Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

PEST aiEcr xXívittp 1972. DECEMBER 3., VASÁRNAP Korszerűsítés, felújítás Ugyan még nincs vége az esztendőnek, de már most bi­zonyos, hogy a megyében a múzeumok látogatóinak szá­ma fölötte lesz a tavalyinak, amely akkor meghaladta a 300 ezret. Érthetően, a legtöbben a visegrádi Mátyás Király Múzeumot keresték fel ■— az összes látogatók mint­egy negyven százaléka —, de kijut az érdeklődőkből Szent­endre hasonló intézményeinek is. A Pest megyei Múzeumi Igazgatóság felügyelete alatt működő múzeumok száma idén tovább gyarapodott, mert Verőcén, a kerámia mesteré­nek, Gorka Gézának, emléké­re hoztak létre egy állandó ki­állítást, míg Szentendrén Ko­vács Margit Múzeum létesült. Ez utóbbi, valamint a Szent­endre legfőbb látványosságai közé tartozó Ferenczy Károly Múzeum az idén jelentős korsze­rűsítésen, felújításon ment, illetve megy át. E két intézménynél csupán a kiállítások megrendezésére al­kalmas terem létrehozására, a központi fűtés, valamint a külső homlokzat felújítására 600 ezer forintot fordítottak. Ugyancsak jelentős munkála­tok elvégzésére került sor a verőcei Gorka Géza Emlék­múzeumnál is. EX LIBRISEK Egy művészházaspár kiállítása Dabason szabad grafikáin kívül ő is be­mutatta ex libriseit. A Póka-házaspár nemcsak művésze az ex librisnek, de gyűjtője is. Gyűjteményük meghaladja az ötezer darabot. Az Országos Széchenyi Könyv­tár 1968-ban külön kiállítást szentelt a fiatal házaspárnak. A közelmúltban mutatta be a dabasi Gyóni Géza kiállító­teremben Páka György és Meskó Anna fiatal gyulai művészházaspár grafikáit Pó- ka Györgyöt a sokszorosító grafikán belül a linómetszés, a zománcfestés is érdekli, ex librisei pedig sajátos színt jelentenek a mai ex libris művészetben: régiesek és mo­dernek egyszerre. Meskó Anna ugyancsak új színt hozott a grafikába. Tus, pasztell és kevert technikájú Mindig úgy képzelte - falun él Fővárosi színházt esték A kör négyszögesítése Bemutató a Pesti Színházban Nagy változások idején nem­csak forradalmi ünnepnapok, vagy munkás hétköznapok vannak, hanem a nagy válto­zásokban humor is van. Ka- tajev a változásoknak azt a sajátosságát emeli ki darab­jában, amit így jellemezhet­nénk: minden a feje tetején áll, mert a régi is él még, az új sem kristályosodott még ki. A régi és az új harcában való­ban minden a feje tetején áll a kezdeteknél. S bizony ennek humoros oldalai bőven van­nak. A kör négyszögesítésében például az a több mint tréfás alaphelyzet, hogy a 20-as évek elején, amikor a forradalom, a harcok utáni életforma kez­dene kialakulni, mennyi, de mennyi1 tévhittel találhatjuk szembe magunkat. S ezek a tévhitek mennyire humorosak, ha jó író nyúl hozzájuk. Ka- tajev pedig jó író. Megmutat­ja, hogy a pozitív változások szele is új előítéletek születé­sének melegágya lehet. Ezek az új előítéletek a házasság­ról, a szerelemről, az életfor­máról, a férfi és nő viszonyá­ról nem kevésbé nevetsége­sek, mint voltak a régiek. Félreértések sorozata, friss ..hamis tudatok” kialakulásá­nak időszaka az, amikor a változásokba belegabalyodva nem értve az új eszméket, egyszeriben nevetségessé vá­lunk. ÍS Väfl SZ0 íbben a da­rabban? A szerelemről, a há­zasságról, a férfi és a nő kap­csolatáról, az életmódról, a tanulásról egy forradalmi vál­tozás fénytörésében. A humor nagyítóüvegén át. Két fiatal­ember él egy „lerobbant” szo­bában, az egyikük pádon al­szik, párnája Marx Tőke című műve. Az egyik fiatalember hirtelen megházasodik, az új asszonyt természetesen ebbe a szobába viszi, hiszen elférnek hárman is, nem kell nagydol­got csinálni belőle. De ugyan­akkor megnősül a másik fiú is, aki hasonlóan gondolkozik. Egyszeriben négyen lesznek, két pár, kialakul a négyszög, amely sokkal ritkább a dara­bokban, mint a háromszög. A két fiatalasszony homlokegye­nest különbözik egymástól. Az egyik még magában hordozza a régi, „kispolgárias” gondol­kodásmódot és előítéleteket, otthon kötöget, babusgatja férjét, jól ellátja a háztartást, a fiatalember meg is hízik, de nem szereti feleségének ezeket az „ósdi” szokásait. A másik fiatalasszony ellenben csak filozófiai műveket olvas, tanul, dolgozik és társadalmi munkát végez, férje és ő maga is megissza ennek a levét, még enniük sincs mit, mert erre nem fordítanak gondot. Igenám, de ezt a fiatalember megunja. A két fiú a megunt asszonytól szabadulni szeret­ne, az asszonyok úgyszintén férjeiktől. Természetesen, sok nevettető bonyodalom után, párt cserélnek. A rendező Marton László megnyugtató formában viszi színre a darabot. Mértéktartó a humorforrások kihasználá­sában, kitűnő ritmust diktált és jó tanácsokkal látta el a színészeket, akik nagy kedvvel játszottak Fehér Miklós ötle­tes díszletei között és Keme­nes Fanni karakteres jel­mezeiben. A szerepekben Tam Tóth László kitűnően valósította meg önmagái, bizonyára az életben is - hasonlóképpen „játszana”, há ázonös szi­tuációba keveredne. Kedves és bohém figurát alakí­tott. Tordy Géza energiku- sabb, harsányabb fiatalembe­re is ihletett pillanatokban született. Halász Judit kecse­sen és bájosan játszott, Vért­ezel Vera tudálékos és naiv volt. Jól egészítette ki az együttest Kern András egy bohém költőfigura visszafo­gott ábrázolásával. A Pesti Színház színvonalas produkcióval ajándékozta meg a nézőket. Berkovits György Édesapja tanító volt. A hat testvér közül négy lett peda­gógus. Ö 1935-ben végezte el a tanítóképzőt. Utána hazament Tatára, a bátyja pékműhelyé­ben dolgozott két évig. ötezer állástalan tanító volt az or­szágban, „államsegélyes” isko­lába csak azt alkalmazták, aki legalább már két év óta várt. Azután behívták, s 1945-ig többnyire katonaruhát hor­dott. Utána vagonok tetején utazva keresett állást. 1946- ban alkalmazták Pencen. Har­minc év körül járt már, s lé­nyegében akkor indult el a pályán. A község, amely befogadta Ebben az ezer- s pár száj lakosú, elmagyarosodott szlo­vák községben — amely a fi- loxéra előtt gazdag borvidék volt — a harmincas években már egész utcák sem voltak képesek egy kút csináltatásá- ra. Az emberek nyáron a püs­pöki birtokra mentek dolgoz­ni, a nők gyümölcsöt árultak a váci piacon, a férfiak a fővá­rosban is vállaltak segédmun­kát. Gyalog jártak Pestre, ahol hét közben építkezéseken aludtak, szalmarsákokon. Az evangélikus iskolában egyedül tanított majdnem szá? gyereket. De még volt két ta­nító a faluban. Az államosí­táskor összevonták az egyházi iskolákat, átköltöztették egy kúriába, s őt kinevezték igaz­gatónak. Párttag volt már. Az iskola előtt tisr.teletkel- tő, hatalmas gesztenyefa. Rozs­dás, őszi kórók, nedves buk- szusok, hóbogyók között kell megkerülni az épületet. A hosszú verandán még virágzik a muskátli, a begónia. A fala­kon tablók: a húsz vagy tíz évvel , ezelőtti képeken, copfos lányok, kerek fejűre nyírt fiúk között még fiatal ember Jakus Lajos igazgató. A régi váci já­rás területén ő az egyetlen, ki ugyanazt az iskolát vezeti hu­szonöt év óta. De az őszülő, tartózkodó, hallgatag embert nem kezdte ki az idő: belül­ről nem tudta kikezdeni, s ez tatáros arcán is látható. Egy sokarculatú helytörténész Négy hegyi falu A családja és a munkája mellett másra is jutott ideje, energiája. Jakus Lajos ismert Sírok a körtemplomban A dél-borsodi regionális vízmű építése közben emberi csontokra bukkantak a Bükk déli lábánál fekvő Sály köz­ségtől északra. Latorút-pusz- ta szomszédságában ásatáso­kat kezdtek. Ennek során egy körtemplom nyomaira buk­kanták. A templom belsejé­ben és környékén pedig teme­tőt tártak fel. A nyolc méter átmérőjű körtemplom Árpád kori. A körülötte lévő temetőt még a XV. században is használták, mert a sírokból ebbe a korba tartozó cseréptöredékek kerül­tek elő. A csontok egy részét hajdan csonthalomba, úgyne­vezett osszáriumba gyűjtötték össze. A templom alapfalait és a körülötte lévő temetőt feltárták, az elkövetkező na­pokban a templom belsejében lévő sírokat nyitják fel. Sály község és környéke a honfoglalás korában az Örös- úr nemzetség birtoka volt. A sályi völggyel szomszédos kácsi völgyben a közelmúlt­ban feltárták a nemzetség székhelyét jelentő négyszög­letes lakótornyot is. A most feltárt templom fölött lévő dombon is erődítmény — az úgynevezett Latorvár — ál­lott, amelynek falmaradvá­nyai ma is láthatók. FEL ÚJÍTUNK- E-652/A, E—652, E-651, E-505 típusú kotrógépet (fődarabcserénél cseregépes rendszerrel)- KDM-100, D-108 típusú motort,- VU-0, 5/7 típusú kompresszort. CYÁRTUNK- 0,5 m3-es E-652, E-505 típusú kotrógépekre szerelhető, hidraulikus kőmarkolót- E-652, E-651, E—505 típusú kotrógéphez szükséges, 0,65 m3-es Tolnai-féle vonóvedret, rácsosgémet- SZEDÁR típusú szennyvizdaraboló szivattyúkat (típus: 50/9, 100/9, 100/16; vízszintes elrendezésű; típus: 150/9—F—5/15, 150/9-F-9/50, 140/9-F—9/100, 150/9—F—16/100; függőleges elrendezésű)- nagy átmérőjű acélcsöveket (400—2000 mm-ig, 5-16 mm falvastagsággal; korszerű hegesztési eljárással készítve, a szigetelést is vállalva)- 7 m3—10 m3 hasznos térfogatú automatikus szennyvízátemelő berendezéseket- 3, 5, 10, 25, 50 m3-es fűtőolajtartályokat- egyedi kívánság szerint különféle vasszerkezeteket (állványok, tartóvázak stb.) Vízügyi Építő Vállalat Budapest I., Márvány u. 1/c. Telefon: 154-095/114, 115-ös mellék. helytörténész. S nem a család­ja, hivatása rovására, hanem gazdagítására munkált ez az életét kitelj esi tő szenvedély. (Az iskolában, ahol ma tizen­két pedagógus van, nincs le­morzsolódás, s szinte vala­mennyi gyerek továbbtanul.) Négy kis hegyi falu, Pénz, Rád, Kösd, Csővár alkot itt egy „tájhazát”. Mindent tud róluk, ismeri a csővári lovag­várrom képviselte középkori, s a régebbi emlékeket; an az­előtt szőlőt termelő vidék gaz­dálkodásának történetét; a 300 éves csővári iskola múltját; az 1931-es — hat bányászt meg­ölő — vízbetörésig üzemelő kosdi bánya történetét. Hat panci, vagy innen el­származott veteránt szólalta­tott meg az 1918—19-es forra­dalomról, magnetofon előtt, és az iskolában is, történelemórá­kon. Közülük ma már egy sem él, csak a hetedik élt még, de aiz 1920-tól hallgat, ő sem tud­ta szóra bírni. A vendégeskedő Petőfi nyomában 1952-ben rendezett be gyűj­teményéből falumúzeumot az igazgató a penci iskolában. 1960-ban egy barokk kúriába költözött a múzeum, s azóta háromszázötvenezer forintot költöttek, a közeljövőben pe­dig újabb százezret fordíta­nak a házra. Kertjében né­hány évvel ezelőtt kőtár is lé­tesült. A múzeumban a közelmúlt­ban Petőfi-kiállítás nyílt Ja­kus Lajos különösen érdeklő­dik Petőfi iránt: főként a köl­tő ősei után nyomozott ered­ménnyel még a Felvidéken is, azután Petőfi sárszentlőrinci, selmeci, aszódi diákévei, s professzorai, Haág Péter, Li- chard Dánéi, Koren István után kutatott sikerrel. Minden lehetőt fellelt, megtudott Pe­tőfi penci és környékbeli lá­togatásairól: diáktársainak, barátainak szüleinél, a Csör- föly-, Kosztolányi- és az Esz- tergály-házaknál vendégeske­dett a költő, egyúttal házve- zetőnő-nagynénjét látogatván. Jakus Lajos a családok le- származottait is felkutatta le­veleket, emlékeket, dokumen­tumokat keresve. így állt ösz- sze az értékes kiállítás. Pedagógia három évszázada Lehetetlen volna csak fel­sorolni is minden témát, amellyel foglalkozott, annyi kiállítást, ahányat megrende­zett, a nyomtatásban megje­lent, folyóiratokban publikált, s a többi kiadásra váró, be­kötött dolgozathalmot. A XIX. századból, felkutatta az első, Laura című női folyóiratot; szerzője, a Goethével levelező evangélikus pap, Gödör József után nyomozott... Megtudta Mélyfúrási kutak, termálkutak fúrását és javítását, aknák építését vállalja a VÍZKUTATÓ ÉS FÚRÓ VÁLLALAT ceglédi üzemvezetősége Cegléd III., Rpkóczi út 72. Telefon: 83—14. Telex: 22-4804. egy Jugoszláviából — egy ké­ményből — előkerült, s a Valóság című folyóiratban kö­zölt 1849-es napló ismeretlen szerzőjének, egy fiatal leány­nak, Törös Máriának, kilé­tét ... Kiállítást rendezett a naplóíró Grisza Ágost emig­ráns szabadságharcos, Klap- ka-légiós és barátja, a később Pesten öngyilkos Győrök Leó kommünárd, a Montmartre védője emlékére. / Sokat dolgozik a hazai ok­tatás múltjának feltárásán is. — A legnagyobbaknak: Co- meniusnak, Bél Mátyásnak, Apáczai Csere Jánosnak mun­kássága ismert, becsült. Ám nagyon keveset tudunk a kis iskolákról, a névtelen taná­rokról. A Galga völgyében, ahol egy sereg iskola és ta­nítódinasztiák sora működött már a XVIII. században, kül­földet járt, ott tanult profesz- szorok jutottak a mezőváros­ba, vagy épp a falvakba. Az aszódi iskolakor reformja pél­dául megelőzte Eötvös tanter­vét. De még mikor tanrend sem volt, s kéziratos tan­könyvekből oktattak, már egy- egy pedagóguskör könyvtárt alapított, bemutató előadáso­kat tartott, s felmerült a szemléltetés igénye. A Galga- völgyi iskolák történetének feldolgozásakor kaptam az in­dítást az egykori népoktatás haladó törekvéseinek feltárá­sára. Környékbeli helytörté­nészek bevonásával, ezzel sze­retnék foglalkozni ezután — mondja Jakus Lajos. Számos közéleti megbízatás Nem visszavonultan boga­rászó szobatudós, rengeteg a társadalmi, közéleti megbíza­tása. Elnöke a járási krónika- író-körnek, s a járási Petőfi­éről ékbizottságnak, titkára a községi emlékbizottságnak. Szervezése nyomán a helyi ÁFÉSZ elvállalta a „Petőfi Pencen” című kötet kinyom­tatását, a dunakeszi Mecha­nikai Laboratórium egy Pető- fi-emlékmű kivitelezését, a községbeliek egy Petőfi-park építését. Csak a múlt hónap­ban, hat helyütt tartott elő­adást a költőről. (Pencről nem jó a közlekedés: sokszor autó­stoppal utazik) Nem vágyott el soha a köz­ségből, hiszen mindig úgy képzelte, hogy majd falun él. Padányi Anna Hatvanezren Vácrátóton A vácrátóti botanikus kert­nek az idén ez idáig több mint 60 000 látogatója volt, de a nö­vénykedvelők még a, télies pa­pokban is gyakran felkeresik a növényházakat, hogy gyö­nyörködjenek a trópusok szín- porhpás virágcsodáiban. A szá­mos ritkaság között a kakaófa a „sztár”. A 10 éves növény ugyanis most hozta eddigi leggazdagabb termését. 30 te­nyér nagyságú, sárga burkola­tú gyümölcs csüng a fa tör­zsén. Szomszédságában hama­rosan termést hoz a kávécser­je, s termését érleli a vanília. Ének a galaktikáról A Magyar Televízió történe­tében először hívtak meg tv- produkciót hollywoodi film fesztiválra. A nemzetközi se­regszemlén Rajnai András— Jánosi Antal tévé-költeménye, az Ének a galaktikáról képvi seli hazánkat. Rajnai és Já nosi alkotása az idén mái nagy sikerrel szerepelt a trieszti fesztiválon, ahol a zsü ri különdíjjal jutalmazta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents