Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
8 1972. DECEMBER 31., VASÁRNAP PESI Piti, kMirSap — jobban, hogy Pilis - szentkereszt a járás egyik legszebb, legrendezettebb, legfejlettebb községe, kétségtelen szerepük van a község vezetőinek is — mondja Szellő József, a szentendrei járási hivatal elnökhelyettese, — És az eredményekben ott van Mikusik Béla vb-titkár munkája is. Csak jót mondhatok róla. Kilenc éve vb-titkár és még csak harminckét éves! Kilenc éve is tudtam — Hogy fiatal ember lennék? Hát a harminckét éves emberre valóban nemigen szokták mondani, hogy öreg. Persze, ha esténként úgy istenigazából elfáradva hazamegyek ... Az utóbbi időben — bevallom — ottlhon már alig-alig tudok valami munkához fogni, ami itt van, napközben, bőven elég az embernek ... S akkor még nem ritka, mint legutóbb is, hogy éjjel kettőkor megverik az ablakot, jöjjön titkár elvtárs, eltörött a cső a Lenin utcáiban, elúszunk, segítsen ... De ez velejár ezzel a beosztással, dehogyis mondom panaszként. Kilenc éve is tudtam, mire vállalkozom. Tudtam, hiszen előttem egy évig a nővérem volt a vb-titkár. — Budapesten, az Eötvös gimnáziumban érettségiztem. Két évig kollégiumban, két évig albérletben laktam. Különösebb ambícióm nem volt a továbbtanuláshoz, meg a pénz is kellett, itthon hatan voltunk testvérek ... Negyedikes koromban egy kőbányai fodrásznál laktam albérletben. Rengeteget mesélt, _ figyeltem a varázslatos ujjait, hát elmentem az egyik ktsz- be fodrász ipari tanulónak. Ahogy végeztem, fél évig sem dolgoztam, behívtak katonának. Leszerelés után még egy fél évet gyakoroltam a szakmát, s aztán megpályáztam a nővérem helyét, itthon. Hazajöttem. Februárban lesz ennek mér kilenc éve... — A Bélát? Hogyne ismerném a tanácstitkárunkat — mondja a pilisszent- kereszti főutcán egy idősebb ember és felderül az arca. — Nagyon rendes ember, érti a dolgát. A Bélát, hát hogyne ismerném, ismeri őt itt mindenki! Van miről beszámolnunk községek i helyzetét, meg a kollégák ' is el-elmondják gondjaikat, így nyugodtan állíthatom, kevés községben lehet olyannyira a lakosságra számítani, mint Pilisszentke- résztén. Rád, terád, Jani bácsira, Mariska nénire, Sándor bátyámra __ — M ikusik Béla előtt négyen-öten is megpróbálkoztak ezzel a munkával rövid néhány év alatt r— mondja Szóvá István tanácselnök, aki ugyancsak régen, 1953 óta tölti be az elnöki tisztet. — Mikusik Béla elvégezte a tanács- akadémiát. A képzettség, a gyakorlat, az akarat — mindez együtt eredményekhez vezet. Pedig nem könnyű eredményt elérni, s ha erről esik szó, nem is csak a községfejlesztésre kell gondolni, munkánk nemcsak abból áll. Itt vannak például az új hatáskörök ... Mi bíráljuk el az ügyeket — Nagyon jól le tudom mérni a változást, a többletfeladatokat — mondja a vb- titkár. — Még néhány éve ha egy kicsit a talpára állt az ember, este otthon elmondhatta: elvégeztem ma a munkámat. Ezt mostanában nemigen lehet elmondani. Ugyanannyian látjuk el megnövekedett feladatainkat most is, mint néhány éve, összesen öten. A hatáskörök kilencvenkilenc százaléka a községnél van. Itt vannak például a szabálysértési eljárások. . lyii bíráljuk el az ügyeket. A jelek szerint eredménnyel, ami azt jelenti, hogy a kezdeti töméntelen ügy után ma már hónapokig nincs egyetlen egy sem. Sok az iparral összefüggő ügy is. újabban ezt ellátni is a mi hatáskörünk. Sok is az iparos, negyvenhárom, ez viszont a lakosság oldaláról nézve kedvező. Némileg ide vehetem az adóügyeket is, például a boradót. Aztán sorolhatnám hosszan az apróbb hatásköröket. Évente egyszer-kétszer kell jó részükben intézkedni, de éppen ez nehezíti a dolgunkat. Megjelenik ma egy rendelet, s talán egy év múlva kell először alkalmazni! Bújhatunk bele a jogszabályokba, kereshetjük napokig az odavonatkozó paragrafust! Mert nemhogy fejben tartani valamennyit, de eligazodni sem könnyű közöttük, annyi van! — Én másfél éve, a szak- középiskola után jöttem a tanácsra dolgozni — mondja Kőris Béláné pénzügyi előadó —, jó itt, eléggé tetszik a munka. Bár sok gond van az adóügyekkel, a pénzügyekkel, s talán nem is annyira az ügyekkel, mint egyik-másik ügyféllel. Jó türelem kell ide, sok meggyőző szó. A titkár elvtárs nagyon türelmes, csendes ember, de őszintén, egyenesen azt is megmodja, ha valami nem tetszik neki. Sokat szokott dolgozni. Néha még helyettünk is. Arra gondolok, hogy nagyon sokat segített például nekem is, míg belejöttem a munkámba. Kedvvel, igyekezettel dolgozom — Nekem erről a szóról, hogy segítség, segítőkészség, több minden eszembe jut — mondja a vb-titkár. — Amit már említettem is, a község és a hozzánk tartozó Dobogókő közös erővel való fejlesztése például. Aztán az, hogy nemrég épült fel a családi házunk. Megmondom őszintén, kétezerhatszáz forint a fizetésem. Három gyermekünk van, a legnagyobb, a kisfiú kilencéves, és a két kislány öt- és hétéves. A feleségem miattuk csak alkalmanként tud munkát vállalni, a házat a szülők segítségével és OTP- kölcsönnel építettük. — Még két kérdése van? Válaszolok. Lehet-e szeretni a munkakörömet? Furcsa kérdés. Kedvvel, igyekezettel dolgozom! Van olyan része, amit különösen szeretek, például az anyakönywezetés, s van amit nem, például a birtok- háborítási ügyeket. A mai nap gondjai? Vannak. Ma van az utolsó nap a különböző bankszámlák, pénzügyek lezárására, s még tornyosulnak az aláírásra váró akták. Köszönöm, hogy felkeresett, de ne vegye rossznéven,' emiatt elmaradt egy jegyzőkönyv megírása. S a harmadik: mit művelhet otthon az a három aranyos-rossz gyerek! Egyedül vannak ugyanis. Az anyjuknak be kellett utaznia Budapestre. Deregán Gábor NYÁRSAPÁT: Finisben Konyha helyett gépkocsi Harminc gyermek az óvodában, s 190 az általános iskolában — ez Nyársapáton, a ceglédi járás e Nagykőröshöz közel fekvő községében a mérleg egyik serpenyője. A másik pedig az, hogy az óvodásokat, illetve az általános iskolások közül a napköziseket élelmezni kell, ami — tekintve, hogy a faluban nincs külön konyha — nem kis gond. A megoldás végül is az lett, hogy — az ilyen dolgokban nagy segítőkészséget tanúsító Nagykőrösi Konzervgyár egyetértésével — gépkocsi állt szolgálatba, s az szállította a gyár konyhájáról a nyársapáti gyerekeknek az élelmet. A közelmúltban azonban a sokat jövő-menő gép már- már fölmondta a szolgálatot, s így veszélybe került az addig zökkenőmentes ellátás. Végül is — megyei segítséggel — előteremtették a szükséges 55 ezer forintot a nagyjavításra, s a gyerekek „kajakocsija”, ahogy maguk nevezik, továbbra is elláthatja szolgálatát. { \ A kedvező időjárást kihasználva, a tököli Petőfi Szakszövetkezetben jól haladnak az őszi mélyszántással. A jövő gazdasági évben mintegy ezer holdon vetnek majd tavasziakat. Nyolcszáz holdon már befejezték a mélyszántást, a hátralevő 200 holddal egy hét alatt végeznek. Kőművesek a rendelőben Két váci építkezés Az egyik szünetel, a másik gyorsan halad VÉRADÓ- ÉS ELMEPAVILON Még be sem fejeződött a váci kórház építése, amikor előtte új épület emelésébe fogott a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat. Ha egyszer elkészül, ez lesz a vér- adóállomás. Évek óta azonban nagyon lassan halad a munka. A főfalakat mégis felhúzta már a hosszú idő alatt az a néhány ember, aki hosszabb- rövidebb szünet után megmegjelenik az építkezésen. Mindenesetre már hónapok óta egyfolytában — az akadályközlés szerint kapacitáshiány miatt — szünetel a munka. Üjabb fejlemény: a vállalat közölte az általa legújabb, 1973. május 31-ében megszabott határidőt. A kórházépület mögött is építkeznek. Ott néhány hónap óta a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalata dolgozik az elmeosztály pavilonján annyi kapacitással, hogy már a második emelet “falai építésénél tart. Ennek az építkezésnek eredeti határideje 1973. december 31. Ha hamarább nem, ez az épület addigra biztosan elkészül. Fontos feladatot lát el, s tevékenységét napokig sem szüneteltetheti a dabasi járás szakorvosi rendelőintézete, ám a nem legkorszerűbb épület váratlan akadályt támasztott az orvosok munkájában. A szigetelés nélküli főfalak egyike ugyanis fölmondta a szolgálatot; átnedvesedett, majd szétrepedt. Esetleges további esőzések a kidőlés veszélyét rejtették, így halaszthatatlanná vált a munka, kőműveseknek kell birtokukba venni rövid időre a rendelőt. Hatvanezer forintot követel a sérült épületrész aláfalazása, az átázott fal cseréje, de e munkák elvégzése után ismét zavartalan lehet a rendelés mind a nagyközség, mind a járás más településeinek betegei számára. — Itt születtem, persze, hogy ismer úgyszólván mindenki — mondja a Vb-titkár. — Az, hogy sokan tegeznek, meg Bélának szólítanak, az szerintem független a tekintélytől, az úgynevezett tekintélytartástól. Az a helyzet, hogy már maga ez a beosztás is ad önmagában bizonyos tekintélyt, de ezt megszilárdítani, kiteljesíteni a későbbiekben — munkával kell. Nem szeretnék szerénytelennek tűnni, de úgy érzem, a munkámnak, a munkánknak van eredménye. Éppen a közelmúltban látogattak ki a községünkbe a járás vezetői, hát volt mit mutatnunk, volt miről beszámolnunk. Mondjam azt, hogy nálunk az egész községet behálózza a vízvezeték? Vagy hogy minden utcánk aszfaltozott? Nincs óvodai helygondunk: hat pedagógus szolgálati lakás van a községben, s így szinte minden pedagógus helyben lakik; négy éve az orvosi lakás és rendelő építéséhez a lakosság százezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá: tavaly anya- és gyermekvédő rendelő, váró és tanácsadó létesült; nemrég egy teljes új utca nyílt, tizenhat ház már áll; kiépített az egész község villanyhálózata és a főúton higanygőzlámpák világítanak. Kevés község mondhatja el mindezt macáról' S nrrndez természetesen közös erővel jöhetett csak létre, összefogással. Ismerem a környező Tél s hsgyön Erdész, vadász, favágó — a Pilis polgárai A tél eljegyezte az erdőt, hajnali szél. Nagyon halkan, Fehér dércsípkefátyolba öltöz- nagyon messziről hallani a tette az éjszaka. gépfűrész hangját. Távol, a Ritmikus zümmögést hoz a dombtetőn favágók dolgoznak. Holdtöltekor döntötték — Igyekeznünk kell, hogy az év végi elszámoláskor elégedettek lehessünk — mondja a visegrádi erdész. — Miért éppen az esztendő utolsó napjaiban igyekeznek? — kérdem. — A tél évadja nálunk olyan, mint az aratás a parasztnak. Gyönyörű idő van, kedvezőbb nem is lehetne, az erdei utak, akár az aszfalt. Kétszer annyit termelhetünk, mint egyébként. Kell is, mert a sok ünnep kizökkentette a rendes tempóból á fakitermelőket. A tél az erdei aratás ideje. Mondják, hogy a legkiválóbb bútorfa az, amelyet az idő tájt, mégpedig holdtöltekor döntöttek. Ilyenkor a legkisebb a fák nedvességtartalma. A néhány évtizede érvényes faipari szah'’ ;ny mögött is föltehetően a józan tapasztalás húzódott meg. Ez az iparostörvény minősítésben megkülönböztette a téli kitermelésű anyagot. Hát ki tudja? Ha a hold változásai képesek a tengereket megmozgatni, miért ne hatnának a fák nedvesség- tartalmára. — Hamarosan jönnek az erdészeti felügyelőségtől — mondja Rencz János, a visegrádi erdészet vezetője. — Ök ellenőrzik, hagyják jóvá a vágásterület ( kijelölését, s ők vizsgálják: szakszerűen dolgoztunk-e. Sokszor elégedetlenek, mert a nyolc centiméter átmérőjű faágakat is ott hagyják az irtáson az emberek, pedig a szabvány sr .érint ez még tűzifának számít. Az is igaz, hogy a TÜKER az istennek sem veszi át. Ki jár már hátyizni? Alig van ma már keletje a tűzifának. Még a legkisebb falvakban is egyre-másra vásárolják a propán-bután gáztűzhelyeket, ugyan, ki jár ma az erdőre „hátyizni”, magyarán, rozsét gyűjtögetni, s háton hazacipelni. Ráfizetéses is lenne a tűzifa kitermelése, különösen ott,; ahol messzire kell szállítani a TÜZEP-telepekig. Szerencsére ellensúlyozza a veszteséget az úgynevezett ipari fák értéke. Hiszen amíg a tűzifa köbmétere 250 forint, addig ... — Melyik fa a legértékesebb? — kérdem a mérnököt. — A legdrágább a kőris le mezipari rönk. Három-három és fél méter hosszúságban — felárral — 2600 forintot kapunk köbméteréért. A további sorrend: tölgy, bükk, juhar. Őshonosak a lombosok Ezután rövid előadás következik a különböző fafajták hasznáról. földolgozásának módjáról. Mint készül a furnér, hogyan fényezik, mi jelentősége van a cellulóztartalomnak, papírfa afrikai egzo- ták... No, térjünk csak visz- sza a közérthetőség mezejére, akarom mondani, erdejébe: — Miféle fa terem a Pilisben? — Főleg tölgy, cser, bükk. — Fenyő? — Az őshonos lombos fák elnyomják. _ ■> — Nézze, a természet könyörtelen, amelyik fát túlnövi a másik, az kiszárad, elpusztul. Az ősbükkösben például még az aljnövényzet közül is csak némely haraszt marad meg, amely kevés napsugárral is beéri. Persze, az ember beleavatkozik a természet dolgába. A mi erdeinkben a vulkáni eredetű andezit tufa talajon például rendkívül életerős a gyertyán. Elnyomná a tölgyet is, ha hagynánk. De nem hagyjuk, mert a fája értéktelenebb. Tilosban — a szépség völgyében Visegrádról már-már kész út vezet Szentendrére, az Urakasztala-csúcs és a Szent Lászlő-hegy között, az Ár- pádkúti-völgyben. Erre tulajdonképpen tilos még a közlekedés, hiszen az utat sok helyütt még le sem aszfaltozták. Szélről mély szakadékok, meredélyek ijesztgetik az autóst. Hamarosan azonban elkészülnek az útszéli védőkorlátok, táblákat állítanak föl a szeszélyes kanyarok előtt. Afféle nemzeti park körvonalai alakulnak ki e tájon, turistaparadicsom. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság saját építőüzeme egyenget gépjárműveknek szánt ösvényeidet a páratlan szépségű vidéken. Tölgyesek, bükker- dők között szalad az út, a tisztásokon kankalin nyílik tavasszal, kakukkfű, kosbor zöldül, vércseppszín málna kínálja magát a riticás erdőszélen. Egyelőre mindez a képzelet szüleménye... Tél van. Tölgyek, bükkök, hár- sak, gyertyánok, s néhány szelid gesztenye — mind mély álomban, csak a fagyos szél gőromba cibálására riadnak föl, nyújtóznak az ágak. Sok itt a terebélyes öreg fa, nem vágják ki őket. Ezért parkerdő a parkerdő. Nem a gazdaságosság diktálja nevelésének teendőit, hanem a szépség igénye, az esztétikum. Természetet és történelmet idéző zeg-zugok, völgyek, bércek között fut az út. íme az elnevezések : Szarvasszérű, Rókafogó, Baglyas, Vértesnéző, Királykunyhó. Az erdészlány A gazdaság szomszédos erdészete a szentendreieké. Nagy- jában-egészében hasonló hegyvölgyek állnak tulajdonukban, övéké azonban a sziget folyó középre zárt erdeje is, s övéké a gazdaság egyetlen erdész lánya. Nyúlánk, energikus teremtés, akire a szigeti erdőket bízták. Az erdészlány, Pittner Melinda előtt jókora kockás papírok telis de teli riasztó számoszlopokkal. Vélné az ember, hogy \ Egy jegyzőkönyv megírása helyett... ...Beszélgetés a vb-titkárral
