Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-03 / 285. szám
1972. DECEMBER 3., VASÁRNAP PEST MEGYEI kSúriap T E C HNZKA E HETI TUDOMÁNYTECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN A MODERN ÉPÍTÉSZETTEL S A VILÁG NAGYVAROSAINAK ÉPÍTÉSZETI GONDJAIVAL FOGLALKOZUNK. Az idők harmóniája Az észt építészek meg akarják őrizni Tallinn középkori arculatát, a modern követelményeknek megfelelően helyreállítva a korabeli építményeket. A nemrég kidolgozott komplex restaurációs terv az óváros központi részének mintegy 40 hektáron fekvő létesítményeit öleli fel. A tervezők az „arany középutat’’ választották. Megőrizve és helyreállítva a műemlékeket, második életre keltették őket. A régi városháza, amely több mint hat évszázadon keresztül a városi önkormányzat székhelyéül szolgált, helyreállítása után ünnepélyes fogadások, bálok és házasságkötések színhelyévé vált. A tervek szerint még számos restaurált régi épületet ■ „aktivizálnak”. Város a jódtavon Archangelsk, a fehér-tengeri kikötőváros alatt hatalmas löld alatti tavat fedeztek fel, amely akkora, mint két megye, s színültig tele van jóddal. A tó mindössze száz méternyire fekszik a felszín alatt, s jódtartalma olyan nagy, amihez hasonlót Dél-Amerikán kívül sehol sem találtak eddig. A jód kitermelése rövidesen megkezdődhet, mert a tó vizét különösebb nehézség nélkül a Fehér-tengerbe lehet szivattyúzni. 1 A VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT közli, hogy HÁZKEZELŐSÉGE december 1-től a tanácsháza I. emeletéről ELKÖLTÖZÖTT az Alszegi út 7. sz. alá. ügyfélfogadás mindennap 8-tól 12 óráig Telefon: 2?3. Emeletes falu A Szovjet Népgazdasági Kiállítás főbizottsága külön oklevéllel tüntette ki azt a kollektívát, amely Toki falu rendezési tervét készítette. A szovjet falvakat ma mindenütt nagyszabású építkezések jellemzik. A temopoli területen például az előző tervidőszakban (1965—70) 25 ezer lakás, 125 művelődési ház és könyvtár, több mint 100 kórház és beteggondozó, csaknem 500 üzlet és szolgáltató központ létesült, s akkor még nem szóltunk a gazdasági építkezésekről. A mostani tervidőszakban a falusi építkezések 40 százalékkal haladják meg az említettet. Toki falu azonban sajátos helyet foglal el, mert a vidéki szokástól eltérően a magasba terjeszkedik. A falu korszerűsítésének terve a várható szociális változásokat és a távlati fejlődés szempontjait is figyelembe veszi. Az épülő új faluközpont középületei és a lakóházak egységes övezetet alkotnak. A megtervezett, csaknem fél kilométeres park választja el majd tőlük a termelőegységeket. A tervezők úgy alakították ki a falu képét, hogy a korábban, 10—15 évvel ezelőtt épült házak zöme is megmarad, s így sokkal kevesebbe kerül a korszerűsítés. Az ukrán falusi ház elképzelhetetlen kert nélkül, s ezt megőrzik a modem épületeknél is. A Tokiban szerzett tapasztalatok kiválóan alkalmazhatók másutt is. A szovjet faluban jelentős társadalmi változások mennek végbe: a mezőgazdaságban tért hódít a komplex gépesítés, a kemizálás és az öntözés. Az állattenyésztés ipari jellegűvé válik. A lakosság képzettebb, emelkedett a jövedelem. A mai parasztember sokkal igényesebb, szebb környezetet, falut, utcákat, házakat, kényelmesebb körülményeket kíván. Jellemző, hogy jelentősen nő a házak mérete. Egy évtizede egy-egy falusi ház lakóterülete átlagban 50 négyzetméter volt, tavaly már 68 négyzetméterre emelkedett. S nemcsak tágasabbak az épületek, hanem közművesített telkeken építkeznek, a házban benn a gáz, a víz, kész a csatornázás, van meleg víz, fürdőszoba. Ez ma már természetes. A házak típus- vagy egyedi tervek alapján épülnek, ezeket az építészeti divat is alakítja. Korántsem mindenki költözik szívesen egy ház emeletére. Talán a „földön élő” paraszt gondolkodásmódja is jelentkezik ebben. A Tokiban, a kísérleti lakótelepen kétszintes lakásokat terveztek, vagyis a földszinten van a laSzentendrei és környékbeli lakosok figyelmébe! Tizennyolc éven felüli nőket és férfiakat FELVESZÜNK JEGYKEZELŐNEK Jelentkezés a Volán 20. sz. Vállalat (MÁVAUT) szentendrei főnökségének irodájában. kószoba és a konyha, az emeleten pedig a háló. Ez megnyerte a lakosság tetszését. A kísérleti lakótelep vagy kísérleti falu kifejezés nem valamiféle kivételezettséget jelez. Azokban ugyanis nemcsak az építészek terveit s a különböző építési módokat próbálják ki, hanem a helyi építőipari anyagokat is. És természetesen azt is vizsgálják, nem kényelmetlen-e egy-egy megoldás, hogy a korszerűbbé váló falvakban ne legyenek már az indulásnál elrontott épületek. Az országban több mint 500 ilyen „kísérleti falu” van, s ezek mind egyedi tervek alapján készülnek. A változásoknak mindenütt tanúi lehetünk, bár igaz, hogy már megszoktuk azokat. Az idegennek azonban szembetűnik. Érdekes ilyen szempontból például Nyikolaj -Zamora tapasztalata, aki a most korszerűsödő Velikie Vilkibe, szülőfalujába látogatott haza Kanadából. Még akkor vándorolt ki, amikor Nyugat-Ukrajnában minden a földesuraké volt. „Szülőfalumban örömteli, nagy változások mentek végbe — így nyilatkozott Zamora a területi lap munkatársának. — Nővérem, unokatestvéreim modern téglaházakat építettele, jól élnek. Szép bútoruk van, rádió, tv, mosógép, gáz s mindez Velikie Vilkiben. Annak idején álmodni se mertem volna erről. S nemcsak a rokonaim élnek jól, vagy 200 új ház épült, könyvtárak, posta, óvodák működnek.” Megértem, mennyire meglepte Zamorát, amit látott, hiszen az egykori falu nyomorúságos képét őrizte. És szülőházáét, ahol egyetlen szobában lakott az egész népes család, a másik helyiségben pedig az élelmet tárolták. Akkoriban egy minden komfort nélküli kis ház felépítéséért egy életen át dolgoztak az emberek, s korántsem mindenki érhette el ezt. Sok kolhoz és gazdaság pénzéből épít házat térítés nélkül a sokgyermekes családoknak, a háborúban vagy a munkában megrokkantaknak és azoknak az idős tagoknak, akik éveken át a közös gazdaságokban dolgoztak. Motor nélküli iránytaxi A nagyvárosi közlekedés csődjének küszöbén sokféle új megoldáson törik a fejüket a kutatók. Bizonyos, hogy a városi közlekedésben továbbra is a gépkocsi marad az uralkodó, de nem a jelenlegi formájában. Elkerülhetetlen, hogy az egész világon a villamos üzemű és különleges járművek használatára térjenek át, akár kötött pályás megoldásban is. Japán közlekedési szakemberek a képen látható módon képzelik el a holnap taxiját. A tervezett kis méretű Ikabin- taxinak nincs saját erőforrása, egy speciálisan kiépített magaspályás útrendszerhálózaton közlekedne, vezető nélkül, komputeres központi irányítással. A pálya „vonóhorgára” rácsatlakozó kabinban 2—4 utas foglalhat helyet, miután beszálláskor nyomógombos kódolással megadják a számítóközpontnak úticéljuk irányadatait. A kötött pályás kabintaxi óránkénti 40—80 kilométeres sebességgel haladhat. A komputeres közlekedésirányítási mód kidolgozásával sok kutatókollektíva foglalkozik a világon. Kérdés, melyikük valósítja meg először a gyakorlatban a számítógéppel optimalizált városi közlekedést. A japánok 1975-re ígérik saját rendszerük első szakaszának a kiépítését. Víz az ember szolgálatában A LENINRŐL ELNEVEZETT VÍZIERÖMÜ A DNYEPEREN. Stockholm 2000 Mint a világ minden nagyvárosának, a svéd fővárosnak is nagy gondjai vannak: nincs már hely építkezésre, nincs elegendő park és jó levegő, szükek az utcák a forgalom számára. Mint a világ minden fővárosában, a svéd fővárosban is egyre újabb és újabb tervek születnek e problémák megoldására. Milyen lesz az élet a hárommillió lakosú Stockholmban 2000- ben? Ez a kérdés annál is jobban foglalkoztatja az embereket, mert a főváros lassanként teljesen összeépül több környező várossal. A sokféle terv között van egy rendkívül merész el-' képzelés. A terv szerint Stockholm belvárosát egy óriási parkká építenék át, s az emberek nem kirándulnak, hanem „berán- dulnak” majd oda. Az ékszerdobozhoz hasonló óváros maradna csak meg, továbbá a múzeumok, amelyek látogatása ugyancsak hozzátartozik az emberek kikapcsolódási igényéhez. E park körül helyeznék el az ünnepségek, sport- és kulturális események rendezésére alkalmas építményeket. A város maga lakatlan lenne: a lakások, forgalom, munkahelyek mind a város köré építendő elővárosokban kapnak elhelyezést. Minden előváros önigazgatású lesz, kb. 15 ezer ember számára tervezik őket, de szükség szerint nagyobbít- hatók is lesznek. Egy másik merész terv: örestad, a jövő városa. Ez egy 3—4 milliós város lenne, amely Koppenhága és Hülsingőr dán városok, valamint Malmö, Hálsingborg, Lnadskrona és Lund svéd városok szilárd összeköttetéséből jönne létre az öresund- tengerszoros felett. Gyönyörű elképzelések — vajon megvalósulnak-e valaha? Velence pusztulásának okai Velence süllyedésének hidrológiai okairól számolt be egy neves amerikai hidroló- gus, aki az UNESCO megbízásából folytat tudományos kutatásokat a „Zöld Királynő” süllyedésének okairól. Képzeljünk el — mondja a tudós —, egy felfújt gumicsónakot, amely a vízben úszva léket kap, s a levegő lasTúléli-e Tokió a 70-es éveket? „Tokiót otthagyni — de minél előbb” — ez a véleménye a tokiói földrengésjelző szolgálat vezetőjének, aki szerint Tokiót a 70-es években egy hatalmas földrengés fogja sújtani. Évenként 11 millió földlökést jeleznek a készülékek Tokióban, de a tokióiak e lökéseket csak a Richter-skála 1,5—2 fokát meghaladó erősségnél érzékelik. Az 1923. évi földrengés, amely Tokió és Jo- kohama nagy részét elpusztította, és 142 ezer ember halálát okozta, 7,9 erősségű volt. Ma — a lakosság számának a megnövekedése következtében — egy ilyen erősségű földrengés legalább egymillió áldozattal járna. A szakemberek szerint a védekezésnek csak egyetlen módja van: a legújabban kikísérletezett „földrengésbiztos” építés, amely azonban rendkívül drága. Tokióban és testvérvárosában, Jokohamában ma 17 millió ember él, de a házak nagy része fából van: a földrengést követő tüzek tehát megoldhatatlan problémát okoznának a tűzoltóságnak, és további áldozatokat szednének. A tragédiát súlyosbítaná a város központja alatti több szintes metró, amely egy nagy erejű földrengéstől beomlana, s a fölötte húzódó utcasorok belezuhannának az aknákba. Nem bírna ki egy nagyobb földrengést — néhány kivételével — Tokió száz hídja sem. A kormány illetékes szervei 48 evakuációs központot létesítettek Tokióban, s további 20 ilyen központot rendeznek be, de szakértők vélménye szerint ez nem sokat segít: Tokió lakosságának mentésére egy átfogó, komplex tervre és ennek sürgős megvalósítására lenne szükség. „Nem célunk, természetesen, hogy tömeghisztériát váltsunk ki — mondja a földrengésjelző állomás vezetője — de előérzetem azt súgja, hogy Japán alatt és partjai mentén hatalmas erők vannak feltörőben.” 17 emeletes házak Építkezés a kijevi lakónegyedben. san kiszivárog belőle. A különbség csak az, hogy Velence esetében nem a levegő, hanem a víz szivárog ki a talaj alól, amely páratlan szépségű épületeit tartja. Ennek oka részben a város artézi kútjaiban keresendő, főleg azonban annak a nagy víz- mennyiségnek, amelyet Mestre és Marghera nagy ipari létesítményei vonnak el. Lehet, hogy a Pó völgyében feltárásra kerülő földgáz is súlyosbítja a folyamatot. A város süllyedése évszázadok óta tart, de a nagyipar fejlődése következtében az elmúlt tíz év alatt kritikus stádiumba jutott. A süllyedés másik oka az Adriai-tenger — mint a világ minden tengerének — a vize, a gleccserek fokozódó olvadása miatt süllyedt, ezért aztán a lagúnák vize is eljut a korábban védett részekre. Az „aqua alta”, a mély víz régi ellensége volt a városnak, de korábban az Adriai-tenger csekély ár-apálya miatt sok gondot nem okozott. Ugyancsak az utóbbi tíz évben okozott óriási károkat a szélvihar felkorbácsolta tengervíz, amely először 1966. november 4-én a város kétezer éves történetében példátlan áradást váltott ki. Ha nem is olyan vészterhesen — ez azóta több ízben is megismétlődött: az „aqua alta” évente három- négyszer is felkeresi a város belsejét. A város megmentésére alakult bizottság most két módon is tanulmányozza a lehetőségeket : hidrológiai modell épül a lagúnáról a pá- duai egyetemen, és matematikai modell a Nemzeti Tudományos Kutatótanács velencei laboratóriumában.
