Pest Megyi Hírlap, 1972. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-02 / 284. szám
PISI MCCt 1972. DECEMBER 2., SZOMBAT k/CítBop Hernád híre túljutott az országhatáron Az egész vállalkozás sikerének elismerése volt a látogatás Alkonyatba hajlott az idő, amikor a fekete gépkocsik az ócsai határba elérkeztek, a keltetőüzemhez bekanyarodtak. Kissé megnyúlt a várakozás: „elhúzódott Agárdon az ebéd, késünk” — érkezett a telefonüzenet, s vele dr. Dimény Imre miniszter javaslata: egy programpontot iktassanak ki, vagyis a keltető után következzék rögvest Hernád, a földolgozó —, tehát a baromfitenyésztő telepet nem nézik meg a szovjet vendégek. Megyei vezetők üdvözlik majd a küldöttséget, az ötlet kézenfekvő, kihasználandó e ritka alkalom: Sipos Istvánná technikus, a baromfigondozók Zrínyi Ilona brigádjának vezetője oda teszi naplójukat Cser- venka Ferencné elé: írna belé néhány sort... Jókívánságok a brigádnak tett ki, elmondva, hogy a többi között egyik legnagyobb gyárunk, a Ganz-MÁVAG is hozott ide bizonyos masinákat. „Nincs ilyen az országban” Azon a szerdai napon már dél tájban megállt a munka a hernádi tsz-ben, legalábbis a földolgozót kivéve. Tízezer csirke — ez volt a napi tennivaló; miközben jártuk az üzemet, a szalag nem állt meg. Imbolygóit, duruzsolt a láncolat, rajta „végterméknek” készülődő csirkékkel; a munkások egyikét, Balogh Pálnét egy mondat erejéig föltartottam azért, megtudván tőle, hogy négy esztendeje dolgozik a tsz-ben, s hogy korábban a tésztaüzem volt a munkahelye, továbbá fia ugyancsak a szövetkezetben találta meg számítását. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter másodszor látja az új üzemet; nem állom meg, hogy az ország élelmiszer-gazdaságának irányítójától meg ne kérdjem, mi a véleménye-be- nyomása? — Ez bizony nagyon korszerű; nincs ma ilyen termelőszövetkezeti beruházás az egész országban. A látogatás napján 1,2 — tegnaptól már 1,5 vagon az új földolgozó napi produktuma, ami karácsony előtt két vagonra gyarapodik. A növekedés impozáns tényét — s vele valószínűleg az egész magyar mezőgazdaság emelkedéséről szerzett benyomásokat — most már elviszik magukkal a forró szeretettel fogadott vendégek is. Keresztényi Nándor Színvonalas agitáció J A z agitáció a pártmunka egyik legszebb, de ugyanakkor legnehezebb, sok tényezőtől függő területe. Ezért időszakonként feltétlenül meg kell vizsgálni e .munkaterületet, hogy megállapítsuk, hol tartunk, és mik még a tennivalók. A ráckevei járási pártbizottság a közelmúltban felmérte a pártszervezetek tömegkapcsolatainak helyzetét. A vizsgálat tanulsága: a tömegkapcsolatok elmélyítése és kiszélesítése érdekében — többek közt — javítani kell a pártszervezetek agitációs munkáját. Ezért a ráckevei járási párt- bizottság megtárgyalta és elfogadta — a széles körű helyzetelemzés és vita alapján elkészített — Az agitációs munka fejlesztése pártszervezeteinkben című anyagot. árasunkban a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális . téren elért eredményekben jelentős szerepe van a pártszervezetek agitációs munkájának. A párttagok — falujukban és munkahelyükön — számtalan kérdésre adnak választ a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről éppen úgy, mint jelenlegi belpolitikai, gazdasági viszonyainkról, ár- és életszínvonal-politikánkról, gazdasági feladatainkról és ezek teljesítéséről. Több pártszervezetünk — sokféle eszközt és módszert alkalmazva — rendszeresen napirenden tartja az agitációs munkát. Nagy segítséget jelent pártszervezeteinknek, hogy a felsőbb szervek mind szélesebb körű tájékoztatókat adnak. P ártunk X. kongresszusának határozatai, a IV. ötéves terv célkitűzései: ez az agitációs munka alapja. Bár eredményeink jók, meg kell állapítani: a ráckevei járásban az agitációs munkát nem tudták a pártszervezetek minden esetben folyamatossá, Váci tanulságok Még közelebb egymáshoz ményesebb formáinak, módszereinek alkalmazását igényli; — indokolt a város hosszútávú fejlesztési tervének kialakítása; — eredményesebb erőfeszítéseket kell tenni a fejlesztési alap és a költségvetési gazdálkodás egyensúlyának megteremtése, a tanácsi szervek és intézmények gazdálkodásának megjavítása érdekében; — tovább kell emelni a hatósági ügyintézés színvonalát. A VEZETŐI MEGBESZÉLÉS — amelyen a megyei és a városi pártbizottság képviselője is részletesen és sokoldalúan kifejtette észrevételeit — ez alkalommal is olyan kezdeményezésnek bizonyult, amelynek továbbfejlesztése, munkamódszereinek javítása indokolt és szükségszerű. Hiszen ez az újfajta munkastílus közvetlenebb, kötetlenebb, elvtársias kapcsolatot alakít ki az érintett tanácsi szervek vezetői között. Erősíti a különböző ágazatok, szakigazgatási szervek összehangolt tevékenységét minden tanácsi szinten. Segíti felismerni azokat a lakossági igényeket, amelyeknek kielégítése növeli a közéletben résztvevők számát, közelebb viszi a lakosságot a tanácsi munkához, a tanácsi vezetőket pedig a lakossághoz. AZ AJÄNLÄSOK KERETÉBEN a vezetői megbeszélés megállapodott abban is, hogy a beszámoló és a vita tanulságait, következtetéseit a közeljövőben megtartandó apparátusi értekezleten a tanács dolgozóival is megismertetik. A. L rendszeressé tenni; a módszereket és eszközöket nem kísérte a megnövekedett feladatoknak megfelelő minőségi fejlődés. Igen gyakran felvetődik, hogy a tömegkommunikációs eszközökkel nem lehet „versenyezni”, ezért a helyi eszközöket elhanyagolják, nem fejlesztik. Nem érvényesül eléggé az agitációs munkában az önállóság, az önálló kezdeményezés, a problémák bátor megmagyarázása, annak ellenére, hogy pártszervezeteink nagy részében sok tapasztalt politikai, gazdasági vezető van, akik kellő választ tudnának adni a helyi és általános politikai kérdésekre. Nagyon kevés az önálló kezdeményezésű szabad pártnapok és egyéb rendezvények száma. Szemléltető eszközöket pedig — amelyek szinte nélkülözhetetlenek fejlődésünk jelenlegi szakaszában — a pártszervezetek nagyon kevéssé alkalmaznak. E lsősorban rendszeresség, s eredményes módszerek és eszközök szükségesek a jó agitációs munkához Ennek érdekében rendszeres értekezleteket szeretnének tartani a pártszervezetek agitá- ció-propaganda felelőseinek. Ezeken az értekezleteken a beszámoltatás, és a tapasztalat- csere mellett a soron következő feladatok meghatározása a legfontosabb. A hatékonyság növelése érdekében azt javasoltuk párt- szervezeteinknek, hogy agitációs munkájukat az ismert módszerek és eszközök közül azokra építsék, amelyek a helyi körülményeknek. és adottságoknak a legjobban megfelelnek. Ez a következőket jelenti: például egy adott helyen a pártszervezet úgy ítéli meg, hogy náluk a faliújság nem megfelelő propagandaeszköz. Inkább üzemi lapot szerkesztenek. A felsőbb vezetés ilyenkor nem követeli meg a faliújságot. Azt azonban igen, hogy ami mellett elkötelezték magukat, amellett tartsanak ki, és az rendszeres legyen. így nagymértékben megnő az ellenőrzés lehetőségé, és köny- nyebben mérhető lesz az agitációs munka eredménye. Az egyes módszerek és eszközök pedig minőségi változáson mennek át. Szükséges továbbá, hogy a pártszervezetek évente egyszer értékeljék az agitációs munkát és határozzák meg a feladatokat is. Ehhez a tevékenységhez — amely nagymértékben hozzájárul majd az alapszervezete!: tartalmi munkájának megjavításához — a járási pártbizottság hathatós segítséget kíván nyújtani. A jövőben folyamatosan meghatározzuk és megadjuk a területünkre vonatkozó főbb agitációs szempontokat. Előadói kollektívát alakítunk és megjelentetünk egy útmutatót az agitációs munka módszereiről és eszközeiről. M inden párttag kötelessége, hogy a párt politikájának agitátora legyen. Ehhez azonban az agitációs munka megfelelő irányítására és jól képzett, agitációs szakemberekre van szükség. Ezt a szükségletet felismerve/ a jövőben lehetőség nyílik az agitációt irányító szakkáderek szervezett képzésére és továbbképzésére. Az alapszervezeti társadalmi munkások képaését pedig a pártirányítás és a pártélet kérdései témájú tömegpropagan- da-tanfolyiamokon kívánjuk megoldani, valamint időközönként speciális tanfolyamokat indítunk e probléma megtárgyalására és elemzésére. A z agitációs munka eredménye nem mérhető mindig közvetlenül, sokszor csak hosszabb idő elteltével érzékelhető. Azonban nem lehetünk türelmetlenek. Tudnunk kell, hogy az emberek különbözők. Igényeinket és elvárásainkat ehhez kell igazítani. Az agitációs munka fejlesztése azt célozza, hőgy felül kell emelkedni a szubjektivitáson, s elsősorban az össztársadalmi érdekeket kell figyelembe venni. Fontos hogy minél több — az agitációs munkára alkalmas párttag megszerezze ezeket a tulajdonságokat. Dr. Sinkó József, az MSZMP ráckevei járási bizottságának titkára Ülést tartotta KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken a Goldberger Textilnyomó Gyárban megtartotta ülését. Dobos Sándorné, a gyár igazgatója, a KNEB tagja jelentést terjesztett a KNEB elé a gyermekellátás egyes költségeinek növekedését előidéző gazdasági tényezők vizsgálatáról. A bizottság megtárgyalta és elfogadta a vállalat szervezésfejlesztéséről szóló kormány- határozat végrehajtásának vizsgálatához ramot. készült progA KNEB elnöke beszámolt a bizottságnak a vállalati általános és improduktív költségekkel való gazdálkodás elemzésének tapasztalatairól. A bizottság úgy határozott, hogy a jövő évben szélesebb körben ellenőrzi a vállalati általános költségek körébe tartozó reklám- és propagandaköltségeket. Szerviz a 4-es mentén MM o-í* Korszerű gépjárműjavítót és -szervizállomást, valamint Shell-üzemanyagtöltőt adtak át rendeltetésének tegnap délelőtt a 4-es főközlekedési út és a vasadi út kereszteződésénél. A Monori Állami Gazdaság költségén, összesen 16 millió forintért, épült szervizben egyszerre tíz álláson tudják ellenőrizni, javítani a gépkocsikat a legkorszerűbb műszerek segítségével. A várakozó gépkocsitulajdonosoknak presszó áll rendelkezésére. Ékes János felvétele Kimásoltam a brigádnaplóból, íme a megyei pártbizottság első titkárának sorai, amelyet rajta kívül aláírt dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, illetve más megyei és járási vezetők: „A szovjet párt- és kormánydelegáció látogatásának alkalmából végzett munkájukat köszönjük. További jó eredményeket és jó egészséget kívánunk a brigád minden tagjának.” „A végzett munka” szinte fölmérhetetlen; igaz, leegyszerűsíthető mindarra, amit közvetlenül e maradandó nap tiszteletére csináltak, beleértvén az utak, állattenyésztő telepek „nagytakarítását” —- mégis, ez az elvégzett, ám befejezettnek korántsem mondható szövetkezeti' összmunka sokkalta régebben kezdődött folyamat egyik állomása csupán. Voltaképpen benn efoglaltatik mindama erőfeszítés, amelyek eredményeként egyáltalán elhatározhatták az erre illetékesek: az ország második legjobb állami gazdasága, Agárd után, az ország termelőszövetkezetei közül mutassuk meg a magas rangú szovjet vezetőknek a hernádi Március 15. Tsz-t. A Zrínyi Ilona brigád naplója is őrzi a hétköznapokat: vállalások, plusz pontok és mínusz porotok gyűjteménye —, kit illet jutalom, kit feddés, tehát levonás a pontokból. Ha utólag, a lapunkban két napja megjelent részletes beszámolót követően keresem a hernádiak nagy napjának színeit, s főként megpróbálom jegyzetfüzetemből egybeállítani a válaseokat, egy visszatérő kérdésemre — „hogyan jogadta a látogatás hírét?” —, meglehetősen elbizonytalanodom: sematikus vagyok, csakis az lehetek. Cserháti Pálban, a tsz elnökében például, mintha egy pillanatra megingott volna erős- bödő barátságunk; úgy tekintett rám, mint az ország legfantá- ziátlanabb újságírójára: „hogyan lehet ilyen kérdést egyáltalán megfogalmazni?!” Zavartan fordultam hát dr. Körösvölgyi Lászlóhoz, a hernádi tsz által összefogott, HUNNIA- HIBRID elnevezésű termelőszövetkezeti közös vállalkozás igazgatójához, aki érthetően, örömén túl hangsúlyozta: „az egész vállalkozás sikerességének elismerése ez a látogatás”. A világsajtó hasábjain De akár Csepregi Györggyel, a keltetőüzemnek 30 esztendeje a szakmában dolgozó vezetőjével beszéltem, akár Sípos Péterrel, a baromfíföldolgozó igazgatójával, akár Kálmán Ferenccel, a tsz párttitkárával — mindannyiukban fölleltem a büszkeséggel elegyített örömöt. Nem, nem holmi harsány magabiztosság, inkább szerény- tapintatos, amolyan csöndes derű volt ez, ami,' gondolom, még sokáig bizonyos tartást kölcsönöz. Hogyisne, hiszen csak a jövő hét szombatján, december 9-én avatja föl a 88 millió forintba került baromfiüzemet Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, s máris az SZKP Politikai Bizottságának egyik tagja, aztán a Szovjetunió egyik miniszterelnök-helyettes — s a többi, szintén magas rangú vendég — szólt róla elismerően. Kivált- kénnen az Ukrán Kommunista Párt első titkára, V. V. Scserbickij bizonyult intenzív érdeklődőnek, az élelmiszer- gazdaság kitűnő ismerőjének, úgy hogy Cserháti Pál és a tsz más vezgtöi bizony nehezen győzhették a válaszadást. Hogy a vendégek milyen benyomást szereztek Hernádon, arról már részletesen beszámoltunk, de nemcsak mi: bízvást mondhatni, az egész világsajtó. Ki tudja, hány újságíró járta a baromfiföldolgozó kórháztisztaságú termeit, s rótta közben jegyzeteit? Egy kucsmás hölgy, meglehetősen bizonytalan magyarsággal még tőlem is tudakozódott; arra volt kíváncsi, vajon hány vállalat szállította termékeit a földolgozó megépítéséhez? Mivel éppen a közelmúltban cikksorozatot írtam a szövetkezetről, abban főként a baromfiüzemről, némileg tájékozottnak vélem magam, ám e kérdésre választ adni nem tudtam. — Egy dán, egy holland cég ugyebár, aztán a saját tsz-bri- gád munkája... — De más magyar gyárak nem? Hiszen annyi itt a berendezés! Ihászi József, a dabasi járási pártbizottság első titkára segíA MEGYEI TANÁCS végrehajtó bizottsága és tisztségviselői a járási, városi és községi tanácsi munka alaposabb megismerése, segítése céljából az idén három járási hivatal elnökét, valamint' három város tanácselnökét számoltatta be munkájáról. Mindinkább meghonosodik az a gyakorlat, hogy a megyei tanácsi vezetés a helyszínen tájékozódik a tanácsi munka eredményeiről és gondjairól. Ennek keretében a gödöllői, a nagykőrösi és a monori helyszíni tanácskozások után legutóbb Vácott vitatta meg a megyei vezetői megbeszélés a városi tanács végrehajtó bizottságának és szerveinek munkáját. A 31 ezer lakosú Vác a megye egyik legdinamikusabban fejlődő ipari városa. Kereskedelmi, egészségügyi, művelődésügyi stb. intézményei nemcsak a város lakosságát, hanem sok vonatkozásban a Vác vonzáskörzetébe tartozó 53 község lakosait is ellátják. A város üzemeiben és intézményeiben mintegy 23 000 munkás és alkalmazott dolgozik. Területén olyan országos jelentőségű nagyüzemek vannak, mint a Dunai Cement- és Mészmű, a Forte Gyár. A váci tanács és szervei alapjában eredményesen oldják meg a város helyzetéből, nagyságából, szerepköréből adódó igen sokrétű feladatokat. A tanács — összetétele a legutóbbi választások alkalmával javult — meghatározó szerepet tölt be a fejlesztési, gazdasági tervek megállapításában, a tanácsi gazdálkodás irányításában, az államigazgatási hatásági tevékenység irányvonalának megjelölésében. A tanács és a végrehajtó bizottság munkatervét következetesen végrehajtják, döntéseik előremutatóak, a hatáX twiv VügTCTllCtJ KXÜ-Cll 1 Cl IÁ Ű/.C1 vezése és ellenőrzése kielégítő. AZ EREDMÉNYES MUNKÁNAK fontos tényezője s városi tanácsnak és szerveinek együttműködése a városban működő nem tanácsi szervekkel. Ez a politikai tömeg- mozgalmakkal és , tömegszervezetekkel kialakult sokoldalú kapcsolatokon kívül a termelő, ellátó, szolgáltató szervekkel való gazdasági kooperációban is kifejezésre jut. Ennek jelentőségét mutatja, hogy a IV. ötéves terv első két évében a városban több mini 62 millió forint értékű közös beruházás valósult meg, és 1973—75-ben várhatóan mintegy 130 millió forintot fordítanak hasonló célra. Eredményesnek ítélte a megyei tanácsi vezetés a város tanácsi szerveinek hatásági tevékenységét is. A határozatok többsége megalapozott és törvényes. Az 1972-ben hozott 4600 hatósági döntésnek csupán 2,5%-át fellebbezték meg, és a másodfokú szervek a megfellebbezett határozatok nem egészen 1%-át változtatták meg. A hatásági munka színvonalának emelkedése kedvezően hatott a városi tanács tömegkapcsolataira. A VÁROSI TANÁCSELNÖK jelentéséből, a megyei szakigazgatási szervek megállapításaiból és a vezetői megbeszélés vitájából kirajzolódtak a városban folyó tanácsi munka továbbfejlesztésének fő irányai. így például: — a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztése a tanácsülések vitájának aktivizálását, a tanácsi bizottságok testületi előterjesztéseket véleményező tevékenységének fokozását, a lakossággal való kapcsolat még ered-
