osztályának árszakértőjétől, Tóth Józsefnétől megtudtuk, eddig is foglalkoztak ha­sonló kérdésekkel. Az irányításuk alá tartozó vállalat, ötvennyolc szövetke­zet és csaknem tízezer kis­iparos termékeinek árait rend­szeresen ellenőrizték. Az ár­képzésben azonban csupán az volt a feladatuk, hogy meg­vizsgálják: jól kalkuláltak-e a gazdasági szervek, nem töre­kedtek-e tisztességtelen ha­szonra. Ha a kalkuláció he­lyesnek bizonyult, saját ja­vaslatukkal együtt felterjesz­tették a szaktárcához. 1968 előtt még évente 1000 —1200 árjavaslatot továbbí­tottak, azóta jelentősen csök­kent ez a mennyiség, ma már a 100-at sem éri el. Igaz ugyan, hogy most csak a ma­ximált és a hatósági árakat javasolja a tanács a miniszté­riumoknak. illetve a tól-ig- áras termékeknél az első árat a tanácsok javasolják. Ármó­dosításkor csak abban az eset­ben kell a tanácshoz fordul­ni, ha áremelési igénnyel je­lentkeznek a vállalatok. Az árcsökkentést, amellyel az utóbbi időben egyre gyakrab­maguk is végre­ban élnek, hajthatják. Áremelést az esetek jó részében nem javasol a tanács, hiszen sokan a nyereségüket kívánják ily módon fokozni. Van olyan vállalat is, mint a szentendrei Pest megyei Fémipari és Kéziszerszám­gyártó Vállalat, amelynek ár­emelési igényét támogatja a tanács. (Ez még nem jelenti, hogy minisztérium is jóvá­hagyja.) Az otthoni barkácso­lás elterjedésével ugyanis egyre nő az igény bizonyos méretű harapófogók iránt, amelyek gyártásához szüksé­ges ötvözött acélszerszámok egyre drágábbak. A vállalat­nál kezdetben úgy gondolták, hogy termelésnöveléssel és termelékenység-fokozással „kigazdálkodjak” azt az ösz- szeget, amennyivel nőtt az új gépek ára, azonban gazdasá­gosabb termékeik iránt csök­kent a kereslet, így kénytele­nek 15—20 százalékos áreme­lést kérni. (Még így is jóval olcsóbb lenne termékük, mint­ha importálni kellene.) A távlati piaci lehetősége­ket három tanácsi vállalat fi­gyeli, s ennek megfelelően rendszeresen alakítja áradt. Legintenzívebb az ármunka a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál, ahol gyakran ad­nak árengedményt, de alkal­mazzák a felárat is, nemegyszer pedig jelen­tősen csökkentik egy-egy termékük árát. Legutóbb a cipőipar részére gyártott műanyag sarkok árát csökkentették, ami éves szin­ten csaknem ötmillió forintot tett ki. A gödöllői Fémtömeg­cikkipari Vállalat évente 2,5 —3 százalék árcsökkentést végez, elsősorban a hajógyári szerelvényeknél és az Ikarus- alkatrésizekhél. Gyakran ad árengedményt a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vál­lalat is. A többi szakmában jórészt központilag meghatá­rozott költségtényezők alapján állapítják meg a termékek árát. A minisztériumok helyett a jövőben a tanácsok illetékes szervei állapítják meg egyes termékek hatósági árát, illet­ve a szolgáltatások díját. Ök szabják meg a többi között a fürdők, a fodrászatok, a mo­sás és vegytisztítás, a lábbeli­javítás, a bérsütés, a tüzelő­anyag házhozszállítása díjait, a helyi ipar irányárait. A megnövekedett feladato­kat azonban nem győzné a megyei tanács, ezért a szövet­kezetek árell enőrzésábe a já­rási hivatalokat és városi ta­nácsokat is bevonja. Szakem­bereikkel munkaértekezlete­ken ismertetik a legfontosabb gyakorlati teendőket. A me­gye nemcsak irányítja a vá­rosok és járások munkáját, hanem ellenőrzi is azt. A szö­vetkezetek egyike-másika ed­dig is kapott segítséget az építkezéshez. A Vecsési Ferro- elektrikától, az Érdi Vas- és Fémtömegcikkipari Ktsz-től, valamint a Törökbálinti OMÜV-től gyakran jöttek ta­nácsért, máshol viszont sok gongot okoz a hozzá nem ér­tés. r A tanácsok kereskedelmi osztályainak ár ellen őrző ha­tásköre területük egész keres­kedelmi hálózatára, tehát a vendéglátóiparnak az árellen­őrzésére is kiterjed. Január 1- től a tanácsok szakigazgatás5 szervei ellenőrzik majd a he­lyi magánkisiparosok, magán- kereskedők és magán ven­déglátóiparosok árait is. Czibor Valéria üzemek gyenge munkaerő- helyzete is, amelyen országo­san próbálnak változtatni. A külföldi értékesítés, az export szintén egyik forrása a vesz­teségnek, ezzel azonban fog­lalkozzunk részletesebben. Hol a nyereség : Az exportcikkek általában jóval munkaigényesebbek, mint a belföldi forgalomba ke­rülő áruk, a külföldre szánt ter­mék előállítása bonyolultabb, különlegesebb tecnológia — tarkánszövés, filmnyomás — különleges csomagolás, sze- gés szükséges. Ezzel nem áll arányban a kapott ellenérték. Az egyik döntő veszteség- forrás az állami támogatás fo­kozatos csökkenése, például a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat 1968-ban még mindéi dollárra 39 forint dotációt ka pott, míg 1971-ben ez az ősz szeg 26 forintra kisebbedet. E csökkenés teljesen függetlér a világpiaci áraktól, ezért i; évrő évre több cikk válik veszteségessé, ugyanis az álla­mi támogatás nem a vállala' jövedelmét emeli, hanem e többletráfordítást egyenlíti ki. A gazdaságtalan termékek gyártásának szinte rövid tör­ténelme van: 1968 előtt £ nagykereskedelem megrende­léseit az üzemek megfontoló: nélkül elégítették ki, hatáság áron, ennek következtébe! alakult ki a világpiaci kom- kurrencia és az alacsony ár Az új exportkonstrukcióná ezzel már mint ténnyel kellet számolni. Az exportpiacon a: árukapcsolás bevett szokás: a: exclusiv termékek mellé ölest konyharuhákat rendelnek. Csakhogy az olcsó konyharu­hákon drága, munka- é: anyagigényes cikkek értendők. Ezek nagy része veszteségei mint például a len háztartás textíliák, lakástextíliák, törül­közők, pohártörlők, abroszok, asztalkendők stb. Az elmúl, négy év alatt a gazdaságtalan termékek gyártását teljesen megszüntetni nem lehetett. í Mi a teendő? Harmadik kérdésünk: mit tesznek a vállalatok a gazda­ságtalan termékek visszaszorí­tásáért? Célul tűzték az ex­port gazdaságosságának meg­javítását, a veszteséges cikkek termelésének csökkentését. Csak annyi ilyen terméket ál­lítanak elő, amennyi a piac megtartásához feltétlenü] szükséges. A könnyűipari vállalatok szakemberei az árúkat egye­denként teszik elbírálás tár­gyává, hogy egy-egy termék gyártása önmagában is gazda­ságos legyen. Ez feltételezi annak vizsgálatát is, hogy van-e lehetőség a veszteséges cikkek költségeinek csökken­tésére, ez technológiai változ­tatást eredményezhet. Ameny- nyiben egyik lehetőségre sincs mód, úgy intézkednek a gazdaságtalan jezéséröl. E program hatékonysága gyártás befe­végrehajtásának nagymértékbe! azon múlik, hogyan tudják a gyárakban mozgósítani a dol­gozókat. Most még nem mond­ható el, hogy mindenki is­merné az üzemekben a terve­ket, így azonban nem válhat tudatossá ez a tevékenység. E feladat megoldása nem lehet csupán 'a vezetők ügye, a leg­szélesebb alapokon nyugvó üzemi demokráciára van szük­ség, hogy tudatosuljon az alap­elv: á gazdaságtalan termelés visszaszorítása elsőrendű teen­dő, e folyamatot meg kell gyorsítani, hiszen e célok egy­ségbe foglalják a népgazda­sági és a vállalati érdeket. F. P. Megkezdődött az AFÉSZ-fiaíalok első országos aktívaértekezlete Tegnap délután a KPVDSZ budapesti székházában első íz­ben országos — kétnapos — aktívaértekezletre gyűltek ösz- sze, a Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának meg­hívására, az ÁFÉSZ-nél dolgo­zó fiatalok képviselői. A tanácskozást Herczeg Margit, a KISZ KB intéző bi­zottságának tagjá, a Mezőgaz­dasági Ifjúsági Tanács elnöke nyitotta meg. Ezekután Illisz László, a KISZ KB titkára tar­tott vitaindító előadást, az ÁFÉSZ KISZ-szervezetek te­vékenységéről és időszerű fel­adatairól. Illisz László a többi között elmondta: alig egy éve, hogy a KISZ VIII., valamint a SZÖ- VOSZ VII. kongresszusa hatá­rozatokat hozott a szövetkeze­tekben dolgozó fiatalok helyze­tének javítására. Az elmúlt időszakban jelentős eredmé­nyeket értek el, de még bőven akad tennivaló ezen a téren. Hazánkban az 1,6 milliós szö­vetkezeti tagság 14 százaléka 30 éven aluli. A szövetkezete­ket vezető választott testüle­tekben azonban ez az arány csak 7 százalék. Tehát ponto­san fele annyi fiatal vész részt a vezetésben, mint amennyi korosztályukat arányosan megilletné. Ehhez a témához kapcsoló­dott dr. Kovács Sándornak, a SZÖVOSZ elnökhelyettesének előadása is az ÁFÉSZ-fiatalok közötti ifjúsági munka tapasz­talatairól, és feladatairól, A két beszámolót élénk vita követte. Az ÁFÉSZ-fiatalok országos tanácskozása — ame­lyen Pest megyét heten kép­viselik — ma folytatja mun­káját. Freongáz, vagonszámra Rövidesen megkezdődik a freongáz hazai palackozása. Az első vegyi szövetkezet ugyanis — a Chemolimpex közreműködésével ömlesztett Freon-gáz átvételéről kötött kooperációs megállapodást az angol Ici-céggel. A hűtőgép- gyártásban és az aerosolos ter­mékek előállításánál nélkü­lözhetetlen gázt eddig 20 és 50 literes palackokban kaptuk Angliából, darabáruként: a szállítás drága, a palackok bérleti díja igen magas volt. Az angol cég ezután tartály. kocsikban küldi a gázt amit a szövetkezet most épülő sorok­sári telephelyén c is,” témáikba ömlesztének. A lefejtőállomás gépi berendezéseit az lei bo­csátja a szövetkezet rendelke­zésére, s egy évig még köl­csönzi részére a palackokat is. A következőkben csupán , a bérleti díj elmaradása több mint évi 50 ezer dóik. meg­takarítást jelent. Az év nyitányán még ugyan- [ csak baljóslatokkal telt nyi- j latkozatok láttak napvilágot, j ha szóba került Pest megye \ zöldségtermesztésének helyze- í te, amelyet a hozzáértők leg­többje egyenesen válságosnak nyilvánított. Jó okkal, hiszen az előző években csökkent a zöldségtermő terület, s a ter­melés eredményessége is. A lakosság növekvő igényeivel nem tudtak lépést tartani a zöldségtermesztők. A tavaly decemberben nap­világot látott kormányhatá­rozat azonban már az első esztendőben elérte alapvető célját, megakadályozta a hely­zet további romlását. Sőt, megyénkben már né­mi előrehaladásról is ta­núskodnak a statisztikai adatok: az idén 18 ezer 384 hektáron vetettek kü­lönböző züldségfajtákat, 5,1 százalékkal növelve a termőterületet. A kormányhatározat a fej­lesztés három útját tűzi célul: egyrészt a komplex műszaki fejlesztést, másrészt — ahol valamennyi munkafázist gé­pesíteni nem lehet — a ter­mesztés egyes szakaszainak gépesítését, valamint a ház­táji kertészeti kultúra ered­ményeinek fokozását. Mint si­került e feladatoknak eleget tenni, s hogyan tovább? Erről tanácskoztak kedden az ille­tékesek. A Pest megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya által egy­behívott megbeszélésen részt vettek a tsz-szövetségek mun­katársai, a megyei zöldség- termesztésben érdekelt öt kon­zervgyár termeltetési osztály- vezetői, a MÉK igazgatója, s természetesen a vendéglátók, a megyei pártbizottság és ta­nács munkatársai. A megbeszélés résztvevői elemezték az egyes zöldség­fajták termesztésének idei tapasztalatait, a gépesítés gondjait, s egyéb időszerű kér­déseket. Vadócz László, a Bu­dapesti Konzervgyár termel­tetési osztályvezetője említést tett arról, hogy a gazdaságok­ban alig-alig emelkedett a paradicsom termésátlaga, s nem tapasztalható előrehala­dás az uborka termesztésében sem. Az új fajták termesz­tése egyelőre kísérleti stá­diumban van, fokozni kelle­ne a gépesítés ütemét is. Pillanatnyilag a nagy bá­zisgazdaságok még ren­delkeznek a szükséges munkaerővel, de gondol­ni kell arra, hogy né­hány év múlva e munka- igényes kultúrákban szin­te csakis a gépekre szo­rítkozhatunk. A paradicsomtermesztés gondjairól szólva Bódis Jó­zsef, a dunakeszi Gyümölcs- Főzelék Konzervgyár termel­tetési osztályvezetője említést tett a gépesítés kockázatáról is. A gépi betakarításra al­kalmas, egyszerre érő fajták szedése csakis feszített mun­kával oldható meg. Ha eb­ben az időszakban az időjá­rás kedvezőtlenre fordul, igen nagy veszteségek érhetik a gazdaságokat, hiszen a gépek j esős időben például nem üze- j meltethetők. A konzervgyá­rak pillanatnyilag „figyelve j várnak”, hiszen tulajdonkép- j pen a gazda dönti el, mitévő legyen, s a feldolgozó, tartó­sító ipar szakemberei bíz­nak abban, hogy helyesen dönt. Mindenesetre a ter­mesztéstechnológiával tisztá­ban vannak a termelőszövet­kezetek vezetői, s ha eldől a gazdaságosság kérdése, nyil­vánvalóan növelik zöldségter­mesztésüket. A következő kérdés, amely szinte valamennyi hazzászólót foglalkoztatott, a gépesítés gondja. E témáról idézzük dr. Komád Zoltán hozzászólását. A Nagykőrösi Konzervgyár termeltetési osztályvezetője elmondta, hogy a jelenleg hasz­nálatos gépsorok alkalmazá­sa még eddig sehol nem hoz­ta meg a várt eredményt. El­sősorban a paradicsombetaka­rító gépsorokról kell szólni, melyek közül két típus isme­retes. Az amerikai importgép legnagyobb hibája: szinte megfizethetetlen. Amúgy jó konstrukció, mint ahogy kitű­nő gépsor lenne a BMG által gyártott magyar gyártmány is! Lenne, ha alkatrészeinek mi­nősége megfelelne a követel­ményeknek. A gépesítés azonban nem minden, hiszen a gépek opti­mális üzemeltetéséhez, ma­gyarán kapacitásuk kihaszná- lásáhor. új, gépi betakarítás­ra alkalmas fajtákat kell kikí­sérletezni. A MÉK igazgatója, Hor­váth Mihály, elmondotta, hogy -nem egy zöldségfajta termesz­tésétől még azok a gazdaságok is húzódoznak, amelyek jó ter­méseredményt mutathatnak föl. Csökkent például az őszi szedésű burgonya vetésterü­lete. Kevés a primőr paprika, paradicsom, karalábé. Ösztön­zik a fólia alatti termelést mind a nagyüzemben, mind a háztáji gazdaságokban. Közbevetőleg megjegyez­zük, hogy a MÉK önmaga is sokat tehet a választék bővíté­sében, a termelési kedv fo­kozásában. Pest megyé­ben jó az idei zöldségter- mcs, meghaladja a 220 ezer tonnát. Az Állami Gazdaságok Pest megyei Igazgatóságának fő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents