Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
Pisi UtOY 1972. DECEMBER 16., SZOMBAT xJíii'hxp Tegyük szebbé városunkat! Az egészségügy és a művelődés fejlesztésének éve Beszámoló a gödöllői tanács idei munkájáról Bár az új tanácstörvény megjelenése óta megnőtt a tanácsok szerepe, önállósága, de a feladatok teljesítéséhez, a lakossági igények kielégítéséhez fokozottabb mértékben kérjük a lakosság tevékeny közreműködését. 1972. év a végéhez közeledik, s a számvetés, az értékelés aktuális a tanácstagi beszámolók kereteiben is. A tanács ebben az évben négy ízben ülésezett. Az első ülésen az 1971. évi pénzügyi mérleg megvitatása mellett került sor a tanács 1972. évi költségvetési tervének és fejlesztési alapjának felhasználásáról készült tervezet megtárgyalására, majd jóváhagyására. Reálisan terveztünk, ezt már tények is bizonyítják. A tanács az idei első ülésen vitatta meg az ifjúsági törvény végrehajtásából adódó tanácsi feladatokat. A határozat eredményeként korszerű szemléltetőeszközök beszerzésére került sor, kulturális versenyeket rendeztünk a fiataloknak, előkészületeket tettünk a nyári napközi tábor megszervezésére. 20 ezer forinttal támogattuk a balaton- Iellei tábort, 80 ezer forintot fordítottunk az ifjúsági klubok támogatására. Az áprilisi tanácsülés az egész várost érintő, több éve megoldatlan probléma rendezésére alkotta meg az 1972. évi 1. számú tanácsrendeletet, az állatok tartásáról. Bízunk abban, hogy ez a rendelet is elősegíti az 1971. évi 4. számú tanácsrendeletünk megvalósulását, mely a köztisztasággal foglalkozik. Kérjük ezúton is a város minden lakóját, hogy elsősorban személyes példamutatással segítsék elő a rendeletek betartását, betartatását. Célunk, hogy Gödöllő városias fejlődését erősítsük. Kérjük, vegyenek részt a „Virágos, kulturált, tiszta utcákat Gödöllőn” mozgalomban. A júniusi tanácsülés elfogadta az alsófokú oktatás helyzetéről szóló jelentést. A jelentést követő határozatok többsége mór megvalósult. Példának említjük a Tisza utcai óvoda udvarában létesített napközis foglalkoztató helyiséget, az önálló kisegítő iskola megszervezését. A tanács határozatban ismerte el a pedagógusok lelkiismeretes oktató-nevelő munkáját. Munkájuk erkölcsi és anyagi elismerését szolgálja az a vb-határozat, mely saját városi alapítású pedagógus kitüntetés adományozására hívta fel a művelődésügyi bizottságot Az 1972. szeptember 23-i tanácsülés értékelte a város egészségügyi, közegészségügyi helyzetét. Az év legnagyobb beruházásával, a szakorvosi rendelőintézettel, korszerűvé vált a szakorvosi ellátás, s ezen túl is jelentős fejlődésen ment keresztül a város felnőtt és gyermek- orvosi ellátása. A végrehajtó bizottság kéthetenkénti ülésein sokirányú tevékenységet fejtett ki, s intézkedett többek között a „Gödöllői Tavasz” kulturális rendezvénysorozat szervezéséről, jóváhagyta a lakáselosztási tervet, foglalkozott az építőipar lassú tervteljesítésének okaival, jóváhagyta a városközpont részletes rendezési tervét elemezte a lakosság élelmiszerellátásának helyzetét. A vb több alkalommal foglalkozott a lakásépítkezésekkel, E téren komoly a lemaradás a Pest megyei f’p;töipari vállalat réczéről, 1972-ben mindössze 52 lakást adtak át. Jóval örömtelibbek a gyermekintézmények létrehozása terén elért eredményeink. A bölcsődei-óvodai férőhelyek növelése úgy a családok, mint az üzemek, intézmények gondjain is segítettek. Az idei esztendő lényegében az egészségügyi ellátottság növelése. s a művelődés továbbfejlesztésének éve volt, de néhány más területen is vannak eredmények. így 8,2 millió forintot költöttünk járdaépítésre és belvízrendezésre, bár tudjuk, hogy ezzel az összeggel nem lehetett mindent megoldani. 1973-ban azonban feltétlenül rendezzük a Duna— Tisza, III és I. u. körzetének vízlevezetését, hogy ezt a területet mégegyszer ne érje súlyos elemi csapás. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy a lakosság is sok kárt megelőzhetett volna a vízlevezető árkok rendbentar- tásával. Az 1972, évben elért eredmények a tanács, a végrehajtó bizottság, a tanácstagok, a városi üzemek, intézményeink közös munkájának eredménye. Nem rendeztünk látványos átadásokat, eredményeinkre mégis büszkének kell lennünk, mert rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben, közös erőfeszítések arán valósultak meg. Az urbanizációs folyamat azonban erőteljes. A megnövekedett igények anyagi korlátáit csakis a lakosság, az üzemek, intézmények társadalmi ösz- szefogásával lehet bővíteni. Vajon a mi városunk csak 3,5 millió forint értékű társadalmi munkát képes elvégezni? Az igények jobb kieléigítése, a városiasabb, kulturáltabb élet- körülmények megteremtése érdekében hívjuk városunk lakosságát, hogy csatlakozzanak a gépgyári fiatalok és gimnáziumi tanulóink kezdeményezéséhez, tegyük gazdagabbá 1973. évben gyermekeink, családunk életét, tegyük szebbé városunkat! Benedek János a gödöllői városi tanács elnöke. Népművészeti kiállítás Gödöllőn A gödöllői Agrártudományi Egyetem KISZ-bizottsága ez év tavaszán indította el a Nyisztor György Kollégiumban a KISGALÉRIA sorozatot. Erre a célra az épület egyik rep rezentatív helyiségét, az üvegezett falú, természetes fénynyel is jól megvilágított A- hallját jelölték ki. Az egymást váltó képzőművészeti és fotokamra kiállítások nemcsak a hallgatók művészeti érdeklődését keltették fel, hanem Gödöllő város lakossága előtt is egyre népszerűbbek. A ren dezők észrevételei és a látogatási könyv szinte C9ak dicsé reteket tartalmazó bejegyzései alapján az eddigi legnagyobb sikert a jelenleg is nyitva tar tó népművészeti kiállítás aratta. Erdélyi Tibor és Horváth László fafaragásai, valamint Varga Zoltánná és Lőrincz Ala- dárné népi hímzései, szőttesei — az eddigi látogatók véleménye szerint — „szép reprezentánsai a magyar nép alkotó erejének, a ma is élő népi hagyományaink gazdagságának”, és meggyőzően bizonyítják, hogy a „népművészet korunkban sem elavult”, sőt ha a megfelelő szemlélet sem hiányzik, „modern ízlésrendszerünk szerves részét is alkothatja”. A kiállítás a mai napon zárul. 75 év története A kisállattenyésztés hazai központja Kísérletek a termelő munkáért Az idén lett 75 éves a Gödöllő melletti Kisállattenyésztési Kutatóintézet. A szép évfordulóra egy füzetet is megjelentettek, amely ismerteti az intézet eddigi történetét, jelenlegi feladatait, újabb eredményeit. Ebből tudhatjuk meg azt, hogy az intézet elődjét, a Baromfitenyésztő Munkásnőképző Iskolát 1897- ben, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter idejében alapították. Nemzetközi feltűnés Az intézet ősének feladata az volt — s ez máig sem változott —, hogy elősegítse a magyar baromfitenyésztést és megfelelő szakmai képzettségű gondozókat adjon az országnak, akik akár egy nagyobb baromfitelep vezetését is el tudják látni. Két esztendővel később, 1899-ben, ugyanezen a területen megalapították az Állami Méhészeti Gazdaságot, amely nyomban nagy nemzetközi feltűnést keltett, hiszen addig külföldön még csak hasonló sem volt. (A gazdaság a Tanácsköztársaság idején átmenetileg méhészeti szakiskolává alakult át.) A későbbiekben nagy érdemeket szerzett a mézelő növények szaporításában és terjesztésében. 1930 után az akácvirágzás meghosszabbítására törekedtek, különböző virágzású akácok kiválasztásával. Az akkori 10 holdas akácnevelő te- j összes nyúlexportja 4 vagon- lepről 14 új akácváltozat ke- volt csupán. Az idén ezrült ki, amelyek sorozatos virágzásukkal 40 naposra nyújtották az akác mézelését. Ez utóbbi munka már egy új intézményben folyt, mivel a gazdaság helyén 1927-ben létrejött a Méhészeti Kutató Állomás, ahol igazi úttörő munka kezdődött, sok fontos kutatási cél megjelölésével. vült, 1956-ban létrejött a haltenyésztési osztály. Az eltelt 75 esztendő alatt az intézet sok-sok kutatási eredményt ért el, és a hazai kisállattenyésztés szellemi központjává vált. Legújabb eredményeik közé tartozik például az, hogy hazánkban és néhány más szocialista országban is elterjedt az úgynevezett gödöllői húscsirke, amely méltó versenytársa a tőkés országokban kitenyésztett hibrideknek. (A gödöllői húscsirkéből évente 20 milliót hizlalnak és vágnak le hazánkban.) Nagyüzemi nyúitenyésztés Lassan már 10 esztendeje, hogy felvetődött a hazai hús- nyúltermelés fokozásának gondolata. A munka 1967-ben kezdődött meg az intézetben, s az utóbbi években talán ezen a területen érték el a legjelentősebb eredményeket. Az intézet által kitenyésztett hibridnyulak húsz százalékkal magasabb árért kelnek el külföldön, mint bármelyik más nyúlfajta. Az intézet munkatársai tenyésztési, tartási, technológiai téren segítették elő a nagyüzemi nyál- tenyésztés létrejöttét. Nagyrészt ennek az odaadó munkának köszönhető, hogy az ország húsnyúlkivitele néhány esztendő alatt sokszorosára növekedett. (1960-ban hazánk Munkájukat az utóbbi évtizedekben hármas cél határozta meg: elsősorban meg kell oldani a magyar kisállat- tenyésztésben fennálló problémákat, ki kell dolgozni azokat a megoldásokat, amelyek 5—8 év távlatában fontosaik lehetnek és foglalkozni kell a jövő kérdéseivel is, ez 10—15 esztendős távlatot jelent. A hármas célkitűzés akár a mai napon is érvényesnek tekinthető. Egyetlen példát említünk ... A gyakorlatban elterjedt és bevált húscsirke mellett, készen áll — ahogyan tudományosan nevezik — a következő kombináció, amely az elkövetkezendő öt esztendőben szerepet fog játszani hazánk húsprogramjában. Ám előkészítés alatt van a törpe broiler tenyészet is, amely majd a távolabbi években válik nagyon fontossá. Az asszonyok érdekében Új kisüzemek Erdőkertesen Erdőkertesnek a legújabb adatok szerint 3400 lakosa van, közülük kétezren járnak el naponta dolgozni, túlnyomórészt a fővárosba. Elenyésző, mindössze egy százalék ingázik másfelé. Régi elképzelése a tanácsnak, hogy főként az asszonyok részére helyi munkalehetőséget biztosítson. (Immár elkészült az új óvoda is, sok asszony azéirt nem tudott eddig dolgozni, mert nem volt kire hagyni a gyereket.) Első lépésként a régi kultúrházat adták el a budapesti Vilgép Ktsz-nek, amely azt ígérte, hogy rövidesen 150—200 nőt foglalkoztató üzemrészt létesít ott. Az üzem első része, egy alumínium öntöde, 1968-ban kezdett dolgozni, a másik része, egy lakatosműhely pedig kicsit később. A baj csupán az volt, hogy ezekben az üzemrészekben majdnem kizárólag csak férfinak való munka akadt. (Eddig öt asszony dolgozik itt.) Rövidesen úgynevezett végszereidét is létesít az épületben a ktsz, így várhatóan lehetőség lesz asszonyok felvételére is. Második lépésként a régi óvodát adták el az ugyancsak fővárosi Népruházati Ktsz-nek. Az erdőkertesi tanács építőipari brigádja üzem létesítéséhez alkalmasra átalakította az épületet, hol várhatóan januárban megkezdődik a munka. Két műszakban, 50 asszony foglalkoztatására lesz lehetőség. A község régi és hasznavehetetlen szeszfőzdéjét a Ganz Műszerművek gödöllői Áram- mérőgyárával közösen alakítják át. Kis üzem létesül itt, ahol 120 ember dolgozik majd két műszakban. A dolgozók kilencven százaléka nő lesz. F. B. ÁKF utóvizsgálat a gödöllői járásban Kedvező változások a kereskedelemben és a vendéglátásban a gödöllői járásban még az év első negyedében átfogó vizsgálatot tartott a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége. Akikor a járás 445 boltja, illetve vendéglője közül 240-et látogattak meg, és elég sok szabálytalanságot észlel; tek, amit pénzbírsággal sújtottak. FÉL ÉV MÚLTÁN azoknál a vállalatoknál, ahol tavasszal különösen sok hibát találtak, megismételték az ellenőrzést, hogy felmérjék, történt-e kedvező változás? Tapasztalataik megoszlottak, összehangoltab_ há vált a központ és a hálózat munkája, szervezettebb lett az áruátvétel, javult a jogos reklamációk intézése, emelkedett az üzletek kulturáltsága, a vendéglátás színvonala, öt ÁFÉSZ-nél a tavaszi vizsgálat után függetlenített ellenőri hálózatot hoztak létre. Ezek jelentős eredmények, de nem feledtetik, hogy a vállalatok belső ellenőrzése még mindig nem áll feladata magaslatán. Nem elég átfogó és feltáró a megelőző tevékenység és a szükséges felelősségrevonás sem. KEDVEZŐ VÁLTOZÁST tapasztaltak az utóvizsgálat során a vagyonvédelemben. A kifogásolt ajtókat, zárakat, redőnyöket mindenütt megjavították. A zsámboki ÁFÉSZ 20 millió gödöllői húscsirke Mai formájában és szervezeti rendjében 1952-ben jött létre az Állattenyésztési Kutatóintézetből leválasztott önálló Kisálattenyésztési Kutatóintézet, amely a mai na- oig is baromfi-, prémesállat- és méhtenyésztéssel foglalkozik. Tevékenységi körük bőnyi zel szemben kizárólag a tőkés országokba ezer vagonnal visznek.) Hármas célkitűzés A méhtenyésztési osztály is kiemelkedő eredményeket ért el. Kidolgozták és a gyakorlatban bevezették a petés- anyanevelést, kísérleteket végeztek a mézeltető módok összehasonlítására és a viasztermelés növelése érdekében. Ezenkívül több új méhészeti eszközt is terveztek. Az intézet rendkívül érdekes munkájáról oldalakon Keresztül lehetne beszélni... Munkatársai több tudományos könyvet írtak, cikkekkel és egyéb kiadványokkal mutatták be munkájukat, eredményeiket. Képünkön dr. Holdas Sándor, az intézet „nyúlprogramjá- nak” vezetője vietnami vendé geknek mutatja be a tenyészetet. Ékes János felvétele az udvaron szükségraktárt épített árui megóvására. Amint az ÁKF megállapította, a járásban az utóbbi időben lényegesen több sertéshúst árusítottak. A marhahúsellátás már nem ilyen kedvező és a húskészítmények választéka továbbra is csak a nagy forgalmú boltokban kielégítő. Javít a helyzeten a termelőszövetkezetek kínálata. ÖRÖMMEL TAPASZTALTÁK az újabb ellenőrzés során, hogy a FÜSZÉRT Vállalat és a boltok kapcsolata megjavult Időben, ütemesen szállítanak nekik. Jó hatású volt, hogy a tavaszi vizsgálat befejezte után a FÜSZÉRT igazgatója is részt vett a munka meg. javítását célzó találkozón. Ugyanígy a megyei tanács illetékes osztályvezetőjét kérték fel, hogy segítse hozzá a II. számú Sütőipari Vállalatot a jobb munkához. A kétségtelen javulás ellenére náluk még igen sok a tennivaló, késve szállítanak a boltokba és gyakran a kenyér minősége is erősen kifogásolható. Az első vizsgálat alkalmával és a jelen esetben is többször találtak lejárt határidejű, értékcsökkent árut a boltokban. Sőt, a péceld ÁBC-áruházban és a büfében, az aszódi tej- boltban romlott termékeket kellett kidobataiuk. Az üzleteik általános tisztasága emelkedett, a szűk hely azonban gyakran szinte megoldhatatlan gondot okoz, emiatt nem tudnak higiénikusan tárolni. Csökkent a vevők kárára történő visszaélés, bár az eredménnyel még nem elégedettek. Gyakori a normától eltérő húsbontás, a zöldségesek későn hajtják végre a központi árcsökkentő intézkedéseket. A próbavásárlások során hamis számolással is találkoztak. A VIZSGÁLAT ismételten kiterjedt a vendéglátókra. Javult ezeknek az üzemeknek a kulturáltsága, a Pest megyei Vendéglátó Vállalat elismerést érdemlően igyekezett felszámolni a felügyelőség által jelzett hiányosságokat. Ennek ellenére tqbb üzletben a visz- szatérő ellenőrzés is bajt talált — amit gyakran a „kedves vendégek” okoznak. Az aszódi cukrászda és a gödöllői Pálma presszó mellékhelyiségeit szabályosan összetörték, még a mosdókagylót is kiszakították a falból! A tettest — sajnos — legtöbbször nem lehet megtalálni. A vizsgálat tapasztalatait az érintett üzletek felettes vezetőivel ismét megbeszélik, és velük együtt határidőt szabnak meg a hiányosságok megszüntetésére. Komáromi Magda
