Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-16 / 296. szám

2 XstívSap 1972. DECEMBER 16., SZOMBAT Amerikaiak a VDK-ban A vietnami háború­ellenes amerikai mozgalom neves sze­mélyiségekből álló csoportja indult a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. A küldöttek útban Hanoi felé a dán fővárosba érkeztek. Képünkön (balról jobbra) Michael Allen, a yale-i hittudományi iskola helyettes dékánja, Joan Baez ismert előadó-művésznő, Barry Romo, az amerikai vietnami vete­ránok háborúellenes mozgalmának egyik vezetője és Telford Taylor amerikai brigádtábornok a náci háborús bűnösök nürnbergi perének amerikai főügyésze. Atomerőmű — gyors neutronokkal S’-vcsenkóban az Urán—238 már nem „holtsúly".. Ulsteri ügynökmese Kalusnyikov-kacsa Jurij Kornyilov, a TASZSZ szemleírója írja: Üjabb szenzációval „ked­veskedett” olvasóinak a News of World című angol lap: „Kiderítette”, hogy Eszak-lrországba „szovjet ügynökök” szivárogtak be, méghozzá nem is üres kéz­zel, hanem azért, hogy fegyverrel lássák el a „lá­zadó elemeket”. Az ötletet tulajdonképpen nem is a News of World találta ki. Angol konzervatív lapok röviddel ezelőtt nagy zene­bonával szárnyra bocsátot­ták azt a hírt, hogy Ulster- ben — úgymond — „egye­nesen Oroszországból szár­mazó” Kalusnyikov típusú gépfegyvereket fedeztek fel. A szovjet sajtó, de több nyugati lap is kinevette ezt a képtelenséget, a szerzők kénytelenek voltak vissza­vonulni. A News of Worldban ezután cikk jelent meg ar­ról, hogy a szóbanforgó „ügynökök” nem többet, s nem is kevesebbet, mint rakétakilövő berendezése­ket és rakétalövedékeket szállítottak Ulsterbe. Tet­tüket valamiféle titokzatos tengeralattjárók segítségé­vel hajtották végre — írja a lap, figyelembe sem véve, hogy ezeket a „tengeralatt­járókat” eddig még senki­nek sem sikerült észlelnie. Figyelemre méltó az a tény — írja továbbá Kor­nyilov —, hogy az ügynök­mese éppen abban az idő­szakban látott napvilágot, amikor tovább éleződött a helyzet a brit katonaság ál­tal megszállt Észak-Iror- szágban, magában Angliá­ban pedig egyre szélesebb körben tiltakoznak a tory- kormány gyarmatosító poli­tikája ellen. A véletlen játékáról len­ne talán szó? Aligha. In­kább úgy tűnik, hogy bizo­nyos londoni körök szánt- szándékkal jelentették meg ezt a szovjetellenes „ka­csát” a News of Worldban, hogy elvonják az angolok figyelmét az Észak-lror- szágban uralkodó valóságos állapotokról, egyben pedig felszítsák a kémmánia újabb rohamát, hátráltas­sák a feszültség enyhülésé­nek folyamatát — mutat rá a TASZSZ szemleírója. CSAK RÖVID FÓKUSZ Itália — január 12 ÁLTALÁNOS sztrájkot ha­tároztak el az olasz szakszer­vezetek. AZ ELHATÁROZÁS már előrevetette árnyékát a szak- szervezeti vezetők és Andreot­ti miniszterelnök november végi legutolsó találkozója után. Ezt a találkozót a három szövetség egybehangzóan ne­gatívan ítélte meg, mert a kormány csak részlegesen vagy egyáltalában nem volt hajlandó elfogadni átfogó re­formjavaslataikat. A déli or­szágrészek fejlesztésének kér­déseivel foglalkozó nápolyi országos szakszervezeti ta­nácskozás alkalmával (amely múlt pénteken ért véget) ezért a három szövetséget egyesítő szakszervezeti csúcsszövetség vezetősége úgy döntött, hogy válaszul általános sztrájkot hirdet. Az országos munkabe­szüntetés időpontja január 12. A félnapos figyelmeztető sztrájkkal a szakszervezetek tiltakoznak a kormány gazda­ságpolitikája, a szakszerveze­tekkel szemben tanúsított el­utasító magatartása ellen. A DÖNTÉST, bár nem volt egyhangú, nagy többséggel fo­gadták el. „A jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben a kor­mány képtelennek mutatkozik arra, hogy szerves és átfogó gazdaságpolitikát alakítson ki, amely eredményes módon néz­ne szembe Olaszország struk­turális elmaradottságával” — állapították meg a szakszerve­zeti vezetők. Elsősorban azért marasztalták el a kormányt, mert nem tudott ösztönzést ad­ni a vállalkozóknak a beruhá­zások fejlesztésére, s így a ke­reslet és a foglalkoztatottsági szint fellendítésére. A SZAKSZERVEZETI VEZE­TÉS egy része, egyes keresz­ténydemokrata és szociálde­mokrata vezetők ennek ellené­re nem értettek egyet azzal, hogy általános gazdaságpoliti­kai követelésekért az egész országra kiterjedő munkabe­szüntetést tartsanak. Általános sztrájk 1971 júliusa óta nem volt Olaszországban, Vélemé­nyükkel azonban kisebbség­ben maradtak. A legegysége­sebben a CGIL, az olasz szak- szervezeti mozgalom vezető ereje foglalt állást az általá­nos sztrájk mellett: már de­cemberben meg akarta tarta­ni. A januári időpontban vé­gül mindenki megegyezett A SZAKSZERVEZETEK a sztrájkfelhívással együtt rész­letesen kifejtették gazdaságpo­litikai elképzeléseiket, ame­lyekre a sztrájkkal fel kíván­ják hívni a politikai vezetés figyelmét: strukturális fejlesz­tési beruházások, a déli or­szágrészek fellendítése nem termelő alapberuházásokkal, a mezőgazdaság megújítását cél­zó reformintézkedések, a fog­lalkoztatottság kiterjesztése. Mindezt úgy, hogy alapvető változás következzék be az or­szág gazdasági fejlődésének tí­pusában. A JANUÁRI általános sztrájk több mint 18 millió dolgozót érint majd .. . DÉL-KOREÁBAN pénteken megkezdték az országos újra- egyesítési konferencia 2359 tagjának megválasztását. A la­kosság érdektelenségébe fulla­dó választásokon számos jelölt visszalépett. PETR MLADENOV bolgár külügyminiszter feleségével és kíséretével George Macovescu román külügyminiszter meghí­vására pénteken hivatalos, baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. BEFEJEZŐDÖTT Stefan Ol- szowski lengyel külügyminisz­ter hivatalos baráti mongóliai látogatása. V. OLAV norvég király 1973. június 4 és 7 között hivatalos látogatást tesz az NSZK-ban. PÉNTEKEN útnak indult Japánból a Kobe Maru nevű hajó, amely hetvenhét millió jen értékű orvosságot és orvosi felszerelést szállít a Vietnami Demokratikus Köztársí-ságba. A VILÁGON ELŐSZÖR A kazahsztáni Sevcsenko városban megkezdték egy atomerőmű próbaüzemelteté­sét. Az erőmű legfontosabb sajátossága, hogy a nukleáris energetika történetében elő­ször hoztak létre gyors neut­ronokkal működő ipari reak­tort. A Kaspi-tenger partján, a Mangislak-félszigeten, a Szov­jetunió nagy kőolajtermelő központjában létesített 350 000 kilowatt kapacitású atomerő­mű villamos energián kívül naponta 120 000 köbméter édesvizet is szolgáltat majd. November 29-én működés­be lépett a reaktor, megin­dult benne az uránhasadás láncreakciójának folyamata. A szovjet tudósok elméleti­leg bebizonyították, hogy a gyors neutronokkal működő energetikai berendezések elő­nyösen különböznek az atom­erőművekben eddig alkalma­zott reaktoroktól. Az eddigi reaktorok lassú neutronok­kal működnek és a természe­tes urán egyik ritka izotóp­ját, az Urán—235-öt alkal­mazzák. A nehezebb izotóp, az Urán—238, amely a termé­szetes fémek több mint 90 százalékát alkotja, lényegé­ben csupán holtsúly a hagyo­mányos reaktorokban. A sev- csenkói atomerőmű energeti- íkai berendezésében az Urán— 238 plutóniummá — nukleáris fűtőanyaggá — alakul át. Emellett a plutóniumképződés üteme meggyorsítja az Urán— 235 hasadásának folyamatát A tudósok számításainak helyességét az új atomerőmű működésének kell majd a gya­korlatban igazolnia. Az utolsó Apollo-asztronauták ismét együtt — Hold körüli pályán Csütörtökön este, néhány perccel éjfél előtt, az Apollo— 17 űrhajósai búcsút vettek a Holdtól. 23 óra 55 perckor be­gyújtották a holdkomp fel­szálló fokozatának hajtómű­veit, s a „Challenger” fénylő meteorként távolodott el nyu­gati irányban földünk állan­dó útitársának felszínétől. Alig két órával azután, hogy a „Challenger” elhagyta a Hol­dat — 2 óra 04 perckor —, megtörtént a dokkolás az anyaűrhajóval, három órával később a hivatását betöltött „Challengert” elválasztották az „Americától” és visscadndí- tották a Hold felé. A földi irányítóközpont pén­teken reggel rádióparanccsal begyújtotta a Hold felé tartó „Challenger” fékező rakétáit, s így a holdkomp körülbelül 60 kiló TNT-robbanóanyag rob­banásának megfelelő erővel, a Taurus-Littrow-völgy térsé­gében az Apollo—17 leszálló helyéhez közel csapódott be a holdfelszínbe. Cérnán, Schmitt és Evans a tervek szerint vasárnap haj­nalban, 32 perccel éjfél után tér le Hold körüli pályájáról. KÉTHETES külföldi kőrút­jának befejeztével péntekre virradóan megérkezett Santia- góba Allende elnök. GOUGH WHITIAM auszt­ráliai miniszterelnök szerint nem engedélyezik többé a Rhodesiába irányuló búzaszál­lításokat. HATVANÉVES KORÁBAN pénteken elhunyt Fuad Kazan, a Libanoni Kommunista Párt egyik kiemelkedő személyisé­ge. VASZILIJ TOLSZTYIKOV, a Szovejetunió pekingi nagy­követe csütörtökön fogadást adott a Szovjetunió megalaku­lásának 50. évfordulója alkal­mából. A MADAGASZKARI KOR­MÁNY csütörtökön kihirdette a statáriális állapotot a sziget­ország két prefektúrájában, miután egy oktatási reform nyomán diákzavargások rob­bantak ki. ELHUNYT 76 éves korában Teng Cu-hui kínai politikus, a KKP Központi Bizottságának tagja, aki 1954-től 1964-ig be­töltötte a kínai állam alelnö- kének tisztségét. JUAN PERÓN, argentin ex- diktátor csütörtök este magán­látogatásra Paraguayba érke­zett. DECEMBER 7 és 15 között Moszkvában találkozót tartot­tak azok a szovjet és ameri­kai szakértők, akik szovjet gyártmányú Szojuz és az Apollo típusú űrhajók össze­kapcsolásához szükséges esz­közöket dolgozzák ki. Megalakult az új nyugatnémet kormány Pénteken délelőtt megala­kult az új nyugatnémet kor­mány és a kabinet tagjai le is tették hivatali esküjüket. A kormány Brandt kancellár el­nökletével pénteken délután megtartotta alakuló ülését. A korábbi kabinethez képest nagy változások nincsenek, csak néhány személycsere, il­letve egyes minisztériumok kettéválasztása az újdonság. Az NSZK külügyminisztere Wal­ter Scheel, hadügyminisztere Georg Leber, belügyminisztere Hans-Dietrich Genscher, igaz. ságügyminisztere Gerhard Jahn maradt. Nemzeti érdekek, internacionalista célok Komócsin Zoltán könyvéről A NAPILAP olvasója, a rádió­hírek hallgatója vagy a tv-híradó nézője legfeljebb a napi, friss hozzá­szólás, véleményalkotás első monda­tait kapja a nemzetközi politika egymást követő ezer meg ezer tör­ténéséről. Ám az érdeklődés, az igény a szélesebb összefüggések megértésére, a részletesebb háttér felrajzolására egyre több emberben él. A világpolitika komplex meg­mutatására, az összefüggések feltá­rására, a nagy, alapvető problémák felvetésére csak nagyobb tanul­mány, könyv vállalkozhat. Ilyen munka Komócsin Zoltán „Nemzeti érdekek, internacionalista célok” című, a Kossuth Kiadónál megje­lent könyve. Ez a kötet úgy foglalja össze az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a párt nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkárának az elmúlt nyolc évben írott cikkei­ből, beszédeiből, nagyobb tanulmá­nyaiból a legfontosabbat, hogy — a megírás időrendjére való tekin­tet nélkül — egy-egy témakört feje­zetekbe csoportosítva adja nap­jaink történelmi folyamatának mar­xista—leninista elemzését. A törté­nelmi folyamatból is éppen azt hangsúlyozza e gyűjtemény, ami alapvető, mély áramlat a kor poli­tikai mozgásában, azaz a nemzet­közi kommunista és munkásmoz­galom egységéért vívott harcot és az antiimperialista küzdelmet. A MUNKÁSMOZGALOM egysé­géért folyó harccal foglalkozva Ko­mócsin Zoltán sokoldalúan és erő­teljesen szól o nacionalista jelensé­gekről, az ellenük vívott internacio­nalista. osztályánáspontú küzdelem­ről; három fejezetre bontott köny­vében az első helyet éppen az „Osz­tályelmélet — nemzeti érdek — in­ternacionalizmus'’ összetartozó kér­dései kapják. „A proletár interna­cionalizmus egyik alapvető követel­ménye, hogy minden nemzet első­sorban saját nacionalizmusa ellen harcoljon, mert ezzel nyújtja a leg­nagyobb segítséget a másik nemzet­nek a saját nacionalizmusa elleni harchoz” — írja, külön is hangsú­lyozva, hogy figyelmünket elsősor­ban a „hagyományos”, történelmileg kialakult, múltból ittmaradt eszmei­politikai hordalékra kell fordítani. Részletes elemzéssel mutatja meg, hogy a nacionalizmussal együtt jár a szovjetellenesség, s kifejti: „A szovjetellenesség olyan repedés, amelynek szélesítésével és mélyíté­sével lehetőség nyílik arra, hogy sú­lyos eszmei, politikai károkat okoz­zanak, és gyöngítsék a magyar nép nemzeti egységét.” A nemzetközi munkásmozgalomban manapság je­lentkező nacionalizmus és szovjet­ellenesség pedig a nemzetközi kom­munista mozgalom eszmei-politikai egységének okozhat súlyos károkat. ..Ez szorosan kapcsolódik a meglevő és egyébként igen nagy figyelmet érdemlő nemzeti sajátosságok túl­becsüléséhez. az államok és pártok szuverén1 fásának a misztifikálásá­hoz” — jegyzi meg Komócsin Zol­tán könyve harmadik részében, „A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, az imperiab'staellenes erők összefogásáért” című fejezet­ben. Az első és a harmadik fejezet egy-egy iránymutató részletéből emeltünk ki egy-egy megállapítást, az internacionalista alaovetésű küz­delem néhány gondolatát. A KÖNYV második fejezete (cí­me: „A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Magyar Népköztársaság nemzetközi politikájáról. A ma­gyar—szovjet barátságról”) ugyan­ezeknek a gondolatoknak a másik, a pozitív oldalát hangsúlyozza: „A szovjetbarátság kiváltképp nagy je­lentőségű a kommunistákra, a nem­zetközi munkásmozgalom harcosai­ra nézve. Amiként a múltban, úgy ma sem lehet forradalmár, inter­nacionalista, kommunista az, aki szovjetellenes. A marxista—leninis­ta elmélet és a forradalmi gyakor­lat kizárja azt a lehetőséget, hogy valaki igent mondjon a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomra, egy­szersmind viszont nemet mondjon a Szovetunióra. A szovjetállam, a Nagy Október szülöttje — amellett, hogy korunk leghatalmasabb objek­tív valósága — a legnagyobb erejű jelkép is: a szociaLizmusárt, a hala­dásért és a békéért küzdő erők ben­ne látják győzelmük jelképét, a leg­sötétebb reakciós, haladás- és nép­ellenes erők pedig a Szovjetunióban ismerhetik fel elkerülhetetlen bu­kásuk jelképét.” A könyv fejezeteiből, a cikkekből, előadásokból számos példát lehetne idézni — a példák a legutóbbi idők történelmi folyamatának esemény­sorából valók —, mindezek azt bi­zonyítják, hogy a nemzetközi kom­munista mozgalom egységéért har­coló erők fő jellemzője az SZKP- hoz való testvéri, proletár interna­cionalista viszony s a hazai szocia­lista építés igaz hívei számára is éppen a munkásnemzetköziség, a Szovjetunióhoz való viszony volt és marad a politikai próbakő. Komócsin Zoltán könyvének, a kor fontos világpolitikai probléma­kötegei marxista—leninista elemzé­sének egyik legfontosabb mondani­valója a szocialista hazafiság és a munkásnemzertköziség szétbontha- tatlansága; az a gondolat, hogy in­ternacionalista elkötelezettség és nemzeti érdek elválaszthatatlan, egységes egész. A SZERZŐ, aki az MSZMP Köz­ponti Bizottsága titkáraként a párt megbízásából és nevében oly sokat dolgozott annak idején a kommu­nista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásának előké­szítéséért, a tanácskozás eredményes munkájáért, világosan kifejti: „A nemzetközi kommunista mozgalom eszmei-politikai egységetek az erő­sítéséért folytatott küzdelemben igen nagy jelentősége van annak, hogy érvényesítsük az osztályszem­léletet és a proletár internaciona­lizmus elveit. Csakis ezeknek az el­veknek a következetes védelme alapján lehet a nézeteltéréseket megszüntetni. Egyik legfőbb felada­tunk éppen ezért az osztályszemlélet híján levő, vagy azt ellenző néze­teknek a bírálata, hiszen az ilyen nézetek megtéveszthetik a tömege­ket, erőket vonhatnak el a legfőbb fronttól, s ily módon akarva-akarat- lanul megkönnyítik a közös ellenség dolgát.” S újra csak az egész munkán, a könyv minden fejezetén át- meg át­vonuló, mindig bizonyított követ­keztetés: az egység útjában álló egyik legnagyobb akadály a — saj­nálatosan — sorainkban is jelentke­ző nacionalizmus. A MI KORUNKBAN aligha be­csülheti le egyetlen kommunista is a polgári ideológia — s annak vál­tozatos csomagolású nézetrendszerei — elleni harc fontosságát, csakúgy, mint a szociáldemokrata ideológia elleni küzdelem szükségességét. Ám — se könyv lényeges megálla­pítása ez — napjainkban nem ki­sebb a jelentősége annak a harc­nak, amely magában a kommunista mozgalomban bontakozott ki. A kí­nai vezetők antileninista nézetei el­leni küzdelemről van szó; arról a harcról, amelyet a mai kínai veze­tők nacionalista, szovjetellenes plat­formja ellen vív a nemzetközi kom­munista mozgalom. A szocialista, a marxista—leninis­ta külpolitika a történelmi folya­matok elemzésében mindig az alap­vetőt keresi, tehát az osztályerők viszonyát, az osztályérdekek jelent­kezését, az osztályharc fő frontjait. Komócsin Zoltán könyve a felszóla­lások, interjúk, tanulmányok, cik­kek tematikus csoportosításával vi­lágos és meggyőző okfejtéssel segít jelenséget és nézetet, eseményt és folyamatot egyaránt osztályszemlé­lettel elemezni, vizsgálni. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents